Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
Megsúgom Magának '...hogy 60 perc nagy idő. Persze lehet egy óra sok is meg kevés is. Egyórás késésért a munkahelyen „letolás” jár. Egy óra alatt lehet életet menteni, államok vagy emberek sorsáról dönteni. Hatvan percet el lehet tölteni kellemesen a munkahelyen vagy sétával és végig lehet bosszankodni a hivatalban — vagy éppen szórakozásra várni. Ez utóbbi jutott osztályrészéül mindazoknak, akik a békéscsabai Szabadság moziban meg akarták nézni a Diktátor valamely későbbi előadását. Ugyanis a film hosszabb lévén a szokásosnál, a kezdési időpontok eltolódtak, így a hat órakor kezdődő előadás háromnegyed hétkor kezdődött, nyolc óra helyett pedig kilenckor kezdték vetíteni a filmet. Mindez persze nem is lenne szóra érdemes — hiszen ebben a moziban rendszeresen késnek az előadások —, ha nem ilyen hosszú időről lenne szó. és ha az eltolódásról nem felejtették volna el tájékoztatni a közönséget. Mert a plakátokra a szokásos időpontokat nyomtatták, s a mozi falán lévő hirdetőben kiragasztott papírra is csupán annyit írtak: „A film hossza miatt a híradó elmarad.” Az órás késés a nézők többségének valószínűleg nem okozott nagyobb problémát — bár nyilvánvalóan mindenkit bosz- szantott —, de feltehetően voltak olyanok, akik programját felborította, esetleg lekésték a buszt vagy vonatot miatta; később jutottak haza. Az azonban már a mozi minden látogatójának kellemetlenséget okozott, hogy a szorosan egymást követő vetítések miatt a termet nem tudták kiszellőztetni, s például az erkélyen ülők (a legdrágább jegyekért) fülledt, kellemetlen szagú melegben voltak kénytelenek végignézni a filmet, ami egyébként szintén nem az első ilyen eset. Mint ahogy az is szokás, hogy az előadás kezdete után jóval, még mindig jönnek a nézők, mert olyan rövid szünetet tartanak a vetítések között, hogy egyszerűen nem jut be ezalatt mindenki a terembe. No, most már mondja meg, nem lehetne-e az előadások kezdési időpontját — legalább az ilyen jelentős eltérések esetén! — a kialakult és valóságos gyakorlatnak megfelelően módosítani? Az is jó lenne, ha ezt a közönség tudomására hoznák! Azonban ami igaz. az igaz, az egyórás késést és egyéb kényelmetlenségeket Chaplin művészete feledtetni tudta. De mégis. Ismeretesek Békéscsaba mostoha moziviszonyai; „rendes" filmszínházunk csupán egy van: a Szabadság mozi. Épp ezért kellene jobban ügyelni rá, hogy az idejáró közönség jól is érezze magát. Nem így van? Elvégre azért fizetünk! < (Erősert 4 * isii MÁRCIUS 2? Szovjet filmtörténeti sorozat Jó kesdet a televízióban Ifjúsági parlament Nagyszénáson Greta Garbót is A következő hónapokban jó néhány érdekes sorozat, folyta-1 tásos film, dráma és komédia kerül a televízió képernyőjére. Mint az illetékesek elmondták, 1974-ben láthatják a nézők a Nobel-díjas lengyel író Reymont: Parasztok című regényének adaptációját. A 13 részes, magyarul beszélő, színes filmsorozatot Jan Rybkowszki kétszeres állami-díjas rendezte. Ugyancsak a lengyel stúdiókban készült a hatrészes „Balzac nagy szerelmei” című sorozat. Valószínűleg nyáron vetítik majd azt a szovjet filmtörténeti sorozatot, amelyben az elmúlt évtizedek kimagasló értékű szovjet produkciói peregnek a nézők előtt, ebben többek között láthatjuk majd a Jégmezők lovagját, a Dzsingisz kán utódját, a Földet, a Cirkuszt, a Szentpétervár végnapjait. A második világháború legfontosabb eseményeiről 11 részes francia filmsorozat számol be a nézőknek „A nagy csaták” címmel. George Eliot magyarul is megjelent regényének angol film- változata, a Middle March, ■amely a viktoriánus idők angol .kisvárosának erkölcsi kérdéseit tárgyalja Hét fejezetben. Az NSZK f ilmsorozata az Omer pasa. A 13 részes történet a török világuralom idején játszódik, hősét élő személyről mintázták. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadnagya sorozatos kalandok után az ozmán birodalom hadügyminisztere lesz. A nagyszerű amerikai filmsztárt, Shirley McLaine-t láthatjuk a több részes Shirley című amerikai játékfilmben. Hratrészes francia kalandfilim a csá-1 szár kémje. Tizenhárom részes Hím■■■»■■■■■■ tin ifi—1WTttutít---í~~— ú jra láthatjuk sorozat is képernyőre kerül a Nagy aranyrablás címmel, amely krimi jelleggel dolgoz fel megtörtént eseményt, Egyenként egyórás -epizódokkal jelentkezik majd A felügyelő című NSZK produkció, amely gyakorlatilag Maigret felügyelő nyomdokaiba lép a televízióban. Az idei év egyik tévé filmszenzációja lesz bizonyára a harmadik negyedévben bemutatásra kerülő Greta Garbo-sorozat, amelyben a harmincas évek nagy sztárjának filmjeit láthatják majd a nézőik. A „Kedves együttlaikók” címmel ötrészes NDK-filmet is vetítenek. Négyrészes NSZK rövidfilmsorozat az Európai városok. Ebben a kamerák segítségével Londonban, Párizsban, Granadában és Lisszabonban járhatunk. A colobus majmok életéről szól a „Fogjál nekem colobust” című angol ismeretterjesztő rövidfilm sorozat. Kilencrészes produkció ismerteti meg a közönséggel a ■művészettörténet nagy alkotásait. Ezt „Múzeum falak nélAz operabérlet-sorozat következő előadásaként április 2- án, kedden este 7 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékát láthatja a közönség. Az operatársulat Giuseppe Verdi utolsó színpadi zeneművét, a Falstaff című háromfelvonásos, 1893-ban elkészült, vígoperáját Mintegy negyven fiú és lány foglalt helyet hétfőn este a nagyszénási ÁFÉSZ kultúrtermében. Valamennyien a fogyasztási szövetkezet fiataljai voltak, akik erre az estére hívták össze az ifjúsági parlamentet. Az ÁFÉSZ fiataljai vendégül látták a község mező- gazdasági termelőszövetkezeteinek KISZ-titkárait is. Az ifjúsági parlament résztvevőit Kovács Pál ÁFÉSZ-elnök tájékoztatta a szövetkezet, múlt évi eredményeiről, a még számos területen tapasztalható problémákról. Ügy is mondhatjuk: a szövetkezet elnöke vitára alkalmas beszámolót tartott. A számvetésében fontosságának megfelelő helyet kaptak a fiatalokat közvetlen közelről érintő kérdések. Ebből következett, hogy az elnök vitaindító előadása után a kérdések nem maradtak el. Hogy milyenek voltak ezek? Okosak, jogosak, és szinte valamennyi megvalósítható. Többek között: lesz-e és mikor szeszmentes ifjúsági 'presszó a községben? Hogyan kívánja segíteni a szövetkezet igazgatósága a tovább tanuló fiatalokat? Képzett-e az igazgatóság munkaversenyen kívüli jutalmazási mutatják be. A XV. században, Angliában játszódó, Shakespeare drámája nyomán íródott zenemű címszerepét Gregor József énekli. Az előadás Ica rmestere Vaszy Viktor kiváló művész, illetve Szalatsy István Liszt-díjas lesz. Az opera színreállító rendezője Horváth Zoltán Liszt-díjas. kül“' címmel vetítik majd. (MTI) Verdi-opera a Jókai Színházban alapot az arra érdemes fiatalok számára? Figyelemmel kíséri-e a gazdasági vezetés a fiatalok képzettségét és ennek megfelelően bérbesorolásukait? Többen sportfelszerelések és kulturális eszközök beszerzését kér_ ték. Figyelemre méltó javaslatként hangzott el az a kívánság is, hogy az ifjúságii bizottság szervezzen TIT-előadást. amely a szakmunkás fiatalok jogairól, kötelességeiről adna bővebb ismertetést. Kérdés volt az is, hogy havonként mennyit lehet túlórában dolgozni. Miközben elhangzott, hogy az egyik boltvezető fiatal beosztottjának a szabadságából vonta le azokat a napokat, melyeket betegállományban töltött. Kovács Pál elnök nem kerülte meg a fiatalok kérdéseit. Mündegyikre őszintén válaszolt. Azokra is, amelyek csak hosz- szabb idő után valósulhatnak meg A nyílt beszéd, az őszinte válaszadás alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ne váljék unaL mássá e fontos tanácskozás. Örömmel fogadták a fiatalok azt is, hogy a szövetkezet elnöke segítségüket kérte az ÁFÉSZ- tagok szervezéséhez, a boltokon belüli munka jobbá tételéhez. Mint máshol, Nagyszénás fogyasztási szövetkezeténél ig első alkalommal került sor a? ifjúsági parlament megtartására. Ha tartalmilag akarnánk értékelni e tanácskozást, feltétlenül jónak kell mondani, bár a csaknem 40 fiatalnak még csak a kisebbik fele vett részt aktívan a vitában. A mostani ifjúsági parlament jó légköre, a gazdasági vezetők biztató szavai azonban megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy a legközelebbi ilyen tanácskozáson még bátrabb eszmecserét folytassanak vezetőikkel a szövetkezet fiataljai. B. I. K ultúrm unkások A két Szatmári fiú: Mint két tojás, úgy hasonlí- J tanak egymásra. Tekintetük, j hajviseletük, mozgásuk azonossága még közeli ismerőseik némelyikét is megtéveszti. És nemcsak olyankor, amikor táncruhába vannak. A mindennapok „civil” öltözéke sem segít abban, hogy többszöri látás Után is ne cseréljük fel nevüket. Ugyanis ritka kivételtől eltekintve egyforma az ingük, a nyakkendőjük, az öltönyük, a cipőjük Mint ahogyan sötét szemüvegük is egyforma, melyet csak tánc közben nem viselnek. így aztán többen keresztnevük említésétől is tartózkodnak. Mert Gábor és Sándor, vagyis a két Szatmári fiú nemcsak testvérek, hanem ikrek is. Doboz községben születtek és élték vidám gyermekkorukat, mint ahogyan itt várja őket most is a szülői ház, ahová — mint mondatták — annyira szeretnek visszatérni. Egy tíznapos olaszországi turnén ismertem meg a két Szatmári testvért Hogy milyenek ők? Mint a többi fiatalok, jó- kedvűek, vidámak. De amikor munkáról van szó, tudatosan komolyak. Az utóbbiból következik, hogy mindketten nagyon fiatalon megtalálták helyüket az élet forgatagában. Mert fiatalon kerültek felelős munkakörbe. Olyan beosztásba, ahol egy intézmény ügyeit, gondjait, benne nagyon sok ember foglalkoztatását, megannyi mások szórakoztatását kél] okosan irányítani. Karrier ez a javából. De szóljanak erről helyettem ők. Gábor és Sándor, a két Szatmári testvér: — Miután Dobozon befejeztük általános iskolai tanulmányainkat, Gyulára kerültünk, ahol sikerrel érettségiztünk. Karrier? Ám legyen, nevezzük sikeres éveinket karriernek, ami azonban jóval előbb kezdődött, mint amióta a szó hivatalos értelmében munkaviszonyban állunk a gyulai művelődési központtal. Mert mi azt tartjuk, hogy karrierünk 1967-ben kezdődött. Akkor, amikor a gimnáziumban azt kérdezték tölünk, hogy milyen szakkörre szeretnénk járni. Mi a néptáncot választottuk, melyet nem sokkal a középiskola első osztályának megkezdése után ismertünk meg és szerettünk meg. Számunkra az jelentette a karriert, hogy tagjai lehettünk a már akkor is nagy hírű gyulai .Körös Néptánc Együttesnek. — njgy tudom, azóta „befutott” táncosok lettek, és sok országot bejártak... — Hogy mennyire lettünk „befutottak”, ennek megítélésével egyikünk sem foglalkozott soha. Az viszont igaz, hogy amit eddig elértünk, azt Varga Andrásnak, az együttes vezetőjének és Born Miklósnak, koreográfusunknak köszönhetjük. A külföldi utak? Csak ezért senki nem gondolhat arra, hogy táncos legyen. Hosszú és nagyon kemény munka, késő estékbe nyúló próbák százai vezettek el oda, hogy mi is helyet kaptunk abban a „keretben”, amely nemcsak jelentős hazai fellépéseken, hanem határainkon túl is képviselte hazánk színeit, és a magyar folklórt. Persze az is igaz, hogy a Szovjetunióba, Lengyelországba, Jugoszláviába, Romániába, Bulgáriába, az NDK-ba, Olaszországba, Franciaországba — és némelyikbe többször is — csak úgy tudtunk eljutni, mint táncosok. — Az érettségi után Debrecenbe mentek... — Igen... Három évvel ezelőtt mind a kettőnket felvettek a főiskola könyvtárszakos tagozatára. Nem sokkal azután, hogy Debrecenbe érkeztünk, jelentkeztünk az „Építők Hajdú Táncegyüttesénél”. Jól fogadtak bennünket, sőt egy NDK turnén mi is ott voltunk. Két év után azonban mégis hazajöttünk. Hiányzott a gyulai kollektíva, az a környezet, azok a fiúk, lányok és szakvezetők, ahol és akik között formálódtunk. Az is igaz, hogy volt egy időszak, amikor abba akartuk hagyni a táncot, de nem ment... Bennünk van, a vérünkben pezseg, a szívünkben érezzük... Nem lehet ezt abbahagyni... — És a főiskola?< — Levelező úton megszakítás nélkül folytatjuk, most mint 3. évesek. Ugyanis hazatérve — és ez talán már a felnőtt korba lépés karrierje — Gyula város vezetői és Varga András, a művelődési központ igazgatója kultúrmunkásokká léptettek elő* Gábor és Sándor Varga András nem titkolt büszkeséggel beszélt arról, hogy Gábor a művelődési központ sokrétű szervezési és módszertani tennivalóinak intézője. Sándor pedig a sok országot bejárt néptáncegyüttes szervezeti életéért, anyagi felszereltségéért felelős. És közben tanulnak, hogy jól felkészült, sokoldalúan képzett művelődési szakemberek legyenek. Hogyan is mondták, miközben autóbuszunk az olaszországi turné után hazánk határához közeledett? — Szeretnénk a gyulai művelődési központ közösségébe még jobban beleilleszkedni és jó munkatársakká lenni. Meg aztán még valamit szeretnénk... Mindent elkövetni azért, hogy nagy hírű néptáncegyüttesünk az elkövetkező években még jobb eredményeket érjen eL Nincs jogunk és okunk kételkedni a két Szatmári testvér jó szándékában. Talán abban sem, hogy egykor maijd az ő közvetlen irányításukkal ér él újabb sikereket Gyula város művelődési központja, tesz szert még nagyobb hírnévre a sok országot bejárt néptáncegyüttes. Batfcas tosr*
