Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
Ä! HARMINC pESZTENDEJE Kiállítás: Zsebbe nyúló gondolat Még is ünnep yolf május elsején 1944 tavaszán a Békepárt tömörítetté a magyar kommunistákat, akik a proletariátus nemzetközi ünnepe előtt sokszorosított röplappal fordultak a városok, falvaik lakóihoz: „Magyar munkások! Május elseje új harcra hív minden magyar dolgozót!... Munkások! Ünnepel- jétek meg május elsejét elődeitek hagyományaihoz méltóan: harccal! Ne menjetek be az üzemékbe! Ne .'termeljetek a németeknek!... Harcoljatok a magaitők életéért es népetek szabadságáért!” S, hogy a felhívás találkozott nagyon sok magyar gondolatával, bizonyítja két korabeli csendőrségi jelentés. Az egyik: „Május 1-én a vasasi Thomen- aknán 302 fő bányászból 111, a mecsékszabolcsi Szent István aknán 229 főből 93, Ferenc József aknán 171-ből 10 és Pécsbánya- telepen 254 főből 170 fő ment csak munkára. Komlón május 1-én a reggeli műszakról 25 munkás maradt él. Május 2-án valamennyi munkás megjelent a bányákban és azóta zavaijala. nul dolgoznak. A tömeges műszakmulasztásoknak sztrájk jellege nem volt. Az elmaradó munkások május 1-ét ünnepelték.” A másik jelentés közelebbi vidék hangulatáról tudósít: „A baloldali földmunkásság között a németellenes hangulat állandóan erősödik. Hírek szerint az orosházi földmunkáslányok és -asszonyok nem állhatnak szóba német katonákkal, mert a férfiak nyílt utcán megszégyenítik őket.., A tiszántúli földmunkásság általában szovjet gvőzelmet remél és ebben bízik.” Pedig nem volt veszélytelen a szembefordulás a fasizmussal, a Horthy-rezsimmel. Egy hirdetmény tudtára adja mindenkinek, hogy „A m. kir. Mipisz- térium a m. Kir. csendőrségnek fegyverhasználati jogát folyó év április hó 10-zel kezdődő ha_ tállyal Békéscsaba város bel- és külterületére nézve is elrendelte. Eszerint a szolgálatban levő csendőr fegyverét mindenki ellen használni köteles, aki magát gyanússá teszi és felhívására kielégítő válasz nélkül elszalad.” Ugyancsak Békéscsabán született az az irat, amelyben május 4-én a város rendőrkapitánya tett jelentést a belügyminiszternek: „Tisztelettel felterjesztem Gyuska János 1911. évi március hó 31-iki születésű, r. kath. vallású, kőművea segéd foglalkozású békéscsabai lakos rendőrhatósági védő őrizet alá helyezését (internálását) elrendelő 742/1944. számú véehatáro- zat. nyilvántartólao, ujjnyomat, ujjnyomat kísérőlap egy-egy példányát azzal a jelentéssel, mely szerint a nevezettet 5999/1944. VTI. res. B. M. számú rendelet alapján, mint belgázoltán kommunistagyanús egyént helyeztem rendőrhatósági védő őrizet alá... nevezettet folyó évi április 3-án internáló táborba való utalás végett a m. kir. rendőrség budapesti főkapitány, sásának fosház és toloncügyosz- tályához kísértettem.” (daniss) 4 'nípújsácí, 1974, MÁJUS & Hat fiatal iparművész mutatkozik be a békéscsabai Mun- kácsy-teremben (Képcsarnok) rendezett kiállításon. Többségük tavaly kapott diplomát az Iparművészeti Főiskolán. Ez a kiállítás ígéretes pályájuk első állomása. Nem sok alkotást hoztak, hiszen az elmúlt egy év a saját műhely kialakításával, a munka feltételeinek megteremtésével telt> el. Az iparművészek sajátos helyet foglalnak el az alkotó művészek között Ök azok, akiknek formaérzékük, ötleteik mellett ismerni kell napjaink szociológiáját, az ipari termelés lehetőségeit, a megformált anyag minden tulajdonságát. Hatalmas ismeret- és tapasztalati anyag ez az egyéni tehetség mellett. Munkáik hétköznapi életünk I szerves részeivé válnak, velünk élnek alkotásaik — a használati és dísztárgyak, a lakásunkban elhelyezett és a magunkra öltött textilanyagok. Ennek ellenére sem eléggé ismertek és elismertek ők, aminek egyik legfőbb oka az iparművészeti alkotások magas eladási ára. Illik vagy nem illik erről szót ejteni egy kiállítás ürügyén — mégis meg kell tenni, hiszen nem mindegy, hány ember formaérzékét, ízlését gazdagítja majd munkájuk. Jelenleg sajnos nem sok emberét A kiállításon bemutatott gyönyörű ötvösmunkák, szín- és ötletgazdag textilek, kerámiák igen drágák. Különösen az ötvösmunkák. Egy arany kehely- hez, vagy a hajdani asztali tükörhöz hasonlítható fémplasztika például négy-ötezer forint. Ma még legtöbben meggondoljuk, megvegyünk-e ilyen nagy összeghez képest parányi méretű tárgyakat. Mert meg kell gondolnunk! A fiatal művészek természetesen olcsóbban is adnák, hiszen céljuk, hogy művészetüknek minél nagyobb közönséget szerezzenek. A manufakturális körülmények között születő alkotások előállítása azonban sokba kerül. (Ez a sok majdnem annyi, mint az eladási ár.) A megoldást az hozza, ha majd hazánkban is ipari hátteret kap az iparművészet. (Az NDK-ban például már így van.) Ha majd az ipar foglalkoztatja művészeinket, használja formaterveiket, akkor nem lesz egy ilyen kiállításon elsődleges ez a zsebbe nyúló gondolat! A kiállító két textilművész (Droppa Judit és Fogéi Mária), a felhasznált anyag eredeti színeihez és tulajdonságaihoz igazította díszítéseit. Függönyeik, padló- és faliszőnyegeik, párnáik barátságos környezetet teremtenek. A keramikusok (Koller Éva és Kecskeméti Sándor) edényei régi korok formáit újjávarázsolja, finom árnyalataikkal keltik fel figyelmünket. Az ötvös nyakékek és asztali plasztikák Péter Vladimir és Simái Lajos tehetségét reprezentálják. (Réthy) Búzás Árpád, az Iparművészeti Főiskola tanára nyitotta meg a kiállítást Fotó: Demény Ifjúsági parlament a gerendást Búzakalász Tsz-ben További becsületes munkával hamarább megvalósulnak a fiatalok célkitűzései ötvenhat 30 éven aluli fiatal jelent meg a 2490 holdon gazdálkodó gerendási Búzakalász Tsz Ifjúsági Parlamenti éneit tanácskozásán. Csaknem mindenki ott volt, hogy megbeszélje azokat a teendőket, amelyek a tsz további fejlődése során az ifjúságra hárulnak és megvitassa a jogokat, amelyek eredményes munkájuk alapján megilleti őket. Popol András tsz-elnök beszámolójában többek között elmondta, hogy a szövetkezeti közös munkában rendszeresen részvevők 30 százaléka a harminc éven aluliak korosztályába tartozik. Emélkeztetett arra, hogy a szövetkezet megalakulása (19G0) óta folyamatos a fejlődés, melynek eredménye, hogy amíg 1960-ban búzából 10, kukoricából 14 mázsa, 1974-ben búzából mér 24, kukoricából pedig 35 mázsa veit a holdanként! átlagtermés. Az állattenyésztés is a követelméJáték és muzsika tíz percben Az orosházi zenés presszó Várnai Zseni Szocialista Brigádja meghívásának tett eleget a Rádió május 3-án, pénteken. A Déli Krónika után a zenés fejtörő játék jelentkezett Orosházáról. A kérdező: Boros Anikó volt. aki válaszolt és nyert: Szlota András grafikus és Várnai Rnppcrt kirakatrendező (Fotó: Somogyi) nyéknek megfelelően fejlődött. A jövő fontos feladata a gépesítés fokozása. Ennek keretében a tsz — a csanádapá- cai Haladás tszszel együttműködve — megvalósította a kukorica zárt rendszerű termesztését. A szövetkezet közös vagyona ma 30 millió forint, amj több mint hétszerese annak, amennyi 1960-ban, a megalakulás évében volt. Az egy tagra jutó éves átlagjövedelem pedig 12 ezer 300 forintról 26 ezer 780 forintra emelkedett. Csak a közösség uijan A beszámoló inkább emlékeztetőül szolgált, hiszen a tsz fejlődéséről, elért eredményeiről nem először kaptak tájékoztatást a fiatalok. Azok pedig, akik már régebben dolgoznak a szövetkezetben, munkájukkal hozzájárultak a fejlődéshez, miközben sok tapasztalatra tettek szert Főként olyanokra, amelyek bizonyítják, hogy az egyén csak a közösség útján képes boldogulni. Ennek tudata lényegében ki is tűnt a javaslatokból, bírálatokból. Érdekes volt többek között Kovács Z. János hozzászólása, aki az Újkígyósra vezető út állapotát kifogásolta. Ezen közlekednék a két kilométerre levő majorba a tsz járművei, amelyek itt idő előtt tönkremennek. Arra kérte a tsz vezetőit. hogy járjanak el ebben az ügyben a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságánál. —Szász Katalin kifogásolta, hogy a községi művelődési ház körüli parkba tyúkok, malacok is bejutnak. Javasolta, hogy létesítsen kerítést a községi tanács. Ezzel kapcsolatban Susánszki Mária mindjárt javaslatot is tett arra, hogy a tanács biztosítson anyagot, az ifjúság pedig társadalmi munkában vállalja el a kerítés építését Mindenki egyetértett vele. legyen Ösztönzőbb bérezés A fiatalok bérezésével kapcsolatban is elhangzott néhány bíráló szó. Petrus László, aki a közös vállalkozásban működő sertéstelepen dolgozik, társai nevében is kérte, hogy rendezzék a fiatalok bérét Benedek István — bár a keresetével elégedett — kifogásolta, hogy a tsz-ben nem eléggé ösztönző a bérezés. Ha valaki sokat dolgozik és egy napon az átlagosnál! jóval nagyobb összeg jön ki, a bérelszámoló levon belőle. Popol András a panasz kivizsgálására ígéretet tett — A jogos bért ki kell fizetni, a meg nem termelt érték után viszont nem jár bér, mondotta. Ugyancsak Benedek István tette szóvá, hogy a szakmunkások nem kapják meg a 10 százalékos béremelést, s emiatt az általános iskolát végző fiatalok számára nem vonzó a mezőgazdasági szakmunka,, Popol András elismerte, hogy 1909 óta nem foglalkozott ezzel a kérdéssel a tsz vezetősége, s köszönetét mondott Benedek Istvánnak, hogy felhívta rá a figyelmet. ! Ujj István, aki az építőrészlegnél dolgozik és mint időszaki munkásnak, nincs meg a 2 500 óra évi munkaideje, kifogást emelt amiatt, hogy neki nana jár fizetett szabadság. Zatykó András, a községi tanács elnöke megragadta az alkalmat, hogy közölje a tsz vezetőivel: a tanács tud biztosítani télen is munkát az építőrészlegnek. További becsületes munkával A fiatalokat, akiket Gerendáshoz köt az éietük, természetesen a szórakozási és a sport- lehetőségek is érdekelnek. Ezért kérte Pintér János a presszó esti zárórájának a meghosszabítását, Szkaliczki László pedig azt, hogy rendezzenek több bált és táncestet a művelődési házban. A hozzászólásokat, javaslatokat, bírálatokat megértéssel fogadták a tsz és a községi tanács jelenlevő vezetői, s a kérdésekre őszinte és határozott választ adtak. — Kis szövetkezet nem tehet nagy ígéreteket — mondotta helyesen Szász János főkönyvelő azokra a kérésekre, amelyeknek a teljesítésére egyelőre nincs pénz. Arra viszont van lehetőség, hogy az ifjúság további becsületes munkával gyarapítsa a közös vagyont. Akkor természetesen több jut az ifjúság célkitűzéseinek a megvalósítására is. Végül a fiatalok és a tsz vezetői egyetértéssel vették tudomásul a tsz KTSZ-alapszerveze- tének és a nőbizottságának az Ifjúsági Törvény végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalását, amelyet Kocziszki András KISZ- titkár ismertetett. Pásztor Béla
