Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
Az f9T3 évjtfM szóló jelewfes- ben — mivel az éves adatok összesítése még nem minden te_ rületen fejeződött be — egyes tevékenységekről, mint például h vállalati (szövetkezeti) gazdálkodásról, kommunális ellátásról. népművelési munka eredményeiről neon számolhattunk be. Ezért ezekre most. az első negyedévi eredmények ismertetésével egyidejűleg visszatérünk. A termelőágazatok 1973-ban a pénzügyi gazdálkodásban ösz- szességében jobb eredményeket értek el. minit az előző évben. Az összeg bevételhez viszonyítva az iparban ugyan valamivel kisebb, az építőiparban és az ál. lami gazdaságokban azonban nagyobb nyereséget realizáltak, mint egy évvel korábbam a me- zögazdasági termelőszövetkezetek eredménye pedig kiemelkedően jobb volt az előző évinél. 100 Ft összes bevételre jutó nyereség, Ft »72 1973 Ipar 6,6 6.2 Építőipar 5,9 6.6 Állami gazdaságok 5,7 8.1 Mezőgazdasági tszek 10.4 15,4 Az ipari üzemeik bevételarányos nyereségének csökkenését befolyásolta, hogy az év végén jelentősen nagyobb késztermék- készlettel rendelkeztek, mint egy evvel korábban. Az előző évinél volumenben, nagyobb nyereség eredményeként 1973-ban növelték a részesedési- és a fejlesztési alapot. Az építőiparban két tanácsi [ vállalat gazdálkodása nem volt rentábilis. Az építőipari szövetkezetek nyeresége együttesen csaknem 'kétszerese az előző évinek. Az állami gazdaságok az 1972. évi 84-gyel szemben 1973-ban 137 millió forint nyereséget értek el. A részesedési alapra fordított összeg aránya 3 %-kal csökkent, a fejlesztési alapé 7 0 o-kal 'nőtt. A mezőgazdaság! termelőszövetkezetek mérleg szerinti eredménye meghaladta a 984 millió forintot, s az 1972. évinél 69 %- kai volt több. 1973-ban. veszteségesen gazdálkodó szövetkezet nem volt. A tagók személyes jövedelmének növelése mellett a felhalmozás aránya az 1972. évi 24-gyel szemben 31 %-os volt, Ipar — Építőipar Az első negyedévben a szocialista ipar termelése összességében 5.7 %-kal baladta meg az egy évvel korábbit, Az üzemek termelése tendenciájában igen változóan alakult. Több termékből csökkent a termelés, ami esetenként magában foglalta a tervszerűséget, más területeken a piaci hatásokkal volt összefüggésben. Az egyes, rendszeresen megfigyelt őikkek termelése például a következőképpen változott: 1974. I. negyedév A termék megnevezése 1933. I. negyedév %-ában Kőolaj) 39 Földgáz Égetett tégla 93 Égetett eserép 95 Konzervipari és háztartási idényüveg 195 Öntött síküveg 43 Különleges hőszigetelő ablaküveg Kötöttáru Férfiing Kolbászfélék Vágott baromti Az iparban foglalkoztatottak száma meghaladta az 56 090 főt, s számuk részben a területi iparfejlesztéssel összefüggésben, csaknem 4 %-kal emelkedett egy 149 96 78 111 128 1973-ban nem volt veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezet Az ipari és építőipari munkások átlagos havi keresete 1974-ben először haladta meg a 2500 forintot A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye gazdaságának és társadalmának 1974» első negyedévi eredményeiről év alatt. Javult a termelékenység! Egy teljesített munkaórára az év első negyedévében 3,1 %- kai több termelési érték jutott, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari munkások átlagos keresete első ízben haladta meg a 2 530 forintot, ami 7 %- kai volt több, mint az 1973. első háromhavi átlag. Az ipari munkásoknak mintegy 54 %_a nő. A munkásnők 56 %_a az állami, 44 %-a a szövetkezeti iparban dolgozik. A szocialista iparban együttesen a férfimunkások 42, a munkásatok 62 %-a (a köny- nyűipar jellegével összefüggésben) dolgozik váltott műszakban. A nők a társadalmi termelésben elfoglalt szerepük és súlyuk ellenére a vezetésben még kisebb arányban részesednék. A vezető állású összes dolgozóknak az állami iparban 14. a szövetkezeti iparban 23 %-a nő. Jelentős a számuk a fiatalkorú ipari dolgozóknak. Az állami iparban a 30 éven aluli munkavállalók aránya 38. a szövetkezeti szektorban 42 %-os. A megye fejlesztési tervében 1974-ben kiemelkedő beruházásként szerepel az új gyulai húsüzem építésének megkezdése. A beruházások építési feladatai összességében ez évben a korábbi évekhez hasonlóan, határolja be az építőipar feladatait, s mérsékelt termelésemelkedést tesz lehetővé. A szocialista építőipar éves termelési előirányzata megközelíti a 900 millió forintot, amelynek az első negyedévben kb. 17—18 %-át teljesítették. (Az első háromhavi termelés — sajátos módon — mindenkor kisebb a naptári időarányosnál.) A termelés volumene — az építőipari munkások számának 3 %-os csökkenése mellett — 14 %-kal haladta meg az 1973. első negyedévit; a termelékenység jelentősen nőtt. Az állami építőipar az év első három hónapjában 241 lakást adott át rendeltetésének, s március 31-én csaknem 1500 lakás kivitelezése volt folyamatban, amely 32 %-kal több az egy év. vei korábbinál. A szocialista építőiparban a munkások havi átlagkeresete 2 610 forint volt, amely 13 %- kai emelkedett az egy évvel korábbi átlaghoz viszonyítva Mezőgazdaság A mezőgazdasági nagyüzemek 1973-ban a talajerő pótlása érdekében fokozták a szerves- és műtrágyázást. A fontosabb növényeknél növelték azoknak a vetésterületeknek az arányát, ahoi egy területegységre a közepesnél több műtrágyát használtak fel. Ennek eredménye megmutatkozott a hozamokban is. A termelő- szövetkezetek az idén tovább fokozták (több mint 10%-kal) a műtrágya-beszerzést. Tovább bővítettek a nagyüzemek gépi kapacitását. A termelőszövetkezeteknél az év elején arató-cséplő- gépből 13, tehergépkocsiból 42, pótkocsiból 14, kukorica- és cuBékéscsabai Vontatási Főnökség felvételre keres három fő érettségivel rendelkező fiatal női dóig' ozót adminisztrátornak, lakatos szakmu nkásokat kocsivizsgáló gyakornoknak, tmk-lakatosnak és kocsilakatosnak, békéscsabai lakosú villanyszerelő szakmunkásokat, érettségivel rendelkező férfiakat motorvezető gyakornoknak, valamint szakképesítés nélküli dolgozókat segédmunkásnak és mozdonyfütőnek. Jelentkezés: Fűtőház, munkaerőg azdálkodás. korrépa-betakarító gépből 150%- kal volt több, mint 1970-ben. A mezőgazdaságban mind fontosabb szerepet tölt be az ipar- szerű termelés, illetve tenyésztés. Ez év elején a nagyüzemekben együttesen például 26 szakosított szarvasmarha-telep és 30 szakosított sertéstelep működött. A szakosított telepeken termelték 1973-ban az állami gazdaságok a tejnek és a sertéshúsnak a 60%-át; a termelőszövetkezetek a tejnek 17, a sertéshúsnak 50%- át. Ez év elején ezeknek a telepeknek a kihasználása még nem volt 100 %-os. 1974 elején a nagyüzemi gazdaságok szarvasmarha-állománya változatlan, a sertésállománya azonban kb. 15%-kal kisebb volt. mint egy évvel azelőtt. Az év első három hónapjában vágómarháiból 35. vágósertésből 30%-kal kevesebbet értékesítettek a megyében. Az összehasonlításból adódó következtetésnél egyrészt figyelembe kell venni, hogy egy évvel korábban az értékesítést befolyásolta az állat- egészségügy akkori helyzete (fokozódott az eladás), másrészt a kisüzemi gazdaságoik hizlalási tevékenysége mérséklődött. Baromfiból 13%-kal, tejből 14, tojásból 29%-kal többet értékesítettek, mint 1973 első negyedévében. v Az állami gazdaságok 1973-ban átlagosan csaknem 10 000 főit foglalkoztattak, 2%-kal kevesebbet az előző évinél. A termelő- szövetkezeteknek (a nyugdíjasokat és járadékosokat nem számítva) valamivel több mint 45 000 tagja volt, 5%-kal kevesebb, mint 1972-ben. Az elmúlt; évben az állami gazdaságok! munkásainak havi keresete át- \ lagosan 2 480 forint, a termelő- | szövetkezeti tagoké kb. 2 170 fo- ■ rint volt; előbbi 5, utóbbi 9%- kal emelkedett, Képesség - Munkaügy A megye lakónépessége az év elején 431 000 fő volt, kb. 20CO- rel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1973-ban az élveszü- letések száma 3, a halálozásoké 6, a házasságkötéseké 9 százalékkal volt több, mint 1972-ben. 1000 lakosra 1,2 fő természetes szaporodás jutott, az országos 3,2toel szemben. Az év első negyedében a bérből és fizetésből élők száma tovább emelkedett, mintegy 3 százalékkal, ezen belül a munkásság száma 4 százalékkal. Csak az építőiparban és az állami gazdaságoknál dolgoztak 2-3 százalékkal kevesebben, mint 1973 első három hónapjában. A megye (mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számított) szocialista szektorban az összes dolgozók havi átlag- keresete 2700 forint volt, ezen belül a munkásoké 2540 forint, 150—160 forinttal több, mint egy évvel ezelőtt. Az átlagosnál jobban emelkedtek a keresetek az iparban, építőiparban és a szolgáltatás ágazatban. Jövedelem — Vásárlás A lakosság különböző főbb forrásokból (munkabér, részesedés, árueladás, társadalombiztosítás) származó pénzbevétele kb. egyező volt az 1973 első három havival. A kiskereskedelem eladási forgalma 8 százalékkal emelkedett, ezen belül a bolti élelmiszereké 7, a vendéglátás forgalma 5, a vegyes iparcikkeké 13 százalékkal nőtt. Ruházati cikkekből az eladás értéke egyező volt az előző év azonos időszakának forgalmával. A korai enyhébb időjárás miatt a nagyobb értékű téli ruházati cikkek vásárlása mérséklődött. A lakosság az első negyedévben 13,6 millió forint j értékű árut vásárolt engedményes áron. ami 20 százalékkal í több az egy évvel korábbinál, s 6 millió forint megtakarítást jelentett az eredeti árhoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkek közül elsősorban a szezonnak megfelelő áruk iránt volt nagyobb a kereslet. Például hűtő- szekrényből 19, kerékpárból, valamint 50 köbcentiméteres és kisebb robogóból 6. személygépkocsiból 40 százalékkal többet értékesített a kereskedelem, í mint a műit év első negyedé- j ben. Fokozódott az építőanyagok iránti kereslet is. Élelmiszerekből és elvezeti cikkekből tovább javult az ellátás, vonatkozik ez a húsellátásra is. Az úgynevezett idényjellegű cikkek átlagos árszínvonala márciusban a boltokban 4,1, a piacokon 5,6 százalékkal alacso- nyobb (országos átlagban együttesen 3,6 százalékkal magasabb) volt. A gyümölcsfélék ára 15,7, a baromfié 9.6 százalékkal csökkent 1973 márciusához képest. A zöldségfélék ára azonban lovai magasabb volt az egy éviiéi korábbinál. Lakásépítés — Kommunális ellátás Végleges adatok szerint 1973- ban a megyében 3600 lakást építettek, több mint 900-at megszüntettek úgy, hogy a lakásállomány egy év alatt 2 százalékkal emelkedett, s elérte a 153 000-et. A megye 49 településében van közüzemi vízellátás, s a lakás- állomány egyharmadában van vezetékes víz. 1973-ban 21 százalékkal növelték a vízhálózatba bekapcsolt lakások számát. A közüzemi csatornahálózat fejlesztése még igen elmaradt, amit mutat az is, hogy a vízvezetékbe bekapcsolt 48 000 lakással szemben a közüzemi csatornahálózatra csak 8300 lakás vari „rákapcsolva”. A megyében mintegy 13100« háztartás fogyaszt villamos energiát, számuk 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. A levegő szennyeződésének csökkentése és a korszerű energiafelhasználás szempontjából egyaránt kedvező, hogy a vezetékes gázt fogyasztó háztartások számának (7330) 15 százalékos növekedése mellett az ipari és más közületi gázfogyasztás is mindjobban elterjed. Az 1973-ban értékesített gáz 73 százalékát az ipar használta fel, s például Békéscsabán az ipari üzemek 60—65 százaléka a szilárd tüzelőanyag helyett, gázt használ. Népművelés A inegyében 1973-ban 92 népművelési intézmény (művelődési központ, -ház, klubkönyvtár, egyéb) működött. Az intézmények 70 százalékát a tanácsok működtették. Az intézmények népművelési munkája általában javult. A tanácsi népművelési intézmények Szám szerint fontosabb adatai: 1973 1972 %-ában Ismeretterjesztő előadások 4011 113 Akadémiák 89 371 Szabadegyetemek 8 87 Tanfolyamok 210 117 Szakkörök 173 95 Művészeti csoportok 312 118 Műsoros estek 1128 92 Egy művelődés) otthonban átlagosan 59 ismeretterjesztő előadást tartottak, 9-cel többet, mint 1972-ben. Emelkedett a műsoros estek, játékfilm-vetítések, táncos és egyéb szórakoztató rendezvények látogatottsága. 1973-ban nagyobb súlyt helyeztek a népművelési intézmények az iskolai oktatás segítésére is. Az átalános és középiskolai, továbbá a szakmunkás- tanulók részére — zömmel a tanácsi művelődési otthonokban — összesen 220. a felnőtt- oktatás keretében 260 foglalkozást szerveztek a megyében. A tanácsi intézmények szakember-ellátottsága még nem mindenben kielégítő. Például 1973 végén a művelődési központok és házak 87 népművelője közül 30 rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel, s ebből csak 23 főnek van népművelési szakképzettsége 1973-ban * a közművelődési könyvtárak (könyv, folyóirat stb.) egységre átszámított állománya 3 százalékkal gyarapodott. Ezen belül a tanácsi könyvtárak állományát 1,5 millió forint értékű anyaggal egészítették ki. Az állomány 47 százaléka szépirodalom. 35 százaléka ismeretterjesztő és szak- irodalom, 18 százaléka gyermekes ifjúsági szépirodalom. A tanácsi könyvtárak igény- bevétele az utóbbi évek növekvő tendenciája után. 1973-ban visz- szaesett: a beiratkozott olvasók száma 2 százalékkal, a kölcsönzött kötetek száma 5 százalékkal lett kevesebb az 1972. évinél. Egy beiratkozott olvasóra 1973-ban átlagosan 35 kölcsönzött kötet jutott. Az olvasók között alacsonyabb lett az aránya az idősebb kordáknak és a fizikai dolgozóknak. Figyelembe kell venni azonban, hogy a lakosság jelentős számban vásárol könyveket, ami növelheti az olvasottságot. (1973-ban kb. 6-8 százalékkal többet költöttek könyvre, mint egy évvel korábban) 1973-ban a megye 6 múzeumában összesen 74 kiállítást rendeztek. A múzeumlátogatók száma 9 százalékkal emelkedett, egy kiállítást átlagosan 2600-an tekintettek meg. Leglátogatottabb volt a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. Legtöbb tárlatvezetést a gyomai Kner Múzeumban és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tartottak. Növekedett a terjesztett sajtótermékek száma is. Napilapokra 5 százalékkal, hetilapokra, folyóiratokra is többen fizettek elő, mint 1972-ben. A napilap-előfizetések között legnagyobb a részaránya (48 százalék) a Népújságnak és a Nép- szabadságnak (37 százalék). A Népújságra történt előfizetések száma egy év alatt 11 százalék - kei emelkedett, A televízió-előfizetők száma tovább emelkedett, s az év elején csaknem élére a 88 000-et 1000 lakosra Békés megyében 204. Csongrádban 200, Hajdú- Biharban 182, Szolnok megyében 207, országos átlagban 211 tv-előfizető jutott. BÉKÉS MEGTEL ttiryjsic, 1974, MÄJÜS 15. 3