Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

/ Dr. Csíkos-Nagy Béla az 1975. január elsejei részleges termelői árrendezésről A Magyar Kereskedelmi Ka­mara a tagvállalatok vezetői ré­szére kedden ankétet rendezett az 1975. január elsején életbe lépő részleges termelői árren­dezésről. A tanácskozáson dr. Trethon Ferenc pénzügyminisz­ter-helyettes is részt vett. Kallói Ödön, a Kereskedelmi Kamara elnöke rámutatok, hogy az ankétot a végleges döntése­ket megelőző tájékoztatásnak és véleménykutatásnak szánták, az illetékes szervek az itt elhang­zó javaslatokat is figyelembe veszik a jogszabályok megalko­tásakor. Dr. Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatta a vállalati vezetőket a tervezett termelői árrendezésről. Elmon­dotta, hogy a tőkés világpiacon napjainkban zajló inflációs fo­lyamat az árak átrendezésével, a ra rán y_ vá 1 tozásokkal egybe­kapcsolva megy végibe. Megvál­tozott a szilárd tüzelőanyagok és a szénhidrogének áraránya. Számottevőek azok az árarány­változások is. amelyek a vegy­ipart érintik. A megváltozott árviszonyoknak árrendszerünk­ben is ki kell fejeződniük, hi­szen csak így lehet a vállalato­kat ösztönözni a tőkés világpi­acról importált anyagiokkal való fokozottabb takarékosságra. A Minisztertanács ezért, hozta azt az ismert határozatát, hogy az energiahordozók, egyes kohásza­ti és vegyianyagok, valamint ruházati alapanyagok termelői árát 1975-ben emelni kell. Ugyanakkor a kormány arról is döntött, hogy az ipari termelői árszint emelkedésének részbeni ellensúlyozására csökkenteni kell a vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulékot. A Minisztertanács felhatalma­zása alapján a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság a közelmúltban meghatározta a részleges termelői árrendezés programját és főbb irányelveit. Az 1975. január elsején életbe lépő részleges árrendezést há­romfázisú programban bonyo­lítják le. Az említett termelői áremelé­sekre csak a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság i döntése, s ennek nyomán az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökének rendelkezése alapján kerülhet sor. Ami az energetikai árrend­szert illeti, a tőkés árak nagy­mértékben emelkedtek. Ezeket a szempontokat tartja szem előtt az energiahordozók 1975. évi árrendezése: a szén- hidrogének termelői ára 45 szá­zalékkal, a szén termelői ára 15. a tűzifáé pedig 20 százalékkal emelkedik. A szénhidrogén nemcsak üzem- és fűtőanyag, hanem a vegyipar nyersanyaga is. Az új árviszonyokhoz igazítva 1975-től egyes vegyianyagok termelői árát 35—75 százalékkal emelik. Egyes vegyianyagok, műanya­gok és különféle fekete, színes és könnyűfémek helyettesíthe­tők egymással, így az árak ará­nyosítása is szükséges. Ezért összekapcsolják egyes vegyipari anyagok áremelését a vaskohá­szati termékek 20, egyes színes­fémek 15—100 és az alumínium 20 százalékos termelői áremelé­sével. A ruházati alapanyagokról szólva dr. Csikós Nagy Béla rá­mutatott, a haigyományos anyag drágul a műanyaghoz képest. A pamut termelői ária mintegy 80, a gyapjúé 60, a nyersbőr terme­lői ára 60 százalékkal emelkedik. Egyébként a ruházati iparban és a vegyiparban készítenek elő általános termelői árrendezést, a ruhaipar a napokban, a vegy­ipar két héten belül megismeri az új anyagárakat. A vállalatok akkor kezdemé­nyezhetik a termelői árak to- vábbgyűrűztetését, ha az alap­anyag-árak emelkedése miatt nyereségük 15 százaléknál na­gyobb mértékben csökken vagy önköltségük több mint 2 száza­lékkal emelkedik,,. Különféle adókedvezmények is lehetsége­sek ilyen esetekben. A termelői árrendezésekkel kapcsolatos előkészítő munkák október 15-ig befejeződnek, így valamennyi vállalat kellő idő­ben számolhat az új árakkal, s ennek megfelelően racionalizál­hatja gazdálkodását, termelését. Bocsássák szabadon! Pravda-cikk Árismendi letartóztatásáról A reakciós körök önkénye Moszkva, május 14. A Pravda cikkben tiltakozik Rodney Arismendinek, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárának letartóztatása ellen, s követeli azonnali szabadon bocsátását. ,,Véget kell vetni az ország de­mokratikus és hazafias erői el­len megtorló hadjáratot folytató reakciós körök önkényének” — szögezi le a szovjet lap. Az ország reakciós szoldatesz- kája, amikor kezet emel Aris- mendire, nemcsak a kommunis­ta párt vezetőjére, hanem egy­ben az ország legismertebb ál­lami és politikai személyiségére, a parlamenti képviselők doyenjé­re próbál lesújtani — írja a lap. A Középiilelépítö Vállalat felvesz korszerű acélzsaluzatos és könnyűszerkezetes technológiával építkező munkahelyeire SZAKMUNKÁSOK AT, BETANÍTOTT MUNKASOKAT ES SEGÉDMUNKÁSOKAT. A szakma elsajátítására betanító tanfolyamokat indítunk. Heti 44 órás munkaidő. Vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: Budapest, V., Molnár u. 19., Munkaerőgazdálkodás. Dzsallud a Szovjetunióban Lengyel kormányküldöttség érkezett hazánkba Moszkva Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnök, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának tagja kedden a szovjet kormány meg­hívására hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. Dzsallud miniszterelnök a TASZSZ tudósítójának . adott nyilatkozatában többek között hangsúlyozta: a líbiai—szovjet barátság alapja a célok egysége, amely ennek a barátságnak ál­landó jelleget kölcsönöz és nem kapcsolja azt fejlődésünk va'.'- mely meghatározott szakaszá­hoz. Ez a nemzetközi forradal­mi mozgalomhoz tartozó két nép barátsága. A líbiai—szovjet kap­csolatoknak kedvező távlatai vannak politikai, gazdasági, ka­tonai és más területeken. A Magyai’—Lengyel Gazdasági. Együttműködési Állandó Bizott­ság XIII. ülésszakára Kazimierz Olszewskinek. a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, a bizottság lengyel tagozata elnökének ve­zetésével kedden küldöttség ér­kezett Budapestre. A küldöttség tagjai Kaziipierz Secomski, a tervbizottság első elnökhelyette­se, Edward Sznajder belkereske­delmi és szolgáltatásügyi miniszter, valamint több mi­niszterhelyettes. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Huszár István miniszterel­nök-helyettes, az együttműködé­si bizottság magyar tagozatának elnöke és Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda- ! pesti nagykövete. , A Parlament delegációs termé­ben kedden délelőtt megkezdő­dött az együttműködési bizott­ság XIII. ülésszakának plenáris ülése. Az ülésszak napirendjének megfelelően a két delegáció ér­tékeli a két ország kormányfői­nek legutóbbi találkozóján meg­határozott feladatok végrehajtá­sát. a központi tervező szervek 1976—80, évre szóló tervkoor­dinációs munkálatait. Felméri a különböző iparágak eddigi együttműködésében elért ered­ményeket és meghatározza a további feladatokat. Ezenkívül áttekintik a külkereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdéseit és megjelölik azokat a legfonto­sabb feladatost, amelyek meg­valósítása erősíti a kétoldalú j együttműködést harmadik or- ! szágak piacain is. Magyar—argentin közös közlemény Dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter meghívására 1974. május 12—13-án a Magyar Népköztársaságba látogatott a Jósé Bér Gelbard gazdasági mi­niszter által vezetett hivatalos argentin delegáció, amelyben részt vett a képviselőház elnöke, több államtitkár és a gazdasági tárca több magas rangú veze­tője, a szenátus, a szárazföldi, tengeri és légierők, az Argentin Köztársaság Központi Bankja és ■az Országos Fejlesztési Bank, az Általános Szakszervezeti Szö­vetség és az Általános Gazdasági Szövetség több magas rangú képviselője, akiket üzletembe­rek. valamint az argentin tv, sajtó és rádió képviselői kísér­tek. Jósé Bér Gelbard gazdasági minisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­ért Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Huszár István mi­niszterelnök-helyettes. A látoga­tás alkalmával Jósé Bér Gelbard gazdasági miniszter a Május Ér­demrendet nyújtotta át a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, Kádár Jánosnak és a; Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Losonczi Pálnak, valamint a külkereske­delmi miniszternek, dr. Bíró Jó­zsefnek. Az argentin delegáció tagjai találkoztak a megfelelő magyar intézmények és szervezetek ma­gas rangú képviselőivel. A meg­beszéléseken az argentin delegá­ció tájékoztatást adott a Juan B. Perón altábornagy elnöklete alatt álló kormány politikájáról, amely országa széles körű köz­véleményétől támogatva a gaz­dasági és kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésének akciójába kezdett a világ minden országá­val. Ideológiai megkülönbözteté­sek nélkül, a népek jólétét tart­va szem előtt. A magyar fél nagy érdeklődéssel és megelégedéssel vette tudomásul az argentin kor­mánynak a magyar—argentin gazdasági és kereskedelmi kap­csolatokat érintő új orientáció­ját, amely hozzájárul mindkét ország népeinek nagyobb ará­nyú közeledéséhez. A felek véleményt cseréltek és tárgyalásokat folytattak a gazdasági, műszaki és tudomá­nyos együttműködés' fejlesztésé, ről. Ezek eredményeként a felek gazdasági, műszaki együttműkö­dési, műszaki-tudományos, va­lamint pénzügyi megállapodáso­kat, továbbá a két ország kö­zött 1967-ban megkötött keres­kedelmi megállapodáshoz kiegé­szítő jegyzőkönyvet írtak alá. Ezek a megállapodások a gazda. ; sági és műszaki együttműködést j célozzák a magyar külkereske- \ delmi és az argentin állami, il- j letve magánvállalatok között. Az együttműködés elsősorban vas- i úti, kikötői és hírközlési bérén- I dezósek közös gyártására vonat­kozik. Az említett témákban a magyar és az argentin vállala- tok között már konkrét tárgya­lások kezdődtek a megfelelő szerződések létrehozására. A magyar-kormány annak ér­dekében, hogy az együttműkö­dés keretében szállítandó ma. gyár gépek és berendezések megvásárlását megkönnyítse, Hi_ telkeretet bocsátott az argentin kormány rendelkezésére, ame­lyet az állami szektor vállala­tai. valamint azon vállalatok használhatnak fel. amelyekben az argentin állami szektor ré­szesedéssel rendelkezik. A felek megállapodtak abban, j hogy az argentin országos fej­lesztési bank és a Magyar Nem- zeti Bank a legrövidebb időn j belül tárgyalásokat kezd bank- j hitel kibocsátásáról is, amelyet ; az argentin magánszektor vehet I majd igénybe. Az argentin léi j tájékoztatást adott arról, hogy j kész hitelt nyújtani a magyar j külkereskedelmi vállalatok szá- I mára argentin ipari termékek j vásárlásának finanszírozására. A . hitel összegét és feltételeit to- ! vábbi tárgyalásokon határozzák J meg. A két ország közötti ke­reskedelmi forgalom áruösszs- j tételének bővítése érdekében a magyar külkereskedelmi vállala­tok argentin termékeket vásá­rolnak, beleértve kész- és fél­kész termékeket is, nemzetközi, leg versenyképes árakon és fel­tételekkel a gazdasági-műszaki együttműködési megállapodás keretében szállítandó magyar áruk ellenértékének megfelelő összegben. Az argentin fél kéré­sére a magyar fél megvizsgálja olyan tradicionális argentin ex­porttermékek vásárlásának lehe. tőségét, mint a hús, gyümölcs és gyümölcslevek, citrusfélék, lé- koncentrátumok stb. Mindkét fél elősegíti, hogy 1975-től argentin áruk eladásá­ra a két ország vállalatai és szervezetei hosszú lejáratú szer­ződéseket hozzanak létre. Az argentin fél felkérte a magyai felet, hogy vizsgálja meg olyan termékek szállításánál-: lehetősé, geit. amelyek Argentína gazda­sági fejlődésihez szükségesek. A delegáció áttedta e termékek lis­táját kérve, hogy azt a magyar vállalatok tanulmányozzák. A magyar fél kijelentette, hogy az argentin kérésnek a lehetősé­gekhez' mérten igyekszik eleget tenni. A műszaki-tudományos együttműködési megállapodás tudományos ég műszaki munka­társak. valamint tudományos és technológiai információk cseré­jét. konferenciák szervezéséit, továbbá az ipar és a mezőgaz­daság számára szükséges tech­nológiai eljárások közös kidol­gozását irányozza elő. A felek megállapodtak abban, hogy gaz. dasági-műszaki és tudományos­technológiai vegyes bizottságo­kat hoznak létre, amelyek a megkötött megállapodások telje­sítőét értékelik. Az Argentin Köztársaság Gaz. dasági Általános Szövetségének elnöke, Julio Broner és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara el­nöke, Kallós Ödön megállapo­dást írt alá arról, hogy a Gaz­dasági Általános Szövetségben magyar tagozatot, a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában pedig argentin tagozatot állítanak fel, amely elősegíti a külkereske­delmi vállalatok együttműködé­sét. Az argentin kü’döttség eluta­zott hazánkból. (MTI) Az olasz népszavazás eredménye a haladó erők diadala Berlinguer nyilatkozata Taviani belügyminiszter hét­főn este közölte a válási törvény j sorsáról kiírt népszavazás hiva­talos végeredményét: Áz érvényes 'szavazatok szá­ma: 33 039 217. A törvény eltörlésére szavaz­tak: 13 188 184, 40,9 százalék. A törvény eltörlése ellen sza­vaztak; 19 091929, 59.1 százalék. A szavazásban való részvétel 88,1 százalékos volt. Róma Enrico Berlinguer, az Olasz I Kommunista Párt főtitkára a j válási törvényről tartott nép-1 szavazás eredményének közzé- tétele után mondott első nyi­latkozatában „a szabadság, az ertelem és a jog” diadalának ne­vezte a referendum eredményét, [ vagyis azt, hogy továbbra is ér­vényben marad az 1970 decent- I herében hozott és a válást lehe­tővé tevő törvény. Hangsúlyoz­ta, hogy az eredmény nem egy párt győzelme, hanem a legkü­lönbözőbb erők közös frontjának diadala, illetve azok veresége, akik mindenáron ragaszkodtak a népszavazáshoz. A TASZSZ hírügynökség a népszavazás eredményéről adott első rövid híradásában ugyan­csak Olaszország haladó és de­mokratikus erőinek győzelme­ként értékeli a válási törvény fenntartását. A nyugati hírügynökségek egyöntetűen a Kereszténydemok­rata Párt és á katolikus egyház vereségének tekinti az ered­ményt. Egyesek annak lehetősé­gét sem zárják ki, hogy ennek nyomán lemond Mariano Ru­mor miniszterelnök kormánya. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom