Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

Ä! HARMINC pESZTENDEJE Kiállítás: Zsebbe nyúló gondolat Még is ünnep yolf május elsején 1944 tavaszán a Békepárt tö­mörítetté a magyar kommunis­tákat, akik a proletariátus nem­zetközi ünnepe előtt sokszoro­sított röplappal fordultak a vá­rosok, falvaik lakóihoz: „Magyar munkások! Május elseje új harcra hív minden magyar dol­gozót!... Munkások! Ünnepel- jétek meg május elsejét elődei­tek hagyományaihoz méltóan: harccal! Ne menjetek be az üzemékbe! Ne .'termeljetek a németeknek!... Harcoljatok a magaitők életéért es népetek szabadságáért!” S, hogy a felhívás találkozott nagyon sok magyar gondolatá­val, bizonyítja két korabeli csendőrségi jelentés. Az egyik: „Május 1-én a vasasi Thomen- aknán 302 fő bányászból 111, a mecsékszabolcsi Szent István ak­nán 229 főből 93, Ferenc József aknán 171-ből 10 és Pécsbánya- telepen 254 főből 170 fő ment csak munkára. Komlón május 1-én a reggeli műszakról 25 munkás maradt él. Május 2-án valamennyi munkás megjelent a bányákban és azóta zavaijala. nul dolgoznak. A tömeges mű­szakmulasztásoknak sztrájk jel­lege nem volt. Az elmaradó munkások május 1-ét ünnepel­ték.” A másik jelentés közelebbi vidék hangulatáról tudósít: „A baloldali földmunkásság között a németellenes hangulat állan­dóan erősödik. Hírek szerint az orosházi földmunkáslányok és -asszonyok nem állhatnak szó­ba német katonákkal, mert a férfiak nyílt utcán megszégye­nítik őket.., A tiszántúli föld­munkásság általában szovjet gvőzelmet remél és ebben bí­zik.” Pedig nem volt veszélytelen a szembefordulás a fasizmussal, a Horthy-rezsimmel. Egy hir­detmény tudtára adja minden­kinek, hogy „A m. kir. Mipisz- térium a m. Kir. csendőrségnek fegyverhasználati jogát folyó év április hó 10-zel kezdődő ha_ tállyal Békéscsaba város bel- és külterületére nézve is elrendel­te. Eszerint a szolgálatban levő csendőr fegyverét mindenki el­len használni köteles, aki magát gyanússá teszi és felhívására kielégítő válasz nélkül elsza­lad.” Ugyancsak Békéscsabán szüle­tett az az irat, amelyben május 4-én a város rendőrkapitánya tett jelentést a belügyminisz­ternek: „Tisztelettel felterjesz­tem Gyuska János 1911. évi március hó 31-iki születésű, r. kath. vallású, kőművea segéd foglalkozású békéscsabai lakos rendőrhatósági védő őrizet alá helyezését (internálását) elren­delő 742/1944. számú véehatáro- zat. nyilvántartólao, ujjnyomat, ujjnyomat kísérőlap egy-egy példányát azzal a jelentéssel, mely szerint a nevezettet 5999/1944. VTI. res. B. M. számú rendelet alapján, mint belgázol­tán kommunistagyanús egyént helyeztem rendőrhatósági védő őrizet alá... nevezettet folyó évi április 3-án internáló tábor­ba való utalás végett a m. kir. rendőrség budapesti főkapitány, sásának fosház és toloncügyosz- tályához kísértettem.” (daniss) 4 'nípújsácí, 1974, MÁJUS & Hat fiatal iparművész mutat­kozik be a békéscsabai Mun- kácsy-teremben (Képcsarnok) rendezett kiállításon. Többsé­gük tavaly kapott diplomát az Iparművészeti Főiskolán. Ez a kiállítás ígéretes pályájuk első állomása. Nem sok alkotást hoztak, hi­szen az elmúlt egy év a saját műhely kialakításával, a mun­ka feltételeinek megteremtésé­vel telt> el. Az iparművészek sajátos he­lyet foglalnak el az alkotó mű­vészek között Ök azok, akik­nek formaérzékük, ötleteik mel­lett ismerni kell napjaink szo­ciológiáját, az ipari termelés le­hetőségeit, a megformált anyag minden tulajdonságát. Hatalmas ismeret- és tapasztalati anyag ez az egyéni tehetség mellett. Munkáik hétköznapi életünk I szerves részeivé válnak, velünk élnek alkotásaik — a haszná­lati és dísztárgyak, a lakásunk­ban elhelyezett és a magunkra öltött textilanyagok. Ennek el­lenére sem eléggé ismertek és elismertek ők, aminek egyik legfőbb oka az iparművészeti alkotások magas eladási ára. Illik vagy nem illik erről szót ejteni egy kiállítás ürü­gyén — mégis meg kell tenni, hiszen nem mindegy, hány em­ber formaérzékét, ízlését gaz­dagítja majd munkájuk. Jelen­leg sajnos nem sok emberét A kiállításon bemutatott gyönyö­rű ötvösmunkák, szín- és öt­letgazdag textilek, kerámiák igen drágák. Különösen az öt­vösmunkák. Egy arany kehely- hez, vagy a hajdani asztali tü­körhöz hasonlítható fémplaszti­ka például négy-ötezer forint. Ma még legtöbben meggon­doljuk, megvegyünk-e ilyen nagy összeghez képest parányi méretű tárgyakat. Mert meg kell gon­dolnunk! A fiatal művészek természetesen olcsóbban is ad­nák, hiszen céljuk, hogy művé­szetüknek minél nagyobb kö­zönséget szerezzenek. A manu­fakturális körülmények között születő alkotások előállítása azonban sokba kerül. (Ez a sok majdnem annyi, mint az el­adási ár.) A megoldást az hoz­za, ha majd hazánkban is ipari hátteret kap az iparművészet. (Az NDK-ban például már így van.) Ha majd az ipar foglal­koztatja művészeinket, hasz­nálja formaterveiket, akkor nem lesz egy ilyen kiállításon el­sődleges ez a zsebbe nyúló gon­dolat! A kiállító két textilművész (Droppa Judit és Fogéi Mária), a felhasznált anyag eredeti szí­neihez és tulajdonságaihoz iga­zította díszítéseit. Függönyeik, padló- és faliszőnyegeik, párná­ik barátságos környezetet te­remtenek. A keramikusok (Kol­ler Éva és Kecskeméti Sándor) edényei régi korok formáit új­jávarázsolja, finom árnyalata­ikkal keltik fel figyelmünket. Az ötvös nyakékek és asztali plasztikák Péter Vladimir és Simái Lajos tehetségét repre­zentálják. (Réthy) Búzás Árpád, az Iparművészeti Főiskola tanára nyitotta meg a kiállítást Fotó: Demény Ifjúsági parlament a gerendást Búzakalász Tsz-ben További becsületes munkával hamarább megvalósulnak a fiatalok célkitűzései ötvenhat 30 éven aluli fiatal jelent meg a 2490 holdon gaz­dálkodó gerendási Búzakalász Tsz Ifjúsági Parlamenti éneit tanácskozásán. Csaknem min­denki ott volt, hogy megbe­szélje azokat a teendőket, ame­lyek a tsz további fejlődése során az ifjúságra hárulnak és megvitassa a jogokat, amelyek eredményes munkájuk alapján megilleti őket. Popol András tsz-elnök be­számolójában többek között el­mondta, hogy a szövetkezeti közös munkában rendszeresen részvevők 30 százaléka a har­minc éven aluliak korosztályá­ba tartozik. Emélkeztetett arra, hogy a szövetkezet megalaku­lása (19G0) óta folyamatos a fejlődés, melynek eredménye, hogy amíg 1960-ban búzából 10, kukoricából 14 mázsa, 1974-ben búzából mér 24, ku­koricából pedig 35 mázsa veit a holdanként! átlagtermés. Az állattenyésztés is a követelmé­Játék és muzsika tíz percben Az orosházi zenés presszó Várnai Zseni Szocialista Bri­gádja meghívásának tett eleget a Rádió május 3-án, pénte­ken. A Déli Krónika után a zenés fejtörő játék jelentkezett Orosházáról. A kérdező: Boros Anikó volt. aki válaszolt és nyert: Szlota András grafikus és Várnai Rnppcrt kirakat­rendező (Fotó: Somogyi) nyéknek megfelelően fejlődött. A jövő fontos feladata a gépesítés fokozása. Ennek ke­retében a tsz — a csanádapá- cai Haladás tszszel együttmű­ködve — megvalósította a ku­korica zárt rendszerű termesz­tését. A szövetkezet közös vagyona ma 30 millió forint, amj több mint hétszerese annak, amennyi 1960-ban, a megalakulás évé­ben volt. Az egy tagra jutó éves átlagjövedelem pedig 12 ezer 300 forintról 26 ezer 780 forintra emelkedett. Csak a közösség uijan A beszámoló inkább emlé­keztetőül szolgált, hiszen a tsz fejlődéséről, elért eredményei­ről nem először kaptak tájé­koztatást a fiatalok. Azok pe­dig, akik már régebben dol­goznak a szövetkezetben, mun­kájukkal hozzájárultak a fej­lődéshez, miközben sok tapasz­talatra tettek szert Főként olyanokra, amelyek bizonyít­ják, hogy az egyén csak a kö­zösség útján képes boldogulni. Ennek tudata lényegében ki is tűnt a javaslatokból, bírála­tokból. Érdekes volt többek között Kovács Z. János hozzászólása, aki az Újkígyósra vezető út ál­lapotát kifogásolta. Ezen köz­lekednék a két kilométerre le­vő majorba a tsz járművei, amelyek itt idő előtt tönkre­mennek. Arra kérte a tsz ve­zetőit. hogy járjanak el ebben az ügyben a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságánál. —Szász Katalin kifogásolta, hogy a községi művelődési ház körüli parkba tyúkok, malacok is be­jutnak. Javasolta, hogy létesít­sen kerítést a községi tanács. Ezzel kapcsolatban Susánszki Mária mindjárt javaslatot is tett arra, hogy a tanács biz­tosítson anyagot, az ifjúság pedig társadalmi munkában vállalja el a kerítés építését Mindenki egyetértett vele. legyen Ösztönzőbb bérezés A fiatalok bérezésével kapcso­latban is elhangzott néhány bí­ráló szó. Petrus László, aki a közös vállalkozásban működő sertéstelepen dolgozik, társai ne­vében is kérte, hogy rendezzék a fiatalok bérét Benedek Ist­ván — bár a keresetével elé­gedett — kifogásolta, hogy a tsz-ben nem eléggé ösztönző a bérezés. Ha valaki sokat dolgo­zik és egy napon az átlagosnál! jóval nagyobb összeg jön ki, a bérelszámoló levon belőle. Popol András a panasz kivizsgálására ígéretet tett — A jogos bért ki kell fizetni, a meg nem ter­melt érték után viszont nem jár bér, mondotta. Ugyancsak Bene­dek István tette szóvá, hogy a szakmunkások nem kapják meg a 10 százalékos béremelést, s emiatt az általános iskolát vég­ző fiatalok számára nem vonzó a mezőgazdasági szakmunka,, Popol András elismerte, hogy 1909 óta nem foglalkozott ezzel a kérdéssel a tsz vezetősége, s köszönetét mondott Benedek Istvánnak, hogy felhívta rá a figyelmet. ! Ujj István, aki az építőrész­legnél dolgozik és mint időszaki munkásnak, nincs meg a 2 500 óra évi munkaideje, kifogást emelt amiatt, hogy neki nana jár fizetett szabadság. Zatykó András, a községi tanács elnöke megragadta az alkalmat, hogy közölje a tsz vezetőivel: a tanács tud biztosítani télen is munkát az építőrészlegnek. További becsületes munkával A fiatalokat, akiket Gerendás­hoz köt az éietük, természete­sen a szórakozási és a sport- lehetőségek is érdekelnek. Ezért kérte Pintér János a presszó esti zárórájának a meghosszabítását, Szkaliczki László pedig azt, hogy rendezzenek több bált és tánc­estet a művelődési házban. A hozzászólásokat, javaslato­kat, bírálatokat megértéssel fo­gadták a tsz és a községi ta­nács jelenlevő vezetői, s a kér­désekre őszinte és határozott vá­laszt adtak. — Kis szövetkezet nem tehet nagy ígéreteket — mondotta helyesen Szász János főkönyvelő azokra a kérésekre, amelyeknek a teljesítésére egye­lőre nincs pénz. Arra viszont van lehetőség, hogy az ifjúság további becsületes munkával gyarapítsa a közös vagyont. Ak­kor természetesen több jut az ifjúság célkitűzéseinek a meg­valósítására is. Végül a fiatalok és a tsz ve­zetői egyetértéssel vették tudo­másul a tsz KTSZ-alapszerveze- tének és a nőbizottságának az Ifjúsági Törvény végrehajtásá­val kapcsolatos állásfoglalását, amelyet Kocziszki András KISZ- titkár ismertetett. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom