Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Forrásokból folyam bgaz, 'gaz, ahogyan Eötvös J6_ zse£ sok évtizede megfogalmazta, „a demokráciáit nem kimondani. hanem organizálni kell”. Persze, azért kimondása, szükségességének hangisúlyozása sem fölösleges. Legalábbis jó néhány munkahelyen. Ment tart és egyre élénkebbé válik róla a vita» Azt. hogy feell-e. inkább csak gondolják a tamáskodók, szükségességét kétsóbevonmi — any- nyiféle "hangos ösztökélés közepette — aligha tudják. Miként létezzen, hogyan erősödjön, ezen all valójában a disputa. De nem. csak disputa kelL Tett is? a hálálom formája Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demokrácia, s nem akármilyen., hanem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoljuk iá termelőeszközöket, jogunk és lehetőségünk. hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban ,.be_ lebeszéljünk” közös dolgainkba. Gazdasági terveink kialakításába, az életszínvonalhoz kapcsom, lödé intézkedések meghozatalába. a törvények kidolgozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népfront-vitaiklubbai. a fa. lugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni •? Termelési fegyelem és munkahelyi demokratizmus, egyszemélyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másiknak:. A munkásosztály hatalma sokféle formában ölt testet. E hatalom gyakorlásának közvetlen. mindennap bejárható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte vagy' nem léte politikai kérdés tehát Elsősorban. Ám rögtön utána gazdasági. Rossz légkörben nem lehet jól — hatékonyan — dolgozni. Követelmények, lehetőségek Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nemcsak a kívánalmaiktól, követelményektől marad el, hanem a lehetőségektől is. A tulajdonosok — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egyformán az! — különböző csoportjai nem ritkán csak véletlenszerűen értesülnek arról, ami munkahelyük jelenében, jö_ vőjében döntő tényező. s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véleményt alkotni, j mondani. Azaz a demokratizmus mindennapi gyakorlásának in- j tezményesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első, alapvető követelmény. A második, s az előbbinél alig kisebb: az információ-, a véleménycsere minél több ..csatornán’’ bonyolódjék le. Tehát lehetőleg ne kész, megmásíthatatlan tényeket közöljenek az emberekkel, hanem. dön_ tésá változatokat, egyaránt bemutatva ezek előnyeit, hátrányait. Ha ez megtörtént akkor kerülnek előtérbe a lehetőségek. A véleménynyilvánításra, javaslat-tételre lehetőség egyebek mellett a munkásgyűlés, a terme_ lésí tanácskozás, intézményekben a munkaértekezlet, a brigádgyűlés. s természetesen, a közvetett fórumok szintén, a páritlbizottsági üléstől a szakszer, vezeti és a KlSZ-taiggyűlésig. Ha ezek lezajlottak, akkor ismét a követelmények szabják meg a teendőket. Mérlegelni, elemezni kell az elhangzottakat, mihamarább válaszit adni érdemben, meghozni és végrehajtani az intézkedéseket Egyenlő jogok Elvi sémaként egyszerű, fcöny- nyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szer. vezete A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszem például a demokratizmusra joga nemcsak a munkásoknak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez. benne reted meg sokszor a haladás szekere. Mert ha a munkahelyi irányítóknak >— az üzemvezetőnek!, művezetőnek például —► nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesz. nek részt a gyár, a vállalat teendőinek kialakításában, gondjaik megvitatásában, akkor „lefelé” ugyanezt gyakorolják. Pusztán postások lesznek: továbbítják az utasításokat s mivel az önálló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik beosztottjaik véleményét. Lényeges jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmusnak a jogok egyenlősége Ahogy a fegyelmezett munka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fegyelmezett a végrehajtás. fis mindenki részéről az! A demokratizmus, mint jég, kötelességekkel párosul. A közösségben érvényesülő munkamegosztás móri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kötelességeket. de: mindenkinek vállalnia kell a maga részét! Napiainkbarr ezt még nem mindig és nem mindenkivel sikerül- elfogadtatni. Ez is a haladás szabályainak egyike. Sémák nélkül Sokféle formája van a munkahelyi demokratizmus közvetlen és közvetett gyakorlásának. Az adott munkahelyen alkalmazható legjobb formák meg- lelése közös feladat. Nem a sémák babonás tisztelete teszi élővé a demokráciát, hanem a formákba csörgő — némelykor ma még csak csepegő — tartalom. A szavak és a tettek egysége minősíti egy-egy közösség érettségét. a demokratizmusra való alkalmasságát Mert vannak, akiket „semmi sem érdekel”. Tehát a demokratizmus gyakorlását is tanulni kell. Tanítani. Példaadással. Fokozatossággal. Egyebek között azzal, hagy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog. hatáskör jusson. Amire formálódnak a tervek; itt nagy lehetőségek rejlenek. Ahogy elképzelhető a közvetlen demokrácia együk fórumának, a termelési tanácskozásnak a fejlesztése is. ráruházva bizonyos döntések meghozatalát. Részből egész Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebhői egyenesen következik, hogy hazánkban a társadalmi elismerés megszerzésének legfőbb színtere a munkahely A társadalmi aktivitás felkeltésének ugyancsak. Aki érzi. élvezi, „csinálja” a munkahelyi demokráciát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szívesen vállal közéleti szereplést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az lakóhelyén sem csukja be az ajtót a hívó szó előtt. Ahol él a munkahelyi demokrácia, ott az üzem légköre ezerféle módon — a szocialista brigádok társadalmi munkájától a dolgozók odahaza elmondott véleményéig — sugárzik ki a tá_ gafob közösségre, a községire, városra. járásra. Részből egész, forrásokból folyam így lesz. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztése végett a részek tökéletesítése kap napjainkban élesebb megvilágítást Ebben kell előbbre lépni. Ä fogalmak. teendők tisztázásával. A formák jobbításával. Ha szükséges, újak keresésével. Mindenekelőtt azonban szándékaink és tetteink egy útra terelésével. Mészáros Ottó Majdnem minden Jó, ha jó a vége Van Shaíkespeare-nek egy híres színdarabja: Minden jó, ha jó a vége. Eredetileg ez lett volna az alábbi írásnak a címe. Történt ugyanis, hogy érdemes iés őszintén becsült vendéget fogadtak a megyeszékhely egyik intézményében. Egész napos volt a program, a hasznos és tartalmas beszélgetés közepette nem tűnt felesleges rongyrázásnak, a „na-igyunk-az-áUam-pénzén”- módinak, hogy üdítő italok vártak sorukra az asztalon, hogy a tárgyalótermen kívül már készült a szendvics, hogy gőzölgőit a kávé, hogy bontásra várt néhány borosüveg. Szaporán fonták a szavak fonalát a résztvevők: a vendég, j a vendéglátók — utóbbiak kö-1 zött tucatnyi férfi, s egyetlen nő. Akit nevezzünk Marikáinak, s akiről azt kell tudni, hogy ugyanolyan munkatársa volt a vendéglátó szervnek, mint férfi- kollégái. Amikor eljött az ideje, a beszélgetés vezetője igen udvarra- j san így szólt: „Marika, legyen j olyan kedves tölteni”. Marika j ment, nyitotta a Colákat, töltötte j a poharakba. A legvégén a ma- j gáóba, aztán együtt ivott a többiekkel. Valamivel később újra elhangzottak a bűvös szavak: „Marika, legyen olyan kedves...” És Marika újra ment, kávéért indult, szendvicset kínált. Kérdem tőle, nem tartja ezt furcsának? Hiszen ugyanolyan beosztásban dolgozik, mint a férfiak. Zavartan elmosolyodott, aztán így válaszolt: „Ugyan, nincs abban semmi”. El kellett szégyellnem magam. A vendéglátó férfiak helyett is. Aztán kiderült, hogy érezték e „munkamegosztás” visszásságát a vendéglátó férfiak is. A harmadik és negyedik borosüveget már ők bontották, s ölt töltötték tartalmukat a poharakba. A találkozó utolsó szakaszában megtört a jég, „vendéglátás ügyben” is érvényesült a nők egyenjogúsága. Tehát lehetne a történet fölé írni: „Minden jó, ha jó a vége”. De azért mégsem: az adott színhelyen az utolsó percek szellemének már kezdettől fogva érvényesülnie kellett volna. így aztán mégiscsak az a jobb cím, ami a fentebbi sorok élén áll... (d—o) Zárt rendszerű olajtermelés A szegedi alajmezőn újfajta, úgynevezett zárt rendszerű olajtermelésre térnek át, s ezzel mintegy 15 millió köbméter földgázt megtakarítanak évente. Lényege, hogy az algyői központi olajgyűjtő állomás több ezer köbméteres tartályait olyan zárószerkezettel látják el, hogy az olajjal keveredett földgáz ne illanhasson el belőlük. Ugyanakkor a gyűjtőál- lomásón kompresszoros szívó- berendezést helyeznek üzembe, amellyel a párolgó, s a tartályok felső részén felgyülemlő gázokat leszivatják, s csővezetéken a gázf el d olgozó - üzem be szállítják. Ugyancsak teljesen zárt olaj gyűjtési rendszer szerint alakítják ki a Szeged alól kitermelt szénhidrogének „tankállomásait”: így az ott összegyűlő olajban is teljesen ben- nemarad az elnyelt földgáz, amelyet az olajjal együtt ugyancsak az algyői központi olajgyűjtő állomásra vezetnek és ott választanak ki az új rendszer szerint: Az egész Szegedi olajmezőn az új módszerrel megmentett földgáz értéke vár_ hatóan eléri az évi hatmillió forintot. «mnaiMiMHiHnnniiiiHnnimminMiHHininHHunimintnniunnHi Új üzem kezdte meg a termelési Adottságaikhoz alkalmazkodnak * Négy növény termesztésére szakosodott a dombegyházi Petőfi Tsz Két évvel ezelőtt — amikor a kisdombegyházi Táncsics Tsz, a magyardombegyházi Rákóczi Tsz és a- dombegyházi Petőfi Tsz egyesült — a dombegyházi közösben mintegy 16 növényféleséget termesztettek. Ezzel szemben az- elmúlt esztendőben ugyanitt már csupán négy főnövény uralta a vetésszerkezetet. A hagyományosnak számító gabonatermesztés mellett elsősorban a kukoricatermesztés fejlesztésében sikerült jó eredményeket elérniük a dombegyháziaknak. A technikai és technológiai színvonal, valamint a termésátlagok emelésére meghonosították a kukorica zárt rendszerű termesztését. Napjaink legkorszerűbb kukoricatermesztő gépei a dombegyházi tsz-ben jelenleg 1600 hektárt művelnek meg. Ugyanakkor a másik két növényféleség — az ipari éfc a takarmánynövények — gépesítésében is elérte a megfelelő színvonalat. a termelőszövetkezet és a hagyományos gabonatermesztés sem mondható ma már a gépesítés szempontjából hagyományosnak. A gazdaság tervei szerint a növénytermesztésnek ezt az irányát továbbra is megtartják, egyedül a cukorrépa termőterületét szeretnék 500 hektár helyett 600-ra emelni. Ezzel egyidőben törekszenek a melléktermékek feldolgozásának megoldására is. Céljuk, hogy az általuk előállított granulátomot idővel exportálni is tudják. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet jelenleg 840 tsz- tagnak biztosít állandó és rendszeres munkát. A gépesítés előrehaladásával a jövőben a foglalkoztatást már csak úgy tudják megoldani, hogy 1974-ben egy 220 hektáros gyümölcsöst telepítenek a békéscsabai hűtő- házzal karöltve. Ez az „almás és körtés” az 1971-ben. létrehozott termelőszövetkezeti ládaüzemmel együtt mintegy 250 embernek ad majd munkát. (Kővárjt) Képünkön: félautomata géppel darabolják a cartoplast lemezeket (MTI Fotó — Jászai Csaba {elvétele) A sikeres próbaüzem «tár») megkezdte a folyamatos, üzemszerű termelést a Tiszai V^yi Kombinát új cartoplast üzeme,; Az új termék tartós csomagolóanyag. az igényesebb termékek szállítás közbeni megóvására szolgák
