Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

Olást tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és ■jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentését az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1972. novemberi ülésének határozataiból adódó állami fel­adatok végrehajtásáról. Az utóbbi fél évben egyebek kö­zött sor került a népesedési helyzet javítása érdekében szükséges intézkedésekre, a fér­fi- és nődolgozók közötti egyen­lő munkáért egyenlő bér elvé­nek fokozott érvényesítésére, a távialti jogalkotási terv előter­jesztésére, a szakmai bérará­nyok és szatkimai bérek országos táblázatának elkészítésére, a munkaidőcsökkentés további területekre való kiterjesztésére. Tervszerűen folyik a 3d jelölt nagyvállalatok termelési szer­kezetének korszerűsítése érde­kében szükséges intézkedések kidolgozása, illetve végrehajtá­sa. A kormány megtárgyalta ég jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését hazánk és a többi szocialista országok közötti árucsereforgalmi megállapodá­sokról és az ezek végrehajtásá­ra tett intézkedésekről. A kormány megtárgyalta az igazságügy- és a belügyminisz­ter, valamint a Tanácsi Hivatal elnökének a szabálysértési tör­vény végrehajtáséról szóló je­lentését, különös tekintettel a gazdasági és vagyoni jellegű szabálysértéseikre. Egyúttal meghallgatta a legfőbb ügyész tájékoztatóját a törvény végre­hajtásával kapcsolatos ügyészi tapasztalatokról is. A jelentés megállapította, hogy a szabály­sértési törvény elérte céljait, az eljárás gyorsabb és egyszerűbb lett, bevált az eljárás demok­ratizmusát szolgáló községi sza­bálysértési bizottságok műkö­dése. A legfőbb ügyész tájékoz- taitója kiemelte, hogy az eljá­rások általában megfelelnek a törvényesség követelményeinek. Az ügyészségek rendszeresen figyelemmel Odaérik a szabály­sértési eljárások törvényességé­nek alakulását. A kormány a jelentést és a tájékoztatót tu­domásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnö­kei jelentést terjesztettek a kormány elé az árhatóságok ár- ellenőrző tevékenységének és az árellenőrzések hatékonyságá­nak vizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy az árellen­őrzések száma az utóbbi idő­ben nőtt, szakszerűségük ja­vult. Az ellenőrzések hatékony­sága azonban sokszor még nem kielégítő, a lakosság érdeked­nek védelme és az árellenőr­zések eredményességének nö­velése érdekében — a meglevő jogszabályok alapján — jobb szervező munkára, a személyi és szakmai feltételek biztosítá­sára és következetesebb fele­lősségre vonásra van szükség. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette, s az árhatóságok ellenőrzési tevé­kenységének javítására határo­zatot hozott. Az Országos Bányaműszaká Főfelügyelőség elnöke jelentést tett a kormánynak a bányászat biztonsági helyzetéről, vala­mint a bányahatóság tavalyi tevékenységéről. A jelentés megállapítja, hogy a műszaki fejlesztés, valamint a bizton­ságos . munkavégzés személyi feltételeinek kedvező alakulása eredményeként a bányászat biz­tonsági és baleseti helyzete javult. A bányászatban a lét­szám' állandósult, s ez kedve­zően hatott a technológiai fe­gyelemre, a dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette, és felhívta a minisztériumok, vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy továbbra is tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bá­nyászat biztonságának fejlesz tése érdekében. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Mi a tagság' is-azi érdeke? Köszöntötték az idős körházi dolgozókat Békéscsabán a Városi Tanács Kórháza és a Rendelőintézet ve­zetősége, a szakszervezet és a KISZ március 27-én délután a kórház kultúrtermében bensősé­ges ünnepélyt rendezett az idős dolgozóknak — a jelenlegi nyug­díjasoknak. Az ünnepségre érke­ző vendégeket már az ajtóban kedves meglepetés érte. A KISZ- esak agy-egy szál szegfűvel kö­szöntötték őket. Az ízlésesen te­rített asztalokon étel, frissítő ital és színién virág fogadta a vendégeket. Dr. Boros Imre osz­tályvezető főorvos meleg szavak­kal üdvözölte az ünnepély részt­vevőit, s rövid visszaemlékezést tartott a kezdeti időszakról, ami­kor a kórház munkájának biz­tosításához sok nehézséggel kel­lett megküzdeni. Majd dr. Son­koly Kálmán, a kórház igazgató főorvosa tájékoztatta a résztve­vőket a rekonstrukcióról, a kór­ház építésének terveiről. Országgyűlési képviselői je'ölögyüiés veit Orosíiáza-Rákgczitelepen Március 25-én, hétfőn esté hat árakor Rákóczitelepen a párt- j házban került sor a Békés me­gyei 8-as számú országgyűlési választókerület képviselői jelölő­gyűlésére. Az eseményen mint­egy százhúsz rákóczitelepi, szén­iéi nép elnyomói a föld alá kény­szerítették a pártot. Féltek ere­jétől, tömegbefolyásától, egyre növekvő tekintélyétől. 1958-ban. amikor az ország belső fejlődése ismét lehetővé tette a párt legális működését. újjáválasztották a vezető szer­veket. Luis Corvalán, az ille­galitás bátor harcosa íett a Chi­lei Kommunista Párt főtitkára. Azóta megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget. A bizalom nem szállt méltatlanra. Luis Corvalánnak elévülhetet­len érdemei vannak nemcsak a kommunista párt megszervezésé­ben, hanem a dolgozó tömegek mozgósításában és abban is, hogy felismerte a baloldali egy­ségfront létrehozásának jelentő­ségét, s a történelmi pillanatot, amely ezt objektíve is lehetővé tette. A burzsoá sajtó akkor arról cikkezett, hogy a tűz és víz nem férhet meg egymással. Kommu­nisták és szocialisták nem alkot­hatnak egységfrontot, s ha az létre is jön, nem lehet tartós. A válasz csattanós volt. Az egy­ségfront az 1970-es választáson biztos győzelmet aratott. Santi­agói cellájának vaságyán ülve Corvalán így vallott erről az idő­szakról: Az egész világ tudja, hogy mi vérontás nélkül valósí­tottuk meg a chilei nép forra­dalmát s azon voltunk, hogy változásokat hozzunk ennek az országnak az életébe. Őrei és hóhérai füle hallatára beszélt ezekről a tényekről, az­zal sem törődve, hogy esetleg majd ellene fogják felhasználni. Hisz. mint mondotta, nem kö­vetett el semmilyen törvényte­lenséget. A tábornok foglárok szemében is csak egy bűne van, az, hogy Allende elnökkel együtt a chilei népet kizsákmányoló amerikai vállalatok és chilei ki- _ szolgálóik ellen, az ország füg- 1 getlenségéért, a nép boldogulá­sáért küzdött élete minden per­cében. Ez pedig a legnagyobb bűn a junta szemében, amely az ő büntető kódexük szerint halál­lal büntethető. A szörnyű gaztettől eddig is csak az tartotta őket vissza, hogy a múlt év szeptember 11-i kato­nai puccs óta egy pillanatra sem szünetelt a nemzetközi közvéle­mény tiltakozása. A világ haladó emberisége ma is egy emberként kiáltja: El a kezekkel Luis Cor- valántól és a fogságba vetett töb­bi chilei hazafitól. Hóhérai bizonyára mindent el­követtek, hogy megtörjék. Luis Corvalán azonban a kínzások és fenyegetések ellenére is az ma­radt, aki volt: bátor forradal­már, akitől a jövőbe vetett hitet nem lehet elvenni. Erről tanús­kodik a Visao című brazil fo­lyóiratnak adott minapi nyilat­kozata is, amelyben a többi kö­zött a következőket mondta: „A jelenlegi állapotok ideiglenes jel­legűek. Csalódni fognak azok, akik úgy hiszik, mindörökre fennmarad ez a helyzet. Szilárd meggyőződé­sem, hogy kijutunk ebből az alagútból, helyreállítjuk majd szabadságunkat és a dolgozók végre elfoglalhatják a történel­mileg őket megillető helyet:” K—o tetormyai lak«?, jórészt a két termelőszövetkezet tagsága vett részt. Az elnökségben ott volt többek (között dr. Kiss Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Fekete Antal, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Mihály András, a városi tanács elnöke, Ambrus Pál, a városi pártbizott­ság titkára, Keller József, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára, a .választókerü­leti és a városi választási elnök­ségek elnökei, a társadalmi és tjpmnegszervezetók, üzemek kép­viselői. Elsőként Keller József köszön, tötte a megjelenteket, majd Mi­hály András tartott beszédet. Az élénk hangulatú jelölőgyűlésen tízen szóltak hozzá: Czeglédí Károly, Farkas István, Kován Pál, Máté Györgyné, Márton La­jos, Győré József, Szabó Sándor- né, Keresztes József, Ravasz Ist­ván, Maczkó József. A jelölőgyű­lés egyöntetűen Németh Feren­cet, a MEZŐGÉP orosházi gyár­egységének esztergályosát jelölte Orosháza országgyűlési képvise­lőjének. Ezután a jelölt mon­dott köszönetét az előlegezett bizalomért, s ígéretet tett, hogy megválasztása esetén legjobb tu­dása szerint látja majd el kép­viselői feladatát. ■ múlt esztendőben 55 fel­sőfokú végzettségű, kez­dő szakember került me­gyénk termelőszövetkeze­teibe. Befogadásuk, munkába állításuk több évtizedes erőfe­szítés eredménye. Ezzel a tsz- ekben dolgozó vezetőik tábora tovább növekedett, de még mindig jóval az országos átlag alá szorul. A múlt év őszén, amikor a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Békés megyei szervezete tisztújító közgyűlést tartott, elgondolkoztató adatok kerültek elő. A megye termelő­szövetkezeteiben, az ország többi megyéjéhez képest kevés szakember tevékenykedik. Egy mérnökre, egy felsőfokú tech­nikusra vagy üzemmérnökre a mi megyénkben kétszerte akko­ra terület jut, mint az ország­ban máshol. Ugyanakkor is­mert, Békés megye milyen je­lentős szerepet tölt be az or­szág élelmiszerellátásában. Ke­nyérgabonából, vágósertésből, hízott marháiból, pecsenye­bárányból, a különféle minősé­gű baromfiból itt terem meg az országban felvásárolt áru- mennyiség 12—18 százaléka! Teremhetne-e több, mint ed­dig? Igen, meg is lehetne szer­vezni, ha egy-egy szakvezető vállára nem szakadna iá egy termelőszövetkezet egész hatá­ra. Ha a napi munkából, a na­pi gondból átvállalnának, ha több ideje jutna adatszerzésre, elemzésre, a tsz vezetősége éjé kerülő termelésfejlesztési alter­natívák kidolgozására. Mondjuk csak meg őszintén, hogy a ter­melőszövetkezetekben dolgozó szakemberek munkája a taposó­malom munkására emlékeztet, Kora reggeltől késő estig lót- nak-futnak, irányítanak, képvi­selik a közösség érdekét, ahol csak szükséges. Este fáradtan kerülnek szeretteik körébe. Gyermekeik nevelésére nagyon kevés időt tudnak fordítani. A megmövekedett szakma, feladatok újabb és újabb lépés­váltást diktálnak, s ami tegnap még szakszerű volt, az a tudo­mány rohamos fejlődésével hol­nap már nem az. Fel kellene frissíteni, továbbfejleszteni a korábban tanultaikat. De erre aligha jut idejükből. Lehetne ezen asz. áldatlan munkamódszeren változtatni.? Feltétlenül lehetne, és szüksé­ges lenne valamilyen, megol­dást lelni, hogy a szakember, a szakvezető, a termelőszövet­kezetek vezetői azt csinálják. amit a közösség érdekében ténylegesen csinálniuk kell. Egy kicsit rendezni kellene a különféle hatás- és jogköröket. Az ablaküvegezéssel, a kályha- cső-beszerzéssel és az ehhez hasonló ügyekkel a tsz-ekbén is megfelelő szinten, tehát nem az egyes számú vezetőknek kel­lene foglalkozniuk. Ezek az ap­ró ügyecsikék ugyanis elveszik az időt a hivatásszerű munká­tól. Tény, hogy a megyében, kü­lönösen a termelőszövetkeze­tekben, kevés a szakember. Ha mégegyszer annyian lennének és dolgoznának, mint napjaink­ban, akkor talán a termelés­szervezés színvonala magasabb lenne és lehetne is. Mert sok még a tartalék a termőhelye­ken. Ezek feltárására jól felké­szült szakemberekre lenne szükség. A legutóbbi megyei rizpi&im Mélyfúrási és egyéb építőipari tevékenységhez segédmunkásakat változó munkahelyre alkalmazunk A szükséges iratokkal személyes je­lentkezés — szombat kivételével — VÍZKUTATÓ ÜV., CEGLÉD, RÁKÓCZI ÚT 72. Útiköltséget «el­vétel esetén térítünk. 445475 pórfcértékeziefen es a megyei kommunista akíívatanácskozá- son is szó volt erről. Az ered­mény, az 55 új szakember 1973-ban jórészt az ottani ér- telemnyitogatásnak köszönhető. Megyei szinten azóta erről nem esett szó. El is felejtették a tsz-ek vezetői, hogy ilyen irányban is kötelezettségeik vannak. Alig lehet elhinni, hogy eb­ben az esztendőben a megye szövetkezetei mindössze 4 üzemmérnököt hajlandók csak fogadni! Többre nem jelentet­tek be igényt. Ugyanakkor a a megye vezetése szocialista szerződést kötött a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, napokon tjeiül hasonló szerző­dést írnak alá a Debreceni Ag­rártudományi Egyetemmel, fel­keresték a Mezőtúri Felsőfokú Gépipari Technikumot, a szarvasi .főiskolát, s buzdították a fiatal végzősöket, hogy jöj­jenek a megyébe, vállaljanak itt munkát, segítsék a terme­lést még magasabb színvonalra emelni, könnyítsenek szakem- bertársaik munkájában. A szakemberek munkája iránt) érdeklődés sajnos továbbra sem megfelelő. Valahol rövidzárlat keletkezett a termelőüzemek­ben. Hogy mi váltotta ki, nem tudjuk. Annyi azonban, bizo­nyos, hogy a megyei pártérte­kezleten és a kommunista ak­tíván zárt kapukat döngettek a felszólalók. Ezeket a. kapukat annyira elreteszelték. hogy megnyitásukhoz — a jelenlegi szemlélettel — sohasem jutha­tunk el. Akad itt néhány szám, ami -ezt tanúsítja, bár öröm­mel venném, ha a következő évtizedekben szavamon fogná­nak. Tessék csak idefigyelni. A termelőszövetkezetekben dolgozó egyes számú vezetők 31,8 százaléka rendelkezik csak dip­lomával. Felsőfokú technikusi vágj7 üzemmérnöki oklevele 16,4 százalékának van. Középiskolát 31,3 százaléka végzett. Szaktan- folyammal ugyanannyian ve­zetnek, mint a felsőfokú tech­nikusok és üzemmérnökök Nincs képzettsége 27 egyes szá­mú vezetőnek’ Arányúk 3,9 százalék. Hogy mennyire hiányoznák a szakembereik a tsz-ekből, az is tanúsítja, hogy a vezetés má­sodik vonalában dolgozók kö­zül 525-en a képzetlen kategó­riához tartoznak (29,2 százalék), szaktanfolyammal 370-en (20,3 százalék) látnak el nagyon fon­tos beosztásaikat,, A középisko­lát végzett vezetők aránya eb­ben. a kategóriában megegyezik az előzővel, a felsőfokú techni­kusok vágj7 üzemmérnökök, to­vábbá az egyetemet, főiskolái végzettok aránya pedig messze elmarad az egyes számú veze­tők kategóriájában írtaktól. Most 1974-et írunk, s tovább­ra is azt látjuk, amit 6-7 év­vel ezelőtt. Kevés a szakember A termelőszövetkezetek nagy részében számuk egyáltalán nem kielégítő. Korábban sem volt az. Évek óta azon mun­kálkodnak a legilletékesebbek, hogy a megye felszámolja a többi megyéhez képest hátrá­nyos helyzetét. Ez viszont na­gyon nehezen megy. A tsz-eik élén álló egyes vezetők rend­szerint azzal védekeznek, ho;n a tagság nem óhajt több szak­embert munkába állítani. Ez nem a tagság igazi véleménye. Ennek az ellenkezőjét példák­kal bizonyítjuk. A mezőkovács­házi Űj Alkotmány Tsz-ben, a tüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, a gyulai Köröstáj Tsz-ben, az újkígyósi Arany­kalász Tsz-ben, a korszerűen szervezett munka hozta meg a.z országra szóló gazdaságii ered­ményt! S ez nem ma született, ha­nem tegnap és tegnap­előtt kovácsolódott és ma tovább formálódik a tsz érdekének megfelelően. Ez a tagság igazi érdeke. Ouusi KárnH

Next

/
Oldalképek
Tartalom