Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

Egy Szem! baleset tanulságai Elmulasztott ellenőrzés — Megrokkant emberek — Késik a felelősségre vonás üzerná baleset történt 1974. március 8-án 10.10 órakor a Bé­késcsabai Kertészeti és Köztisz­tasági Vállalat Berényi úti te_ lepén. A baleset során két dol­gozó súlyos sérüléseket szenve­dett. SO is történt ami a na»on? A sérültekkel; Jantyik Ist­vánnal és Andó Mátyással • baleset utáni hetekben beszél­gettem, még a kórházban. Jantyik István 1958-tól dolgo­zik a vállalatnál, — A Zetaromat, «melyen 1963 óta dolgozom — kettes szemlére állították be a gépműhelybe. Hátra volt még a gumik lecse­rélése. Azon a napon fizették a nyereséget. Felvettem az 5050 forintot, s ezután átszerelterr» az uj gumikat. Már csak a levegő­vel való megtöltésüket kellett elvégeznem. Megfogtam a kompresszor csövét- a többire már nem. emlékszem — mond­ja elcsukío hangon, — Két nap múlva itt, a kórházban tértem magamhoz, Andó Mátyás as címűit év áprilisától a vállalat dolgozója. Tehergépkocsiját festették ab­ban a műhelyrészben, ahol a Zetor gumiját szerelték. —■ Festéshez készítettük elő a gépkocsimat, amelyen dolgo­zom. Láttam, hogy a kollégám nehezen boldogul a kerekekkel. Mentem segíteni néki Hogy ml történt én is csak elmondásból tudom. A mentőkocsiban tértem magamhoz, de az injekció hatá­sától nem tudtam érzékelni és felfogni, hogy tulajdonképpen mi is történt A Zetar vezetője, Jantyik István, úgy, ahogyan azt huszon- egynéhány évvel ezelőtt tanulta, átszerelte a kerekeket, s az ott lévő vegyes használatú komp­resszorral levegőt nyomtatott a gumikba. A kompresszor nyo­másmérője rossz volt így nem tudta pontosan ellenőrizni a kerékben levő levegő nyomását A Zetar hátsó gumija szétdur­rant és ez okozta a súlyos bal­esetet Jantyik Istvánnak a bal karját leszakította a gumi, va­lamint megsértette a hallószer­vét is. Segítőtársa, Andó Mátyás súlyos töréseket szenvedett, lá­bai, kezei még gipszben van­nak. — Amikor magamhoz tértem, azt hittem, megörülök... — mu­tat hiányzó karjára Jantyik Ist­ván. — Kapókig sírtam, nem találtam ^helyemet. Két iskolás gyermekem van, akikről gon­doskodnom kell— s könnycsep­pek jelennek meg az erős em­ber szemeiben. Az egyik nővér feketekávét hozott. Andó Mátyás kicsit for­dul az ágyában, hogy itatni tudják. — Teljesen tehetetlen va­gyok — mondja szomorúan. Jantyik István az ágya szélén ül, térdei közé szorítva a ká­véspoharat, úgy igyekszik meg­kavarni a kávéját. — Szokatlan, hogy hiányzik a bal karom. Nem tudom, mi lesz velem — $ elérzékenyül a hangja. A munkatársak, * vállalat vezetői a rendszeres látogatók közé tartoznak. Biztosították őket a későbbi megélhetésükről, továbbra is foglalkoztatják két bajba jutott társukat, s munká­jukra igényt tartanak. Mi volt a baleset oka? A munkavédel­mi felügyelő megállapította a március 19-én kiadott munka­védelmi felhívásban: „A műhelyben, a biztonsá­gos, egészséges munkavégzés feltételeit, technológiai és mun­kahelyi utasításokban nem ha­tározták meg. Nem biztosítot­ták a munkavégzéshez szüksé­ges gépet, berendezést és szer­számot (üzemképes, nyomásha- tárolós kompresszor) olyan mi­nőségben, hogy a munkát folya­matosan, biztonságosan és egészségre ártalom, nélkül tud­ják végezni. A dolgozók nem rendelkeznek a gépek haszná­lati, illetve kezelési utasításá­val, amelyeken rögzíteni kell a gépekkel kapcsolatos, a bal-1 esetek megelőzését célzó legfon­tosabb biztonsági tudnivalókat. A munkát közvetlen irányító vezetők műszakonkénti feladata nincsen pontosan meghatározva. A műhelyben jellemző a dolgo­zó ötletszerű munkavégzése, il­letve az egymást segítő munka szervezetlen. A helyszíni ellenőrzés sörán tapasztalt közvetlen élet- és balesetveszélyt jelentő munka- védelmi hiányosságok megszün­tetéséig, a szervi zmúhely, vala­mint az itt rendszeresített gé­pek üzemeltetését felfüggesztet­tem. A megsérült, ill. megrongá­lódott gépeket, berendezéseket és szerszámokat újból használat­ba venni csak akkor szabad, ha azok kifogástalan és műkö­dőképes állapotban lesznek. To­vábbá, ha a vállalat az egész­séges és biztonságos munkavég­zés műszaki, szervezési és okta­tási feltételeit megvalósítja. Ezen feltételekre vonatkozóan a vállalat igazgatójával, főmér­nökével a helyszínen részletes tárgyalást folytattam.” A vállalat az éves intézke­dési tervét már tavaly elké­szítette. Ez többek között tar­talmazza a gépműhely korsze­rűsítését. felülvizsgálatát is. A gépek javítását szerelését a gépkönyvek tartalmazzák. A baleset okozója — többek kö­zött — a véletlenek összekap­csolódása. Több szerkezeti hiba egyszerre jelentkezett — de ez nem mentesítheti az illetéke­sek felelősségre vonását. A baleset gyors intézkedése­ket hozott magával. De máért kellett ehhez az, hogy két em­ber rokkant legyen? A munka- védelmi felügyelő a most fel­tárt hiányosságokat, szabályta­lanságokat korábban nem lát­ta? A váüalat most miért tu­dott gyors intézkedéseket hozni és azokat végrehajtani? Ha a munkavédelmi felügyelő a vállalatot rendszeresen ellen­őrzi, munkavédelmi szemlén részt vesz, valószínű, hogy a baleset megelőzhető lett volna. )Bggggis=3aasasBega3ggcasa3seiaet;oasBoeeBeBe«MBae8BBeeaiBaeBBea«BeeBa«BaBBweaBaewoww I belüli véres torzsalkodást, ugyanakkor az egyik megürese­dett New York-i család vezeté­sét Vito Genovesére 'bízzák. 1 maffia parancsára.» Talán mondanunk sem kell, hogy a szicüiai maffia és a Cosa Nostra között az élet minden területén kiterjedő gyümölcsöző kapcsolat áll fenn. Hazánkban is bemutatták a , Maffia parancsá­ra” című filmet, amely igaz tör­ténet nyomán készült, és reflek­torfénnyel világítja meg az óce­ánon átívelő kapcsolatok egyik oldalát. A történet dióhéjban a következő: egy észak-olasz gyár igazgatója magához hívja egyik szicíliai származású, szülőfalu­jába hazakészülő művezetőjét. Megkéri, adjon át egy levelet és egy kis csomagot „régi, kedves barátjának”, Don Felicenek. A művezető el van ragadtatva. Hogyne, hiszen kettős megtisz­teltetés érte. Egyrészt az igaz­gató bízta rá a levelet és a cso­magot, másrészt, a címzett szü­lőfaluja nagyhatalmú földbirto­kosa, akivel mindaddig, amíg el nem került Szicíliából, leg­följebb olyan kapcsolatban állt, hogy — rendszerint viszonzatla- nul — messziről előre köszönt neki. Hazaérve, nem hitt az érzék­szerveinek. milyen nyájasan fo­gadja Don Felice és milyen gaz­dagon megvendégeli. Az meg | már mindennek a teteje, hogy a S földesúr hajnali vadászatra hív- S ja meg. Emberünk a vállára 5 kapta a puskát, és fütyürészve ! indult a találkozóhelyre, a nép- ! télén, hajnali Utcán. Ott Don g Fjelice közölte vele, reméli, oko~ S «an viselkedik majd, ellenkező j esetben kellemetlen követkéz- • ményekkel kellene számolnia. A \ művezető először egy bútor- | szállító teherautóban, majd — g beszögezett ládában — egy re- | pülőgépen találta magát. Mint- | egy hétórai repülés után egy kis | repülőtéren, jól öltözött urak g segítették ki a ládáiból, és egy g gyönyörű luxuslakásba vitték, g Tejba-vajba fürösztötték, majd • megmutattak neki egy rövid • filmet. A filmen vaskos férfiú g látható, arcát többször is meg- ■ nézették a messziről jöttél. — Hát ezt kell megölnöd — g mondták neki tárgyilagosan. A g fiatalember minden ízében re- ä megve végrehajtotta a párán- ■ csőt. Aztán minden megismétlő­dött — visszafelé. Otthon Don Felice elégedetten köszöntötte, és megígérte, „gondot visel a családjára”. Felesége pedig büsz­kén és boldogan megkérdezte tőle. kellemes volt-e Don Felice társaságában a megtisztelő va­dászat. így végződik a film — és sok igaz történet. (Következik: A pénz a börtön­ben is pénz.) A jövőben a munkavédelmi felügyelőnek és a vállalatoknak a jobb együttműködése sok ha­sonló tragikus esetet megelőz­het. Természetesen ehhez szük­séges az is, hogy a munkavé­delmi felügyelő a „hogyant” is mondja meg és ne csak azt, hogy „mit”! A vizsgálat a szakértők heve. násával még tart! Ugyan med­dig? Szekeres András A Föld gyorsabban forog A Föld az idén gyorsabban fo­rog, mint eddig. Erre a megálla­pításra jutottak a párizsi nem­zetközi időszámítási közipont­ban dolgozó francia csillagászok. Számításaink szerint az idei év első hetében egy földi nap egy­ezred másodperccel rövidült. A tudósok egyelőre nem tud­nak megfelelő magyarázatot ad­ni a Föld forgásának meggyor­sulására, de feltételezik, hogy valószínűleg á levegőben levő cirkulációs áramlatok változásai idézik elő ezt a jelenséget. BíK[S MCfUZzr. 1974. ÁPRILIS 20 Gigantománia nélkül B legújabb normatívák sze­rint csak az 500 négyzet- méter alapterületnél na­gyobb üzletek felelnek meg a kor követelményeinek. Ezekre mondják, hogy korszerűek, s ha valamely vállalat építkezni akar, 500 négyzetméternél ki­sebb alapterületű üzletet csak saját anyagi alapjaira építhet. Viszont az 500 négyzetméter alapterületűt vagy az ennél na. gyobbakat az állam is támogat­ja beruházási kedvezménnyel. A Békés megyei MÉK ezek sze­rint egyetlen korszerű üzlettel sem rendelkezik a megyében. Harmincöt boltegységet tart sa­ját kezelésben. Az egy boltra eső eladótér 27 négyzetméter, a raktér pedig 17 négyzetméter. Hol van ez az 500 négyzetmé­tertől? Ezekben a szűkös üzle­tekben tavaly 65,3 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Az egy kereskedőre jutó 40 ezer forint országos havi forgalom­mal szemben a megyében 86 ezer forintot értek el! A harmincöt üzletiből 24 bér­lemény. Ez azt jelenti, hogy mindössze csak 11 saját üzlet­tel rendelkezik a MÉK. Ezek régiek, beleépültek a városok lakóházaiba, fejlesztésükre még csak gondolni sem lehet. A 24 bérlemény bővítéséhez a tulaj­donosok nem járulnak hozza, mivel a MÉK esetleges terjesz­kedése lakóházuk, udvaruk, gazdasági épületük igénybevéte­lét jelentené. Kétségtelen, nagyon nehéz helyzetben van a Békés megyei MÉK üzlethálózata. Egyálta­lán nem irigylésre méltó 35-ször 27 négyzetméteren 65 millió fo­rint forgalmat lebonyolítani! Szűkek, kicsinyek az üzletek, s ha két vevő egyszerre tartóz­kodik bent. a harmadik már ki se tudja nyitni az ajtót Békéscsaba fejlődő város, Orosháza, Gyula, Szarvas, Bé­kés hasonlóan. A lakosság egy­re gyarapszik, újabb és újabb családok települnek be az előbb említett helységekbe. Az üzlet­hálózat marad a régi. így az­után megesik, hogy a vevőkör az utcára szorul, ott áll sort zöldségért, salátáért, káposztá­ért, narancsért, citromért, bur­gonyáért. Az elmúlt huszomegy- néhánv év alatt annyira meg­szoktuk ezt a sorbaállást, hogy szinte üresnek érezzük a vá­rost, ha egy-egy üzlet előtt nem látunk csoportosulást Persze a sorállásra nincs szükség, -mert áruból, ha nem is bőven, de azért akad, ki-ki megvásárol­hatja szükségletét Csak épipen az a baj, hogy a pult másik oldala is nagyon szűk. Tizen­hét négyzetméter raktárterület­tel hogyan gazdálkodhatnak a boltosok? Csakis úgy, hogy egy­más hegyére-hátára pakolnak mindent, cipékszenek, erőlköd­nek, mert a lakosság zöldség- ellátása politikai kérdés. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezekben az üzletekben fő­ként nők tevékenykednek — a statisztikai jelentés szerint, a nehéz fizikai munkát igénylő bolti forgalom 85 százalékát női dolgozók teljesítik —, akikor itt állunk egy másik politikai kér­déssel. melyest a párt Központi Bizottsága 1970-ben határozott meg: a nők politikai, társadal­mi életének, munkakörülmé­nyének javítására, fejlesztésére. A Békés megyei MÉK..nek egyéb elkötelezettségei mellett nincs lehetősége az üzletháló­zat kormányszinten előirt fej­lesztésére. Az 500 négyzetméter alapterületű üzletek építése itt egyelőre csak leányálom, bár a gazdasági ösztönzők csak ilyen nagy boltok építésére nyújtanak lehetőséget. Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán, Szarvason és Békésen, a nagyobb munkás lakta kerületekben azzal is meg­elégedne a lakosság, ha a jelen­leginél nagyobb, az átmeneti időnek megfelelő üzlettérhez juthatnak. Lehetséges, hogy 150—200 négyzetméter alapterü­letű boltokat társadalmi össze­fogással ki tudna alakítani a MÉK. De ezek csak arra len­nének jók, hogy 10—15 évre ol­danák meg a ma legégetőbb problémát, a szűkös eladóterek és raktárak ügyét. A szűk üzletből nem lehet a valamivel nagyobbá áttelepül­ni, csak a korszerűbe, az 500 négyzetméteresbe vagy az ennél nagyobbá. Ez pedig milliókba kerül. S itt van mindjárt a harmadik politikai kérdés, a munkásosztályról való gondos­kodás. Végső soron arról van szó, hogy a városi lakosság, melynek nagy része a munkás- osztályhoz tartozik, nem vásá­rolhat korszerű üzletben, mert a MÉK-nek nincs anyagi fede­zete ahhoz, hogy ilyet építtes­sen, a régi boltokat sem bő­vítheti, korszerűsítheti. V alami megoldást azért vé­gül is találni kellene. A lakosság zöldségellátása politikai kérdés. Kormányprog­ram írja elő az ágazat fejlesz­tését, s ebben bizony semmi sem lehet drága, mert a zöld­séget meg kell termelni! De, hogy ez a zöldség hogyan jut el a fogyasztóhoz, erre még nem született külön program. Nem is kívánhatjuk, hogy ma­gas szinten foglalkozzanak ezzel a sokakat érintő kérdéssel. Itt helyben kellene eldönteni: mit szükséges tenni a kereskedelem, ben dolgozók — a sok-sok nőt figyelembe véve — munkájának könnyítésére, nem utolsósorban egy olyan MÉK-üzlethálözat ki­építésére, amely vidéki, városi, kerületi viszonylatban hosszabb távon is megfelel az igények­nek, mindenféle gigantománia nélkül Dupsi Károly ALMÁSKERTEK ) KIRÁLYNŐJE SZÉNSAVVAL TELÍTETT TERj/ÍÉSZETES GYÜMÖLCSLÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom