Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
Jól sikerült Kezdeményezés Békés megyei nap Budapesten Békés megye öt városában és 70 községében 432 ezer 600 ember éL A városi lakosok aránya 32 százalék, A megye gazdaságának súly* és szerepe abbém van, hogy az ország egyik legfontosabb élelmiszerbázisa. A legtöbb munkaerőt ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az utóbbi években jelentősen nőtt az ipéirban dolgozók száma is. A szocialista ipéirban foglalkoztatottak száma ezer 143. Mezőgazdasága saját felhassN nálásán és a megye lakosságának szükséletén kívül több mint egymillió ember évi kenyénszük- ségletét fedezi. A megye mező- gazdaságra épülő ipara összesség delőintézeü ellátás kiszélesítésére. Gyors fejlődésnek indult a megye kulturális élete. Az óvodéü ellátottság megközelíti a kívánt szintet. Az általános iskolai tantermek 20 százaléka szükségtanterem. A továbbtanulásra jelentkező fiatalok közül a Békés megyeiek országosan a legmagasabb számban nyernek felvételt * felsőoktatási intézményekben. Kiépült a megye közművelődési intézmény hálózata. 1957 óta 25 művelődési ház épült, sok az új. korszerű könyvtár, kedvező a filmszínházak látogatottsága.” A fenti sorokat egy megyénk életét bemutató fotókiállítás (Balogh Ferenc felvételeit Gaburek Wagy linót, fi megye! tanács eSfflSfcfteflyeítes® foglalta Sssse a Békés megyei nap tapasztalatait, mellette balról Baukó Mihály, m MSZMP MB gazdaságpolitikai osztályvezetője. Jobbról ár. Takács Lőrinc, m SZMT titkár» r gÖSesi országosan non Jelentős; te egyes iparágakban (szövő-, unalom-,, tégla- és cserépipar) Sigen fontos. Földgázból az ország termelésének 25, égetett «serépből 40, öntött síküvegből 80, cukorból 20, főzelékkonzerv- foől 11 százalékát Békés megy« Ipara állítja elő. Országos jelentőségű a nagy hagyományokkal rendelkező nyomdaipar fejlesztése és a könnyűipar más ágazataiban beindított rekonstrukció. A megye iparának sajátossága a szövetkezeti ipar országosan legnagyobb aránya (a megyében 32 százalék, országos vidéki átlag 14 százalék)^ A megye részesedése az ország beruházásaiból — a vidéki ipar- telepítés következtében — kedvezően alakult. Országosan is kiemelkedő az Orosházi Üveggyár,, a Kner Nyomda, a Békéscsabai Konzervgyár és hűtőház, a gyulai húskombinát beruházása. A negyedik ötéves tervben jelentős erőfeszítések történtek az egészségügyi ellátás bővítésére, a renKároly rendezte — kitűnően.) első tablóján olvashattuk. A kiállítás az elmúlt héten, április 2G-án nyílt meg Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, a Békés megyei nap alkalmából. Er- ra a napra hívták meg a megye párt-, állami és gazdasági vezetői a fővárosban tanuló egyetemistákat, főiskolásokat Pontosabban szólva ezen első alkalommal a Budapesti Műszaki Egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Számviteli Főiskola hallgatói kaptak meghívót Miért kellett? A kérdésre Ba* ukó Mihálynak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályvezetőjének megnyitó beszéde adta meg a választ Kevés a szakember. Ä MTESZ tavaly egy tanulmányt készített Műszaki és közgazdasági szakember-ellátottság Békés megyében címmel. Ebből kiderült, hogy megyénkben mekkora a lemaraHrabovszkl Judit, Véha Ferenc, Csicsely András és Telkes András fi békéscsabai hűtőház munkalehetőségeiről beszélgetnek dás. Országosan ezer foglalkoztatottra 53 felsőfokú végzettségű alkalmazott jut. Megyénkben ez a szám 39. Tavaly 1160 mérnöki végzettséggel rendelkező alkalmazott dolgozott a megyében, míg mérnöki beosztásban 1330- an voltak. Látható tehát, hogy sokan dolgoznak mérnöki beosztásban nem megfelelő képesítés- seL A lemaradás nagy, és ha az üzemek, vállalatok nem tesznek meg mindent azért, hogy a szakemberek a megyébe jöjjenek dolgozni, akkor ennek súlyos következményei lesznek. Ebben az évben 625 új szakemberre lenGál István arról beszél, milyen lehetőségeik vannak a fiatal szakembereknek ne szükség, többek között például 41 építész, 15 vízépítő, kilenc út-, vasút-, hídépítő, 75 gépészmérnökre van igénye a megyének. „Hiánycikk” tehát a szakember, nehéz megszerezni. És ha nem sikerül — lelassul, megáll a fejlődés. Pedig a megyére nagy feladatok várnak. Az elkövetkező időkben a könnyűipar 46—48 százalékkal, az élelmiszeripar 18—19 százalékkal fejlődik. Növekszik az olaj- és gázkitermelés. Bővítik a Forgácsolószerszámok gyárát, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyárának békéscsabai üzemét. Az iparfejlesztés évi beruházási összege meghaladja az egymilliárd forintot. Nagyon tetszett a fiataloknak, hogy Baukó Mihály nemcsak a jót mondta el, hanem őszintén beszélt a gondokról is. Arról, hogy baj van még az egyenlő munkáért egyenlő bért elv gyakorlati végrehajtásával. Az azo7 mrnaasst 1974, MÁJUS 5. nos munkakört betöltő nők keresete általában jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Ezen feltétlenül változtatni kell. Sokszor nem becsülik eléggé a fiatal szakembereket Nem biztosítanak nekik képzettségüknek megfelelő munkát, türelmetlenek velük szemben. Érdemes visszajönni. Egyértelműen ez derül ki a fiatal Békés megyei szakemberek felszólalásaiból. Gál István, a Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának megbízott vezotőhelyettese a fővárosban dolgozott és onnan jött Békéscsabára. Mint elmondta, nem bánta meg, hogy visszajött. Kedvére való munkája van, jól keres, nemrég költözött új lakásba. Nagy lehetőségek állnak az idekerülő fital szakemberek előtt. — ez volt beszédének lényege, Ezt csak megerősítette a többi hozzászóló. Hajnal Károly, aki csak néhány éve végezte el az egyetemet és most a Kner Nyomda gazdasági igazgatója, Telkes András, aki műszaki vezető a hűtőházban és dr. Jelinek Lajos, aki a szövetkezetek Békés megyei központjában dolgozik fontos beosztásban. Ennyi „bemelegítés” után került sor arra, hogy a fiatal szakemberjelöltek beszélgessenek a megye üzemeinek, vállalatainak képviselőivel. A hűtőháziak — Hrabovszki Judit sze’- mélyzeti vezető és a már említett Telkes András — Véha Ferenc negyedéves és Csicsely András harmadéves gépészhallgatókkal beszélgettek. Szó esett fizetésről, előmeneteli lehetőségekről, munkakörülményekről. Végül megegyeztek. Nyáron eljönnek a hűtőházba dolgozni és ha tetszik nekik a munka, az egyetem elvégzése után ismét oda mennek — de már végleg. Sajnos jó néhány gazdasági, személyzeti vezető nem élt a kínálkozó lehetőséggel. Különvonultak a sarokba és egymással beszélgettek. Ezért pedig kár volt Budapestre utazni. A szervezés „gyermekbetegségét” mutatja az is, hogy elfelejtették a KISZ KB-t és a közgazdasági technikum vezetőit meghívni. Legközelebb biztos gondolnak erre is. Megérte megrendezi? A válás* egyértelmű: igen! Ezt mondták az ott levő megyei vezetők és a diákok is. Jólesett a fiataloknak, hogy érezték: törődik velük a megye. És hogy érdemes velük törődni, azt bizonyítja az a kérdőív, melyet ott töltöttek ki az egyetemi, főiskolai hallgatók. Ebben szerepelt az a kérdés is, hogy vissza kíván-e jönni a megyébe? A válaszok több mint 8ö százaléka igenlő volt. És ha visszajön a szakember, segítik-e, hogy itt maradjon? Ezt Nagy Jánostól, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesétől kérdeztük. ö elmondta, hogy igyekeznek a lehetőségek keretein belül mindent megtenni a jövő szakembereiért. Az a tapasztalatuk, hogy a fiatalok nem szívesen kötnek hosszú lejáratú tanulmányi szerződéseket, ezért inkább letelepedési segéllyel, lakásvásárlási támogatással segítik őket. Nem szerződésekkel, hanem megfelelő munkakörrel, jó munkahelyi légkörrel akarják megtartani a fiatal mérnököket, közgazdászokat. A már említett kérdőív végén egy kérdés áll: írják le röviden véleményüket a Békés megyei, napról. Az egyiken ezt olvashattuk: „Negyedéves közgazdász vagyok, nemsokára végzek és a mai nap után mindenképpen visszamegyek „szűkebb hazámba.” Lehet, hogy másutt pár száz forinttal többet kínálnak, de megértettem, hogy megyémnek szüksége van rám. Az igazi fejlődés még csak most kezdődik és nem akarok ebből kimaradni!” Lónyai László Nagy sikert aratott fi Békés megye életét bemutató fotóidállító« A fővárosban tanaié Békés megyei főiskolások, egyetemisták Baukó Mihály előadását «taliga« • ják
