Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET ősszel a vendégünk lesz Nagykőrösön, Rá ez József festőművész kiállításán ... 8 msm " ÍB8?- wp* j, Mw»ry wujtMiiwwi i. j * v >. %>'¥ PMÜHs ; . £ w ? : : . .' lift x • •; • »­Nem véletlen, hogy Nagy­kőrösig utaztunk. Az otta­ni Arany János Múzeum­ban még az év elején, feb­ruárban kiállítást nyitottak Rá ez József festőművész- rajztanár grafikáiból. A művész 1904-ben Békésen született, a békési gimná­ziumban érettségizett — most, nyáron lesz az ötven­éves találkozójuk! — és 1924-ben került fel Buda­pestre, ahol a Képzőművé­szeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett Kö­zépiskolai tanárkodását Szeghalmon kezdte, majd 1930-ban Nagykőrösön tele­pedett le. Negyvenhárom évet tanított itt, 25 éve ve­zeti a város képzőművé­szeti szakkörét, megjárta a frontot, 800 kilométert gya­logolt hazafelé a Don-.ka­nyarból, és most hetven­évesen is fiatalon azért ar­ra kór, hogy ne siessünk túlságosan, az a 800 kilo­méter, abban az iszonyú- télben és halálveszélyben úttalan utakra leszorítva nem múlt el nyomtalanul. Nagykőrös — bár ott él négy évtizede — mégsem láncolta egészen magához. Hazajár Békésre, de haza­jár Gyulára, Békéscsabá­ra is, évente legalább egy­szer. Most is készül az öt­venéves érettségi találkozó, ra, és Csabára, hogy né­hány tucat rajzot készítsen a városban, melyről nagyon jó véleménnyel van, tisz­teli és csodálja a fejlődést, az igazán várossá válás számos jelét, és ezt meg­örökíteni, feltétlenül utaz­ni akar. A kiállítása is azt a ket­tősséget tükrözi, hogy Rácz József Nagykőrösön élve is megmaradt békésinek, leg­alábbis nagy részben meg­maradt annak. Képei — tusrajzok, filctoll-raizok és akvarellek — a szülővárost idézik, majd Nagykörös különböző arca villan a látogató elé, néhány lapon pedig barangolásainak kró­nikája. Van, aki úgy is ne­vezi Rácz József művésze­tét, hogy az a „képi króni­kaírás” egyik válfaja, és nem is akármilyen. A Rud- -tanítvány világos kom­pozíciói, a táj, a város­részek realisztikus meg­rajzolása, az ecset, a toll könnyed kezelése köl­csönöz ezeknek a grafikák­nak elsősorban olyan inten­zív megkapó erőt, mely csak a tehetség félreérthe­tetlen jelenlétében tárulhat a néző elé. A kiállított la­pokon Békés és Nagykőrös múltja is feltűnik. Régen lebontott házak, utcák, kis közök, falak, ablakok, kerí­tések — sok már csak em­őüüsy ! uos /; m j i. I u J ! ! : nm Józsii FESiOMOíSZ u újítása lékekben él és itt, ezekben a rajzokon. A békési „öreg házak” helyén már új épü­letek magasodnak, és a „Békési ősz” című kép sem lelhető fel a valóságban: azok az utcák, házak már nem léteznek. így őrzi Nagykőrös régi városképé­nek egy darabját a kiállí­tott „Gányó ház” című rajz is, vagy a „Nagykőrös fő­tere, 1936” című akvareU. Szépek a gyulai grafikák, a vár, a park egy-egy rész- lete-szeglete, a Körös­part szomorúfüzei, és a bel­város egyik régi utcájának hangulatát sugárzóan visz- szaadó „Gyulai utca”. Örömmel láttuk a Békés­ről indult Rácz József nagykőrösi kiállítását, hall­gattuk a tettvággyal, alko- tóvággyal teli művész ter­veit, nemes gondolatait a képzőművészet feladatáról: „Őrizze azt is, amerről jöttünk, tegye szebbé a jelent, és igazítson útba arrafelé, ahová tartunk.” Ősszel lapunk kanna ra- tárlat-sorozatának egyik kiállítója, vendége Rácz József lesz. Sass Ervin A munkások műveltsége „A művelődés központi kérdése: a munkásság mű­veltségének színvonala. Társadalmunk érdeke és sürgető feladata a mun­kásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinte­ni” — mondja a Központi Bizottság közművelődési határozata. Annak a mun­kásosztálynak a kultúrájá­ról van itt szó, amely fej­lett szocialista társadal­mat épít, amelyben a ha­tékonyabb munkának, az értelmesebb, tartalmasabb életnek ugyanolyan fontos feltétele a korszerű mű­veltség, mint a szocialista tulajdonviszonyok, a fejlő­dő technika vagy éppen: a jó lakás. Hiszen a munkás­ember a szocializmusban nemcsak termelőerő, ha­nem a társadalmasított ter­melőeszközök társtulajdo­nosa, a közélet alanya, a szocialista hatalom birtoko. sa is. Közvetlen társadal­mi-közéleti részvételéhez pedig elengedhetetlen fel­tétel a szakmai ismeretek állandó bővítése mellett az általános műveltség gyara­pítása is. Vitathatatlan tény, hogy az eltelt huszonkilenc esz­tendő alapvető változás» kait eredményezett a mun­kásság műveltségében. A dolgozó osztályok, rétegek között a legnagyobb mér­tékben éppen a munkásság műveltsége emelkedett. De azt is tudomásul kell ven­ni, hogy a felszabadulást követő évek látványos elő­retörése után lelassult a művelődés tempója. Annak ellenére, hogy ma senki előtt sincs elzárva a kul­túra, objektív tény, hogy az egyes emberek — csa­ládi, származási, iskolázott- sági és munkahelyi körül­mények miatt — különböző mértékben élnek a műve­lődési lehetőségekkel. El­gondolkoztató példák egész sora bizonyítja ezt, Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése több, mint negyedszázada köte­lező és ingyenes, mégis a huszonöt éven aluli ipari­fizikai munkások húsz szá­zaléka nem járta ki. Pedig tény: csak a kulturált munkaerő válik igazán al­kalmassá a tudományos- technikai forradalom vív­mányainak befogadására, elsajátítására, az új tech­nika, a modern technoló­gia, termelésszervezés meg­valósítására. Ehhez egész életen át tartó, folyamatos művelődés kell! A tudományok behatolá­sa a termelésbe — világ- jelenség. Az, hogy a tudo­mány egyre inkább terme, lőerővé válik, számos kö­vetkezménnyel jár. Megvál­toztatja a termelés struk­túráját, szükségessé teszi a szakma váltását, csökkenti a termelésben részt vevő fizikai dolgozók számát, növeli a szabad Időt és így tovább. Ennek következté­ben módosulnak a művelt­ség belső arányai: nő a szakmai műveltség meg­szerzésének fontossága, emelkedik a műszaki-tech­nikai ismeretek rangja. Mindezek gyarapításának az általános műveltség bő­vülése is feltétele. össze a termelőmunkát a művelődéssel. Ezekben a brigádokban mind telje­sebben érvényesül a „szó. cialista módon dolgozni, élni, művelődni” követel­ménye. A brigádelk többsé­ge művelt, politikailag ta­pasztalt munkások vezeté­sével tevékenykedik. A szocialista brigádok további növekedésével, megszilárdulásával létre­jöhetnek a közművelődéi­nek olyan természetes ele. mi egységei, amelyek nem­csak a munkatevékeny­ségben fejlesztik tagjaikat, hanem befolyásolják ér­deklődésüket, szabadidő- felhasználásukat is. Nagy szükség van erre, mert ma még az emberek a megnö- vefkedett szabad idő kis tö­redékét használják csak kulturálódásra. Sok még a teendőnk, hogy az emberek igényévé tegyük a szabad időbeli művelődést, kultu­rált szórakozást. Horváth Pét«? varsói Almomban lepedőnk sivatag volt ét sivatag felett fehér nap izz&W tested termő tájait bejárták sós szelek a szélben lebegő légmadarak vergődtek közéjük álmodtalak és úgy szerettelek Párbeszéd ölefj meg, rám ne leljenek)! ölelj meg, meg ne öljenek! öleltek: rád ne leljenek, ölellek: meg ne Síjelek. Feldmaus, Tibos Domoos táj Sokféle módja van asu nek. Ezek közé tartozik az olvasás. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak szá­mon. Kulturális forradal­munk egyik legjelentősebb eredménye az a mennyisé; gi és minőségi fejlődés, amelynek nyomán az el­múlt öt évben a lakosság évente már húszmillió kö­tet könyvet vásárolt ás ötvennyolcmillió kötetet kölcsönzött a könyvtárak­ból. E tekintetben hazánk nemzetközi összehasonlí­tásban is kiemelkedő he­lyet foglal el. Mégis, e nagy fejlődés ellenére, a családi fc fele egyáltalán nem vásárol könyvet és a felnőtt lakosságból mint­egy hárommillió egyálta­lán nem olvas. Ezek na­gyobb része — meg kell mondani őszintén — mun­kás és paraszt. Bár — ez is az igazsághoz tartozik — a nem olvasó munkások el­sősorban a munkásosztály speciális rétegeiből — be­járók, segédmunkások, építőipari dolgozók — ke­rülnek ki. Előbbrelépés — mert kétség kívül az —, hogy az elmúlt évtizedben a termelésben is élen járó munkások művelődéséért igen sokat tettek a szocia­lista brigádok, amelyek a gyakorlatban kapcsolták X feltételek biztosítása azonban nem lehet csupán állami feladat A tanácsi intézmények mellett a szakszervezetek, a vállala. tok is egyre inkább érzik felelősségüket elsősorban salát dolgozóik művelődé­séért. Gyárak, üzemek, szakszervezetek által fenn­tartott művelődési házak, könyvtárak, klubok egész sora bizonyítja ezt Most a Központi Bizottság határo­zatban is kimondta: „A folyamatos és állandó mű­velődés szükségességének felismerésében kulcsszere­pe van a munkahelyi veze­tésnek. Kötelezettségei tér. jedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére.” A szocialista demokrácia művelt embert fejleszt és követel. A munkásság értő és az újat megvalósító ak­tivitása — egyéb feltételek mellett — csak akkor bontakozhat ki igazán, ha egyre növekvő ismeretei, műveltsége, erősödő szo­cialista jelleme segítségé­vel megérti egyéni érdekei és az össztársadalmi érde­kek szoros összefüggését Ehhez nyújthat segítséget az eddiginél hatékonyabb közművelődés, Prakner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom