Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
Megyénk legnagyobb élelmiszeripari vállalatának csatlakozása A tógazdaság kettős hasznosítása a kongresszusi versenyhez A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomáson a tavakat halte- nyésztés mellett kacsanevelésre is felhasználják. Ä Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál a május 1-i felvonulást megelőző ünnepségen jelentette be dr. Szép Ferenc, a vállalat igazgatója, hogy a mintegy kétezer dolgozó csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez. Megyénk legnagyobb élelmiszeripari vállalatának felajánlásai között a felvásárlás növelése, a termelékenység fokozása, a nyereség növelése szerepel. Vállalták, hogy a tervezettnél 132 vagonnal több baromfit, és tízmillióval több tojást vásárolnak fel. A célkitűzések között szerepel a termelési érték- terv 15 millió forintos, a nyereségterv négymillió forintos túlteljesítése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a múlt évi igen magas nyereség 23 százalékos túlteljesítését vállalta a kollektíva. A többlettermelés 80 százalékát a termelékenységből biztosítják. Szigorú létszámgazdálkodással, a munkaidő jobb kihasználásával 10 százalékkal javítják a gazdálkodás hatékonyságát. A békéscsabai és az orosházi gyár 50 szocialista brigádjának mintegy 1200 tagja dolgozik ez évben azon, hogy az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a korábbinál jobb eredményt érjen el. Az első negyedévi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mindkét gyár kollektívája képes feladatainak túlszárnyalására, vállalásainak teljesítésére. Ezzel nagymértékben hozzájárul a lakosság jobb ellátásához, az export növeléséhez: Az állomás törzskacsa-telepén 50 ezer mázsa pecsenyekacsát neveltek (MTI-fotó — Fehérvári Ferenc felvétele} Érdekek metszöpontja: a termelékenység \ Fejik m ikrát A laboratóriumban tudományos munka folyik Hazánkban a foglalkoztatottság mértéke — a lakosságnak majd’ a fele aktív kereső — világviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem viszont a nemzetközi mezőny közepén biztosít helyet csak számunkra. Az ellentmondás mindenekelőtt a munka termelékenysége viszonylagos elmaradottságával indokolható. Azaz gazdasági növekedésünk üteme elválaszthatatlan a termelékenység alakításától. Sokféle tényezé A termelékenység színvonalára. növelésének forrásaira erőteljesen kihat a termelés szerkezete. nagy>ága, a termelési eljárások, eszközök korszerűsége, a gépi murika aránya, a munkaerő szakképzettsége, a ve_ zetes, a szervezés színvonala S pusztán a legfőbb összetevőket említettük. Tavaly a népgazdaság egészében javult a társadalmi termelés hatékonysága, az iparban a termelésnövekedés 82 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott, A föntebb említett tényezők mindegyikének része volt az eredményben. Ám aligha kell különösebben bizonygatni. hogy társadalompolitikai céljainkat csakis akkor érhetjük el, ha ez a folyamat tovább tart, sőt több tekintetben gyorsabb lesz. TermelúsnBvelés változatlan létszámmal Vannak ebiben feladatai az iparirányításnak, a tervezésnek éppúgy, mint a vállalatoknak, s vállalatokon belül természetesen mindenkinek. A vezetés dolga, hogy megteremtse a növekedés feltételeit, a lehetőségek hasznosítása viszont már valameny- nyi dolgozóval szemben, követelményeket támaszt. Mert a termelékenységet nemcsak korszerű gépek növelhetik. Hanem a kihasznált munkaidő, a technológiai fegyelem, az üzemben, műhelyben szoros tempót diktáló szervezettség szintén. A közös célokért közös erőfeszítések szükségesek. A munkaidőalap ugyanis a következő években sem bővül lényegesen. Magyarul: a növekvő termelés gyakorlatilag változatlan létszá. mú munkaerőre hárul. A kívánatos termelési többletet semmi mással nem teremthetjük elő, csakis a termelékenység fokozásával. A. termelési többlet viszont elengedhetetlen az életszínvonal folyamatos emelkedéséhez, a lakásépítéshez, az oktatás korszerűsítéséhez éppúgy, mint a pénzbeni jövedelmek gyarapításához. Sokatmondó számok Lássunk néhány adatot, melyek eredményeket és teendőiket világítanak meg. A termélé- kenység-emelkedéa lényeges mércéje az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése. Ez tavaly 5,8 százalékra rúgott Gyors volt ott, ahol maga a termelés is dinamikusan bővült, így például a vegyiparban, ahol a termelés 10, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1972- besn. A közlekedési eszközök gyártásában a 14 százalékos termelési többletet úgy állították elő, hogy a foglalkoztatottak száma csökkent! Biztató tényék? Igen. Tegyük hozzá, a központi fejlesztési programok által érintett ipar- területeken lehetünk elsősorban tanúi ilyeneknek. A már említetteken túl például a textil- ruházati iparban, ahol nagyarányú rekonstrukció valósul meg. Ám sorakoztathatunk másféle adatokat is. Egyebek között azt, hogy a legutolsó, 1972-ben megejtett felmérés szerint a szocialista iparban minden száz munkás közül csak 27 látott el teljesen gépesített tevékenységet, 49 viszont egyáltalán nem gépesített munkát végzett. A gép nem minden Kézenfekvőnek tűnik a következtetés: minél több gépet a termeléshez, s akkor majd ugrásszerűen javul a termelékenység. Kétségtelenül nagy lehetőségek rejlenek az élő munka gépékkel történő helyettesítésében — ahogy a műszaki fejlesztésben, a nemzetközi munkamegosztás eredményeinek hasznosításában szintén —, de legalább ekkora szükség van a munka-' idő és az állóeszközök jobb kihasználására, azaz a már meglevő források szervezettebb kamatoztatására. Elgondolkoztató, hogy ugyanolyan értékű beruházás még azo_ nos iparágion belül is erősen eltérő termelékenység-növekedéssel jár, s fokozottan igaz ez, iparágakat összevetve. Azaz nem minden a gép, a beruházás. Nem árt a közfigyelem reflektorfényét arra terelni, mi történik a beruházás után; mert olykor a régi üzem termelékenyebb volt az újnál.... Vannak tehát rövid távon megtehető lépések, s hosszabb időszakra terjedő feladatok a termelékenység növelésében. A gyártmányszerkezet gazdaságosabb kialakítása — ami erőteljesen közrejátszik a termelékenység színvonalában — nem oldható meg néhány hónap alatt. Ám a gépek ésszerűbb alkalmazása, a nagy termelékenjí- ségű berendezések két- vagy három műszakos üzemeltetése, a zavartalan szerszámellátás, hogy csak hármat említsünk a lehetséges példák közül, nem (kíván esztendőket! Kezdet a tervezésnél Tartós, s a jelenleginél gyorsabb növekedésre van szükség a termelékenységiben, mint az életszínvonal emelkedésének forrására. Az erőfeszítések nagyon is kifizetődnek. Bizonyítsuk ezt egyetlen példával. A közlekedési eszközök gyártásában az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi tiszta jövedelem ma több, mint a másfélszerese az 1968. évinek! Ennek legfőbb forrása a gyártmányszerkezet átalakulása s a termelékenység növekedése volt. Meglelhetek másutt is hasonló források? Természetesen'. Ám ehhez az szükséges, hogy már a tervezés időszakában, a vállalati középtávú terv formálásakor kutassák, mit lehet tenni a ter- melékenyseg növelése érdekében, s nem egyik vagy másik, hanem valamennyi területen, eszközaéL A feladat ugyanis összetett, a megoldás útja hasonlóképpen. Idén január—feh. ruárban az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 5,5 százalékkal emelkedett; a lendület tart. S hogy ritmusa fokozódjék, erejéből hosszú távra is fussa, azt az állandó „edzés”, tények és teendők összevetése, elemzése. a célra törő cselekvés biztosíthatja. Mészáros Ottó Új talaitáptálék a mikramid — megkezdték az üzemszerű gyártását A rendkívül hasznos talaj- I táplálék gyors elterjesztésére a ! nitrogénművek megállapodást kötött a Nehézvegyipari Kutató Intéziet mezőgazdasági kemizá- | iád szolgálatával. Az együttműködés keretében 15 állami gazdaságba és termelőszövetkezetbe már eljuttatták az első mikramid szállítmányt a nagyüzemi alkalmazáshoz.
