Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
legszereti — vagy megszokik? Az első munkahelyükön dolgozó fiatalokról A munkához, munkahelyhez fűződő kapcsolatainkat jelentős trértékben meghatározhatják az első munkahelyen szerzett tapasztalatok, benyomások. Az éL ső munkahelyen eldőlhet, valakiből vándormadár lesz-e vagy hosszú ideig fog ugyanannál az üzemnél, vállalatnál dolgozni. Aki szereti szakmáját, munkáját, annak könnyebb a beilleszkedés, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás; hamarabb megszokja munkahelyét. Persze ez nem csak a munkába álló fiatalon, hanem a munkáltatón is múlik. Tudják ezt a vállalatoknál is; a lehetőségek- ; hez képest mindenütt igyekez- ! nek a gyárhoz kötni a fiatal! munkás ókat. Hogy mekkora si- : kerrel? Nézzük meg közelebb- j ról! Megszerettetni az üzemet A forgácsoló csabai gyáregységében dolgozó csaknem ezer embernek majd a fele fiatal, harminc éven_ aluli, ehhez jön még a több mint száz ipari tanuló. A dolgozóknak többsége tcrzsgárdatag, számuk valamivel ötszáz felett van. A törzsgárdához tartozók között 60 százalék a fiatalok aránya, de ezen belül csak harminckettőn vannak, akik felszabadulásuk óta dolgoznak itt; ez kétségtelenül kevésnek tűnik. (Az adatok 1968. óta értendők; akkor költözött a gyár új telephelyére.) Mi a helyzet azoknál akik mostanában tettek szakmunkás, vizsgát? Sokan elmennék, ötven bífl körülbelül húszán maradnak. Viszont, akik nem hagyják itt a gyárat rögtön vagy kevéssel fel- szabadulásuk után, azok nyolcvan százaléka megkötődik, vagyis végleg vagy hosszabb ideig itt marad — s ez az arány már igen jó. Ügy tűnik, az elvándorlás az iparitanuló-iskolá elvégzése után közvetlenül nagy —, de, aki az üzem mellett döntött, az már ki is tart elhatározásánál. Mi az oka az iskola befejezését követő nagyszámú munkahely-változtatásnak? Jakusovszky Pál. a személyzeti osztály vezetője elmondja, hogy a gyárban dolgozó ipari tanulók között sok a bejáró. Ők a szakmunkásvizsga megszerzése után lakóhelyükön vagy legalábbis ahhoz közel igyekeznek elhelyezkedni. Érthető, hogy kevesen vállalják a bejárás fáradalmait vagy az 'albérlet magas költségeit. Hogyan próbálják elősegíteni 8 fiatalok beilleszkedését az első munkahelyen? Aki ipari tanuló volt és ott áll munkába, ahol az iskolaévek alatt is dolgozott, az helyzeténél fogva előnyt élvez. Az első munkanapon nem kerül új, szokatlan környezetbe. Már ismeri a munkahelyet annak apró szokásaival. sajátosságaival együtt, • nem idegenek a munkatársak, vezetők sem. A könnyebb helyzet ellenére is szükséges a vállalat a kollektíva segítsége. A lakás fele a fiataloké! A forgácsolóban az egyes üzemek vezetői figyelemmel kísérik & vezetésük alatt dolgozó fiatalokat szemmel tartják fejlődésüket Igyekeznek megszerettetni velük az üzemet megteremteni köztük és a szocialista brigádok között a kapcsolatot. Nem közömbös persze az anyagi oldal sem, de ez nemcsak a fizetésben nyilvánul meg. A tavalyi 27 vállalati lakás felét fiatalok kapták. Az első munkahelyére lépő fiatal az iskola elvégzése után — legyen bármilyen jó tanuló — semmiképpen sem tudhat annyit mint idősebb, tapasztaltabb munkatársai. Erre is ügyelni kell hát: nem szabad valar- kit egyből bedobni, a „mély vízbe”. Nem egy csalódás oka a a tudáshoz képest túl nagy feladat ami gyakran vezet a cseppet sem lelkesítő kudarchoz. Nagyon sok fiatal számára fontos a továbbtanulás lehető, sége. A tanulók dolgát tanulmányi szabadsággal, kedvezőbb műszakbeosztással is igyekeznek megkönnyíteni. A betanított munkásokat fiatal mérnökök segítik a szakmunkásvizsga megszerzésében. Az üzembe kihelyezett osztályokat a vállalata KISZ-szervezet patronálja. Jó kollektíva — KISZ-segítség A kötöttárugyárban Itt, mint első munkahelyükön dolgozó fiatalokkal beszélgetünk. Beszélgető társaim közül ketten — Veres Éva és Nagy Marianna — | nemrégen dolgoznak a gyár- j ban. Modes Ottó viszont hosszú j ideje itt van, 67-ben végezte el az iparitanuló-is-kolát, azóta ka. tona is volt, s ide jött vissza a kötöttbe. Volt osztálytársai, a hét éve vele együtt vizsgázót- tak közül már szinte senki sem dolgozik itt. — Mit a legnehezebb megszokni a munkába álláskor? Egyöntetűen azt mondják, hogy a közösségváltozást. Különösen annak, aki az általános iskola után megy dolgozni, mert a tanulóként eltöltött idő valamiféle lépcsőfokot jelent Az osztályközösség és a munkahelyi kollektíva között nagy a különbség, nem is beszélve az iskolaitól teljesen eltérő munkahelyi követelményekről, mint a nagyobb felelősség s a napi nyolc órán át tartó, rendszeres és sok esetben nem könnyű munka. A munkába illeszkedés sikere függ az egyéntől is, típus kérdése. A kiskoruktól közösségben — jó közösségben — nevelkedettek hamarabb megtalálják helyüket a munkahelyi kollektívákban is. A jó KISZ-szervezet — amilyen például Modes Ottóéknál van — szintén sokat segíthet Már a munkahely megválasztásánál is döntő szerepe van a fizetésnek, s ez a továbbiakban is megmarad. Mint mindenki, a fiatalok is szeretnének többet keresni, de ezenkívül az ő szemük érzékenyebb az esetleges bér aránytalan Ságokra. Nehezebben viselik el, ha valaki — akár idősebb dolgozó, akár egykorú társuk — indokolatlanul magasabb bért kap. Tekintély a szaktudás Az idősebbek tekintélyére vonatkozóan mindenki, akivel erről beszéltem, ugyanazt mond. ta: tekintélyt ma már csak a nagy szaktudás, a gyakorlati mupkán is látszó magasabb képzettség adhat — ezt viszont kevés kivételtől eltekintve tisztelik is a fiatalok A kötöttben dolgozók meg. vannak elégedve az általuk is fontosnak tartott továbbtanulási lehetőségekkel — ez derült ki a beszélgetés során, melynek minden résztvevője akar még tanulni vagy már tanul is. A tanulási lehetőségekről a részletesebb tájékoztatást már dr. Kis Bálintnétól, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjétől kapom. A gyáron belül is jó lehetőségek vannak a különféle tanfolyamokon. Csak ízelítőül néhány: energetikus, piackutató, automatizálás a textiliparban. A gyárnak kilenc tanulmányi ösztöndíjasa van, tavaly hetven- hárman érettségiztek. Az ifjúsági parlament beszámolójából készült kivonatos tájékoztatóban olvastam a „Pályakezdő fiatalok támogatása” címszó alatt: „... a fiatalé* munkahelyi beilleszkedését a szocialista brigádok és a blokkok segítik elő közvetlenül. A volt ipari tanulók termelőmunkáját rendszeresen figyelemmel kísérik az oktatók, akik hetenként meglátogatják a volt tanulókat. A munkába állás után 5—6 hónappal a személyzeti és oktatási osztály összehívja a fiatal dolgozókat és velük a munkahelyivel, munkakörrrel és a munkával kapcsolatos problémákat megbeszélik." Megtudom azt is, hogy az alacsonyabb teljesítményű dolgozókkal külön is beszélgetnek, igyekeznek kideríteni a kisebb termelés okát. A szakmunkástanulók ballagása a munkahelyen nem szokás — a kötöttben igen. Bevezették azt is, hogy az első napon a művezetők, brigádok virággal fogadják a dolgozókat. Nem csak az ünnepélyesség miatt, a munkába állás feszültségét is csökkenteni szeretnék. a Imsß évezred küsztón Környezetvédelem a Szovjetunióban Földünk egyik legsúlyosabb jelenkori gondja környezetünk minden eddiginél nagyobb szeny- nyeződése. A közlekedés, a vegyipar, a kemizált mezőgazdaság nemcsak áldása az emberiségnek, de óriási veszélytorrás is — a mérgező anyagok semlegesítése, a környezetet károsító anyagok keletkezésének megállítása a legkülönbözőbb társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke. A környezetszennyeződés elleni küzdelemben hatalmas részt vállalnak a szovjet szakemberek. A nagyarányú környezetvédelmi munka a fő témája a Szovjetunió című folyóirat májusi számának. Néhány idevonatkozó cím a lapból: A Föld születése, Az ember és a természet a harmadik évezred küszöbén, A természetvédelem országos ügy, Egy folyó újjászületése, Kozmikus őrjárat, A föld közös otthonunk, Erdőgazdálkodás csaknem egymilliárd hektáron, Az éltető levegő. A címlapfotón: egy kisgyermek virágos mezőben. Az első munkanap mindenki számára izgalmas, kíváncsian várt pillanat. Az elsőt követi a többi — nem mindegy, hogy milyenek. Ahhoz, hogy megfelel, jenek a várakozásnak, a munkába álló és a vállalat közös erőfeszítésére van szükség —> ez közös érdekük is. Sok a munkahely-változtatás, különösen a segédmunkások körében, de máshol is. Ennek leggyakoribb oka a fizetés. Természetes, hogy aki nem találja meg a számítását valahol, az elmegy. De ebben a számításban a pénz mellett más tényezők is szerepet játszanak — legtöbbször jóval nagyobb szerepet, mint gondolnánk. Erőss György VÁRAKOZÁS • (KI* Ver* felvétele)? Az erdők, mezők, rétek, leer» tek összes virágával, a gyermeki szeretet, tisztelet, megbecsülés tiszta nemes érzéseivel, hálatelt szívvel köszöntjük ma az édesanyákat Köszöntjük drá_ ga személyükben az új élethor- dozóit-szülőit, gondozóit, nevelőit, a család áldozatos életű mindeneseit, akik mindig először kelnek és utoljára térnek pihenőre, mert akkor nyugodtak, ha szeretteiket ellátták az anyaszív minden gondosságával. Nem hiszem, hogy valaki előtt is bizonyítani kellene, hogy az emberi életben a legáldozatosabb szerep mindenkor az anyáké. Éppen ezért a legemberibb kötelesség minden lehető módon könnyíteni életük gondjain, terhein. Államunk sokoldalú, egyre inkább kiteljesedő intézkedései, határozatai, s megvalósítás gyakorlata annak bizonyítéka, hogy a szocialista társadalmi rendszerben azanyá., kát megkülönböztetett figyelem, gondosság és megbecsüléa övezi. A legszebb* legnemesebb env béri hivatás, az anyaság gyakorlásához eddig nyújtott sokrétű állami segítség biztos alapul szolgál a népesedéspolitikai határozat eredményes megvalósításához is. Hozzá keE azonban tenni, hogy a központi intézkedések mellett helyileg is sokat lehet és kell tenni, mégpedig elsősorban a bölcsődei és óvodai férőhelyek növelése terén. Ügy érzem, hogy a helyi tanácsok és a munkahelyek elismerésre méltó közös erőfeszítéseket tettek már eddig is, de még sok a tennivaló. Emellett az élet ezernyi apró gondjainak megoldásában is segíteni kell az anyákat Az emberi együttérzésnek, a segítőkészségnek állandó folyamatát kell megteremteni mindenütt, ahol csak egyetlen kisgyermekes anya is dolgozik. Kfap mint nap tenni, tewei és tenni kell az anyákért! Természetes azonban, hogy 4 társadalmi megbecsülés számtalan megnyilvánulási forrnáj* mellett nagyon fontos a gyermeki szeretet és hála sokszínű kifejezése is. És bizony — valljuk be őszintén — rohanó életünkben sok minden előbbre van sorolva, mint a gyermeké* örökké váró anya meglátogatása. Pedig milyen szerény igényei vannak egy anyának: néhány kedves szó vagy sor, esetenként apró figyelmesség, egy gyermeki csók és már csillognak is az öröm és boldogság könnyei a drága szemekben. Ne feledkezzünk hát ei soha arról a drága lényről, akine* a legtöbbet, az életünket köszönhetjük, hiszen csak addig vagyunk gyerekek és lehetünk igazán boldogok, amíg föléha- jolhatunk az áldott simogató) anyakéznek. Az anyák napja nem tartozik a csillogó ünnepek közé, de szolidságával, kedvességével, melegségével, szívközelségével mégis az ünnepek legszebbika számunkra. És amikor ma a legtisztább érzésekkel szívünkre szorítjuk m legdrágábbakat, az anyákat, akkor nevükben is köszönjük az új, valóban emberi életet teremtő társadalmi rendszerünknek azt, amit az anyaszívnek adott, hogy ma már nem kell kérő gyermeküknek azt mondani esténként, hogy „már alszik a kenyér kisfiam...” Ö. Kovács István 6 1974. MÁJUS S. Anyák napja
