Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
25 millió forintos beruházás Megkezdték % megyei gyógy szertárközpont bővítését. Képűnk a korszerű laboratórium és raktár alapozási munkálatait ábrázolja, A mintegy 25 millió forintos beruházást a megyei tanács építőipari vállalata végzi (Fotó: Demény) Ifjú egészségőrök versenye Mezőberényben Mezőberényben az úttörőház volt annak a versenynek a színhelye május 14-én, melyet az ifjú egészségőrök részére rendezett a Vöröskereszt. A versenyen a békési járás, valamint a város iskoláinak csoportjai vettek részt, <■ az eredmények bizonyították, hogy a Vöröskereszt-szervezetek mindenütt gondosan felkészítették a pajtásokat. A versenyen Baukiö József járási KISZ-titkár meleg hangú megnyitó szavai után dr. Gele- gonya Katalin járási főorvos, a zsűri elnöke ismertette a feltételeket és a versenyszabályokat. A pajtások jó felkészültségről adtak tanúbizonyságot Első helyezést, ért el a békési 2-es számú általános iskola csapata, a második a hármas számú általános iskola lett, a harmadik helyezést a békési 1-es iskola csapata erte el. Annak ellenére, hogy az első három helyezett Bél;és város iskoláinak csapata lett, minden résztvevő nyert, hiszen az egészségügy terén újabb ismeretanyaggal gazdagodott. Az első helyezett. 250. a második 150, a harmadik pedig 100 forint értékű vásárlási utalványt és oklevelet kapott ajándékul. Ezt követően Szűcs János, a Vöröskereszt járási titkára a verseny előkészítésében való közreműködésért a „Kiváló Egészségügyi Nevelőmunkáért” jelvényt és oklevelet adta át többek között Szerencsi Gábor igazgatónak. Szabó Ferencné járási oktatási felügyelőnek. Békési Mihály városa úttörőtitkárnak, Baukó Jó_ zsef járási KlSZ-titkárnak és a helyezést elért csapatok vöröskeresztes tanár-elnökeinek. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára. Békés, felvételre keres TECHNOLÓGUST. SZERKESZTŐI ES SZERSZÁMSZERKESZTÖI munkakör betöltésére alkalmas dolgozókat. Iskolai végzettségi követelmény: technikusi oklevél, illetve üzemmérnöki diploma. ' Fizetés: megegyezés szerint. Munkarend: heti 44 órás munkahét, minden második héten szabad szombat. Jelentkezni lehet: a gyár személvzeti vezetőjénél, minden munkanapon 8 órától 14 óráig. 176963 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének FELHÍVÁSA a mezőgazdasági szövetkezetekhez, a szövetkezeti társulásokhoz az országos kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez való csatlakozásra A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1974. április 22-én felhívással fordult a munkásokhoz, a szövetkezeti parasztokhoz és az értelmiségiekhez, hazánk minden dolgozójához, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny váljon széles körű, országos mozgalommá. Az országos felhívás termelőszövetkezeti parasztságunk egyetértésével találkozott, amit az elmúlt napokban országszerte történő csatlakozások is mutatnak. Felhívjuk a mezőgazdasági szövetkezeteket, a szocialista brigádokat, munkaszervezeti egységeket, a szövetkezetek valamennyi dolgozóját, hogy csatlakozzanak a kongresszusi munkaversenyhez. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak az eddigi munkaversenyek során nagyszerű munkasikereket, termelési és gazdálkodási eredményeket értek el, amelyek jelentősen hozzájárultak a népgazdasági célkitűzésed megvalósításához és a lakosság növekvő élelmiszerellátása, hoz. Meg vagyunk győződve arról, hogy a most meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben is számos kiemelkedő siker születik. A mezőgazdasági szövetkezetek és szövetkezeti társulások dolgozói a több mint 80 ezer szocialista brigádtaggal az élen mindent elkövetnek, hogy a IV. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzései maradéktalanul teljesüljenek, illetve túlteljesüljenek. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat: biztosítani az ország lakosságának zavartalan élelmiszerellátását, az ipar nyersanyagellátását, valamint a mezőgazdasági exportfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését. Ennek megvalósítása érdekében a munkaverseny-vál- lalások a következő főbb feladatokra irányuljanak: A növénytermesztési ágazatban egyik alapvető feladat a gabonatermesztésben elért eredmények megszilárdítása, illetőleg a hozamok további emelése. A hatékonyság és a hozamok emelésében elsősorban az iparszerű termelési rendszerekben dolgozóktól várunk újabb sikereket. Fontos feladatunk az ipari növények termesztésének fejlesztése, a termelési technológiák korszerűsítése, a hozamok növelése és elsősorban a cukorrépa-, a napraforgó-termőterület növelése útján. Az utóbbi években csökkent a burgonya- és a zöldségtermesztés, ami zavarokat okozott az ellátásban. Fontos feladatunk tehát a burgonya- és a zöldségtermesztés fejlesztése, a lakosság igényeinek zavartalanabb kielégítése érdekében. Törekedjünk a meglévő öntözési kapacitásnak a maximális kihasználására. Kiemelt feladatunk a hústermelés növelése. E cél érdekében fordítsunk nagy gondot a SZABÓ ISTVÁN s.k. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány növelésére, a tej-, hústermelésre való szakosodás meggyorsítására, valamint a tej hozamának növelésére. A közös és a háztáji gazdaság szerves együttműködésével segítsük elő a háztáji állattartás, zöldség-, gyümölcstermesztés növekvő . árutermelését. A sertéshústermelés növelése a lakosság jó ellátása érdekében elsőrendű feladat. Ezért törekedjünk a szakosított telepek hatékonyságának a növelésére és a vágóminőség javítására. Tűzzük ki célul, hogy a szakosított telepek legkésőbb 1975 végére teljes kapacitás-kihasználással hatékonyan üzemeljenek. A sikeres állattenyésztésnek egyik legfontosabb feltétele a takarmányszükséglet megfelelő biztosítása. Az állatállománnyal arányosan növelni kell a szálas- és tömegtakarmány-terrne- lést, fokozni az intenzív gyepgazdálkodást, a takarmányok hatékonyabb felhasználását. E termelési célkitűzéseket a gazdálkodás hatékonysága, a munka termelékenysége, a technológiai fegyelem szilárdítása és a takarékos anyaggazdálkodás útján érjük el- Törekedjünk a szakszerű gazdálkodásnak, a fejlett üzem- és munkaszervezési eljárásoknak a széles körű bevezetésére. A mezőgazdasági szövetkezetek testületi szerveitől azt kérjük, hogy az előbbiekben ismertetett legfontosabb termelési célok alapján vizsgálják meg az 1974. és 1975. évi termelési és gazdálkodási célkitűzéseiket. A célkitűzéseiket széles körűen ismertessék a szövetkezet dolgozóival, hogy azok vállalásaikat megtehessék. A szövetkezetek vezetői, szakvezetői, a munkák közvetlen irányítói teremtsék meg annak lehetőségeit, hogy a dolgozók, kollektívák vállalásaikat teljesíthessék. A szövetkezeteken belül a vállalások lehetnek egyéniek és csoportosak. Felkérjük a szocialista brigádokat, hogy járjanak élen a kongresszusi és felszabadulási versenyben. A vállalásokat a vezetőségek a versenybizottságokkal együtt vizsgálják meg, hogy azok összhangban vannak-e az üzemi célkitűzésekkel. Javasoljuk, hogy kétoldalú szerződésben rögzítsék a vállalást tevő dolgozók és a vezetőség konkrét feladatait. A szövetkezetek folyamatosan értékeljék a vállalások teljesítését és erről a dolgozókat, valamint a területi szövetségeket időközben tájékoztassák. Felkérjük a területi szövetségeket, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez a mezőgazdasági szövetkezeteknek csatlakozását, a szövetkezeteken belüli versenyt segítsék elő. Folyamatosan kísérjék figyelemmel a vállalások teljesítését és az egyes szakaszokról, az éves gazdálkodási verseny értékeléssel egy- idobén készítsenek átfogó, részletes értékelést. Ebben a munkában kérjük a tanácsi és társadalmi szervek segítő közreműködését. Budapest, 1974. május hó DR. DIMÉNY IMRE s. k. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közösségi célok társadalmi, megvalósítása Csorváson Mindinkább általánossá válik az az igény, hogy a lakosság szeretne jobb, kulturáltabb, szebb körülmények között élni. Néhány elmúlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy ezért a lakók hajlandók az előírt kötelezettségeken túl áldozatokat is vállalni. Ez a társadalmi munkavállalás, a közösség számára is hasznos anyagi jellegű tevékenység. a Iák osság önkéntes áldozatvállalása. így van ez Csorváson is, ahol az elmúlt években az egyre inkább kibontakozó társadalmi összefogás sora n a pénzben kife_ jezett társadalmi munka értéke mind nagyobb összegű. Néhány példa az utóbbi évek nagyobb társadalmi munkaakcióinól. 1972-ben 750-en átlagosan négy munkanapot dolgoztak a pető- fi pusztai kastély rendbe hozatalán. A következő évben a község egész területén a gömtaaká- cokat nyestek meg. A terelőút kialakításakor a terep rendezését is a lakosság végezte el. A benzinkút létesítéséhez a közösség 30 ezer forint értékű rmunkéval járult. F* lehetne még vég nélkül sorolni, hogy az iskolai és óvodai foglalkozási I termeket a szülők takarították ki 1972-ben, 1973-ban, amihez | a takarítószereket az üzemek térítés nélkül biztosították. A Fel- sőnvomási Állami Gazdaság szocialista brigádjai a 2-es számú óvoda bővítésében tevékenykedtek sokat. Éveik óta dicséretes hagyomány, hogy a Kulich Gyula Úttörőcsapat lel lei ismeretesen gondozza a községben, található parkokat. Mindezek jól példázzák, hogy társadalmi munkára a községfejlesztés szinte minden területén van lehetőség. Általános tapasztalat Csorváson is. hogy ha a lakosság látja, hogy erejét egy meghatározott, közösségi cél elérésének szolgálatába állíthatja, akkor nem zárkózik el a segítségtől. A nyilvántartott, és bejelentett társadalmi munkák értéke jelentős öszeg Ez a szám még nagyobb lehetne, ha jó néhány társadalmi munkás szerénységből nem hallgatná el tevékenységét. ami aztán így nem kerül be a tanácsi nyilvántartásba. A társadalmi munkák pontosabb nyilvántartása mellett nem ártana Csorváson sem a társadalmi munkában élen járó brigádok, üzemek, dolgozók eredményeinek szélesebb körben való népszerűsítése. Ezen kívánnak segíteni a tanács vezetői úgy, hogy tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon, a Hazafias Népfront és KISZ rendezvényein fokozottabb hangsúlyt kapnának a követendő példák. Tervezik azt. is, hogy több községhez hasonlóan Csorváson is a tanács a társadalmi munkában élenjáró dolgozók kitüntetésére jelvényt, oklevelet, alapít, amit ünnepélyes alkalmakkor osztanának ki. Elhatározták azt is, hogy a társadalmi munkaákeiók szervezésére és irányítására albizottságot hoznak létre. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában Csorváson a lakosság 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, ami a község fejlődésében igen jelentős összeg. Bíznak abban, hogy ez az összefogás a jövőben még szélesebb körben bontakozik ki, melynek eredményeként még szebbé, gazdagabbá válik a nagyközség.
