Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
Ma délelőtt 11 órakor nyitják meg Szarvason az I. „Tornán János” képzőművészeti heteket ,Szarvasom, a járási-városi Váj da Péter Művelődési Központ Galériáján ma délelőtt 11 órakor nyitják meg Toman János ‘emlékkiállítását, az 1. szarvasi „Tornán János” képzőművészeti hetek alkalmával. Megnyitót Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszerkesztője mond, a kiállítás házigazdája pedig Koszta Rozália festőművész lesz. Toman János 1905-ben született Szarvason. Szegény iparos szülők gyermeke volt, majd vasmunkás. Már gyermekéveiben szívesen rajzolgatott, 1935- ben pedig külföldre készült, hogy ott képezze magát Tervét azonban nem tudta megvalósítani, előbb segédmunkásként később mint községi írnok és grafikus kereste kenyerét. Rajztóhetségét felismerte Ruzicskay György szarvasi festőművész is, akivel közeli barátságba került A Népszava és a Szarvasi Hírlap — .általában a baloldali lapok — szívesen közölték képeit, melyek haladó társadalompolitikai nézeteit tükrözték. Ígéretes pályája fiatalon szakadt meg, 1944 tavaszán behívják katonának, útja innen a tragikus halálhoz vezet: megtagadta a harcot a szovjet hadsereg ellen, ezért megtorlásként kivégezték. Az emlékkiállítás régi adósságot törleszt és érzékletes képet ad egy munkásképzőművész élétmű véből. A képzőművészeti hetek következő eseménye az óvónőképző intézetbe hívja az, érdeklődőket. ahol március 7-én nyitnak Toman János-emlékkiállf- tást, majd ugyanaznap délután 3 órakor Koszta Rozália tart .előadást Derkovits Gyula művészetéből. Március 12-én délután 3 órakor a város gimnáziumában találkozik Koszta Rozália az ifjúsággal és ez alkalommal is Derkovits Gyula életét és művészetét ismerteti. Ugyanezt az élőadást március 13-án délután 3 órakor a szarvasi 1-es és 2-es számú általános iskola tanulói hallgatják meg. Március 14-én Munkácsy Mihály művészetéről beszél Koszta Rozália a Vas- Fém ioari Szövetkezet . kultúrtermében. A képzőművészeti hetek záróprogram iáként március 18-án a háziipari szövetkezetben, március 21-én pedig újból a járási-városi Vajda Péter Művelődési Központban tekinthetik meg az érdeklődők Toman János alkotásait. Újabb klubok létrehozását segítik Mint már lapunkban több alkalommal Is beszámoltunk, a békési Cigány Klub jó eredményeket ért el, és egyre népszerűbbé válik úgy a fiatalok, mint az idősek körében. Gazdag programja érdekes élményt nyújt a cigánylakosság részére, ■ így az előadásokat, rendezvényeket sokan rendszeresen látogatják. Tartalmas tevékenységével jelentősen kihatott más települések életére is, s mindinkább előtérbe kerül az újabb klubok létrehozásának szükségessége. Így például Mezőberényben, Sarkadon és Szarvason. A Vöröske- reszt-alapszervezetek minden segítséget megadnak e klubok létrehozásához. — De, Igen. — Drágám, mindene*«, í«ná<L lak! Nem tudok másra gondolni, a közelemben vagy akkor is. ha kilométerekre vagy! Semmi nem történt! A fiú magához akarta rántani. Fityisz kiegyenesedett és eset dálkozva nézett Gáborra. — Szeretlek, nem érted?! — Én is szeretlek. De nekem nincs anyám, akj pofont adjon, ha valamit rosszul csináltam. Es itt van a húgom. Az ő erkölcsi fejlődéséért felelős vagyok, ö még félig gyerek. Más meggondolások szerint ítél. Teljesenki„ józanodtam. — Látom! — Nem tehetem, Gábor. Egy kicsit még vámunk kell. Mind a kettőnknek erőt kell gyűjtenünk egy szép életre. Ha Cika leéret ts gizett... — Az négy év! — Vagy ha valamilyen biztos jövedelmünk lesz. Ezen még gondolkodnunk kell. — Ha Debrecenben lennénk, anyámék mindennel ellátnának bennünket... És ha egyetemre akar majd mennj a húgod?! — Akkor taníttatom. — Vigyázz! Egy férfi egészen más, mint ti! Meddig várjak rád?! Nem tudok négy évig vár_ ni, az lehetetlenség! — Nemsokára megkapom a társadalmi ösztöndíjamat. Ha te is kapnál valahonnan... — Arra nem lehet építeni! Húszéves fejjel nősüljek meg? És ha gyerek lesz? És ha rájöttünk. hogy tévedtünk? Na jó, nem azért mondom. Fityisz, felejtsük el az egészet, de hát te is próbálj megérteni, és most bárkivel lefekszem! Erzsi úgy kínálta magát, hogy tőle megundorodtam. Feltett szándékom volt ped g. hogy most. ha törik, ha szakad, én is nemi életet í°! 36*3*38 tdk élni, s akkor, az utolsó pit- ■ tanaiban megjelentél előttem... I Mintha melibevágtái volna! S ■ akkor reménykedni kezdtem. • hogy majd megérted ezt És j majd mi ketten... És ha való- ; ban összetartozunk, akkor meg. ■ maradunk egymásnak, — Én tudom anélkül is, hogy i össze tartozunk. — Miből, honnan tudod? — Hogy... visszajöttél az j úszásból. Meg abból is: nem tu_ ■ dóm nélküled elképzelni az éle- : temet. Csak azt az egyet kivá- ■ nőm az élettől, hogy veled le- j hessek. Anyukám is csak azt ki- ! vánta az élettől, hogy Gyula ; apuval lehessen. Nem érted te j ezt? Nem értheted. Gáborkám... ! Tudod, én apu természetét örö- j költem. Én csak tisztán akarok ; élni. Ne érts félre, nem vagyok ■ prűd, valószínű, boldogan len- I nék a tiéd, ha Cika nem lenne : a közelemben, de... Nem, nem ; a félelem. Én ezt nem engiedhe- ■ lem magamnak. — Kis bogaram. Hát jő. Ha ! nem, nem. Befejeztük, jó? ... | Főztél valamit? _ Valamit. Hajában főtt j k rumpli van. kacsaasír meg | hagyma Megfelel? Na meg toa. | — Jöhet a kacsazsír! Fityisz egy perc alatt terített j meg. Ahogy a kenyeret szelte, ; kemény kis melle megrezzent., Akkor vette csak észre, hogy • egész idő alatt kombinéban. me. S legítőnadrágban tárgyalt Gábor- • ral. E yetlen pulóvere, amelyet! tegnap este tisztára mosott, a; fotel kanján száradt. Gábor felállt, s ragyogó arc- ■ cal lépett Fityiszhez. Finoman! húzta félre a kombiné pántját ! hogy Fityisz mellét megcsókol- ; hassa. Fityisz most sem engedte. 5 (Véste) : A tanácselnöké a szó Békésszentandrás nagyközség Az új tanácstörvény ben biztosított önállóság mennyiben növelte a helyi tanács gazdasági koordinációját ? Az üj tanácstörvény megjelenése óta eltelt idő alatt a tanács önállósága pozitívan alakult. A törvény lehetőséget adott arra, hogy a község anyagi eszközei az előző időszakoknál jobban összpontosíthatnak legyenek, és azok összevonásával olyan létesítmények valósuljanak meg, melyeket a törvény megjelenése előtt egyik szerv sem tudott volna egymagában létrehozni. ' A nagyobb önállóság egyben nagyobb felelősséget is követel. Ismét tény, hogy a tanács- törvény megjelenése előtt mennyi gazdálkodási gondot jelentett az év végi pénzmaradvány. Siettünk felhasználni az év végéig, mert ha ez nem így történt, akkor a következő évben mér egy-egy költséghelyen kevesebb összeget lehetett tervezni. Ez a kapkodás nem hozott jót, mert gyakran olyan dolgokra költődött el a pénz, amelynél ■ sokkal fontosabbak is lettek volna. Kedvezőtlenül hatott ez a tanácsi gazdálkodásra is, mert nem lehetett nagyobb feladatok megoldására éveken keresztül -takarékoskodni. A tanácsi gazdálkodás értékelésénél az volt a fő szempont: legalább 98—99 százalékra teljesítve van-e a költségvetés. vagyis ilyen arányban el- költötte-e a tanács a rendelkezésre bocsátott pénzt? A tanácsi önállóság gyakorlata még fiatal, de máris sok kedvező jele és eredménye van községünkben. Az új tanácstörvény öntötte meghatározott formába azt is, hogy a tanácsok a fejlesztést szolgáló jobb koordinációs együttműködés érdekében magállapodásokat köthetnek a helyi gazdasági és társadalmi szervekkel. Ezzel a lehetőséggel a mi tanácsunk is megfelelően élt Csupán néhányat említek belőlük. Közös együttműködéssel került teljes felújításra és korszerűsítésre a községi sporttelep, mely több mint 300 ezer forintba került. Ezt az összeget a tanács és a községi gazdálkodási szervek biztosították. ■ Üjabb megállapodás alapján a nagyközségi tanács 70 ezer, a Zalka Máté Mezőgaziasagi Termelőszövetkezet 15 ezer, a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 20 ezer és az ÁFÉSZ pedig 5 ezer forinttal járult hozzá évente a sportélet fejlesztésének biztosításához. ' Ezen túlmenően még a Zalka Máté Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet további 50 ezer forintot ad a sportpálya öntözésére, karbantartására. Az összefogás eredménye: ma már egy minden igényt kielégítő sportpályán sportolhatnak a község fiataljai. Koordi náciás összefogás eredményeképpen létesült a községben a tej ivó és tejibolt, melyhez a tanács 30 ezer forinttal járult hozzá, a két termelőszövetkezet pedig vállalta a további kiadásokat. A létesítmény létrehozása a lakosság régi és nagyon jogos igényének kielégítését jelentette. Községünkben is egyre súlyosabb gondot jelentett az óvodás korú gyermekek óvodai elhelyezése, s ez a gond 1971-ben érte el a tetőfokot, amikor 53 gyermeknek (az igény jo6oSUit gyermekek mintegy 33 százaléka) nem jutott hely az óvodában. Végül is a tanács a község gazdasági szerveivel együttesen létrehozott egy 25 férőhelyeskisegítő óvodáit. Ennek a működtetéséhez a tanács 50 ezer, a Tessedik Sámuel és Zalka Máté Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek 20 ezer—20 ezer, az ÁFÉSZ 15 ezer, a Dél-Körösi Vízgazdálkodási Társulat szintén 15 ezer, a Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet pedig 30 ezer forintot biztosított. Az intézmény létrehozása nagy mértékben csökkentette az óvodai férőhelyek hiányát. Ezen túlmenően a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet még külön vállalta az I. számú óvoda patronálását. elsősorban a játékok és egyéb felszerelési tárgyak felújítását és beszerzését. Együttműködési szerződés született az iskolai szemléltetőeszközök pótlására, felújítására. E megállapodás értelmében a két termelőszövetkezet egyaránt 20—20 ezer, az ÁFÉSZ 5 ezer forinttal járult hozzá és fog hozzájárulni a következő években is a szemléltetőeszközök mennyiségének és minőségének növeléséhez. A Dél-Körösi Vízgazdálkodási Társulat olyan irányú segítségadást vállalt, hogy az elfekvő kisebb gépei, szerszámai közül az iskola rendelkezésére bocsátja azokat, amelyeket az oktatómunkánál szemléltetőeszközként fel tudnak használni. A Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet pedig vállalta, hogy amikor szükséges, felújítja a szeífllél- tetőeszközöket. Hasonló megállapodás jött létre az új tornaterem megépítésére is. E megállapodás szerint a Zalka Máté és Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek egyaránt 50—50 tízórás munkanap teljesítését és a szükséges összes anyag munkahelyre történő szállítását díjmentesen vállalták, a Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet 30 munkanap, az ÁFÉSZ 10 munkanap teljesítését és ezen felül 5 ezer forint összegű pénzbem hozzájárulást, a Dél-Körösi Vízgazdálkodási Társulat pedig 20 munkanap teljesítését vállalta. A megállapodásban vállaltakat valamennyi szerv becsülettel teljesítette, sőt jelentősen túl is teljesítette. E jó példa nyomán megmozdult a lakosság is. Jelentős értékű társadalmi munkát végeztek a mun. kásőrök, a szülői munkaközösség, a népfronttbizottsági tagok, a sportoló fiatalok, a KISZ-tagok, pedagógusok, sőt még az úttörők, iskolás gyermekek is. E jó összefogásnak köszönhető, hogy a tornaterem rövid idő (mintegy két hónap) alatt tető alá került. E feladatra a nagyközség tanács 290 ezer forintot irányozott elő, majd a nagyobb önállóság és az előrelátó gazdálkodás következtében a rendelkezésre áilló pénzeszközéből, mintegy 40 ezer forinttal még megtoldotta az anyagvásárlási és egyéb kiadásokat. Ilyen célra még mintegy .70 ezer forintra lesz szükség, összesen tehát 400 ezer forintot tesz ki a tanácsi hozzájárulás. Ehhez jön még hozzá a társadalmi munka, így az elkészült létesítmény legalább két és fél millió forintot ér. A felsorolásból — bár az nem tartalmaz mindent — meg fo- het állapítani, hogy tanácsun it élt a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel és az eddigi tapasztalatok alapján a jövőben is ehhez hasonlóan kíván együtt dolgozni a községi szervekkel. Már az 1974. évre vonatkozóan 1 is készülnék tervek, melyek között első helyen, szerepel az I. számú óvoda bővítése. Amennyiben azt sikeresen megoldjuk, úgy 1974-ben kijelenthetjük, hogy a község valamennyi óvodás korú gyermeke részére biztosítottuk az óvodai elhelyezést. Ezt a feladatot is a gazdasági szervekkel együttműködve kívánjuk megoldani. 1 Pólus András tanácselnök
