Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
KOROSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Emlékezés egy Hamlet-előadásra derűit azonban, hogy az intézményesített emberül- dözés gyilkos szellemével közéjük állt. A fővároson utaztak és a Carlton- ;záll ódában színészházas- pámak jelentve be mágusát, október 18-án méreggel vetettek véget életüknek’'. Ez a tragikus epilógus egyfelől rávilágít a magyar politika bizony talarj- ságára, másrészt szinte shakespeare-i módon tiltakozik a kor embertelensége ellen. Ennyit bevezetőként és egyben utószóként a bemutatót megelőző és az azt követő hónapok krónikájához. A televízió ismételten nagy sikerrel mutatta be azt az interjút, amelyet a hazánkba látogató dr. Szent-Györgyi Albert No- bel-díjas professzorral készített. A világszerte ismert tudós hosszasan időzött és szívesen emlékezett azokra az évekre, amelyeket Szegeden töltött és örömmel elevenítette fel, mint a Szegedi Egyetemi Ifjúság egykori tanárelnöke az emlékezetes és tragikus Hamlet-bemuta- tót. De hát miért is ilyen emlékezetes ez a színházi produkció? Azt, hogy milyen politikai és történelmi körülmények között került színre, megérthetjük, ha a bemutató időpontját tisztázzuk. A bemutató időpontja: 1941. április 1. A bemutatott Shakespeare- tragédia rendezője pedig egy 19 éves fiatalember, ifjú Horváth István volt Vajon ki volt ez a fiatal rendezői tehetség, akinek Hamletje olyan nagy feltűnést és még nagyobb szakmai elismerést keltett? És hogyan kapcsolódik az egész ügyhöz dr. Szent-Györgyi Albert személye, rektori tevékenysége? Ifj. Horváth István 1922- ben született Budapesten. Középiskolája alsó négy osztályát a városmajori evangélikus gimnáziumban végezte, a felső négy osztályt pedig a sárospataki református kollégiumban. Itt bontakozott ki komoly színjátszó hajlama és tehetsége is. Hatodik gimnazista korában —- 1938- ban — már színészi képességeire alapítják a Macbeth angol nyelvű előadását. Ráosztják a címszerepet, és ifj. Horváth István a skót thán szakállas maszkjában meglepő színészi alakítást nyújt. A sikerek nemcsak diáktársait, hanem a tanári kart és a pataki vezető köröket is mozgósítják. Ezek támogatásával valósítják meg a hetedikes gimnazista tervét: Az ember tragédiája angol nyelvű előadását 1939-ben. Már komoly színházi szakember hírében áll Patakon, amikor hozzákezd a III. Richárd angol nyelvű előadásának rendezéséhez. Maga alakítja a címszerepet — fejlett színészi kész. séggel. Az előadás ismét nagy közönségsikert arat. Közben következetesen készül a rendezői pályára. Tizenhét éves korában „Shakespeare in Hungary” címmel összefoglaló tanulmányt írt angolul Shakespeare magyarországi határéról, Munkájával elnyeri az Erdélyi János Kör pályadiját. Ebben az időben már Európa-szerte ismertté válik a Szegedi Szabadtéri Játékok műsora — elsősorban Az ember tragédiája. így azután érthető, hogy tanulmányait Szegeden kezdte el. A legalkalmasabb pillanatban került a Tisza-parti városba. Dr. Szent-Györgyi Albert, a Ifj. Horváth István Nobel-díjas rektor ekkor valósította meg régebben fölvetett, nagy jelentőségű tervét: a diákegységet. Egyetlen átfogó szervezetbe tömörítette a diákságot és ezen belül alkalom nyílott az Egyetemi Színjátszó Társaság megalakítására is, amelynek rendezője ifj. Horváth István lett. Az előadást hihetetlen energiával valósította meg. A bemutató előtt többen aggodalmaskodtak, a fiatal rendező azonban tántoríthatatlan volt. A kirobbanó siker őt igazolta. 19.42. március 15-re tervezte Petőfi Tigris és Hiéna című drámájának ősbemutatóját. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert közbeszólt a sors és a történelem.... Á történelemből pedig ekkor már alapos leckét kapott Európa valamennyi állama — köztük Magyar ország is. Hogy mindnek ellenére mégis bemutatták az angol drámaíró nagyszerű alkotását, annak „okai” a következőképpen magyarázhatók: „Akkor kevesen tudták — írja Székel-» Lajos Szegedi Hamlet, 1941 című tanulmányában (megjelent a Tiszatáj 1964. XII. számában) —, hogy a kísérlet, bár jelentősége egyetlen vidéki egyetemre korlátozódott, csupán szerény vetülete a Teleky-kormány eléggé bonyolult politikájának. Teleky Pál, mint ismeretes, szolgálta a hitleri Németországgal való barátság és együttműködés ügyét. Tragikus rövidlátással ki is használta ayt a revíziós politika javára, de nem bízott a feltétlen német győzelemben. Fontosnak tartotta, hogy kormánya ne vágja el az Angliához és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat Koncepcióját 1940 őszén annál kevesebb oka volt megváltoztatni, mert Anglia népe kitartott a hatalmas német légi of- fenzíva idején”. „Választ adhat-e mindez azdkra a kérdésekre, amelyek az értelmiségi fiatalokra zúdulnak a háború és a béke mezsgyéjén tántorgó országban? Aligha. De megteremteni néhány hónapra azt a nagyon ingatag szigetecskét, ahpl a barbárságot tetszés szerint le lehet nézni, ahpl az „ordas eszmék” szomszédságában is zavartalanul lehet lelkesedni az emberi szellem legnagyobb alkotásaiért”. * „Ebben a gyönyörű, fojtogató és reménytelennek tűnő atmoszférában a két szerelmes: Tóth Kata (Gertrudis alakítója) és ifj. Horváth István egymásban keresnek támaszt. Házassággal kívánják kapcsolatukat megpecsételni. A szülői ellenkezés talán legyőzhetőnek látszott. Ki~„A rendező szerepe megszűnik az első gongütéssel, mely a nyilvános előadáson fölhangzik.'' Nincs joga a színész és a néző közé állni, mint ahogy nincs joga a színészekkel a néző előtt hajlongani sem” — írja a szegedi előadás beharangozójául kiadott Hamlet-füzet. (Csak mint érdekességet jegyzem meg, hogy a Hamlet díszlettervét ifj. Horváth István készítette a nemrég elhunyt Lehel István szegedi festőművésszel karöltve.) A Hamlet próbáiról hiteles újságíró-szemtanú, Vér György színes riportban számol be a Film, Színház, Irodalomban; „Fent a toronyban’ a kivilágított ablakok mögött az egyetem Hamletje készül, az egyetem nemes Színjátszó Társasága dolgozik az éjszakában. A társaság egyik lelke, mondhatni lelkiismerete egy fiatal bölcsész, Horváth István, aki bár magyar irodalomtanárnak készül, mégis — azt hiszem — a jövő rendezői talentuma. Nincs más álma, mint a modern színpad. Hűséges vezetőtársa egy kitűnő bölcsészhallgató: Szász Károly, akit kiválasztottak a dán királyfi alakítására. Hosszas keresés után megtalálták a diákkisasszonyok között Ofélia legjobb alakítóját is. Egy vegyészkisasszonyra esett a választás: Tárnok Évára.” Április 1-én azután a szegedi Városi Színházban, amely r.-ft; akkor Kardosa Géza volt az igazgatója, a Hamlet bemutatójának századik évfordulóján rendezett előadáson a következő „színészek” léptek a világot jelentő deszkákra: Stachó Lajos (Claudius), Tóth Kata (Gertrudis), Szász Károly (Hamlet), Kiss Ottó Miklós (Horatio), Gertig Béla (Polonius), Tárnok Éva (Ophélia), -Tima Ferenc (Laertes), Sze. mes Mihály, Hegedűs TiPrológus a harmadik évezredhez Hass Erviffi olyan most minden körülöttem mint álmok mezsgyéjén o Nap vörösen lángoló tűzmadár olyan egyszerű és hétköznapi mint a folyékony-opál Hold ahogy megtámaszkodik az Orion csillagain ismeretlen erők egyensúlyán olyan most minden a világban mintha egyetlen megállíthatatlan élet burjánzana fel a Föld középpontjából egekig suhogó nyárfák ezüstleveleire ültetve a reményt és a bizalmat a legszebb medáliát halandók mellén olyan most a csend mini Beethoven ísüketsége muzsikával terhes olyan most a világ emberek mint a mag amelyből szivárványos szirmok bomlanak a halottak szivére is >tf{. Sallai Lajos Zebegény bor (Rosencrantz, Guilde- stem), Orosz János (Osrick), Szabolcsi Gábor, Domokos János, Tarjáni János (Marcellus, Bernardo, Francisco). Or. Szent-Györgyi Albert a színjátszók között (Láebman Béla íaiv^i Az előadás óriási sikert aratott. A Szegedre küldött újságok képviselői egyöntetűen elismerően számoltak be a produkcióról. A Pesti Hírlap, a Magyar Színpad, a Magyarország, a Pester Lloyd, a Film, Színház, Irodalom mellett a szegedi Délmagyarország, a Szegedi Napló, a Szegedi Üj Nemzedék és a Szegedi Friss Üjság írt az előadásról. A Délmagyarország Vér György tollából több hasábos tanulmányt közöl: „Nem hétköznapi színház, nem mesterségbeli színész áll előttünk mindennapi malmában, hanem maga az ifjúság, az ifjúság szívverése, amely megindult az együttes munka ölelésében a drámai játék, az irodalom, az íjaméit sasbszékké emelkedő színpad és mindenekfelett a magyar szó zengésének szépséges bűvöletében’’. A lapok méltó elismerésben részesítik a fiatalokat A végkifejlet azonban, mint a bemutatott műbei], tragikus. Nem is lehet más a kor adott viszonyai között. Ezért is állapítja meg már idézett cikkében Székely Lajos: „A szegedi Hamlet története önmagában hordozza a mának szóló egyik fő mondanivalót. Az örök emberi problémák elválaszthatatlanolt a kor legnagyobb konfliktusaitól.” Különben az ősz az egyetemen változásokat hozott, dr. Szent-Györgyi távozott a rektori székből, és ez nem puszta szerepcserét, hanem az egyetem belső életében is észrevehető változásokat hozott, A kulisszák mögött azonban gyorsan ment az „átállítás”. Ez a szegedi Hamlet, és 19 évet megélt rendezőjének története.
