Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
Füzesgyarmati példa A tanácselnöké aszó Mezikovácsháza nagyközség Távlati elképzelések, ciklusprogram és a megvalósításának feltételei F üzesgyarmat szélén, a Kertészszigetre vezető műét közelében az apró, nád. tetős viskók látványa megszokott kép volt. Szív- szorítóan az. A putrisor, így hívták. És ebben az elnevezésben egy népcsoport évszázados elmaradottságában megkövült életformája éppúgy benne foglaltatott, mint a megvetés, a társadalmi kitaszítottság történelmi bélyege. Akik a putrisoron éltek, nem tiltakoztak a bántó jelzők ellen. Sőt, görcsösen ragaszkodtak ősi életformájukhoz. A történelem szánalmat nem ismerő pörölyként verte ki belőlük, s emésztette el egy óriáskígyó étvágyával a nemesebb, kulturáltabb élet utáni vágy legparányibbját is. S ami megmaradt bennük, az nem volt más. mint belenyugvás a változatlanba. A felszabadulást követő évek sem tudtak hirtelen változást hozni. Az új társadalom adta lehetőségek számukra szinte elérhetetlennek tűntek. Meg kellett őket tanítani, hogy kinyújtsák a kezüket, hogy akarjanak új, emberibb életet kezdeni. De mindez már a múlté. Füzesgyarmaton nincs többé putrisor. Helyén barázdákat vontak a lánctalpas gépek ekéi. Hirtelen történt. Szinte egy csapásra. Legalábbis az utolsó aktus. A változásnak azonban megvan a lassú, a vontatottabb eseménysora. Erőteljesebben az 1961-ben életbe lépett intézkedések kezdték ki a maradi életformát. Ekkor jelent meg a cigány lakosságnak a társadalomba való beilleszkedésére vonatkozó MSZMP-határozat. Ez a határozat óéiul tűzte a cigánytelepek fokozatos felszámolását, • lakosság munkába állítását, egészségügyi helyzetének javítását, kulturális felemelkedését. Végrehajtása széles társadalmi összefogást igényelt. Idővel megyénkben megalakult a Cigányügyi Koordinációs Bizottság. A feladat terhe azonban továbbra is a tanácsokra hárult. így volt ez Füzesgyarmaton is. A füzes- gyarmati tanács minden tőle Hogyan teljesítették vállalásukat a munkabrigádok a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben? Ezt vizsgálta meg legutóbbi ülésén a szövetkezet vezetőség ge. Előkerülték a szocialista brigád cím elnyerésére egy évvel ezelőtt tett munkafelajánlósok. Ezeket sorra szedte a vezetőség, s azt vizsgálta, melyiket hogyan teljesítették. Ha valami mulasztást vétett a brigád, baleset következett be vagy valamely vállalását önhibájából nem tudta teljesíteni, olyan határozat született, hogy a szocialista cím viselését a brigádnak nem engedélyezik. A nyolc szocialista címért versenyző munkabrigadból végül is öt felelt meg a. követelményeknek. A Magyar—Szlovák Barátság nevet viselő gépkocsizó brigád kifogástalan munkájával. társadalmi tevékenységével rászolgált a megtisztelő címre. A Hunyadi nevét viselő szarvasmarha-hizlaló brigád az értékesített 167 állatból 153-at exportra adott el. A legjobb Jj smjssiss 1974. ÁPRILIS 21. telhetőt n._gtett, hogy segítse a putrisor lakóit; segélyt adott részükre, segítette a munkába történő elhelyezkedést és nagyarányú felvilágosító, nevelőmunkát végzett S akik el akartak költözni vagy építkezni akartak, különböző bontásokból épületfát utalt ki ‘ részükre. Néhány évvel ezelőtt két család épített a községben házat. 1973-ban három család kapott lakásvásárlási kölcsönt. Ez év elején pedig egy család költözött emberibb körülmények közé. Am még mindig kilenc család lakott a putrisoron. Ügy látszott, évek telnek el, mire ők is beköltöznek a községbe. Ez év elején azonban a füzesgyarmaü Vörös Csillag Termelőszövetkezet ajánlatott tett a község tanácsának. A termelőszövetkezet központi telepe ugyanis a putrisor közelében helyezkedik el, s akadályozta a további fejlesztést. A termelőszövetkezet vezetősége a telep felszámolása érdekében úgy döntött, hogy minden cigánycsaládnak 30 ezer forintot biztosit lakásvásárlásra, de csak abban az esetben, ha valaimeny- nyien beköltöznek a községibe és a telepet üresen átadják. Még azt is biztosította számukra, hogy a meglevő épületeket lebontsák. Az épületanyagok elszállításához gépjárműveket bocsátott rendelkezésükre. A termelőszövetkezet kilenc családnak 270 ezer forintot fizetett ki. A tanács pedig segítette őket, hogy ingatlant vásároljanak és beköltözzenek a községbe. Többé Füzesgyarmaton nincsen putrisor. Valamennyi család a községibe költözött, kulturált körülmények közé. H ogy miért szolgál tanulságul a füzesgyanmati példa? Azért, mert egy népcsoport felemelkedésének történelmet átalakító munkájába nemcsak a társadalmi és az állami szerveket kell bevonni, hanem a vállalatokat és a termelőszövetkezeteket is. Ahogy ez Füzesgyarmaton történt. Seredi János minőséget érték el a szövetkezet fennállása óta. Személyenként 20 óra társadalmi munkát fordítottak a község szépítésére. 1974-től ők is viselhetik a szocialista brigád címet. A sertéstenyésztésben dolgozó Egyetértés brigád 136 ezer 671 forint terven felüli hozam elérésére tett felajánlást. Teljesítettek 141 ezer 762 forintot. Emelték szakmai képzettségüket, részt vettek a cukorrépamag betakarításában, a brigád politikai vitakört kezdeményezett. A vezetőségi ülés egyhangúan foglalt állást a részükre adományozott szocialista cím mellett. Elfogadta még a vezetőség a Fenyő brigád és a Hazafias Népfront nevezetű növény- termesztő brigád 1973. évi teljesítményét is, melynek alapján ők is viselhetik a szocialista címet. A Szocialista módon élni és dolgozni nevű gépműhelyi brigádnak, az Építők brigádjának és a Vasas gépműhelyi brigádnak nem engedélyezték a megtisztelő cím viselését, mert a munkában, a társadalmi tevékenységben fogyatékosságokat tapasztaltak. A. szövetkezet vezetősége ebben az esztendőben ismét szorgalmazza a szocialista munka- versenyt. Ügy érzem, hogy a mi községünk — úgy, mint megyénk valamennyi községe — a tények sokaságát tudja felsorakoztatni, hogy mi mindent valósítottunk meg a lakosságunk érdekének megfelelően, amelyek jelentősen gyorsították és formálták a fejlődést Többek között megépült a járdáink több kilométere, de még van mit tenni a közvilágítás, a művelődési otthonunk, a fürdő — melynek vize termálvíz —, az orvosi lakás stb. terén. Mindezekre a községünk állampolgárai büszkék és megbecsüljük még úgy is, hogy majd egy felirattal látjuk el a nagyobb létesítményeket melyre ráírjuk: készült 1970-ben községfejlesztésből, melyhez a lakosság vagy valamely szocialista brigád ennyi vagy annyi társadahrii munkával járult hozzá. Azt gondolom, hogy mindez az utókor számára is hasznos lenne, mivel mindezeket a lakosságunk is számon tartja. A tapasztalatok sokasága bizonyítja. hogy községfejlesztéseinket kiegészítette, illetve kiegészíti a lakossági hozzájárulás, így van ez a célcsoportos lakásépítésnél és így lesz a regionális vízmüvünk megépítésénél is, amikor a bekerülési költség 60 százaléka lakossági érdekeltség, 20 százaléka az OVH hozzájárulás — ez az állami pénz — és 20 százaléka községfejlesztési hozzájárulás, így találkozik a megyei érdek a helyi érdekekkel vagy más szóval, az állami támogatás és a helyi erőforrás. Községünk minden egyes dolgozója kívánja, hogy községünk gyorsabban fejlődjön, városia- sodjon, melyhez az 1007/1971. kormányszámú határozat a szerepkört is megjelölte, ehhez viszont azt a szerepet kell vállalnunk, hogy a helyi ügyeinket mindenki ügyévé, a községünk ügyévé tegyük. Erre felhasználjuk a tanácstagi beszámolóinkat, a tanácstag és választóinak kapcsolatát. Az a törekvésünk, hogy a tanácsunk hatékony politikai és szervező munkájába férjen bele az egészséges lokálpatriotizmus, a közösségi munka és az együttes alkotás örömének felkeltése. Nagyon szép kezdete ennek az, amikor is az 1-es óvodát társadalmi munkával bővítettük. így minden óvodába jelentkező gyermek felvételt nyert, amelyért a tanácsunk ezúton is köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik részt vettek a munkában. Községünk szeretet« segíti az előrehaladásunkat; ez mindany- nyiunk ügye. Ennek érdekében állítottunk össze és fogadta el tanácsunk a ciklusprogramunkat és hagyta jóvá a VÁTERV által elkészített rendezési tervünket Programunknak egyik sarkalatos pontja a regionális vízmű megépítése, Végegyháza községgel együttesen. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindkét község — Végegyháza, Mezőkovács- háza — vízellátásának hosszabb távra való megoldását csák ösz- szefogással, társulással tudjuk eredményesen és időben megoldani. Megyénkben ez az első épülendő regionális vízmű. Jobban kellene segíteni úgy erkölcsileg, mint anyagilag is. A másik igen sarkalatos feladatunk a lakásépítésünk programja, melyet állami, OTP, szövetkezeti, valamint kislakás — magánerő kereteiben szeretnénk megvalósítani. Ehhez maximális segítséget kívánunk1 a tanács részéről adni — természetesen az igényeket nem tudjuk máról holnapra kielégíteni —, ugyanakkor a lakásigénylőinknek ajánljuk az előtakarékoskodást, mely később a lakásgondjaink megoldásához nagyon jól fog jönni. Gondot jelent az egyedülálló nők, illetve azon nők problémája is, akik egy, illetve két iskolás korú gyermeket egyedül nevelnek. Az OTP- lakások építésénél rájuk is kellene gondolni a másfél szobás lakások építésével, ugyanis könnyebb lenne részükről egy ilyen komfortos lakást megvásárolni. Megoldatlan gondunk és egyben igen komoly problémát jelent az általános iskolánk szétszórtsága — négy helyen van. egyik a másikhoz 500—1000 méter távolságban, tornaterem nélkül — és igen sok a szükségtanterem. 1955 óta az alsó tagozat csak délután tud iskolába járni! A gondjainkat még növeli, hogy 1974. szeptember 1-től a hozzánk csatolt 67-es majori iskolás gyermekeket fogadnunk kell még úgy is, hogy jelenleg az egy tanteremre jutó létszám 41. Szeretnénk eleget tenni a községi pártbizottságunk intézkedési tervének, amely egy 12 tantermes általános iskola felépítését szorgalmazza. Mi ehhez felsőbb szerveink megértő, konkrét segítségét kérjük, hasonlóképpen a községünk dolgozóitól és a gazdasági szervektől. A program megvalósításába tartozik az ÁFÉSZ által 22 millió forint költséggel épülő áruház. Az áruház felépítésével párhuzamosan jelentkezik a tanácsháza sorsa, melyet el kell bontanunk, de helyette a rendezési tervünkben meghatározott helyre szeretnénk felépíteni. Ebben is támogatást kérünk felsőbb szerveinktől. A tanácsháza felépítésével koordinált beruházás valósulna meg, az Állami Biztosító járási fiókjával együtt. Növelni szeretnénk anyagi eszközeinket a járdásításhoz, a közvilágítás korszerűsítéséhez, nem utolsósorban az útépítés^ hez. Az utóbbira vonatkozóan azokkal a vállalatokkal szeretnénk együtt előbbre lépni, amelyek területet kértek a telepiek kialakításához. Tudjuk, az ipar- telepítés nem egy egyszerű kérdés, azonban mi számolunk véle, különösen az ötödik ötéves tervben — és ez a környezetünk foglalkoztatási gondjait enyhíteni fogja —, éppen ezért annak a területnek a villany-, vízkérdésével is behatóan kívánunk foglalkozni. Községünkben is gondot jelent az öregekről való gondoskodás, ennek megoldására azüj Alkotmány Tsz vezetőségének a kezdeményezését teszi a tanács magáévá és kér minden egyes gazdasági szervet, hogy támogassa. Ennek is a lényege, mint sok minden másnak, az együttes erő és összefogás. A fejlesztésünkről és a ciklusprogramunkról — ami végeredményben a középtávú tervünknek is megfelel —, nem a teljességgel foglalkoztam. Szeretnénk élőbbre lépni a közös céljaink egyeztetésén túlmenően, hogy egy-egy községet érintő kérdésben — együttesen teremtsük meg annak anyagi és szellemi bázisát. Földi János tanácselnök Szocialista brigádok a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben
