Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

Vasárnapi nyitány Szeghalmon Sok ezren voltak a sárréti napok ünnepélyes megnyitóján Képünkön: a dévaványai együttes és Nácsa János ványai citerás Vasárnap reggel 9 órakor a' beretty óúj falusi úttörő fúvós- , zenekar hangulatos zenéje éb- j resatette Szeghalom lakóit. Az ünnepre feldíszített Zászló te­ret már tíz óra előtt benépesí­tették a sárréti napok ünnepé­lyes megnyitójára, a napi ese­ményekre érkezett vendégek, a tájegység „fővárosá”-nak ér­deklődő lakói. Tíz. órakor ün­nepélyesen felvonták a zászlót, amely két héten át, május 31- ig leng a szeghalmi téren. A megnyitón három sárréti járás — a Hajdú-Bihar megyei püspökladányi és berettyóúj fa­lusi, és a házigazda, szeghalmi járás — képviselői, párt-, állal­mi és társadalmi vezetői is megjelentek, köztük Gazda László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Elek Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztálya vezető­helyettese, Nyilas Viktor, a püspökladányi járási pártbi­zottság titkára, Takács Károly, a berettyóújfalusi Járási Hi­vatal elnöke; Békés megyéből Varga István, a szeghalmi já­rási pártbizottság első titkára, Sándor József országgyűlési képviselő, a szeghalmi Járási Hivatal elnöke, a sárréti napok védnöke, dr. Köteles Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Bálint Istvánná országgyűlési képvise­lő, F. Nagy Károly, a szeghal­mi pártbizottság titkára és Ko­zák Sándor, a szeghalmi tanács elnöke. A vendégeket, a megjelente­ket, a három járás lakosságát Kozák Sándor tanácselnök üd­vözölte, majd felkérte Sándor Józsefet, hogy mondja el ünnepi megnyitó beszédét. — Sárrét ünnepei sorában ismét jelentős naphoz érkez­tünk el. Ezek az ünnepek min­dig arra késztették a szakem­bereket, a tájért cselekvőén ten­ni akarókat, hogy megemlékez­zenek lakóhelyünk és tágabb környéke hagyományairól, a jelenről. A magyar nép — s benne Sárrét népe is — ha­gyománytisztelő — mondotta Sándor József, majd igy foly­A Hajdú-Bihar megyéből ér­kezett párt, állami és társa­dalmi szervezetek és testületek képviselőinek egy csoportja áz ünnepélyes megnyitón A képzőművészeti kiállítás megnyitóján. Balról jobbra: Szíj Re­zső művészettörténész. Veres Gyula Zoltán festó. Sáudor .le­llőné, * Járási Művelődési Központ igazgatója és Mező László Liszt-díjas gordonkaművész (Fotó: Oravszki Ferenc) tatta: — A mi tájunk, a sző­kébb haza iránti szeretet mindenkor egészséges volt. Mű­vészeink, helytörténészeink és a más területeken cselekvő ak­tívák alkotásaikkal már a múlt század elejétől hírt adtak a Sárrét lakóiról, természetrajzá­ról. Régi foliánsok, elsárgult jegyzőkönyvek a tanúi a múlt mérhetetlen nincstelenségének, a nyomornak. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a szabadság mozgalmainak zászlaja: alá tö­megesen álltak a sárréti szegé­nyek. A két világháború között a munkás- és agrárproletár vezetők, a népi írók haladó prog­ramja adott reményt és ki­mutató utat a nagybirtok foj- togatásában tengődő kisparasz- toknak, agrárproletároknak. Ez időben hallatják szavukat tá­junk népi írói: Szabó Pál Bi- harugráról, Slnka István Vész­tőről, Nagy Imre Sárrétudvari­ból, Hegy esi János Füzesgyar­matról, a falukutatók közül pedig Fehér Lajos, Kállai Gyu­la, Szűcs Sándor és Fehér Gyu­la nevét kell említenünk. So­rolhatnám a Sárrétről elszár­mazott munkásmozgalmi harco­sok nevét is: a Sebes-testvéré- két, Vígh Matüdét, Rákos Ferencét. A szónok beszéde befejezése­ként Sárrét kulturális, oktatás­ügyi hagyományairól, az 1968- ban megszületett sárréti na­pok eddigi történetéről, ide­ológiai, politikai tartalmasságá­gáról szólt, majd megnyitotta a sárréti napok eseménysoroza­tát. Az ünnepi aktus után a vésztői és a dévaványai Röpülj Páva-körök rövid, de nagysze­rűen sikerült bemutatója kö­vetkezett. A népi együttesek sárréti dalokat énekeltek, hang­szereken játszottak. A bemuta­tón Nácsa János ványai cite­rás is fellépett. Az első nao programja délután képzőművészeti kiállítás meg­nyitásával folytatódott. A Se­bes György Általános Iskola tornatermében megrendezett, mintegy félszáz festményt, gra­fikát és szobrot bemutató ki­állítás megnyitóján a képző­művészet megbecsüléséről, je­lentőségéről beszélt Szíj Rezső művészettörténész. Este a Móricz Zsigmond Já­rási Művelődési Központ nagy­termében „Hazatérő művészek” címmel a szeghalmi származá­sú Mező család tagjai adtak hangversenyt. A bensőséges, baráti légkörű koncerten a család kis közösségét kinövő, határainkon túl is ismert zene­művészeket Mező Judit mutat­ta be a közönségnek. A hang­verseny első részében Mező Im­re zeneszerző kamaraműveit játszották a művészek. N. Is, Szarvasi diákünnep Szombaton délelőtt megyénk két felsőoktatási intézményé­nek, a szarvasi öntözéses és Meliorációs Főiskolai Kar­nak és az Óvónőképző Intézet­nek — mintegy kétszázötven utolsó éves hallgatója vett bú­csút tanáraitól, az iskolától, a diáktársaktól. Az agrárfőiskolások a dél­előtti ünnepségek után délután hintókon, fogatokon; maskarák­ban, énekszóval, vidám menet­ben vonultak végig Szarvas ün­neplőktől népes utcáin, hogy így is búcsúzzanak a három évig otthont adó várostol. Az Óvónőképző Intézetben Szabó Mihály igazgató mondott ünnepi beszédet, majd a végző­sök nevében Mészáros Éva, az első évesek nevében pedig Schweriner Magdolna KISZ- titkárok beszéltek. Ez alka­lommal nyújtották át a Peda­gógusjelöltek III. Országos Pá­lyázata díjazottjainak a jutal­makat. A tanév hátralevő ideje a felkészülésé: a szarvasi diákok június közepén államvizsga-bi­zottságok előtt adnak számot tudásukról. A DATE szarvasi öntözéses és Meliorációs Főiskola Karán 127 diák ballagott A vidám ballagás egy jelenete Ballagási dalokat énekelve járták végig iskolájukat az Övó uökepzó Intézet most végző, másodéves diákjai, a leendő óvó­nők

Next

/
Oldalképek
Tartalom