Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
A me»5gcre dóság srinTonalas kiszolgálásáért Kiváló Vállalat avatás a békéscsabai AGROKER-nél A Viharsarok mezőgazdasága 30 év ólján 6. A szorgalmas békési parasztemberek A mezőgazdaság műszaki, anyagi ellátásában évek óta kimagaslóan jó munkát végez a Békés megyei AGROKER. Működésükből elegendő néhány adatot összegezni, mely hűen tükrözi azt az áldozatkész és sokoldalú munkát, melyet az utóbbi évtizedben folytattak. A vallalat fennállása óta 6262 traktort, csaknem hétezer pótkocsit, 1600 gabonakombájnt, 1240 silőkambájnt és 823 kukoricabetakarító gépet továbbított az allami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. 1962-ben 409 millió forint forgalmat érlek. el, 1973-ban pedig 1 milliárd 137 millió forint értékű gépet. anyagot, alkatrészt, műtrágyát, növényvédő szert továbbítottak az üzemeknek. Kiválóan szervezett munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz a minden eddiginél nagyobb terméseredményhez, melyet a megye mezőgazdasága tavaly és azelőtt felmutatott Ezért kaptak most Kiváló Vállalat címet. Ez a vállalat 11 év alatt 250 ezer 166 vagon műtrágyát értékesített a megyében. Tizenegy évvel ezelőtt az eladott műtrágya vegyes hatóanyagából egy hektárra 53,1 kiló jutott, 1972- ben pedig már 202 kiló. Az utóbbi öt esztendőben a növésiy- védőszer-forgalom megháromszorozódott Zömében gyomirtó szert vásároltak az üzemek. * Anyanyelvűnk idegenben, határokon túl” című előadással — amelyet, dr. Lőrincze Lajos c egyetemi tanár, a TIT Magyar Nyelvi Választmányának elnöke tart — kezdődik Békés megyében A magyar nyelv hete május 7-én, kedden 19 órakor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában. A május 22-i befejező előadásig — amelyen dr. Grétsy Három jelentős májusi évfordulónak szenteli legfontosabb írásait a Fáklya május 1- én megjelent száma. Május 1. alkalmából Kon- sztantyinov professzor elemzi a proletár nemzetköziség új történelmi szakaszát. Május 9-re — a Győzelem 5 Napjára emlékezve a lap Zsu-! kov marsall „Emlékek, gondo- : latok” című könyvéből közöl ■ részleteket, amely a berlini ! harcok utolsó napjait idézi fel. S 1955. május 14-én írták alá ■ Varsóban a Szovjetunió, Len- : gyelország. Románia, az NDK, : Csehszlovákia, Magyarország, • Bulgária és Albánia képviselői S a Varsói Barátsági Együttmű- l ködési és Kölcsönös Segély- S nyújtási Szerződést. E törté- ; nelmi esemény jelentőségének ! szenteli egyik írását a népszerű S képeslap. _ . « A párttörténeti-ideológiai ro- ■ vat közli Sarapov történész „A j marxista filozófia forradalmi jj jellege” című írását. : Ismét több magvar vonatko- « zású anyag teszi színessé, érdé- j késsé a lapot Beszámolót ol- : vashatuník Örkény István Macs- ; kajáték című darabjának le- » ningrádi.. és Katona József 5 Bánk bánjának tbiliszi bemu- : tatójáról, valamint egy készü- ; lő budapesti kiállításról, amely j a Fekete-tenger vidékéneik an- j tik kultúráit mutatja be; képet : kapunk a Szovjetunió Tudomá- : nyos Akadémiája és a Magyar 5 Tudományos Akadémia gyű- S mölcsöző együttműködéséről és ; Juganov zeneszerző — több • Petőfi vers megzenésítője — • alkotói munkásságáról. A sport- ! rovat ezúttal a szovjet vívó- • Lényegében az utóbbi években épült ki a vállalat békéscsabai központja, 35 millió forint beruházásból. Igen jelentős szociális jellegű beruházást is megvalósítottak. A vállalat vezetősége úgy tette magáévá a Központi Bizottság nő- és ifjúságipolitikái határozatát, hogy nagyobb keresethez juttatta a lányokat, asszonyokat. Csupán a múlt esztendőben a nyolcszázalékos bér- fejlesztésen belül a nők átlag- keresetét 13,1 százalékkal, a fiatalokét pedig 9 százalékkal emelték. A dolgozók többsége, 55 százaléka nő. A vállalatnál nyolc szocialista brigádba tömörülték a dolgozók, akik közül Seres Imre raktárosnak, Takács Géza raktárosnak, Janicska Árpád szb-titkámak, Povázsai Gézóné osztályvezetőnek és Kiss Sándor igazgatónak a Kiváló Vállalat avató ünnepségen Vereczkei Imre, a MÉM termékforgalmazási főosztályvezetője nyújtotta át a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Kilencen A Vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt kaptak, dr. Balázs Andrásáé pedig a szakszervezeti munkáért SZOT-oklevelet vett át. Aranygyűrűt 20 éves törzsgárdatagságúk elismeréséül heten húzhattak ujjúkra, további 20 évre eljegyezve magukat a vállalattal. fl harminc év történelmének lassan a végéhez érünk. Bizonyára útitársam, a kedves olvasó is elfárad már. Szabad legyen még kémem egy kevéske időt és türelmet. Bár nagyon sok mindenről szó esett hosszú utunk során, de a három évtized a leírtaknál sokkal, de sok. kalta gazdagabb, színesebb volt. Merem remélni, hogy az eltelt nagyon küzdelmes, de igen eredményes korszak nálamnál hivatottabb és jobb tollú krónikásokat is megihlet. Meggyőződésem, hogy megyénk írói, költői. festői, grafikusai, helytörténészei számára nagyon hálás téma lenne. Hasonlóan, mint Filadelfi Mihály „Utunk” című műve a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetről, Tóth Lajos „Vajúdó világ”-a nagyszé- nási Lenin Tsz-ről, a „Viharsarki állami gazdaságok” és még számos munka. Bizony nagyon sok változás történt a három évtized alatt Békés megye falvaiban. Megvál. toztak a tulajdonviszonyok. Az élet. és munkakörülményekben olyan javulás történt, melyről a múltban a parasztember még csak álmodni se mert. Nézzünk szót például Nagykamaráson. A község mezőgazdasági munkásai 1940. május 8-án kérelemmel fordultak a belügyminiszterhez: „ösmerve a mezőgazdasági munka nehézségeit, az amúgy is alacsony nap.-zámbé- rek és a munkanélküliség következtében 1939. év őszétől munka- és kereseti lehetőség nem volt, most már kétségbeesésünkben Nagyméltóságodhoz fordulunk, mert ezek az állapotok tovább tarthatatlanok. Munka nagyritkán ha kerül is, csak fiatal, 12—14 éves gyerekeket vesznek fel, az apa, mint családfenntartó kénytelen az iskolából családját kikérni, hogy munkába menjen, mert hát éhen nem pusztulhat, ő pedig, mint apa, otthon hever. A királyi herceg bánkúti birtokán az intéző kijelenti, hogy csak másodrendű munkást alkalmaz, ember nem kell. Egész éven át nincs olyan munkalehetőség, amivel biztosítani tudnánk a legszükségesebbeket. Az ötödös kukorica, a tizenhárom, tizenne- gyedén való aratás, két-három- heti cséplés, egy-kétheti kukoricatörés, tovább semmi. Sürgős A magyar nyelv hete Békés megyében László kandidátus a magyar nyelv fejlődéséről beszél az orosházi Értelmiségi Klubban — tizenkét megyei helyiségben tizennégy előadás hangzik el. A szép magyar nyelv művelői, ápolói, az érdeklődő közönség — a felsoroltakon kívül — dr. Dente László egyetemi tanár, dr. Irányi István és dr. Tóth Béla nyelvészek előadását hallgathatja meg. sportot mutaitja be, a kulturális arcképcsarnok pedig Bibi- gul Tulegonova kazah énekesnőről, a magvar zene egyik szovjet népszerűsítőjéről fest pályaképet. intézkedést kérünk a földmun- kásság szomorú állapotának megváltoztatására”. Több mint kétszázan írták alá. A várt intézkedés nem következett be. (Ilyen vagy hasonló tartalmú levél Íródhatott volna a megye bármelyik részéről). A nagykamarásiak és a többiek problémáját a felszabadulás oldotta meg. A levélírók közül számosán magas kitüntetések birtokosai. Többségük már nyugdíjba ment — erre akkor nem is gondolhattak. Ingyenesen gyógykezelik őket. Családjaik, hozzátartozóik a gazdasági élet különböző területein — legtöbben termelőszövetkezetben, állami gazdaságban — dolgoznak. Egész évben van munka, biztosított a megélhetés. Családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt kapnak. Üdülni mehetnek, az országot-világot láthatják. Községeinkben a sok új ház és azok tetején a T-ala- kú antennák egy megváltozott életformáról tanúskodnak. A parasztember gyermeke is eljut a legfelsőbb iskolákig. Az ám, az iskolák! Abban, hogy megyénk mezőgazdasága így fejlődik, igen nagy és hálás szerep jut szakiskoláinknak. A szarvasi, az orosházi, a gyulai, szabadit! gyósi, kétegyházi, békési, gyomai, eleki mezőgazdasági tanintézetek sok száz mérnököt, technikust, sok ezer szakmunkást képeztek kj a nagyüzemek számára. Számosán közülük ma már nagyon fontos és felelősségteljes vezető beosztásban dolgoznak. Mások, a korszerű technika hozzáértő kezelésével, az előírt technológiák pontos betartásával , értek el jobbnál jobb eredményeket a termelésben. Egyre sűrűbben hallani olyan véleményt különböző helyeken, hogy „a mai parasztember már nem olyan, nem ugyanaz, mint...” Valóban, az életmóddal változott gondolkodásmódja is. A felszabadulás előtti egyéni paraszt gondolkodása is egyéni volt. Ma kollektívákban dolgozik, tevékenykedik, egyéni érdeke csak a közösségi érdeken keresztül valósul meg. A mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában egyre tartalmasabbá válik a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádokban dolgozók kimagasló eredményeket érnek el a termelés területén, de egyben maguk is formálódnak szocialista módon élő, gondolkodó emberré. Bz utóbbi években sok állami vállalat és szövetkezet ünnepelte megalakulásának húsz vagy huszonötödik évfordulóját. Az eltelt időszak gazdasági eredményeinek. problémáinak összegezése mellett megemlékeznek az alapítókról, a munká. ban élen járókról. Az elsőkről, kik erejüket, egészségüket nem kímélve a párt hívó szavára az élre álltak. Azokról, kik a sok nehézség, megpróbáltatás ellenére is rendületlenül bíztak a szocialista mezőgazdaság megvalósulásában. Közülük is kimagasló munkát végeztek a megye mezőgazdaságának felvirágoztatása érdekében. Barkóczj Pál a Szocialista Munka Hőse, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nyugdíjas elnöke, Kerekes András Kossuth-díias, a végegyházi Szabadság Tsz nyugdíjas elnöke, Nagy Károly, a Békés megyei Termelőszövetkezeti Tanács nyugdíjas elnöke, (a Békés megyei Földosztó Bizottság elnöke volt). Gájdács András, a Hidasháti Állami Gazdaság nyugdíjas igazgatója (a Békés . megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője volt), Zalai I György, Lestyán István elvtársak, a pórt megyei bizottsága-! nalk tagjai (a megyei pártbizottság titkára, illetve mező- gazdasági osztályvezetője vol(t), Kaplony Mihály, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatóságának nyugdíjas mezőgazdasági osztályvezetője és még igen sokan. Számosán még ma is aktív közéleti munkát — párt-, állami, gazdasági vezetők — végeznek. Sajnos az elsők közül már nagyon sokan kidőltek a sorból, mint például Boros Gergely, a sarkadi Lenin Tsz első elnöke, Valastyán János, ki az örménykúti Petőfi Tsz-nek 25 évig'volt elnöke és így tovább. Köszönjük az elsőknek, az alapítóknak nehéz, fáradságos, de igen eredményes tevékenységüket. Bz eredmények elérésében közvetlen vagy közvetett részesei voltak a tanácsok, számos vállalat, intézmény és más fontos szerv, nevezetesen a felvásárló és értékesítő vállalatcík, a vízügyi szervek, a tervező és kivitelező vállalatok, növényi és állategészségügyi intézmények, a kutató intézmények, szövetkezeti szövetségek stb. Mindegyikük iparkodott eleget tenni feladatának és nem kis sikerrel. Virágzó mezőgazdaság! Valamikor az 1950-es évek első felében ezt a jelzőt gúnyos értelemben használták a szövetkezeti mozgalom ellenségei. Most már a való élet, a gyakorlat is bizonyítja, hogy akkor sem a szövetkezeti mozgalomban, a nagyüzemi gazdálkodásban volt a hiba, hanem a feltételek nélküli, túlhajtott erőltetett szövetkezetesítés és az egyes szövet, kezeteken belüli szervezetlenség miatt hanyagolták el helyenként a talajművelést és ki_ virágzott a gyom. A megye me. zőgazdaságára jelenleg már a szó valódi értelmében ráillik — virágzó mezőgazdaság. Nincs messze az az idő, mikor termésátlagaink jobbak lesznek a fejlett mezőgazdaságú tőkés országokénál. Az elmúlt évben a két főnövényből, megyei átlagban, már nagyon megközelítettük őket. Arról nem is beszélve, hogy például kukoricából 3 állami gazdaság és 29 termelőszövetkezet magasabb átlagtermést ért el, mint bármelyik tőkés ország mezőgazdasága 1971-ben. (Legutóbbi rende'kezésre álló adat.) Megnyugtató számunkra, hogy a fejlődés dinamikája ná. lünk sokkal gyorsabb. Példaként hadd említsem meg a hunyai Hunyadi Tsz-t: az egy hektárra eső kukorica átlagtermése 1971-ben 55 mázsa. 1972- ben 63 mázsa, 1973-ban 87 mázsa volt. Bár a példa kiragadott, de sok mindent mutat. A megye fejlődésének az üteme i* hasonló, persze kisebb átlagszámokkal. Mint élenjárónak a példája mutatja, hogy mezőgazdaságunk még nagyon sok tartalékkal rendelkezi!}. Sokán kérdezik: hol a plafon? Erre egyértelműen nem tudunk válaszolni. Nem is a rekordok hajtása a célunk, hanem a dolgozó nép növekvő szükségletének a kielégítése. Ezt kell biztosítani a növekvő terméseredményekkel. Jó úton járunk, amikor a korszerű nagyüzemet. mint keretet igyekszünk megtölteni szocialista tartalommal. MOLNÁR LAJOS 90. MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa Következik: Nincs megállás BÉKÉS MÍCni : mus»c. 1974. MÁJUS 5. A Fáklya új száma
