Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

A dolgozók gépészeti szakkö­zépiskolájába jelentkezőknél a i'elvétel szakmai előfeltétele az alábbi szakmunkás- végzettség vagy szakirányú gyakorlat: — esztergályos, kovács, géplakatos, szerszámkészítő, marós, hőkeze­lő, hegesztő, járműszerkezet-la- katos. lakatos (általános), autó­szerelő, gáz-, víz-, cső-, központi­fűtés-szerelő, épületlakatos, épí­tőipari gépszerelő, mezőgazdasá­gi gépszerelő. A végzett dolgo­zók által ellátható munkakö­rök: beosztott időelemző, idő­utalványozó. gépészeti előadó műszaki rajzoló, rajzkezelő, szabványügyi előadó, beosztott műhely diszpécser, minőségi el­lenőr. Tanulmányi idő 4 év esti tagozat formában, heti 3 alka­lommal van tanítás. A dolgozók 2 éves szakközép­iskolájába azok a fiatalok je­lentkezhetnek, akik a szakmun­kásképző-iskola „B” -tagozatán bármilyen szakmunkás-bizonyít­ványt szereztek. Két- év alatt csak közismereti tantárgyakat tanulnak, érettségiznek és elő­képzést nyernek a technikusi minősítő vizsga letételéhez. A képzés esti tagozaton történik, heti 3 alkalommal. 17 órától 21 óráig. Félévkor és év végén vizsgáznak. A tanulók az isko­lába járás idejére 'katonai behí­vás alól halasztást kaphatnak. A középiskolát végzettek (érettségizettek): közlekedésgé­pészet, gépjánműteohnitoal tago­zaton 2 éves kiegészítőre járhat­nak, csak szakmai tantárgyakat tanulnak és így .szakközépiskolai érettségi bizonyítványt szerez­hetnek. Tandíj: havi 50 forint. Tanulmányi idő 2 év. levelező formában, heti egy alkalommal. 17 órától 21 óráig konzultációs foglalkozás van. Jelentkezési ba­táridő: 1974. június 30. Varga Lajos tagozatvezető Különleges vízminta A gyulai Vízügyi Igazgatóság 1973 júniusában határozatban közölte a tarhosi gyógypedagó­giai iskolával: a metángázrob­banás veszélye miatt, mély fú­rási» kútjukban gáztartalom vizsgálatot kötelesek elvégeztet­ni. A határozat végrehajtására hamarosan meg is jelent a bu­dapesti Vízkutató és Fúró Vál­lalat kútszervizének teherautó­ja. Beszóltak az iskola gazda­sági irodájába és munkához lát­tak. Egyetlen délelőtt végezték el a feladatot, aztán elvonultak. Eddig rendben is volna a dolog, csakhogy megérkezett egy idő után a számla is. Az igazgató a fejéhez kapott, újra meg új­ra elolvasta, nem akart hinni a szemének, ugyanis a vállalat közölte: ,. .különleges vízmin­tát vettünk, megállapítottuk, hogy a gáz éghető alkotót nem tartalmaz..., szíveskedjenek a számla összegét 1974. május 15- ig vállalatunkhoz befizetni. A számla összeget ' tizenkilenc- ezer-kettcszázhatvanhat forint. azaz 19 ezer 266 forint. A vál­lalat persze nem nagyvonalús- kodott. Részletezte az összeget, miszerint a kivonulás 488, a helyszíni szemle 310, a szállítás 6 ezer 535, a szeparátor be- és kikapcsolása 2 ezer 928, a doku­mentáció elkészítése két pél­dányban 1025 forint, a többlet példány 300, a 6,5 százalék ha­szon 1176 forint. Nem írtam le mindent. Csak a legjellemzőbbeket. Azt hiszem, kommentár nélkül is sokatmon­dó számok ezek. Különösen a szállítás összege (300 kilométer felett!) Budapest—Tarhos kö­zött ugyan mit lehet szállítani ennyiért? Kitömött bálnát? Ha­jórakományt? A világ legna­gyobb daruját? Talán ezeket. De ezekre tudomásom szerint vaj­mi kevés szükség van a víz­mintavételhez. Igaz is. Vízmintavétel. Bizto­san komoly dolog, nagy értékű felszerelést igényel. A kiít is 248 méter mély. Laboratórium­ban is vizsgálni kellett a vi­zet ... Persze, mi, külső szemlé­lők nem értjük ezt a vízminta­vételt. Ahhoz viszont nem szük­séges vízkutatónak lenni, hogy érezzük: ebben az ügyben va­lami sántít. Túl jól fog a víz­kutatók számlaírójának ceruzá­ja. Vajon milyen érdekből? Népgazdaságiból? Nem hiszem. Anyagfelhasználást sem jelöl a felsorolás, tehát manuális te­vékenységük ilyen borsos árú. 'l'alán kutató kezük ritkaságát kell így megfizetni? Oe akkor mennyit érhet a fizikai mun­kától megkeményedett kéz? Olcsóbb vizsgálati eljárást is lehetne találni, persze akkor valószínűleg kevesebb lenne a vállalat nyeresége. A nagyobbik baj viszont az, hogy a költség- vetésből gazdálkodó gyógype­dagógiai iskola tanulóinak e délelőtti vizsgálat miatt 20 ezer forinttal kevesebb jut majd a művelődésre. Azt hiszem, a kutak vizsgá­lata nemcsak az adott intézmé­nyek érdeke, hanem közbizton­sági kérdés, hiszen mit csinál­jon az az ember, akinek nincs e vizsgálatra 20 ezer forintja, de esetleg éghető alkotót tar­talmazhat kútjának gáza? Rob­banjon fel? Esetleg. R. (. lé ütemben épül a világ legnagyobb szalámigyára Szegeden Kétszeresére növelik a termelést Szegeden rövidesen a fél- . idejéhez érkezik, s jó ütem- ! ben halad a Csongrád megyei I Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat több mint egymilliárd- százmillió- forint értékű re­konstrukciója: Építkezését 1972. elején kezdték el 1976-ban fe­jezik be, de részlegesen már megkezdte a működést. Átad­ták rendeltetésének a húsfel­dolgozó üzemet, amelynek kli- matizált munkatermeiből, rak­táraiból évente 5 000 tonna kü­lönféle — részben önkiszol­gálásra előrecsomagolt — hús­készítmény kerül majd a fo­gyasztókhoz. A csaknem 70 éve működő vágóhíd rekonstrukciójának be­fejezése után lehetővé válik évente több mint félmilló ser­tés levágása, vagyis az eddigi évi teljesítmény megduplázása. Ugyanilyen arányú termelésnö­vekedést jelent majd az új szalámigyár felépülése; a régi, több mint 100 éve működő „Pick szalámigyár" mellett új, modern ilyen üzemet építenek, s akkor a szegedi szalámiter­melést évente több mint 1000 vagonra, vagyis a jelenleginek a kétszeresére emelik. Ennek az új szalámigyárnak a legfontosabb üzemrésze az úgynevezett érlelőtorony, amely 64 méteres magasságával Sze­ged legmagasabb üzemi épü­lete lesz. Egyszerre egymillió szalámirudat érlelnek majd benne, illetve vonnak be úgy­nevezett nemespenésszél, ami a szalámi jellegzetes fehér szí­nét adja. Az uj tipusu torony­ban alkalmazott érlelési tech­nológia termelése lényegesen meghaladja majd a hagyomá­nyos módszerét, ugyanakkor a szegedi szalámi íze, minősége a „hagyományos' marad. En­nek az érlelőtoronynak az épít­kezése is meggyorsult, miután megoldották a hatalmas — 180 emeletes felhőkarcoló lakóház­nak megfelelő súlyú — beton- épület kellő szilárdságú alapo­zását a városnak ezen a laza talajú részén. A különböző fel­dolgozó 'üzemrészek. valamint az. érlelőtorony között, zárt fo­lyosókon közlekedő konvejorso- rok, illetve magaspályán moz­gó kocsisorok bonyolítják le az anyagmozgatást. A rekonstruk­cióval a kormány által megha­tározott hazai húsprogram egyik legnagyobb szabású be­ruházása Valósul meg. Méretei­re jellemző, hogy kimondot­tan téliszalámigyártás tekinte­tében a világ legnagyobb ilyen létesítménye valósul meg Sze- . geden. Az építkezést az újabb üzemrészek, szociális épületek területének előkészítését a vál­lalat, illetve Szeged és az or­szág más üzemeinek fiataljai is rendszeresen segítik, mivel a KISZ védnökséget vállalt a szegedi szalámigyár mielőbbi létrehozása fölött. Tájékoztató a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában folyó felnőttoktatásról A szakmunkásijbizonyíívány- nyal rendelkező dolgozók to­vábbtanulásált, illetve .az érettsé­gi bizonyítvány megszerzését is­kolánk az alábbi formájú tagoza­tokon' kívánja elősegíteni : A dolgozók közlekedesyépe- szeti, gépjármű technikai szak­középiskolájába a jelentkezőknél a felvétel szakmai előfeltétele az alábbi szakmunkás-végzett­W««Wes»isgse«e2««SeS«2:f*9»****S«3»«£*;9»34 433ail»**fefA?**a.Sitii*a*SikMS*iiS9ltfiBK sessssasss*»! Vasútépítő katonák között ség vagy szakirányú gyakorlat: kovács, esztergályos, géplakatos, karosszéria-lakatos, járműlaka - tos, hegesztő, autószerelő, gép- j á tmű-v i 1U: m os sá gj műszerész, gépkocsivezető, műszaki rajzoló, műszaki ügyintéző az autóközle­kedés területén. A végzett dolgozók által ellát­ható munkörök: az autóközleke­dési és autójavító ágazatokban közópiokú végzettséget igénylő, részirányító munkakörökért tölt­hetnek be. ilyenek: garázsmes- ter, műszaki ügyintéző, műszaki rajzoló munkavezető, termelési részlegvezető, technológus, idő­elemző. kalkulátor. A tanulmá­nyi idő 4 óv, levelező formában, heti egy alkalommal, 17 órától 21 óráig. Tanévenként 3 kötelező beszámoló van. év végén pedig vizsgát kell tenni. kedtünk, majd márciustól már itt kint dolgoztunk — kezdte a beszélgetést Na,gv József első éves honvéd. Sza jóiból vonult be. civilben csónakkal a Tiszáit járta, halász a foglalkozása. — Az evezés kicsit könnyebb volt — jegyezte meg. >. — Otthon ilyen fizikai munkát nem végeztünk. De az idő múlásával meg­szoktuk, hozzáedződtünk — kap­csolódik a beszélgetésbe Horich Mihály őrvezető. Ö már másod­éves katona. A Mezőberényi Műszaki Ktsz-ben dolgozott be­vonulása előtt — Itt az időjá­rástól függetlenül dolgoznunk kell. Télen a hideg, nyáron a forróság nehezíti az egyébként sem könnyű munkát. — Mennyit: dolgoznak? — Napi nyolc és fél órát — veszi át. a szót Tóth Ferenc. — Bevonulásom előtt kubikoltam. Az sem volt könnyű, de keve­sebb hólyagot tört akkor a te­nyeremre a szerszám. Most meg... — s mutatia széles, kér­ges tenyerét. — Ha a normát teljesíteni akarjuk, akkor jól megmarkoljuk a körakóvilláit. mert másképp nem megy! — És fizetést kapnak? — 5—600 forintot havonta az illetményen felül — válaszol Dolozin György tizedes. Ö is már ..öreg" katona, kétszáz-egy_ néhány napja van a seregiben, Civilben géplakatos. — Tavaly még hólyagot tört, a villa nyele a tenyeremen, de kibírtam. — Szép eredményeket érték el. Elnyerték a ..Kiváló század’’ címet — tájékoztatott Zs. J. szá­zados. — Az itteni munkával végzünk a jövő hónapban. s utána elmegyünk, szintén vas­útépítéshez. — Szórakozásra. pihenésre milyen lehetőséglet biztosít a ..vidéki" katonaélet? — Ugyanazt, mint a laktanyá­ban : sport, politika, katonai ki­képzés. Általában kéthetente mindenki hazautazhat, ha meg­érdemli. — És Ki merre a leszerelés után? — Valamennyien vissza a ci­vil életbe, a termelésbe — vá­laszolnak csaknem egyszerre. — Addig még jó néhány ebédet megeszünk a töltés oldalában — mondják mosolyogva. Szekeres András Néphadseregünk műszaki ala­kulatai a fegyver« szolgalat mellett részt vesznek az építő- es termelőmunkában is. A ki- Itópzési tervben rögzítették a Különböző alegységek feladatait. Megyénkben az egyik ilyen je­lentős munka a budapest—bé­késcsabai vasútvonal pályaépí­tése. Gyoma és Nagylapos kö­zötti szakaszon dolgozik a nép­hadsereg egyik műszaki alaku­lata A katonák polgári szak- képzettsége nagyon vegyes. Itt viszont mindenki egyforma munkát végez. Ennek eredmé­nyeként előreláthatólag a kitű­zött határidő előtt elkészül a vasúti villamosításnak ez a fon­tos szakasza. Naponta megmoz­gatnak több száz köbméter hen­gerkövet, homokos kavicsot és sok száz méter vágányt cserél­nek ki. Ebédidőben beszélgettünk né­hány kiskatonával. Arról érdek­lődtem, ki hogyan került; a va­sútépítőkhöz. — Bevonulásunk után a mű­szakiakhoz osztottak be. A ka­tonai kiképzés mellett a vasúti alapismeretékkel is megismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom