Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok Mfat * esUtürtükSn nyílva nossagra hozott közlemény már hírül adta. a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének részvevői három nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok sző szerinti szövege a következőképpen hangzik: A közel-keleti tartós és igazságos békéért gességere és úgy vélik, hogy A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Tes­tületének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségié és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képvi­selői megállapítják, hogy a Kö­zel-Kelet továbbra is a nemzet­közi feszültség veszélyes tűz­fészke. A külső imperialista erők támogatósát élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ- határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek vissza­adását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nem­zeti jogait. A háborús cselekmények fel­lob banása 1973 októberében is­mét megmutatta e térség hely­zetének teljes robbanásveszé­lyességét, amely állandó fenye­getést jelent az egész világ bé­kéjére. Ezeknek az események­nek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti ba­rátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés résztvevői rámutat­nak a genfi közel-keleti béke- konferencia jelentőségére, min­den közvetlenül érdekelt állam, valamint a palesztinai arab nép képviselői részvételének szüksé. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek varsói ülésén a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság képviselői megerősítik elvi értékelésüket, hogy a pári­zsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szo­cialista országok, a nemzeti- felszabadító erők, az egész ha­ladó emberiség közöis győzelme. Megállapítják, hogy az egyez­mény érvénybe lépése óta eltelt Időben bizonyos előrehaladás történt a vietnami helyzet nor­malizálásában. Az imperialista agresszió megszüntetése, a kül­földi csapatok kivonása Dél- Vietnamból, a felék által a Pá­rizsi egyezmény egy sor cikke­lyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megte­remtik az. előfeltételeket a há­borúról a békéhez megkezdett fordulat megszilárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréshez Észak-Vietnamban és Dél-Viet- nam fejlődéséhez a béke. a füg­getlenség, a demokrácia és a A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek varsói ülésén a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz­in un kajának további folytatása mindenekelőtt a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek meg­oldásához, az összes ftiegszállt arab területekről az izraeli csa­patok kivonásához, a palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhang­ban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biz­tonságának. területi épségének és szuverenitásának garantálá­sához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni te­vékenységüket, hogy előmozdít­sák a konfliktus politikai ren­dezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke meg­teremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétvá­lasztásról létrejött megállapo­dást, mint az első, előzetes lé­pést a közel-keleti probléma ál­talános rendezésének útján, az ülés résztvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépések­nek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi ren­delkezéséneik végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkí­vüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásá­hoz ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az biztosításáért semlegesség útján, előmozdítja a politikai légkör általános ja­vulását az indokínai félszigeten és egész Délkelet-Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egy­idejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támoga­tását élvező saigoni adminiszt­ráció minden eszközzel a pári­zsi egyezmény megvalósításának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsítására törek­szik. Az ülés résztvevői határo­zottan elítélik a saigoni admi­nisztráció bomlasztó tevékenysé­gét, rendszeres fegyveres provo­kációit a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben támo­gatják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormá­nya irányvonalát, amely a pá­rizsi egyezménynek valamennyi aláíró fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alapul, valamint a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának 1974. március 22-i új konstruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokrati­kus szabadságjogok biztosítása társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői mély nyugtalanságukat fejezik ki a arab nepek harcát az agresszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, sza­bad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági hala­dásért A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elvá­laszthatatlanul összekovácsolódik azon erők elleni harccal, ame­lyek igyekeznek az arab népe­ket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági füg­gőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellet­tük álltak és állnak mind a bé­kés építés idején, mind szabad­ságuk és függetlenségük veszé­lyes pillanataiban. A szocialis­ta államok politikája az arab világ országai irányában követ, kezetes és elvi, nemzett törek­véseik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs ki­téve konjunkturális ingadozá­soknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab or­szágokkal a közös célok alap­ján, az Imperializmus és a neokolonializmus ellen, a bé­kéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1974, április 18. vietnami fél tárgyalásainak mi­előbbi megtartása a nemzeti megbékélés és egyetértés taná­csának létrehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltételeiket teremtsenek az általános válasz­tások lebonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a hely­zet normalizálásának reális út­ja Dél-Vietnamban. A tanácskozás resztvevői meg­erősítik szolidaritásukat a viet­nami néppel és kifejezik szilárd meggyőzödésüket, hogy a test­véri szocialista országok, min­den haladó erő támogatására tá­maszkodva a vietnami nép si­kereket er el a szocializmus építésében az ország északi ré­szében, a belpolitikai problé­mák megoldásában délen, a bé­kés egységes, független, demok­ratikus Vietnam megteremtésé­hen. A proletár internacionalizmus elvei szellemében tevékenyked­ve a jelen ülésen részt vevő ál­lamok továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget nyúj­tanak a vietnami népnek a béke, a szabadság és a függetlenség biztosításában, igazságos törek­vései megvalósításában előtte álló legfontosabb feladatok meg­oldáséhoz. Varsó, 1974. április 18. Népi Egység alkotmányos kor­mányának 1973 szeptemberében történt megdöntésével Chilében kialakult helyzet miatt és hatá­rozottan elítélik a chilei kato­nai junta önkényét, a demokra­ták üldözését, a junta garázdál­kodását ess törvénytelenségeit, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmányát, az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az em­beri jogokról szóló nemzetközi egyezményeket. Több mint fél év telt el a Chilében végrehajtott fasiszta katonai államcsíny óta, melynek első áldozata Salvador Allende, a törvényesen megválasztott el­nök, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik kiemelkedő sze­mélyisége lett. aki egész életét a chilei nép szabadsága ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, kegyetlen terror szabadult el, elnyomják a chilei társadalom valamennyi haladó erejét, betiltották az összes politikai pártot, szak­szervezetei és társadalmi szer­vezetet. Dawson. Quiriquina, Chacaibuco, Pisagua és sok más helység koncentrációs táborai­ban chilei hazafiak ezrei síny­lődnek, akiknek egyetlen bűne, hogy szeretik hazájukat és hűek a haladás és a demokrácia esz­ményeihez. A katonai junta kínzőkamrái- ban embertelen körülmények között tartják fogva a chilei nép kiemelkedő képviselőit, Luis Corvalánt. a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, a szocialista Clodomiro Almeydát, volt kül­ügyminisztert, Anseimo Sülét, a Radikális Párt elnökét, a Népi Egység pártjainak és kormányá­nak más képviselőit. Az ország­ban felszámolták a dolgozók szociális vívmányait, tömegesen Pénteken délelőtt hazaérke­zett a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének ülé­sén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai vol­tak: Fock Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes, a Közi. ponti Bizottság tagja, külügy­miniszter. A párt- és kormányküldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bi­Santiago A chilei fasiszta junta újra beismerte, hogy az országban tovább folytatódik a fegyveres ellenállás: Oscar Bonilla tábor­nok, a junta belügyminisztere csütörtökön Valparaisoban a sajtó képviselői előtt ismételten figyelmeztetett a katonai re­zsimmel szembenálló „baloldali szélsőséges csoportok" veszé­lyességére. Az AFP hírügynökség nem. hivatalos becslésekre hivatkoz­óiéin York Az BNSZJközgyűlés rendkí­vüli ülésszakának csütörtöki napján az általános vitában hét afrikai ország, Tanzánia, Mali, Egyenlítői Guinea, Burundi, Szenegál, Szudán es Kongó kép. viselője szólalt fel. A felszóla­lók beszédeiből a következő alapgondolat csendült ki: meg­értek a feltételek a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok új rendszerének kialakítására. Jóllehet, a rendkívüli ülés­szak általános vitája jövő ked­dig tart, a figyelem máris az bocsátják el azokat, ateük haja­dé nézeteket vallanaik. A világ közvéleménye, a ezen belül Latin-Am erika haladó, szabadságszerető erői elítélték a chilei katonai junta bűntetteit. Eljön az idő, amikor a chilei nép megvetéssel félredobja azo­kat, akik ma megpróbálják fel­támasztani az inkvizíció és a minden haladást ellenző nép­butítás középkori kísértetét. A chilei nép harcában a jö­vőben is számíthat a szocialista országok népeinek következetes támogatására. A tanácskozás résztvevői határozottan követe­lik Luis Corvaián, Clodomiro Almeyda, Anseimo Sule, va­lamennyi bebörtönzött chilei de­mokrata és hazafi haladéktalan szabadon bocsátását. A jelen tanácskozáson részt vevő országok felhívják mind­azon államokat, amelyeknek drága földünkön a haladás ügye. hogy lépjenek fel az alapvető emberi jogok, az emberi méltó­ság és személyiség értékeinek védelmében Chilében. Felhívás­sá] fordulnak a világ közvéle­ményéhez, hogy még szélesebben bontakoztassa ki a nemzetközi szolidaritás mozgalmát a Cili­iéi nép iránt, amely harcot foly­tat hazájában a véres terror el­len, a demokratikus és szabad­ságjogok helyreállításáért. Az ülés résztvevői kifejezők mély meggyőződésüket, hogy a chilei nép a demokrácia vissza­állításáért és Chile igazi füg­getlenségéért vívott harcában győzelmet arat. Varsó, 1974. április 18, zottság titkára, Aezeä György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tag­jai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Gyenes András és Kató. na István, a Központi Bizott­ság osztályvezetői es Roska Ist­ván külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt a fogadta­tásnál Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) va, azt közölte, hogy a szeptem­beri államcsíny óta az ellen­álló csoportok és a fasiszta kar­hatalom között lezajlott össze­tűzésekben 1600 személy vesz­tette életét, köztük 200 katona. Ezek a számok nem tartalmaz­zák az utolsó két hónap ada­tait. Ugyancsak nem hivatalos becslések szerint januárban 50 000-re rúgott azoknak a szá­ma, akik bármelyik pillanatban készek lettek volna fegyvert ra­gadni a junta ellen. ad hoc-biaottságra és két al­bizottságára fordult, ahol he­ves vita és kötélhúzás folyik, a mintegy 100 fejlődő ország által beterjesztett nyilatkozatterve­zettel kapcsolatban. Kényes pon_ tot jelent például a fejlődő or­szágok államosítási jogának (a saját természeti kincsek álla­mosításáról vap szó) kérdése, melyet a kapitalista országok — felsorakozva az NSZK ezzel kapcsolatos módosító javaslata köré — korlátozni akarnak. (MTI) A tarlós békéért Vietnamban? a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek a lakosság szamára, a két del­Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Chilében folytatódik a fegyveres ellenállás Az ENSZ-közgyűlés vitája a fejlődő országok jogairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom