Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

Hyngállományba múlása alkalmából kitüntették Jámbor István elvtársat Jámbor István elvtársat — aki nyugállományba vonult — a Gyulai városi Pártbizottság — érdemel elismerése mellett — felmentette elsőtitkári tisztségéből. Ebből az alkalomból a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Munka Érdemrend” arany fokozata, a párt megyei végrehajtó bizottsága az „Ered­ményes pártmunkáért emlékplakett”-kitüntetésben részesítette. A kitüntetéseket Frank Ferenc elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára adta át Kamal Husszain Moszkvában Huszár István fogadta a svéd mezőgazdasági minisztert Huszár István miniszterelnök­helyettes pénteken hivatalában fogadta Svante Lundkvist svéd földművelésügyi minisztert és Ivan Eckersten államtitkárt. Az eszmecserén jelen volt dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és Kamal Husszain, a Banglades Népi Köztársaság külügyminisz­tere a szovjet kormány meghí­vására pénteken hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett. Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter fogadta a vendéget a repülőtéren. Kamal Husszain Moszkvába érkezésekor a repülőtéren kije­lentette: ..A legforróbb üdvöz­letét és jókívánságot hozam a szovjet embereknek. Országunk­nak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai sikeresen fejlődnek és a legkedvezőbbek e fejlődés perspektívái.” A bangladesi külügyminiszter hangsúlyozta: Banglades népe! rendkívül hálás az országnak nyújtott őszinte es önzetlen l szovjet segítségért. (MTI) élelmezésügyi miniszter és Gus­taf Bonde, Svédország budapesti nagykövete. F elszabadították Dák Pék várost Saigon Egybehangzó nyugati hírügy­nökségi jelentések szerint a DIFK erői pénteken hajnalra 24 órás harc után elfoglalták Dák Pék városát, amely Saigontól 120 kilométerre északra fekszik, A támadásban tankok is részt vet­tek. A várost mintegy hatszáz saigoni katona védte, többségük a környező hegyekbe menekült. A DIFK erői már csütörtökön el­foglalták a Dák Pék elővédjéül szolgáló hegyi vadász-tábort. Dák Pék mélyen a Dél-vietnami Ide­iglenes Forradalmi Kormány el­lenőrzése alatt álló területen fe­küdt. Irán: Szívesen fogadnák hazánk részvételét fejlesztési programjaik megvalósításában Az energiaproblémákkal baj­lódó világ legérzékenyebb pontján — a kőolajban gazdag Közel-Keleten — helyezkedik el a világ negyedik legnagyobb kőolajtermelő országa (254 millió t 1972-ben), Irán. A ha­zánknál kb. 17-szer nagyobb (1 648 000 négyzetkilométer) te­rületű, 30 millió lakosú csá­szárság a világ egyik legrégeb­ben alapított állama. 1. e. 550 körül a perzsák megdöntötték a mai Irán terű- J létén a médek uralmát, majd megsemmisítették a babiloni birodalmat. I. e. 529—328 kö­zött a Perzsa Birodalom hatá­ra Egyiptomtól Indiáig terjedt. I Görög és arab uralom után, i 1499-től Perzsia újra a nemzeti ‘ dinasztiák uralma alá került. Az 1907-ben megkötött brit— orosz egyezmény Perzsiát ér­dekszférákra osztotta. 1935-ben az állam felvette az ősi Irán nevet. 1941 augusztus—1946 május között az ország semle­gességének biztosítására brit és szovjet csapatok tartózkod­tak Iránban. 1955. november 3-án Irán csatlakozott a Bag­dadi Szerződés katonai tömb­jéhez, amely később felvette a Központi Szerződés Szerveze­te (CENTO) nevet. Az 1962. szeptember 15—d irá­ni—szovjet kapcsolatfelvétel mind politikai, mind gazdasági téren kedvező helyzetet te­remtett a két ország viszonyá­ban. Az 1962-ben meghirdetett „fehér forradalom” a feudális maradványok felszámolását, a kapitalista fejlődés meggyorsí­tását és földreformprogram megvalósítását tűzte ki céljá­ul. Iran sok nemzetiségű ország. A népesség fele perzsa, 30 szá­zaléka azeroajdzsáni, türkmén és török. 10 százaléka kurd, 6 százaléka arab. A lakosság 69 százaléka városlakó. 98 százalé­ka pedig mohamedán vallású. A gazdaságilag aktív népesség 54 százaléka a mezőgazdaság­ban, 24 százaléka a szolgáltatá­sok területén, 22 százaléka az iparban és a bányászatban te­vékenykedik. Az ország földterületének 7,5 százalékát művelik meg, 24 százaléka erdő és legelő. A | földreform meghirdetése óta 3 millió család kapott földet. Ál­lami támogatással 9 000 szövet­kezet alakult 1,5 millió taggal. 1 A mezőgazdaság legfontosabb i terményei: a búza, a rizs, a I gyapot, a cukorrépa, a tea és a dohány. Irán gyorsan fejlődő ipará­nak legfontosabb ága a kőolaj­bányászat, amely az ország 17 milliárd dolláros kiviteléből 16 milliárd dollárral részesedik. Megkezdődött; Irán hatalmas földgázkincsének feltárása. Külföldi (szovjet, amerikai, ja­pán, nyugatnémet stb.) segít­séggel 1968—1972 között sokat fejlődött ’ Iránban a kohászati, földgáz-, textil-, élelmiszer« és a tartós fogyasztási • cikkeket előállító ipar. (A Szovjetunió támogatásával kohászati kom­binát, 1 200. km hosszú gázve­zeték. vízierőmű és öntözőrend­szer valósult meg.) Ebben az időszakban a nemzeti összter­mék évente több mint 11,2 szá-( zalékkal nőtt, a nemzeti jöve­delem pedig megkétszereződött. Irán reális külpolitikája, gaz­dasági és katonai potenciálja! vegyipar továbbfejlesztése. A i terv központi feladatként jelöli meg a mezőgazdaság moderni­zálását, valamint a szociális, egészségügyi és kulturális prob­lémák megoldását. Irán legfontosabb külkeres­kedelmi partnerei az energia- hordozókban szegény tőkésor- ; szagok (Japán, NSZK, Nagy- Britannia stb.), de az utóbbi időben kedvezően alakultak az j ország kapcsolatai a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal is. Hazánk 1973-ban 194 millió devizaforint értékben exportált hengerelt árut, vagonokat, fo­gyasztási cikket, gépeket Irán­ba, és 113 millió devizaforint értékben gyapotot, szárított gyümölcsöt, szőnyeget, vala­mint cipőt hozott be onnan. Magyarország részt vett egy mezőgazdasági mintaüzem ki­alakításában és vágóhidak be­következtében a Perzsa-(Arab)- öböl térségének jelentős ténye­zőjévé vált. Az 1973—1977 között végre­hajtásra kerülő ötödilk ötéves terv 34 milliárd dolláros beru­házásának célja az ország ipa­rának széles körű fejlesztése, * 1 az . ország nyersanyagvagyoná- nak (vas, réz, cink, ólom, krómérc) feltárása, a séd»- és rendezéseinek szállításában is. Az eddigi kedvező tapasztala­tok alapján iráni részről szíve­sen fogadnák hazánk részvételét az ország fejlesztési program­jainak (a mezőgazdasági fej­lesztés, a húsfeldolgozás, az öntözés, a takarmányelőállító telepek létesítése, a hírközlő és az egészségügyi hálózat ki­építése) megvalósításában. Hazaérkezett a magyar parlamenti delegáció Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének vezetésével pén­teken hazaérkezett az a parla­menti küldöttség, amely Haíez Baöavinak. az EAK nemzetgyű­lése elnökének meghívására lá­togatást tett az Egyiptomi Arab Köztársaságban, illetve — Mo­hamed Ali Halabinak, a Szíriái Arab Köztársaság Népi Tanácsa elnökének meghívására a Szíriái Arab Köztársaságban. A képviselőket a Ferihegyi re_ pülőtéren Péter János, az or­szággyűlés alelnöks, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes, valamint az országgyűlés tiszti­karának több tagja fogadta. Ott volt Wagih M. Rouslidy. az Egyiptomi Arab Köztársaság, valamint Abdulhalim Kaddour, a Szíriái Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Apró Antal megérkezésük utáe nyilatkozott p P 'Agyar Táv_ irati Iroda, a Rádió és a Televí­zió munkatársainak. — Utunkkal az egyiptomi és a szíriéi parlament meghívásá­nak tettünk eleget. Hivatalos tárgyaié sokat folytattunk a ország törvényhozó testületének képviselőivel, magas rangú ve­zetőkkel találkoztunk, akik in­formálták küldöttségünket az arab térség jelenlegi helyzetéről, országépítő munkájukról éppen úgy, mint az agresszorral vívott függetlenségi harcukról. — Egyiptomban ellátogattunk a Szuezi-cssiíomához, megnéztük az átkelőhelyeket, azokat a front« szakaszokat, ahol a nagy csaták zajlottak, s azokat a bevehetet­lennek hitt izraeli erődítménye, két. amelyeket az egyiptomi ka­tonák elfoglaltak. Jártunk üze­mekben. intézményekben, s Egyiptomnak nemcsak a hábo­rús arcával, hanem békés, épí­tő munkájával is megismerked­tünk. — Szíriában is ez a kettős kép' fogadott bennünket. Láttuk Szaura határában, a szovjet se­gítséggel most épülő hatalmas Eufrátssz-gátat, erőművet. Ügy tájékoztattak bennünket, hagy ez az objektum nemcsak Szíriát látja el nagy mennyiségű villa­mos energiával, hanem óriási te­rületeket tesz majd termővé .A gát felépülése után 690 000 hek­tárt vonhatnak ma’d be a me­zőgazdasági művelésbe, letele­píthetnek sok ezer dolgozó pa­rasztot. földmunkást. — Utunk során mindenütt ta­pasztaltuk — s ezt tárgyalása­ink során a két ország kor­mány- és pártvezetői is hang­súlyozták —. hogy az EAK és Szíria népe nagyra becsüli or­szágunkat. a Magyar Népköztár. saság szolidaritását az arab né­pek ügye iránt, nagyra becsü­lik, hogy a magyar kormány minden, nemzetközi fórumon ha­tározottan kiáll az arab népele igazsága mellett. Flbben is régi barátságunk kifejeződését látják —zártr, nyilatkozatát Apró Án. tál. (MTI) Libanon panaszt tesz az izraeli légiagresszió miatt Bejrut Elvileg döntés született ar­ról, hogy Libanon panaszt ter­jeszt a Biztonsági Tanács elé a határmenti libanoni telepü­lések és palesztin menekült- táborok, valamint Bejrút kör­nyéke ellen csütörtökön vég­rehajtott izraeli légiag.resszió miatt — jelentette ki Takied- din Szolh libanoni miniszter- elnök a kormány csütörtök es­te megtartott ülése után. Az izraeli légitámadást kom­mentálva a libanoni lapok egy­j aránt azt emelik ki, hogy egy szélsőséges és kisszámú cso- I port felelőtlen tettének meg­torlására Izrael állam teljes hadigépezetét beveti. „íme, egy nem ellenőrizhető ökölcsapás megbosszulására az izraeli ál­lam hivatalos doktrínaként al­kalmazza az állami terrort ” — írja a L’orient Le Jour cí­mű libanoni napilap. Kurt Waldheim, a világszer­vezet főtitkára csütörtökön ke­mény szavakkal ítélte el az iz­raeli légierő bombatámadásait. Helmut Schmidt kormánynyilatkozata Bonn Irányában változatlan, de a cél­kitűzések megvalósításában visz- szafogottabb lesz a jövőben az NSZK bel- és külpolitikája — adta tudtul Helmut Schmidt kancellár pénteken a szövetségi gyűlésben. A nyugatnémet kormányfő kormányának bemutatása és a miniszterek eskütétele után több mint másfél órás kormánynyilat­kozatot tett, amelynek java ré­szét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentelte. Bevezetőben megállapította, hogy a kancellárváltozás után is tovább működik az SPD— FDP koalíció az 1973. január 18-i kormányprogram alapján. Az időközben támadt gondok azon­ban arra késztetik az új kor­mányt, hogy „reálisan és józanul a lényegesre, a most szükségesre összpontosítsa figyelmét és fél­retegyen minden egyebet. Folya­matosság és összpontosítás — ez az új kormány vezérelve” — mondotta. Schmidt elismerő szavakkal emlékezett meg elődje Willy Brandt kancellár tevékenységé­ről, ígéretet tett a reformok po­litikájánál« folytatására — amely­nek leglényegesebb elemeként tüntette fel az adóreformot —, ugyanakkor kilátásba helyezte más reformok végrehajtásának elhalasztásét. Kormánynyilatkozatának kül­politikai részében hangsúlyozta, hogy az NSZK alapálláspontja változatlan marad. Folytatni kí­vánja „a béke biztosításának po­litikáját, az ország biztonságá­nak fenntartását és megszilárdí­tását”. Az NSZK aktívan kíván közreműködni az erőegyensúly megőrzésén. Hitet tett a nyugat-európai or­szágok politikai összefogása mel­lett, szoros társas viszonyban az Egyesült Államokkal. Schmidt megismételte azt a lépten-nyomon vallott bánni el­vet. hogy az NSZK a NATO-t te­kinti biztonsága alapjának és hangoztatta, hogy az NSZK a jö­vőben is munkálkodik a szövet­ség politikai megerősítésén és a Bundeswehr részt vállal a kö­zös erőfeszítésekből. Az NSZK keleti politikájára térve Schmidt többek között hangsúlyozta: ..Az Észak-atlanti Paktumhoz fűződő szövetsé­günk szilárd alapján ápoljuk a jó viszonyt a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés államaival... A nemzetközi fejlődés mutatja: helyes volt, hogy keleti szom­szédaink irányában a szerződé­sek politikájával nem szalasz­tottak el annak az esélyét, hogy a magunk érdekeit egybe­kössük a világméretű enyhü­lési folyamattal. A Moszkvával és Varsóval kötött szerződések és a Prágával kötött, még nem ratifikált szerződés — eredmé­nyei nemzetközi enyhülési tö­rekvéseinknek.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom