Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Mitterrand és Giscard d’Estaing; Jelentések a francia elnökválasztásról tatja tovább választási kampá­nyát. A gaulle-ista választók felé fordulva külön kiemelte, hogy meg akarja őrizni Franciaor­szág méltóságát, függetlenségét és befolyását”. Francois Mitterrand nyilatko­zatában megállapította, hogy miután megkapta a szavazatok csaknem 44 százalékát,' ugyan­olyan helyzetben van, mint amilyenben De Gaulle tábornak és Pompidou elnök volt az 1965- ös, illetve az 1969-es elnökvá­lasztás első fordulója után. És annak idején mindketten győz­ték a második fordulóban. A siker előfeltételei már megvan­nak — folytatta Mitterrand —, kibontakozott egy széles körű mozgalom és az lehetővé fogja tenni május 19-től kezdve azt a politikát, amely a társadalmi haladás és a nemzeti független­ség ügye köré tömöríti a fran­ciákat. Georges Marchais, az FKP fő_ titkára nyilatkozatában rámuta­tott: a baloldal közös jelöltje az ;lső fordulóban messze meg­főzte a többi jelölteket. Ez azt nutatja, hogy a franciák igazi változást kívánnak és hogy ez a ■örekvésük egyre erősödik, A második fordulóban Francois Mitterrand köré kall tömörül- •íiük mindazóknak, akik társa- ialmi igazságosságot, a polgá­roknak a közéletben való igazi •észvételét és a nemzeti függet- enség politikáját kívánják. Ez i tömörülés olyan új többséget íozhat létre, amely biztosítja najd a politikai stabilitást és az >rszág előrehaladását. (MTI) Mély részvéttel temették el Nagy Miklóst HoI»sa János, az MTI tudós- tója jelenti: Az első forduló eredménye­ként az elnökválasztás május 19-én tartandó második forduló­jában Francois Mitterrand és Valery Giscard d’Estaing vesz majd részt és a kommentátorok máris hangsúlyozzák: a két je­lölt között nagyon kemény és szoros küzdelem várható és az eredményt még nem lehet meg­jósolni. Mitterrand az első fordulóban NDK kulturális napok A 25- évforduló jegyében Amint arról a napilapok már beszámoltak: május 7. és 14. között NDK barátsági és kul­turális napokat rendeznek Bu­dapesten és az ország néhány nagyobb városában, így pél­dául Győrött, Sopronban, Kő­szegen és Baján. A változatosnak ígérkező programból — köztük az NDR- irók részvételével elsőként ren­dezett író-olvasó találkozó­ról — szóló tudósítás azt is hí­rül adta, hogy a két testvéri szocialista ország kulturális kapcsolatai újabb jelentős moz­zanatára a Német Demokrati­kus Köztársaság megalakulásá­nak 35. évfordulója alkalmából kerül sor. 1974 tehát jubileumi eszten­dő a Német Demokratikus Köz­társaság népe, de minden bé­keszerető európai ember szá­mára is. Negyedszázaddal ez­előtt — 1949 októberében — jött létre német földön az el­ső szocialista állam, a német munkások, parasztok és értel­miségiek demokratikus bé­keállama. Az ország né­pe azóta is töret­lenül halad a szocializmus épí­tésének útján. Világszerte is­mert és elismert nagyszerű gazdasági sikerei után, a szo­cialista közösség tagjaként, méltó helyet vívott ki magá­nak a nemzetközi életben is. A már említett politikai és gazdasági eredményekkel szo­rosan összefüggnek az NDK népének a saját szocialista kultúra megteremtésére irányu­ló erőfeszítései. Az NDK szo­cialista művészete, irodalma, a haladó hagyományok megte­remtőire, Heinrich Mannra, Thomas Mannra, Brechtre, An­na Seghersre és a művészet más nagy klasszikusaira tá­maszkodik. Amit az NDK szín­házi és filmművészei, képző­művészei, írói és költői az el­múlt negyedszázadban alkottak, az napjainkban mind méltóbb folytatásává válik a nagy elő­dök munkájának. Tulajdonkép­pen ebből a negyedszázados termésből kap ízelítőt május 7. és 14. között a magyar kö­zönség. A magyar nép kezdettől fog­va szoros kapcsolatokat és sok­oldalú együttműködést terem­tett az NDK népével, a szo­cialista tábor egybchahgolt kül­politikáját követve, szerény le­hetőségeihez mérten, a nemzet­közi porondon is segítette erő­feszítéseit. Az országaink és népeink közötti egyre erősödő és mind gyümölcsözőbbé váló kapcsolatokat gazdagítják az egymás kultúrájának megisme­résére irányuló erőfeszítések is. S az, hogy e törekvésünket szolgáló újabb mozzanatra a 25. évforduló jegyében kerül sor, csak emeli az NDK barát­sági és kulturális napok je­lentőségét. Sanyo András jóval megelőzte Giscard d’Es- taing-et, s egymillió szavazattal többet szerzett be, mint ameny- nyit tavaly a nemzetgyűlési vá­lasztáson a baloldali pártok együttvéve, és a második for­dulóiban valószínűleg rá szavaz­nak azok is, akik az első fordu­lóban az ultnabalos csoportok jelöltjeire adták szavazatukat. Giscard d’Estaing viszont Cha- ban-Delmas, Boyer és a szélső- jobboldali Le Pen szavazatainak megszerzésére számít és így — az első forduló eredményei alapján — elméletileg megsze­rezheti a szavazatok 51 százalé­kát. Nagy bizonytalansági té­nyező azonban számára, hogy Chaban-Delmas hívei közül hánynak a szavazatát fogja megszerezni. Messmer miniszterelnök, Sanguinetti UPR-főtitkár és más gaulle-ista vezetők — így Gui- ohard és Peyrefitte miniszterek — máris felszólították Chaban- Delmas választóit, hogy a má­sodik fordulóban Giscard d’Es- taingre szavazva ,,emeljenek gátat” a baloldal közös jelölt­jével szemben. Giscard d’Estaing nyilatkoza­tában kijelentette, hogy május 5-én „új többség született”, amelyhez most már az eddigi ellenzéki centristák és refor­merek is hozzátartoznak és ő velük együtt akar majd kormá­nyozni. Azt is hangsúlyozta, hogy a választási eredmények szerint a franciák többsége vál­tozást kíván és hogy ő „koc­kázatmentes változást” ajánlott számukra. Ennek jegyében foly. Luanda Costa Gomes tábornok, a portugál junta tagja, a fegyve­res erők vezérkari, főnöke va­sárnap befejezte. kétnapos láto­gatását Angolában és hazauta­zott. Vele tartanak az Angolá­ban állomásozó portugál csapa­tok leváltott parancsnokai. A tábornok vasárnap esti sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy az új vezetés kész tárgyalásba bocsátkozni a tűzszünetről, de csak a teljes nyilvánosság előtt. A vezérkari főnök látogatása idején katonatisztekből álló új ellenőrző testületet jelölt ki az angolai sajtó és rádió irányítá­sára. Moszkva , Pedro Soaces, a Portugál Kommunista Párt vezetőségé­nek tagja az Izvesztyija ró­mai tudósítójának adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a fegyveres erők győzelme új; fontos távlatokat nyitott meg a nemzeti problérpák megoldásá­hoz. a fasizmus felszámolásá­hoz és a demokrácia fejlődé­séhez Portugáliában. A fegyveres erők mozgalma már konkrét intézkedéseket is tett az ország életének demok­ratizálására. „Mi támogatjuk a nemzet megmentése tanácsának demokratikus intézkedéseit — mondotta a veterán kommunis­ta. Pártunk a demokratikus át­1974, MÁJUS 7. alakulások első lépéseként ja­vasolja ideiglenes kormány lét­rehozását valamennyi antifa­siszta és liberális erő részvéte­lével.” (MTI) Amint ez a kínai lapok és rádió, valamint a Pekingben akkreditált külföldi tudósítók jelentéseiből kitűnik, a Kínai Népköztársaságban a politikai helyzetet növekvő bizonytalan­ság jellemzi: a városokban fo­lyamatban van a népfelkelő osztagok erőszakolt megalakítá­sa, országos méreteket öltött a konfucianizmus bírálata, diák­megmozdulásokat szerveznek azzal a követeléssel, hogy foly­tatni kell „az oktatás terüle­tén a forradalmat”, a felsőok­tatási intézményekben és az is­kolákban nagygyűléseket tarta­nak, .tacebaokat” (faliújságo­kat) függesztenek ki (mint isme­retes, hasonló akciókkal kezdő­dött a hatvanas évek közepén a „kulturális forradalomé ka­tonaságot vezényelnek az okta­tási intézményekbe, a Kínai Nemzeti Felszabadító Hadsereg 18 katonai körzetéből nyolcban áthelvezték a katonai parancs­nokokat stb. Ezeket a folyamatokat rögzít­ve, a Times című angol lap ez év január 28-án megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság­ban a politikai helyzet „feszül­tebb, mint tavaly . .. Kínában jelenleg a belpolitikai konflik­tusnak oly sok ismérve van, hogy azokat nem lehet figyel- • men kívül hagyni”. Hétfőn a Mező Imre úti teme­tőben mély. részvéttel kísérték utolsó útjára Nagy Miklós mű­velődésügyi minisztert. Ravata­lánál párt- és állami vezetők, az Elnöki Tanács, a kormány, a tá­bornoki kar tagjai, politikai, tár­sadalmi, tudományos, kulturális és művészeti életünk ismert sze­mélyiségei álltak díszőrséget. Koszorúk övezte koporsójánál — amely előtt bíbor-párnán helyez­ték el kitüntetéseit — lerótták, ke­gyeletüket az elhunyt munkatár­sai. barátai, tisztelői; ott voltak a Művelődésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács, a különböző társadalmi szervek, a kul irális és művészeti műhelyek képvise­lői. Részt vettek a gyászszertar­tásom Nagy Miklós szűkebb ha­zája, Hajdú-Bihar megye párt-, állami és társadalmi vezetői, s'a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Karakas László munkaügyi miniszter búcsúzott Nagy Miklóstól. sági elnök vasárnap este fogad­ta — a szíriai kormány meghí­vására ugyanaznap Damaszkusz­ba érkezett — Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszte­rét. Az ötórás megbeszélésen jelen volt Abdel Halim Khaddam szí­riai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, valamint N. A. Muhitgyinov, a Szovjetunió da­maszkuszi nagykövete is. A szovjet diplomácia vezetője vasárnap délután Asszad Szí­riái elnökkel folytatott tárgya­lása előtt háromnegyed órás megbeszélést tartott szíriai kol­légájával, Abdel Halim Khaddam külügyminiszterrel. Az eszme­cserén a közel-keleti helyzet időszerű vonatkozásairól volt szó. Gromiko külügyminiszter és Asszad elnök vasárnap esti tár­gyalásáról rövid közleményt hoztak nyilvánosságra. A közle­ményből kitűnik, hogy az esz­mecsere homlokterében három Az utóbbi hónapokban (külö­nösen a KKP X. kongresszusa után) Kínában észlelt folyama­toknak természetesen megvan­nak a maga gyökerei, okai és ihletói. Valójában mi is megy végbe Kínában? Ismeretes, hogy a kínai veze­tők elméleti és gyakorlati eltá­volodása a marxizmus—leniniz- mustól, a szocialista gazdálko­dás lenini elveitől, a nemzet­közi kommunista mozgalom összehangolt irányvonalától, az ötvenes évek végén kezdődött el a külpolitikában, amikor Maö Cetung nyíltan letérítette Kínát arról az útról, amelyen a szocialista világrendszer többi államai haladnak. A maoisták gyakorlata az az­óta eltelt esztendők folyamán világosan megmutatta.' hogy va­lóiában mire is törekszik Mao Cetung és csoportja, milyen végső célokat akarnak elérni. A nagyhatalmi törekvésekből kiinduló pekingi vezetők, a je­lekből ítélve, legfőbb célként tűzték maguk elé azt a felada­tot. hogy történelmileg rövid idő alatt megvalósítsák a kínai nacionaiisták sok évszázados vágyát, azt. hogy Kínát szuper- hatalommá, valamiféle „menv- nvei” központtá változtassák. E központ körül nemcsak a A Művelődésügyi Minisztérium vezetőinek, munkatársainak és pártbizottságának gyászát Go- ramvölgyi Károly miniszterhe­lyettes tolmácsolta a mindenna­pok forradalmáraként emlékez­ve az elhunytra, akinek kommu­nista meggyőződése által kije­lölt céljai méltók arra, hogy mindennapos küzdelmünk zászla­ját ékítsék. Az MSZMP Központi Bizott­sága, a tudományos, közoktatási és kulturális osztály munkatár­sai nevében Kornidesz Mihály osztályvezető búcsúzott Nagy Miklóstól. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen egykor az elhunyt­tal együtt tanult évfolyamtársak, bárátok, munkatársak gyászát Mörk János egyetemi docens tol­mácsolta. Nagy Miklóst a Mező Imre úti temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az Intemacionálé hangjaival ért véget. (MTI) kérdés állt: a megszállt arab te­rületekről való teljes izraeli ki­vonulás követelménye; a palesz­tin nép jogainak maradéktalan elismerése; a szovjet—szíriai kapcsolatok kérdése. (MTI) Kissinger Ammanban Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter vasárnap este há­romórás megbeszélést tartott Ara- manban Husszein jordándai ki­rállyal és Zaid Al-Rifai jordá- niai miniszterelnökkel. A megbeszélésről kiadott hi­vatalos közlemény szerint Kis­singer tájékoztatta a jordániái királyt a szíriai vezetőkkel foly­tatott tárgyalásain elért hala­dásról. Szó volt az izraeli és jár­dán iái csapatok szétválasztásá­nak küátásairól, valamint a Jor­dániának nyújtandó amerikai gazdasági és katonai segélyről is. szomszédos ázsiai országok, ha­nem a földkerekség többi ál­lamai is — Peking akarata sze­rint — keringenének. A helyi sajtóban a maoisták nyíltabban kifejtik valódi elgondolásai­kat. A Hszincsiang Zsipao című lap még 1965. szeptember 9-i számában megírta: „Nekünk nemcsak a kapitalista országo­kat, hanem a szocialista orszá­gokat is utol kell érnünk és meg kell előznünk. A mi nagy hazánknak... a világ legha­talmasabb államává kell vál­nia”. A maoisták a cél eléréséhez vezető utat a kínai nép rend­kívül alacsony életszínvonalá­nak konzerválásában, a kínai népnek a külvilágtól történő elszigetelésében, az ország la­kosságának a misztikus „külső fenyegetéssel” való rémisztge- tésében, az ország katonai tá­borrá történő átalakításában lát­ják. Azt tűzték ki célul, hogy a kínai nép több nemzedéké­nek könyörtelen kizsákmányo­lása árán, munkájának eredmé­nyeit a hadiipari komplexum fejlesztésébe fektetve, megte­remtsék a maoista Kína világ­méretű hegemóniáját. Mao Cetung és csoportja ezekről a tervekről természete­sen nem beszél nyilvánosan, de a gyakorlatban ezt próbálják megvalósítani. Ha figyelmeseb­ben megvizsgáljuk ezt a gya­korlatot, mindez nyilvánvaló lesz. Minden kommunista párt, miután kormányzó párt lett, te­Costa Gomes Angolában — Pedro Soaces nyilatkozata BÉKÉS % <■■■•■«• MSf(naiscu«*i«i«iiiaB«aia>a>UMBStR8R9itaa«sa**RS«R<flBiMi#Meg3is88 Mi történik Kínában? © Á szegénység ideológiája Gromiko Szíriában Hafez Asszad szíriai köztársa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom