Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET ősszel a vendégünk lesz Nagykőrösön, Rá ez József festőművész kiállításán ... 8 msm " ÍB8?- wp* j, Mw»ry wujtMiiwwi i. j * v >. %>'¥ PMÜHs ; . £ w ? : : . .' lift x • •; • »Nem véletlen, hogy Nagykőrösig utaztunk. Az ottani Arany János Múzeumban még az év elején, februárban kiállítást nyitottak Rá ez József festőművész- rajztanár grafikáiból. A művész 1904-ben Békésen született, a békési gimnáziumban érettségizett — most, nyáron lesz az ötvenéves találkozójuk! — és 1924-ben került fel Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett Középiskolai tanárkodását Szeghalmon kezdte, majd 1930-ban Nagykőrösön telepedett le. Negyvenhárom évet tanított itt, 25 éve vezeti a város képzőművészeti szakkörét, megjárta a frontot, 800 kilométert gyalogolt hazafelé a Don-.kanyarból, és most hetvenévesen is fiatalon azért arra kór, hogy ne siessünk túlságosan, az a 800 kilométer, abban az iszonyú- télben és halálveszélyben úttalan utakra leszorítva nem múlt el nyomtalanul. Nagykőrös — bár ott él négy évtizede — mégsem láncolta egészen magához. Hazajár Békésre, de hazajár Gyulára, Békéscsabára is, évente legalább egyszer. Most is készül az ötvenéves érettségi találkozó, ra, és Csabára, hogy néhány tucat rajzot készítsen a városban, melyről nagyon jó véleménnyel van, tiszteli és csodálja a fejlődést, az igazán várossá válás számos jelét, és ezt megörökíteni, feltétlenül utazni akar. A kiállítása is azt a kettősséget tükrözi, hogy Rácz József Nagykőrösön élve is megmaradt békésinek, legalábbis nagy részben megmaradt annak. Képei — tusrajzok, filctoll-raizok és akvarellek — a szülővárost idézik, majd Nagykörös különböző arca villan a látogató elé, néhány lapon pedig barangolásainak krónikája. Van, aki úgy is nevezi Rácz József művészetét, hogy az a „képi krónikaírás” egyik válfaja, és nem is akármilyen. A Rud- -tanítvány világos kompozíciói, a táj, a városrészek realisztikus megrajzolása, az ecset, a toll könnyed kezelése kölcsönöz ezeknek a grafikáknak elsősorban olyan intenzív megkapó erőt, mely csak a tehetség félreérthetetlen jelenlétében tárulhat a néző elé. A kiállított lapokon Békés és Nagykőrös múltja is feltűnik. Régen lebontott házak, utcák, kis közök, falak, ablakok, kerítések — sok már csak emőüüsy ! uos /; m j i. I u J ! ! : nm Józsii FESiOMOíSZ u újítása lékekben él és itt, ezekben a rajzokon. A békési „öreg házak” helyén már új épületek magasodnak, és a „Békési ősz” című kép sem lelhető fel a valóságban: azok az utcák, házak már nem léteznek. így őrzi Nagykőrös régi városképének egy darabját a kiállított „Gányó ház” című rajz is, vagy a „Nagykőrös főtere, 1936” című akvareU. Szépek a gyulai grafikák, a vár, a park egy-egy rész- lete-szeglete, a Köröspart szomorúfüzei, és a belváros egyik régi utcájának hangulatát sugárzóan visz- szaadó „Gyulai utca”. Örömmel láttuk a Békésről indult Rácz József nagykőrösi kiállítását, hallgattuk a tettvággyal, alko- tóvággyal teli művész terveit, nemes gondolatait a képzőművészet feladatáról: „Őrizze azt is, amerről jöttünk, tegye szebbé a jelent, és igazítson útba arrafelé, ahová tartunk.” Ősszel lapunk kanna ra- tárlat-sorozatának egyik kiállítója, vendége Rácz József lesz. Sass Ervin A munkások műveltsége „A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunk érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni” — mondja a Központi Bizottság közművelődési határozata. Annak a munkásosztálynak a kultúrájáról van itt szó, amely fejlett szocialista társadalmat épít, amelyben a hatékonyabb munkának, az értelmesebb, tartalmasabb életnek ugyanolyan fontos feltétele a korszerű műveltség, mint a szocialista tulajdonviszonyok, a fejlődő technika vagy éppen: a jó lakás. Hiszen a munkásember a szocializmusban nemcsak termelőerő, hanem a társadalmasított termelőeszközök társtulajdonosa, a közélet alanya, a szocialista hatalom birtoko. sa is. Közvetlen társadalmi-közéleti részvételéhez pedig elengedhetetlen feltétel a szakmai ismeretek állandó bővítése mellett az általános műveltség gyarapítása is. Vitathatatlan tény, hogy az eltelt huszonkilenc esztendő alapvető változás» kait eredményezett a munkásság műveltségében. A dolgozó osztályok, rétegek között a legnagyobb mértékben éppen a munkásság műveltsége emelkedett. De azt is tudomásul kell venni, hogy a felszabadulást követő évek látványos előretörése után lelassult a művelődés tempója. Annak ellenére, hogy ma senki előtt sincs elzárva a kultúra, objektív tény, hogy az egyes emberek — családi, származási, iskolázott- sági és munkahelyi körülmények miatt — különböző mértékben élnek a művelődési lehetőségekkel. Elgondolkoztató példák egész sora bizonyítja ezt, Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése több, mint negyedszázada kötelező és ingyenes, mégis a huszonöt éven aluli iparifizikai munkások húsz százaléka nem járta ki. Pedig tény: csak a kulturált munkaerő válik igazán alkalmassá a tudományos- technikai forradalom vívmányainak befogadására, elsajátítására, az új technika, a modern technológia, termelésszervezés megvalósítására. Ehhez egész életen át tartó, folyamatos művelődés kell! A tudományok behatolása a termelésbe — világ- jelenség. Az, hogy a tudomány egyre inkább terme, lőerővé válik, számos következménnyel jár. Megváltoztatja a termelés struktúráját, szükségessé teszi a szakma váltását, csökkenti a termelésben részt vevő fizikai dolgozók számát, növeli a szabad Időt és így tovább. Ennek következtében módosulnak a műveltség belső arányai: nő a szakmai műveltség megszerzésének fontossága, emelkedik a műszaki-technikai ismeretek rangja. Mindezek gyarapításának az általános műveltség bővülése is feltétele. össze a termelőmunkát a művelődéssel. Ezekben a brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szó. cialista módon dolgozni, élni, művelődni” követelménye. A brigádelk többsége művelt, politikailag tapasztalt munkások vezetésével tevékenykedik. A szocialista brigádok további növekedésével, megszilárdulásával létrejöhetnek a közművelődéinek olyan természetes ele. mi egységei, amelyek nemcsak a munkatevékenységben fejlesztik tagjaikat, hanem befolyásolják érdeklődésüket, szabadidő- felhasználásukat is. Nagy szükség van erre, mert ma még az emberek a megnö- vefkedett szabad idő kis töredékét használják csak kulturálódásra. Sok még a teendőnk, hogy az emberek igényévé tegyük a szabad időbeli művelődést, kulturált szórakozást. Horváth Pét«? varsói Almomban lepedőnk sivatag volt ét sivatag felett fehér nap izz&W tested termő tájait bejárták sós szelek a szélben lebegő légmadarak vergődtek közéjük álmodtalak és úgy szerettelek Párbeszéd ölefj meg, rám ne leljenek)! ölelj meg, meg ne öljenek! öleltek: rád ne leljenek, ölellek: meg ne Síjelek. Feldmaus, Tibos Domoos táj Sokféle módja van asu nek. Ezek közé tartozik az olvasás. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak számon. Kulturális forradalmunk egyik legjelentősebb eredménye az a mennyisé; gi és minőségi fejlődés, amelynek nyomán az elmúlt öt évben a lakosság évente már húszmillió kötet könyvet vásárolt ás ötvennyolcmillió kötetet kölcsönzött a könyvtárakból. E tekintetben hazánk nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő helyet foglal el. Mégis, e nagy fejlődés ellenére, a családi fc fele egyáltalán nem vásárol könyvet és a felnőtt lakosságból mintegy hárommillió egyáltalán nem olvas. Ezek nagyobb része — meg kell mondani őszintén — munkás és paraszt. Bár — ez is az igazsághoz tartozik — a nem olvasó munkások elsősorban a munkásosztály speciális rétegeiből — bejárók, segédmunkások, építőipari dolgozók — kerülnek ki. Előbbrelépés — mert kétség kívül az —, hogy az elmúlt évtizedben a termelésben is élen járó munkások művelődéséért igen sokat tettek a szocialista brigádok, amelyek a gyakorlatban kapcsolták X feltételek biztosítása azonban nem lehet csupán állami feladat A tanácsi intézmények mellett a szakszervezetek, a vállala. tok is egyre inkább érzik felelősségüket elsősorban salát dolgozóik művelődéséért. Gyárak, üzemek, szakszervezetek által fenntartott művelődési házak, könyvtárak, klubok egész sora bizonyítja ezt Most a Központi Bizottság határozatban is kimondta: „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismerésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei tér. jedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére.” A szocialista demokrácia művelt embert fejleszt és követel. A munkásság értő és az újat megvalósító aktivitása — egyéb feltételek mellett — csak akkor bontakozhat ki igazán, ha egyre növekvő ismeretei, műveltsége, erősödő szocialista jelleme segítségével megérti egyéni érdekei és az össztársadalmi érdekek szoros összefüggését Ehhez nyújthat segítséget az eddiginél hatékonyabb közművelődés, Prakner Pál
