Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

ft magyar Ipar a XVH-2EV1IL században I csizmadiák céhkorsája Űj kutatási eredmények Pannonhalmán Hazánkban a nyugat-európai országoknál jóval később fej­lődtek ki a lakatos, csizmadia, takács, asztalos stb céhek. Itáliában már a X. században megalakulnak az első céhek. A XII.. századtól Euröpa-szerte elterjed a középkori urak és patríciusok zsarolásaival szem­ben védekező iparosok szerve­zete. A céhek szervezete hűsége­sen tükrözte a középkori ipar és néhol a kereskedelem fej­lettségét. Majdnem mindenütt szerepet kaptak a közigazgatás­ban, s részt vettek a városok védelmében is. Budán ezt az emléket őrzi — az 1903-ban mai formájára kiépített — Ha­lászbástya. Hazánkban viszonylag későn — a XIV —XV szazadban ala­kultak az első céhek. Budán, Székesfehérvárott, Esztergom­ban, Pápán, Veszprémben, Győrött gyorsan létrejötték a céhszervezetek. Sajnos, a tö­rök hódítók a legtöbb esetben lehetetlenné tették a céhek működését. Csak a XVIII. szá­zadban indult meg a magyar- országi céhek ismételt fejlődé­se, de akkor már a polgároso­dás érdekeibe ütközött. A kapitalizmus fejlődése szükségessé tette a céhbeli kö­töttségek megszüntetését. Ez történt Magyarországon is. Az 1872-es törvény hazánkban is kimondotta a céhek feloszla­tását. Értékes leletek Gyakorta beigazolódik Rö­mer Flórisnaik, a kiváló ma­gyar történésznek, Kossuth ki­váló harcos kortársának az a felismerése, hogy érdemes az egyes korszakokra jellemző tár­gyakat összegyűjteni. Ha néha megkésve is, az utókor könyv­tárosai, levéltárosai, muzeoló­gusai azt feltétlenül hasznosít­ják. Ez történik napjainkban, hazánk legkülönbözőbb része­in-, Pannonhalmán is. A legutóbbi időkig Pannon­halmán alig ismerték a levél­tár céhekkel foglalkozó doku­mentumát. A pannonhalmi rendtörténet negyedik kötete foglalkozik azzal, hogy miként is alakult ki a XVII. század­ban a céhek szervezete, és ben­ne Szent Márton városának szerepe, de megjegyzi, hogy azokról nem maradtak meg az iratok. A főkönyvtár tudomá­nyos munkatársa, Tibold Atti­la az irattárosok közreműkö­désével 1974 márciusában szá­mos értékes, szép céhdoku- mentumot talált és dolgozott fel. A Pannonhalma történetével foglalkozó írások negyedik kö­tetének megállapításából is táplálkozott az a feltevés, hogy Méry Etel győri történész és munkája Nyugat-Dunátűh lon egyedülálló. Méry ugyan­is számos Győr és Győr környéki céhemléket gyűjtött. A győri múzeum legértékesebb céheredetű tárgyait — Méry gyűjteményét — az 1879-es szé­kesfehérvári kiállításon nagy sikerrel mutatták be. A siker jogos volt, hiszen országosan is az elsők közé sorolhatók a győri múzeum céh eredetű ér­tékes tárgyai. Most Győrtől 17 kilométerre újabb szép és be­cses céhleleteket találtak. Pápa — Székesfehérvár — Győr Áz 1872-es törvény végrehaj­tásával a kapitalizmus terje­dését szolgáló új iparosegyesü­letek alakultak. Ilyen volt az 1876-ban alakult Iparos Tár­sulat, amely igyekezett a feu- dalista középkori kötöttségektől megszabadulni. Tény, hogy 1878 és 1882 között Szent Már­ton- városában a céhek meg­szűntek, és az utókor számára az okmányokat a pannonhalmi irattárnak átadták. Miről beszélnek a majdnem 100 esztendővel ezelőtt össze­gyűjtött és most ismét az em­berek kezébe került dokumen­tumok? Az első írás 1637-től származik, amely még korábbi céhlevélnek a másolata. Az 1651-es céhszabályzat már ma­gyar nyelvű és számos adatot tartalmaz. Megörökítette az akkori apát nevét és felsorol­ta a céhek tagjait. A várkapi­tány személyéről is találunk adatokat az 1651-es iratban. Ma már majdnem 100 éves az a jegyzőkönyv is, amelyet j a céhemlékek egy részének átadásakor készítettek. „Jegyzőkönyv. Az 1882. év \ jan. í. napján Győr—Szent. mártoni csizmadia if jóság ál­tál határoztatott. Miután az 1876-ban alakult Ipar Tár­sulat a régi céhrendszert végképp megsemmisítette, en­nek következtében csaknem régiben szép számmal levő ifjúság végképp megoszlott. Tehát az ifjúság tulajdoná­ban levő dolgokat, mint sa­ját tulajdonunkat Győr, Szent Mártoni Pannonhalma regi- ségtárába adjuk, megőrzés vé­gett, a következőket: Egy 1756-ban készült láda, egy 1757-ben Sajgho Benedek fő­apát úr áltál megerősített ar- tikulus. Egy 1838-ban készült 16 itcés korsó. Az ifjúság ne­vét tartalmazó könyv 1880- ig. 17 darab tanulólevél. Kelt, Győr—Szent Márton, 1882. jan. 8. nap. Átadók: Szkők Gáspár utolsó dékány, Szkóky Géza ifjúsági tag, Börzsei Zsig- mond atyamester, Németh Mihály.” Az 1878-tól 1882-ig átvett és a közelmúltban feltárt ok­iratok között a legjelesebbek egyike az 1638- és 1651-es céhszabályzat, amelyet a pan­nonhalmi főapát kézjeggyel megerősített. A céhfiatal ők szabályzata is olvasható, amely 1752-ben ké- Séült. Értékes az 1795-ben 1. Ferenc király által jóváha­gyott, a céhek tevékenységét összegező szabályzat. Remekművek a fehérvári és a pápai fametszettel készített céhlevelek. Érdemes megcsodál­ni a korszak nyomdászainak bámulatos kézügyességét. A céhokiratok többsége valami­lyen módon kapcsolódik Győr város középkori ipari tevékeny­ségéhez. A csizmadiák egészségére A céhek értékeiket és pénzü­kéit ládákban őriziték. A ládák általában a legkiválóbb ková- ! csők, asztalosok és lakatosok ■ munkái voltak. £ oéhemlékek- S bői majdnem minden múzeum- j ban lehet néhányat találni. A Z középkori céhek megalakúLá- j sukat követően korsót is ké- { szítették. Ezekből törékenyséi- gük miatt sokkal kevesebb ma­radt az utókor számára. Pan­nonhalmán az iratokkal együtt egy megkerült, amely a csiz­madiacéh korsója volt A 12 iccés korsó díszítéseként a kettős sas, az oroszlán és a sarkantyús csizma domborodik ki. Az ünnepélyes alkalomkor használatos céhkorsón a fel­irat a következő: „Mi, Privigyált Szent Már­ton Mező Városában keltez- tete Bötsületes tsizmadia Legények, kik mostanyi. kik jövendő béli jámbor Ifjúság számára tsináltatott ezen kor­só akkor beliek Atya mester Börzsei János öreg bejáró mester Tóth György ifjú Be­járó mester, Börzsei Gáspár Legyénjek Közölis Dékány Szabó János nótárius Kováts Ferenc, Fehér Ignácz, Léder- man Ferenc és többiek Tsi- náltatták. Anno 1838. esztendőben áp­rilis 29-dik. Győrben aki iszik belüle vajon egészségére Dei 1838”. A Pannonhalmán megkerült, XVII —XVIII —XIX. századi céhiratok és a korsó újabb be­szédes dokumentumai annak, hogy a magyar ember alkotó, teremtő készsége a középkor­ban is kiállta az összehasonlí­tó próbát. Sokra értékelendő, hogy a nyugat-dunántúli cé­hek, a művészien szép okira­taikat, leveleiket majdnem min­dig magyarul fogalmazták. lányai Sándor L irodalmár 1873-ban végzett Napfényből villamos energia A napenergia kiaknázására a villamosipari Kutató Intézet foly­tat kísérleteket. Már előállítottak olyan napelemeket, amelyek kisebb akkumulátorok — táskarádiók, magnetofonok, autók — töltésére, energia-ellátásra alkalmasak. Képünkön az egyik ' kí­sérleti napelem energia-leadását vizsgálják a kutatók, az eddigi tapasztalatok szerint a kísérletek további, értékes eredményeket hozhatnak (MTI Fotó — Danis Barna felvétele — KSI LÁSZLÓ LAJOSg URÁNBÁNYÁSZOK 13. — Egyik: társammal kidolgoz­tuk a gőzben való robbantás technológiáját. Az volt a véle­ményünk, hogy a por a legve­szélyesebb, ami annyira finom, hogy nem is látszik. Robbantás után néhány perccel mikrosz­kopikus felvételt készítettünk, több esetben. A laborban kimu­tatták, hogy egy alig kifejezhető­en kicsi mértékegységre jutó porszemek száma több, mint hat­ezer... Gyakorlatilag mérhetet­len. Mikor gőzben robbantottunk egytizedére csökkent a porsze­mek száma... Egy kicsit költsé­gesebb ez a repesztés de meg­éri. Tíz-tizenkét évvel meg­hosszabbítja szerintem a bányász életét. — Alkalmazzák ezt a mód­szert a bányákban? — Lehet — Nem tudja? — Én semmit se tudok azóta a bányáról, amióta nyugdíjaz­tak. Én akkor elköltöztem a bérházból. Családi házam van, szőlőm, ott is egy házam, au­tóm. Más nincs. Barátom nincs. • Készletek a Gondolat Kiadónál az idei könyvhétre megjelenő riport­könyvből. — Társai, akikkel az országra- szóló eredményeket elérte? — Részben meghaltak. Akik élnek, azok szétszóródtak. Nem találkozom velük. Ledőlt ke­resztfának nem emelnek kala­pot. Igyon, uram... . A SZÁLLÓ Robog Budapestről Pécs fele a Mecsek Expressz. Színész ba­rátom felhörpinti a feketét, és csomagolni kezdünk. Feltűnnek Pécs fényei. Búcsúznánk, ami­kor megkérdi. — És hol alszol? — A Mecseken találtam egy.. — Ne menj te a Mecsekre! Gyere velem, olyan éjszakád még úgyse volt, mint most lesz. Gyere, velem! A taxiban: — Az uránvárosi munkásszállóba megyünk! Ezen az egy éjszakán hiába várnak a hozzátartozóim. Egy éjszaka? Hátha megéri? A töb­bi is megérte. „Hoted Bányász”. Este tízkor már csökkentett a világítás az utcákon. A bányász­szálló bejárata előtt viszont nap­pali fényben szállunk ki a gép­kocsiból. A portás telefonál. — Házi rendészet? Jöjjenek a földszintre. A tizenkettes szobá­ban van valami... Két lakó egymásnak ment

Next

/
Oldalképek
Tartalom