Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
Szakmunkásképzés és szakember- | utánpótlás Békés megyében Jól sikerült a felújítás 'As MSZMP KB 1972 júniusában elfogadta a Politikád Bizottság előterjesztését az állami oktatás helyzetéről ás határozatot hozott az állami oktatás fejlesztésének legfontosabb feladatairól. Ennek egyik (sarkalatos tétele kimondja, hogy köznevelésünket iskolai rendszerünk jelenlegi szerkezeti kereteinek megtartásával kell továbbfejlesztenünk, mégpedig úgy, hogy előrehaladás elsősorban a minőségi változásokban — az oktató-nevelőmunka színvonalának emelkedésében — következzék be. A határozat másak fontos irányelve, hogy az általános iskolák mellett • szakmunkás- képzés fejlesztése a legsürgetőbb kultúrpolitikai feladat, KÖZTUDOTT. hogy a szakmunkás-utánpótlás gondjai országos méretűek. A megye speciális helyzetét figyelembe véve pedig többszörösen is aktuálissá válik e kérdésekkel való beható foglalkozás és a megoldható problémák mielőbbi rendezése. 1973. szeptember 1-ével megyénkben is megtörtént a szakmunkásképző intézetek átvétele a különböző minisztériumoktól. Ez a rendelkezés lehetővé tette a szakmunkásképzésnek helyileg összehangoltabb és a megye reális igényeinek jobban megfelelő irányítását. AZ A FELISMERÉS, hogy a szakmunkásképzés nem elszigetelten jelentkező probléma, hanem ennek kérdése szorosan összefonódik egész társadalmipolitikai feladataink sikeres megoldásával, kell, hogy eredményezze erőinknek mielőbbi összpontosítását a szakmunkás- képzés tartalmi munkájának javítására. Ez két területen vár rendezésre: a személyi és a tárgyi feltételek biztosításában. Ezekben eddig iskolánként lényeges különbségek voltak tapasztalhatók attól függően, hogy melyik minisztériumhoz tartoztak. Nem lehet vitás, hogy a továbblépéshez a nivellálódás elkerülhetetlenül szükséges. Ezt » feladatot egyebek között a szakmák profiltisztításával lehetséges megoldani. Ennek lényege abban áll,' hogy megyén belül a szakmák indokolatlan párhuzamosságát, szétaprózottságát kívánják megszüntetni. Ott működnének úgynevezett „bázis iskolák”, ahol a személyi és tárgyi feltételek egyaránt jók. Kialakíthatók lesznek így például vas- és villamosipari, építőipari. szolgáltatóipari és textil-ruházati ipari profillal rendelkező ipari szakmunkásképző intézetek. Ennek bevezetésére egyes szakmákban már az 1974/ 75-ös tanévben sor kerül, majd fokozatosan a többi területen is. Megyénkben a profilok az élelmiszergazdaságban már adottak. Ezen a területen lényegi változtatásokra nincs szükség, csupán bizonyos finomítások várhatók. Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola egyedül a megyeszékhelyen működik és a legtöbb tennivaló is éppen itt mutatkozik. Az új Iskola Békéscsabán a Gyulai úton már épül és előzetes számítások sze rint az 1975-ös tanévet már ai korszerű iskolában kezdik meg. A NAGYARÁNYÚ technikai fejlődés a termelés minden területén egyre magasabban képzett szakembereket igényel. A megye oktatásrendszerének egységes irányítása a biztosíték arra, hogy a szakmunkásképző intézetek — mint középfokú oktatási intézmények — zártságukat feloldva, a szakmunkásképzést színvonalában egyre jobban közelítik majd a középiskolai képzés színvonalához. Ennek részletes kimunkálása ugyan még a holnap feladata, de a megye illetékes művelődés- ügyi és munkaügyi osztályainak eddigi jó együttműködése alapján minden remény megvan arra, hogy a közösen kitűzött célok megvalósulnak. A MUNKAERŐFORRÁS alapvető bázisát — a jelenlegihez hasonlóan — továbbra is tanuló- ifjúságunk adja. A demográfiai helyzet alakulása megyénkben még az országos átlagnál is súlyosabb gondokat hoz. Amíg a négy évvel ezelőtt végzett 8. osztályosok létszáma 8 237 volt, addig az idei évben ezen tanulók létszáma már 5 620-ra csökken. Ez a demográfiai apály megyénkben 1980-ig nem változik. Másrészt népességünkre jellemző az idős korosztály viszonylagos magas aránya, amelynek következtében előzetes számítások alapján 1976-ra a megye lakosságának 24,5 százaléka lesz túl a munkaképes koron. Nyilvánvaló tehát, hogy a megye szakmunkás-szükségletét nagyon körültekintően kell megtervezni. Az előzőekben már említett demográfiai apály is megerősíti ennek szükségességét. Ezt segíti a szakmunkás- képzés új rendjének bevezetése és a pályaválasztás, a tudatos és folyamatos pályairányítás fontossága is. E feladat megoldásából mindenkinek ki kell vennie a részét. Szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak éppúgy, mint a termelőüzemeknek, tömegszervezeteknek vagy az államigazgatás valamennyi érdekelt szervének. Sokkal nagyobb felelősség hárul ezentúl a vállalatokra! Mint ismeretes,! a vállalatok önálló létszámgazdálkodást folytatnak, megterve- j zik saját szakember-szükségle- • tűket Ez a tervezés napjaink- i ban még többnyire éves terve- j zésben valósul meg és ennek • alapján jelentik be szakmunkás- • igényüket a munkaügyi osztály- { nak. Az előző évek tapasztala- S tai alapján megállapítható, hogy ” ezek a tervek esetenként még nem eléggé megalapozottak, pedig a jövő perspektívái egyre _ inkább a még sokkal felelős- | ségteljesebb középtávú (5 éves) £ és hosszútávú szakmunkásigény £ megtervezése félé irányulnak. ; A megyei tanács vb munkaügyi S fúj- S • jövőben nem engedheti meg magának egyetlen vállalat sem a hibás szakembertervezés luxusát; a helyes beiskolázási szerkezet pedig fundamentumát képezi annak, hogy a helyes pályairányítással felnövő nemzedék egyéni érdekelt egyeztetni tudja a megye, illetve a népgazdaság érdekeivel. Nagyarányú szak ember-után- I pótlást igényelnek az V. ötéves f tervben a megye vállalatai a vasiparban: a gépi forgácsoló, géplakatos és szerkezetlakatos szakmákban. A szolgáltatóiparban: a kéményseprő szakmában Az építőiparban: az ács-állványozó és kőműves szakmákban. Az élelmiszergazdaságban: a kertész, a növénytermesztő gépész és az állattenyésztő szakmákban. a kereskedelemben pedig az élelmiszer a ruházati, a hús- és hentesáru, valamint a vendéglátóipari szakmákban. A NAPILAPOKAT olvasva 5 egyre többször találkozhatunk £ olyan hirdetésekkel, amelyekben £ éppen ezekre a szakmákra — ■ legkecsegtetőbb ajánlatokkal és jj főként a fővárosba — hívják to- • vábbtanulni a végzős 8. osztá- £ lyos tanulókat. A munkaerőfog- £ lalkoztatottság teljes kihasználá- £ sa és a munkaerő-tartalék csökkenése az egész országra jellemző. Ezzel magyarázható, hogy mindenütt megindult a harc a holnap szakmunkás-utánpótlásának biztosítására. A további munkáselvándorlást megyénkből az új ipari létesítmények üzembe helyezésével és a munka jobb megszervezésével sikerült már lefékeznünk. A jelen problémáinak megoldása azonban nem mentesít bennünket a holnapi feladatok teljesítésétől. Ezért nem nézhetjük, hogy fiatalok egy része — akik arany- tartalékai jövendő szakmunkás- gárdánknak — már 14 éves korban tömegesen hagyják ed szű- kebb szülőhazájukat, más megyékbe. városokba vándorolva. A FELELŐSSÉGÉRZET ebben a kérdésben át kell hogy hasson mindenkit, aki az ifjúság oktatásáért, neveléséért felelős. Ez a záloga annak, hogy feladatainkat az V. ötéves tervben sikerrel tudjuk teljesíteni. Dr. Hrabovszky Mihályné a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársa líiSÍÍ; . -u':' : „..un ... Az újkígyós! Aranykalász Tsz kenyérsfltSdéjét felújították. Üj kemencét csináltak a szövetkezeti építők. A munka jól sikerült, mutat ják a magasra nőtt cipők, melyeket Szamos vári Pál üzemvezető alig tud kiszedni az ajtón. (Fotó: Gál) Nagyobb bizalom«, főbb takarékbetét Csorvason 7 Csorváson, az OTP helyi fiók. jában és a postahivatalban is egyre jobban emelkedik a takarékbetét-állomány. Ez bizonyítja, hogy a lakosság mindinkább meggyőződik a betételhelyezések helyességéről, s nagyobb bizalommal fordul a postahivatalhoz, illetve az OTP-fiókhoz. A betétállomány növekedését érzékel jetik a számok is: 1971. december 31-én az OTP-fióknál 19 millió 72 ezer, a postánál 1 millió C62 ezer forint volt a behelyezett Ft-ok összege. 1972- ben már 21 millió 223 ezer forint a fióknál és 1 millió 822 ezer Ft volt a postánál. Az elmúlt év újabb növekedést bizonyít, mert az OTP-fiók betétállománya meghaladta a 24 millió 290 ezer forintot, a postánál pedig 2 milliónál több volt a betétállomány. Az ifjúsági takarékbetét i* egyre népszerűbbé válik. 1972. december 31-ig 201, 1973-ban viszont már 261 betétes volt Az összegeket a lakosság általában lakásépítésre és tartós fogyasztási cikkek, többek között gépkocsi vásárlására helyezik takarékba. Ugyanezt mutatják az építési kölcsönök is. Igen elterjedt a mezőgazdaság kölcsön is; tavaly 386-an vet ték igénybe a községben. Elsősorban férőhely-biztosításra, jó. szágbeállításra és takarmány- vásárlásra veszik fel, Harmat Endre: Gyilkosság Rí. (Dokutneniirás 16 részben) osztálya a vállalatoktól benyúj . tott igények figyelembevételé-1 vei készíti el a megye éves j szakmunkástanuló-beiskolázási | tervét Ha tehát a vállalati | igény nem megalapozott, akikor • a beiskolázási szerkezetbe is I hiba csúszik. Mármost, ha fi-: gyelembe vesszük a megye mun- £ kaerőforrásának szűkülését, ak- ; kor könnyen beláthatjuk, hogy • A Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére; Gazdasági igazgatóhelyettes, feltétel; közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség. 10 év szakmai gyakorlat. 2 fő mezőgazdasági gépészmérnök vagy gépész üzemmérnök. Fizetés: a 210/1971./M. K. 13./MM—MüM számú együttes rendelet szerint Jelentkezés írásban, részletes önéletrajz csatolása mellett, 5741 Kétegyháza, Gyulai u. 6. 82 972 It C|rr „tisztes üzletember Santeflo Genovese irodájában dolgozott annak idején, a hírhedt „családfő” ugyanis vezértársaihoz hasonló „tisztes üzletember”, egy csomagoló vállalat tulajdonosa volt Johnny egyszer szeretett volna szabad szombatot kérni a főnökétől, és úgy gondolta: éjszaka is bent marad, hogy előre elvégezhesse a szombatra eső munkát. Szobája a folyosó egyik végén volt, csak kis íróasztali láinpája égett, őt kívülről nem láthatták. Egyszer csak a kanyargó folyosó túlsó végéről kongó lépteket és egyéb, gyanús eredetű hangokat hallott az éjszakai csendben. Azt hitte, banditák járnak ott (tulajdonképpen igaza is volt), ezért lábujjhegyen a zaj irányába lopakodott. A főnök szobájában váratlan látvány tárult a szeme elé. Genovese, két ^munkatársa” közreműködésével egy ismeretlen, véresre vert férfit faggatott. Néhány nap múlva Santello hamuszürke arccal fedezte fel az újságokban az éj szakjai vendég fényképét, azzal az aláírással, hogy az illető — dúsgazdag üzletember — nyomtalanul eltűnt. ö már régebbi amerikai volt, mint Schuster, nem mert jelentést tenni. Amikor azonban később meghallotta, hogy Genovese külföldre szökött, és — ahogy mondták neki —, az olasz rendőrség emel vádat ellene, felbátorodott és jelentkezett. Ahogy közelgett a visszahozott Genovese tárgyalása, a FBI tanult a múltból, és állandóan figyeltette Santellót. Az eredmény tragikomikus volt: Santellót őrangyalával együtt lőtték szitává. Vito visszaüt Genovese tehát újra szabad volt, és gőzerővel bekapcsolódhatott a maffia életébe. Costello azonban már „bedolgozta” magát az átvett manhattani „családba”, és esze ágában sem volt maga fölé engedni a visszatértet. Ez még Anastasia tündöklésekor történt. Ha akkoriban ilyen problémája akadt az embernek. „Albert bácsihoz”, a Gyilkosság Részvénytársaság sokszor kipróbált vezetőjéhez fordult. Nem sokkal később Vito Genovese kocsiját géppisztolysorozat érte, a tulajdonos azonban vállsebesüléssel megúszta a veszélyes kalandot. Ekkor határozta el, hogy ahogy teheti, visszaüt Mint a Park Sheraton Hotelben történtek bizonyítják, döntését tett követte. A maffiában nagy vihart váltott ki Anastasia halála. A felzúdulás és a bizonytalanság olyan nagy volt, hogy a híres A1 Capone féle C betűs jutalomosztogatás óta először hívták össze a Cosa Nostra fónöki gyülekezetét, a félelmetes nagytanácsot. A New York állambeli Appa- lachinbe testőreik és helyetteseik, az úgynevezett hadnagyok kíséretében egymás után érkeztek meg a „családfők”. Köztük egy még mindig család nélküli is, Vito Genovese. A vezérek akkor már tudták vagy legalábbis sejtették a Anastasia-gyilkos- ság hátterét, és a dolog határozottan jót tett Genovese tekintélyének. Az appalachini döntés a maga nemében politikai mestermunka: „elvileg” éles szavakkal elítélik a szervezeten
