Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Bz alapszervezetek Jól segítették a gazdasági célkitűzések megvalósítását Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága A múlt évben végzett szak­szervezeti munka helyzetét ősz. szegezte és vitatta meg tegnap, április 17-én a KPVDSZ Békés megyei bizottsága. Az SZMT nagytermében megtartott tanács­kozáson részt vettek az állami és szövetkezeti kereskedelem, a vendéglátóipari, továbbá a pénzintézetek szakszervezeti ve­zetői is. Ott volt az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Kiss Tibor, a KPVDSZ közpon­ti vezetőségének tagja, osztály­vezető. Munkaverseny és újítás A korábban elkészített és tanácskozáson résztvetteknek megküldött írásos beszámoló- jelentést Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára egészítette ki vitaindító referátummal. Bevezetőként ar­ról szóűt. hogy a megyei bizott­sághoz tartozó alapszervezetek 1973-ban jól segítették a gaz­dasági célkitűzések megvalósí­tását. Ugyanis a gazdálkodó egységek dolgozóinak több mint 7í) százaléka részt vett a mun­ka verseny-mozgalomban. Vagy­is 475 kollektívában 4530 dolgo­zó versenyzett a szocialista brigád, valamint a Kiváló Bolt, illetve Hgység elmért vagy an­nak megtartásáért. A megyei bizottság jónak ítélte azt is, hogy a gazdálkodó szervek nem a brigádok számszerű növelésé­re, hanem azok minőségi szín­vonalának fokozására töreked­tek. Ezt tükrözte vissza az 1974 januárjában megtartott vala­mennyi szocialista brigádvezetői tanácskozás is. A tegnapi tanácskozás ele- merte az újítómozgalmat is, i amely néhány tanácsi vállalat és ÁFÉSZ kivételével szinte mindenütt messze elmarad a kívánalomtól. A KPVDSZ elnök­ségének megállapítása szerint a gazdálkodó szervek még min­dig kevés gondot fordítanak e népgazdaságig is fontos mozgalom megszervezésére, az újítók segítésére. Ezért is ke­rült sor a múlt év második fe­lében az említett ágazatok újí­tóinak megyei tanácskozására. A kezdeti lépések azonban mit sem érnek, ha azokat a gazda­sági vezetők kampányjellegűnek fogják fel. üzemi demokrácia, szakmai továbbképzés A jó gazdasági tevékenység alapja az üzemi demokrácia, ami a boltok, a különböző egy­ségek és brigádok vezetőinek tanácskozásain, illetve a terme, lesi tanácskozáson érvényesül-j hét. 1973-ban 63 alapszervezet­nél 193 különböző szintű terme­lési értekezletet tartottak, ame­lyeken csaknem 10 ezren vet­tek részt. Különösen sok tapasz­talattal zárulták a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, melyeken bebizonyosodott: a dolgozók nemcsak véleményt nyilvánítanak, hanem sok kér­désben részt kémek, esetenként döntési lehetőséget is igényel­nek. Az üzem- és munkaszervezés jó kialakításában Is jelentős szerepet vállaltak az alapszer-' vezetek. Még nagyobb cselek­vés hárul azonban a szakszer­vezeti bizottságokra, .s a tag­ságra most. amikor a 44 órás munkahetek bevezetését kell előkészítem. Jó kereskedelmi, vendéglátó- ipari és pénzügyi tevékenység — állapította meg a tanácsko­zás —• azonban csak ott lehet­séges, ahol szakmailag képzett emberek dolgoznak. Az áru is­merete és annak kínálata mind­inkább megköveteli ezt. Ezt a célt kívánta szolgálni az a 40 tanfolyam is, melyen több mint ezer élelmiszer, iparcikk és ru­házati eladó bővítette ismereteit. Fontos erre odafigyelni, mivel a szakképzett dolgozók aránya nem kielégítő, s ez .kedvezőtle­nül befolyásolja a kereskedelmi munkát. Majd a reálbérek alakulásáról szólt Rákóczi Ferenc. Mint mondotta: ekörül sincs minden rendben. Ugyanis vannak olyan ágazatok, ahol a jövedelmek 1973-ban stagnálást, avagy ép­pen visszaesést mutattak. Sok helyen a bérfejlesztésre fordít­ható összegeket csak alkalom­szerűen használják fel. Gondoskodás az emberről Az írást« jelentésben, majd a megyei titkár szóbeli kiegé­szítőjében egyaránt jelentős helyet kapott a dolgozók élet. és munkakörülményeinek múlt évi értékelése. A megyei bizott­ság sokirányú javaslataival se­gítette e fontos feladat valóra váltását. Ezzel is magyarázható, hogy 1973-ban az állami válla­latok 49,2, a szövetkezetek pe­dig 113,3 százalékkal költöttek többet a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására, mint amennyit terv szerint elő­irányoztak. Növekedett viszont a balesetek száma, s ez, magá­val hozta, hogy a KPVDSZ me­gyei bizottsága és az SZM.T munkavédelmi bizottsága 203 esetben a helyszínen tegyen konkrét intézkedéseket. örvendetes előrelépésnek ne­vezte a tanácskozás ugyan­akkor a dolgozók szociális kö­rülményeinek javítására tett in­tézkedéseket. így többek között azt, hogy a múlt évben á szak- ; máihoz tartozó 19 gazdálkodó ! szerv 88 dolgozónak adott la- £ kásépítéshez másfél millió fo- : rintot meghaladó kölcsönt.' To- • vábbá csaknem félmillió forin- ! tot gyermekintézmények fejlesz- I tésére fordítottak. Jelentős mér- £ tékben támogatták az állami és £ szövetkezeti szervek nyugdíjas ■ tagjaikat, s a gyermekgondozási • segélyt igénybe vevő anyákat. S Javult az üdültetésben részt 5 vevő dolgozók száma is, 1973- ; ban már 628 felnőtt és 108 gyér- » mek vett részt SZOT-üdültetés- : ben, míg 44-en külföldi. 22-en 5 szanatóriumi beutalót kaptak. ■ Ugyanakkor a vállalatok és sző- | vetkezetek saját üdülőikben to- vábbi 1570 dolgozójuknak, azok gyermekeinek teremtettek üdü­lési lehetőségét. Majd az alapszervezetek és a megye; bizottság művelődést és kulturális nevelést szolgáló te­vékenységéről hallottunk. El­gondolkodtató — mondotta Rá­kóczi Ferenc —, hogy 1432 dol­gozó ma sem rendelkezik az általános iskola nyolc osztá­lyával. Pozitív jelenségként hangzott el viszont az a meg­állapítás, hogy tavaly a szak- szervezeti alapszervezetek ál tad szervezett 273 ismeretter­jesztő rendezvényen több mint 20 ezren vettek részt. Továbbá a szakszervezeti politikai okta­tás különböző típusain további 2500-an tanultak, A korábbi éveknél is nagyofcfc sikerrel zárultak 1973-ban a kul­turális napok, melyeken a szak­mához tartozó 10 öntevékeny művészeti együttes lépett fel. Figyelemre méltó az alapszérve. zetek által rendezett 302 kü­lönböző sportjellegű verseny is, melyeken csaknem 3 és fél ezer dolgozó vett részt. Míg a Merő- berényben megrendezett 11. KPVDSZ megyei sportnapokon további 600 sportolni szerelő nevezett be. A megyei titkár szóbeli kiegé­szítőjét vita követte. A hozzászó­lások utáni válaszadásában Rá­kóczi Ferenc hangsúlyozta: a KPVDSZ-hez tartozó Békés me­gyei alapszervezetek, előbbre léptek 1973-ban. Az eredmények láttán ne tévessze senki szejn elől a tennivalók sokaságát Kitüntetések a szakszervezeti munkákért A megyei bizottság kibővített ülésének befejező aktusaként Kiss Tibor, a KPVDSZ közpon­ti vezetőségének tagja szakszer­vezeti vezetőket és aktívákat tüntetett ki. A Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát Szá­lé ki László, az endrődi ÁFÉSZ szb-titkára, míg e kitüntetés ezüst fokozatát Fekete József, a MÉK szb-titkára és Kovács István, a MÉSZÖV művelődési előadója kapta. Húsz aktívának a SZOT elnöksége elismerő ok­levelet adományozott, míg 12- ten a KPVDSZ országé® elnök­ség emlékplakettjét kapták. Balkus Imre Kiváló Vállalat—Kiváló Intézet—Elismerő oklevél Kitüntetett megyei vállalatok a* 1923. évi eredmények alapján A mezőgazdasági és élelme- { zésügyi miniszter, a Mezőgaz- j dasági Erdészeti és Vízügyi i Dolgozók Szakszervezete, az I Élelmiszeripari Dolgozók Szak- j szervezete, az Építő-. Fa- és Épí- I tőanyagipari Dolgozók Szakszer­vezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Közalkal­mazottak Szakszervezete elnök­ségének egyetértésében kihir­dették az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért eredmé­nyek alapján a Kiváló Válla­lat. a Kiváló Intézet címet és oklevelet nyert üzemek névso­rát. Ezek közül Békés megyeiek a következők: Kiváló Vállalat: Mezőhegyesi Allarm Gazdaság Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGKOKER) Békéscsaba Békés megyei Tanács Z- sz. Sütőipari Vállalat. Gyoma Tiszántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat, Szarvjas Kiváló Intézet: Öntözési Kutató Intézet Szarvas Elismerő oklevél: Szarvasi Állami Gazdaság Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat (MEZŐ­GÉP) Békéscsaba, Békés megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat Békéscsaba Jubileumi taggyűlést tartott a GTE Békés megyei szervezete Magyarországon a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) negyedszázada, a Békés megyei Szervezete pedig 14 éve alakult meg. Ez alkalomból a megyei szervezet kedden, április 16-án ünnepi taggyűlésit tartott Békés­csabán, amelyen először Hámo­ri János ti tikár Egyesületi tevé­kenységünk másfél évtizede Bé­kés megyében címmel tartott előadást. Elmondta többek kö­zött, hogy Békés megyében a 37 fős városi csoportból 400 főt számláló megyei szervezet lett. Feladatkörébe tartozik a mű­szaki fejlesztési, szervezési, ipargazdasági kérdéseik megvi­tatása, a műszaki és gazdasági szakemberek klubéletének biz­tosítása, továbbképzések, ta­pasztalatcserék, ankétok, konfe­renciák, vándorgyűlések, vita­estek. szakmai bemutatók, kiál­lítások. műszaki filmelőadások szervezése. Ismertette az elért eredményeket és a szervezetre váró további tennivalókat. Bankó Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályveze­tője Műszakiaink társadalmi munkájának értékelése és to­vábbi műszaki feladataink című előadásában először is kifejezés­re juttatta azt a véleményét, hogy a megyében kevés olyan Harmat Endre: Gyilkosság Rí. (Dokumentírás 16 részben) A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet az alábbi munkakörökbe félvesz — 1 gyakorlattal rendelkező anyaggazdAékodót. — ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT és különböző munkakörökbe segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a szövetkezet Zrínyi tér 1—2 szám alatti központjában, Reisz József személyzeti vezetőnél, mindennap: 8-tól 14 óráig. B szindikátus urai Bill Davidson chicagói újság­író így írt: „A borjúhúst a szin­dikátus mészárszékeiből a szin­dikátus telierautói hozzák, a szindikátus szakácsai készítik el a szindikátus üzemeiben gyártott konyhai gépel.lsel és a szindikátus saját gyártású edé­nyeiben tálalják a szindikátus hoteljeinek, moteljeinek étter­meiben”. Jaj annak, aiki nem hajlan­dó „együttműködni” a szindi­kátussal. Néhány évvel ezelőtt egy Arthur Adler nevű keres­kedő felháborodott azon, hogy Giancánaék arra akarták kény­szeríteni : vásároljon tőlük. Nagy hibát követett el, érintke­zésbe lépett a rendőrséggel. Holttestét két hónap múlva ta­lálták meg a város csatornahá­lózatában. borzalmas kínzások nyomaival. 1919 óta — mint akkor a rendőrség megállapí­totta — Adler volt a Cosa Nostra 941. megtorlatlan áldo­zata. A gengszterek rendszerint nem váratlanul gyilkolnak, ha­nem félreérthetetlen fenyegeté­sek után. Mindössze arra vi­gyáznak, hogy ne legyen jelen harmadik személy, amikor a szóbeli zsarolással megbízott ügynök Ilyesmit mond valame­lyik kiszemelt áldozatnak: — Kár lenne, uram, ha ön va«v valamelyik családtagja autószerencsétlenség áldozata lenne. Szervezett alvilág jól működő egyesület van, mint a GTE. A megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta azoknak a szakembereknek, akik az egye­sület munkáját elősegítették. A következő időszak tenniva­lójának jelölte meg: a párthatá­rozatok szellemében becsülettel teljesíteni a IV. ötéves terv hát­ralevő 20 hónapjának feladata­it, készülve ezzel pártunk XI, kongresszusára és az V. ötéves terv jó előkészítésére. A politi­kai, gazdasági szervező munkába a GTE tagsága mellett be kell vonni a megye 1200 mérnökét, több mint 4 ezer 200 műszaki technikusát, hogy eredményesen hajtsuk végre egyre nagyabb feladatainkat. Több egyetemet, főiskolát végzett szakemberre van szük­sége a megyének — mondotta a továbbiakban Baukó Mihály, majd a megyén belüli ipari bá­zisok kialakításának elképzelé­seit ismertette. Befejezésül a né­pet szolgáló, munkáját szerető kommunista szakemberek neve­lésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Végül dr. Kovács István, a GTI tudományos igazgatója a műszaki fejlesztés időszerű kér­déseiről tartott előadást. P. B. Nem lehet eléggé ismételni: a gengsxtervilág és a „tisztes Amerika” összefonódásának szinte jelképe, hogy a vezérek háborítatlanul élő, dúsgazdag és jobbára országszerte ismert emberek. Detroit jelentős ré­szét a szicíliai születésű, 65 éves Joe Zerilli látja ei péksü­teménnyel, Raymond Patriarca, a bostoni főnök hatalmas ho- telhálózait tulajdonosa. A phi­ladelphiai alvilág ura, Angelo Bruno nagykereskedő, Pltts- burgé John La Rocca építési nagyvállalkozó, a „Háromujjú’, Thomas Luchese egy nagy New York-i ruházati kombinát tulaj­donosa és így tovább. A bűnszöveifxezetnek — ez is hozzátartozik a szicíliai hagyo­mányokhoz — rögzített taglét­száma van. Üj tagot csak min­den második évben vesznek fel és akkor is kizárólag a különböző okokból elhunytak helyére. Márpedig a maffia tag­jainak igazán számtalan elha­lálozási lehetőség és forma jut­hat osztályrészül. Esetenként pótfelvételeket tartanak a ki­sebb rangú lebukottak helyére is. de erre, a rendőrségibe és más magas közhivatalokba be­épült CN- (Cosa Nostra) embe­rek miatt ritkán van szükség. Az FBI, a szövetségi nyo­mozóiroda, különböző jelek alapján biztos abban, hogy a bűnözési monopólitúrinak a szer­vezett taglétszámnál sokkal több ember dolgozik — sokszor anél­kül, hogy fogalma lenne a CN irányításáról. A látszólagos rej­tély nyitja: az egyszerű tagok maguk is kisebb-nagyobb, a szervezethez nem tartozó ban dák vezérei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom