Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRT BÍZÓ T T SÁG' ÉS AM EGYE I TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1974. MÁJUS 7., KEDD Ara: 1„— Ft XXIX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM II közművelődés alapja ®sreft As earéS ostromolják évről évre az egyetemeik, főiskolák kapuit; de a dolgozók általános iskolájának padsoraiban sok hely marad üresen. Technikumokba. szakközépiskolákba már többen iratkoznak be a munkások közül, megnőtt az érdeklődés a szakmai tanfolyamok iránt is. Csupán a dolgozók iskoláiba nehéz jelentkezőket találni. Ha ez annyit jelentene. hogy már minden munkás rendelkezik a nyolcadikos bizonyítvány, nyal. akkor egyszerűen napirendre térhetnénk az 'ügy fölött. örülhetnénk, hogy a munka melletti, alapismereteket nyújtó oktatási formára már nincs szükség, megállapíthatnánk, hogy a dolgozók iskolái egyszer s mindenkorra betöltötték feladatukat, De sajnos, nem erről van sző. Több mint százezer negyven évesnél fiatalabb munkás dolgozik napjainkban az üzemekben. akik nem jutottak el a nyolcadik osztályig. Segédmunkások, betanított munkások. Egy részük még harmincéves sincs: különböző okokból ma is évente sokan kimaradnak a nyolcadik osztály elvégzése előtt, s gyarapítják a segéd- és betanított munkások hadseregét. Az országban ma minden ötödik ipádban dolgozó, segédmunkát végez — zömmel azok. akik kimaradtak az általános iskolából. Az ő sorsukban az üzemek műszaki fejlesztése, a gépesítés sem hozhat jelentős változást Alapok híján nem tudják elsajátítani a korszerű berendezések kezeléséhez, működéséhez szükséges ismereteket Segédmunkások maradnak, miközben tanultabb társaik jobb munkakörülményekhez, magasabb fizetéshez jutnak. A közművelődési határozat pontos, tárgyilagos tényei okkal állították a figyelem középpontjába a munkások műveltségét Nemcsak azért, mert a korszerű nagyipar fejlesztése, a tudományos-technikai forradalom ered. ményeinek alkalirfazása elképzelhetetlen megfelelő műveltséggel rendelkező munkások nélkül. A közművelődési határozat társadalmunk céljának lényegét fejezi ki, amikor a munkások ismereteinek gyarapítása érdekében jelöl meg feladatokat. Az értelmes, dolgos emberi lét alapja — a szocializmusban ez pedig társadalmi követelmény — saját munkánk, saját helyünk felismerése a világban. Fölismerés viszont nem létezik megismerés nélkül: a tanulás által szerzett tudás a megismerés eszköze. A tanulás folyamatának első lépése az alapismereték birtoklása. Ezt nem helyettesítheti semmiféle élettapasztalat. Ezért különösen fontos, hogy a közművelődési határozatba foglalt számtalan feladat közül a gyárakban kiemelkedően fontosnak tekintsék a hiányzó általános iskolai végzettség meg- szerzését. Szép szavakban, rábeszélésekben eddig sem volt hiány. Időről időre fölkeresték az oktatási. személyzeti osztályokról az érdekelteket, megpróbálták rávenni őket a tanulásra. Gyakran maguk a dolgozók általános iskolájának tanárai járták végig a műhelyeket, ..magánszorgalomból” ismertették a lehetőségeket. buzdítottak a beiratkozásra. A meggyőzés hol több, hol kevesebb sikerrel járt. Mert a szavakat mindig a tettek hitelesítik, a tettekkel pedig sok üzemben adósak maradtak. A kötelezően járó kedvezményeken túl alig éltek további lehetőségekkel. holott módjuk lett volna rá. Nemegyszer a kötelező kedvezményeket is csak üggyel- bajjal biztosították. A kötelező kedvezmények — a munkaidő, műszakbeosztás, tanulmányi szabadság — mellett számtalan módja van, a segítésnek. de ezekkel még nem élnek eléggé a vállalatok. A kollektív szerződésben minden gyár maga határozza meg, milyen eszközökkel, milyen előnyökkel kívánja fokozni a tanulási kedvet. Helyi elhatározáson múlik, mit tart fontosabbnak: a felső- illetve a középfokú oktatásban részt vevők támogatását vagy azokét. akiknek további emberi, szakmai kiteljesedése most még az általános iskolai „alapozáson” múlik. Bár sok kollektív szerződésben olvashatjuk már. hogy az általános iskolába járók a kötelező mellé egy-két nap pótszabadságot, a nyolcadik osztályban tett sikeres vizsga után ötszáz forint pénzjutalmat és béremelést kapnak Ezt a gyakorlatot még nem mindenütt követik. Megrekednek a hivatalos előírások mellett. és nem használják ki az önálló vállalati gazdálkodásban, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket a gyár és munkások javára. A kedvezményekkel, a pótszabadságokkal kapcsolatos gyári elhatározás a későbbiekben többszörösen kamatozna. Hiszen a szakmunkások továbbképzését előíró kormányhatározat végrehajtása is szorosan összefügg a hiányzó általános iskolai bizonyítványokkal. Sokan szereztek régebben szakmát a nyolcadik osztály elvégzése nélkül, mert akkor mások voltak az előírások. A továbbképzésben ők most mindaddig nem vehetnek részt, amíg nem pótolják a hajdani mulasztást. Ha kimaradnak a kötelező továbbképzésből, mindenki rosszul jár: a gyárak is, ők is. Az üzemekben nem tudják rájuk bízni a bonyolultabb feladatokat. emiatt tudásban, fizetésben is elmaradnak munkatársaiktól. Most, a kollektív szerződések módosítási vitáinak heteiben minden üzem maga adja bizonyítékát. hogy a szavak mellett milyen tettekkel biztosítja saját adottságai között a közművelődési határozat végrehajtását. Az általános iskola — mint a megismerés felé vezető, elkerülhetetlen kezdeti lépés — nemcsak alapismereteket ad. A köz- művelődésnek is ez az alapja. V. E. Képünkön » kiállítás egy Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia közgyűlése. Tudományos életünknek ezen az évenként ismétlődő jelentős eseményén részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Nagyszámban voltak jelen az Akadémia tagjai, intézeteinek vezetői és kutatói, valamint a tudományos élet ismert személyiségei. Erdey-Gruz Tibor elnöki megnyitója után az elnökség beszámolójának előterjesztésére került sor. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke expozéjában kiemelte, hogy a legutóbbi közgyűlés óta eltelt nem egészen egy esztendő sokirányú, eredményes munkában telt el. Az Akadémia tevékenységének fő tendenciáját a múlt évben is a párt tudomány- politikai irányelvei határozták meg, amelyeknek kidolgozásában annak idején az Akadémia is tevékenyen részt vett. A legtöbb tudományágban lendületes haladás állapítható meg. Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, újabb lépések történtek a kutatási kapacitásnak a fontos kérdésekre való koncentrálásában. Megnőtt a társadalomtudományok közéleti szerepe és részesedésük a kutatás céljára rendelkezésre álló erőforrásokban. A tudományos testületek: a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységének, valamint a tudományos minősítés problémáinak elemzése után az elnök az Akadémia jövőbeli feladataival foglalkozott, s ezek sorában megemlítette, hogy szeptemberben tudományos ülésszakon emlékez, nek a szovjet—magyar tudományos és műszáki együttműködési egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából, a jövő évi közgyűlésen pedig az Akadémia alapításának 150. évfordulóját ünneplik meg. A főtitkári beszámolót Kö- peczi Béla, az Akadémia főtitkára terjesztette elő. Ez a beszámoló az akadémiai reform óta eltelt négy esztendő eredményeit és tapasztalatait összegezi. A beszámolóikat követő szünet után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte a közgyűlést és kívánt sikert az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában. A továbbiakban kerül sor Marx György akadémikus Tudomány és műveltség című előadására, valamint az akadémiai aranyérem és díjak átadására. Délután a főtitkár és helyettesei az érdekelt tudományos osztályok ülésein adtak számot a tudományterületükön kifejtett négyéves irányító tevékenységükről. (MTI) Szovjef“Cmg©Í megállapodás London Londonban hétfőn tíz évre szóló kormányközi megállapodást írtak alá a szovjet—angol gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről. A megállapodás tartalmazza azokat a hosszú távú intézkedéseket, amelyek szilárd alapot teremtenek a két ország közötti együttműködés sikeres fejlesztéséhez, és széles távlatokat tárnak fel a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. (MTI) / Békés megyei kiállítás sikere a balatoni k örnyesetrédelmi konferencián Május 3—t-fg háromnapos tudományos konferenciát tartottak Siófokon a környezetvédelemről, élelmezés- és egészségügyi témákról, valamint az egészségre nevelésről. A konferencián Békés megyeiek is szép számmal vettek részt, sőt a KÖJÁL bekapcsolódott a rendezési .munkába május 4-én, amikor a középfokú közegészségügyi dolgozók tudományos ülését tartották. A tizenhetedik alkalommal megrendezett balatoni közegészségügyi napok programját dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, s szólt e konferencia országos jelentőségéről. Az előadásokat több mint 500-an hallgatták meg s a különböző szekciókon Békés megyeiek is tartottak tájékoztatókat. Központi helyre kerültek azok az előadások, melyek az élelmezés-egészségügyről. az egészségre nevelésről és a> munkaegészségügyről szóltak. Ilyen előadást tartott többek között megyénk képviseletében május 2-án Lévai Sándomé, a Békés megyei KÖJÁL előadója, aki a tavi és folyami, halak, valamint halkonzervek higanyszennyezettségének tapasztalatairól szólt. Dr. König János, a MENCS vezető főorvosa a lakosság mozgásigényéről tartott előadást. Május 4-én dr. Maurer József, a KÖJÁL megyei főorvosa elnökletével tartották meg a középfokú dolgozók tudományos ülését. Itt is elhangzott Békés megyeiek részéről előadás. Nagy sikere volt a MENCS kiállításának, melyet a SZOT 10 emeletes Ezüstpart Üdülő aulájában rendezett ® Békés megyei MENCS. Bemutatták Póstelek, Gyula. Szarvas és megyénk más tájainak: nevezetességeit. részletét láthatjuk közvetlen a megnyitás előtt Fotó: Grábner Gyula Mflg TAVASZI NAPSÜTÉSBEN ALMÁSKAMARÁSON (4. oldal) MENETDAL ÉS HARCI TŰRA (4. oldal) PARLAMENT A „KÖTÖTT”-BEN (5. oldal) SPORT (7.—8.—9. oldal) KERT ÉS HÁZTÁJI (10. oldal)
