Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

világ proletárja egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZbTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1914. MÁRCIUS X VASÁRNAP Áras 1,20 forint XXIX ÉVFOLYAM, 52. SZÁM HÉTTKÖZN APÓK FORRADALMA <í&. «Mal]) ® HOGY KEVESEBB LEGYEN A TRAGÉDIA (4, ©Ida?) Költői túlzás nélkül, nyugod­tan nevezhetjük „vitamin- határozatnak” azt a döntést, amelyet a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén hozott. A gyü­mölcsről, Zöldségről, burgonyá­ról volt ugyanis szó. A gyü­mölcs és zöldség elsősorban a korszerű táplálkozás kelléke, döntő szerepet játszik a szer­vezet vitamünellátásában. Rész­ben ide tartozik a bur­gonya is, ásn ez utóbbi nö­vénynek — az évszázadok so­rán kialakult táplálkozási* ha­gyományok következtében — a lakosság élelmezésében ki­emelkedő jelentősége van. Mindhárom csoport alapvető élelmiszernek minősül tehát. Az elmúlt években időszakon­ként kisebb zavarok jelentkez­tek az ellátásban és a fogyasz­tók körében olykor elégedet­lenséget okozott az árak emel­kedése is. Az ökoik sokrétűek, de alapjában véve ismertek. A magyar mezőgazdaság as elmúlt esztendőkben soha nem látott mértékben fokozta a termelést. Korszerű, nagy ter­melékenységű eljárásokat ver zettek be a gyakorlatba, de ezek elsősorban a növényter­mesztés és az állattenyésztés területén voltak alkalmazhatók. A kertészkedés még mindig igen sok munkaerőt igényel, a mezőgazdaságban foglalkoztat­ható munkaerő száma pedig csökken. A paraszti életszínvo­nal emelkedésével párhuzamo­san. illetve annak megfelez lően a kertészeti munkaerőt csak úgy lehetett eddig is biz­tosítani, ha a kertészetek dol­gozóinak magasabb béreket fi­zettek. Részben ez vezetett az árak emelkedéséhez. Sokat beszéltünk már «srtä a témáról, de az említett kor­mányhatározatban éppen az az új és jelentős, hogy a kérdést teljes körben — komplexen — vizsgálja és keresi a megol­dást Erre mutat már az is, hogy a határozati javaslatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a belkereskedelmi miniszter, valamint az Anyag- és Ár hivatal elnöke együttesen terjesztették elő. A Miniszter- tanács ebben a hármas körben jelölte meg a megoldás útját is. A legfontosabb természetesen a termelés, A nagyüzemek a közelmúltban már jelentős si­kereket mutathattak fel a ker­tészkedés gépesítésében, ez azonban elsősorban a konzerv­ipar nyersanyagellátására ha­tott kedvezően. A nagy tömeg­ben tartósításra készülő áruk termesztésének gépesítését egy­szerűbb megoldani. A friss fo­gyasztásra szám kertészeti ter­mékek előállítása bonyolultabb. A Minisztertanács leszögezte, hogy -a kertészeti üzemág az eddig érvényben volt támoga­tásokat a következő ötéves terv időszakában is megkapja. Ezen túl, a korai termékek előállítá­sát segítő növényházakra és fűtött fóliatelepekre a határo­zat ötvenszázalékos — isőt meghatározott esetekben 70 szá­zalékos — vissza nem térítendő állami támogatást biztosit. Kedvező piaci helyzet azon­ban a kisüzemek segítsége aeüküi aaaa képzelhető éL a kormány felfogásában, hogy most ez a termelési kör^ is \ komoly támogatást kap. Az ál- ! lam a kisüzem* fóliaházak lé- j íesíléséhez biztosít 30 száza­lékos dotációt. Reméljük, most már valóban érezteti majd ha­tását az a döntés, hogy meg : kell javítani a kertészkedő kis-j üzemek gép. és eszközellátott- ságát. Sokat várhatunk attól a döntéstől, hogy a jövőben a szervezett formában értékesített1 háztáji kertészeti termékek után nyugdíjnap-jóváírásban részesí­tik a tsz-tagokat. Magyarán: a nyugdíjalap kiszámításakor közös tevékenységnek számít­ható a tsz-tagnak az is, ha a háztáji földjén kertészkedik. (Eddig csak az állattenyésztés­ben alkalmaztak ilyen megol­dást). így remélhető, hogy sok tsz-tag kukorica helyett zöld­séget termeset majd a háztáji­ban. A másik feladatkör a forga­lom, tehát a felvásárlás és az értékesítés. Jól érzékelhető a kormánynak az a szándéka, hogy az előállított kertészeti termékek minél nagyobb ré­szét a szervezett kereskedelem medrébe terelje. Itt ugyanis az árak jobban kézben tartha­tók, hatásosabban . ellenőriz­het>3k. Egyébként pedig a ki­jelölt kereskedelmi szervezetek is jelentős állami támogatást kapnak, hogy feladataiknak megfelelhessenek, gyorsan és kulturált formában juttassák el j a friss, vitamindús árut a la­kosságnak. Ez természetesen 1 nemcsak pénzkérdés, ezért a határozat fontos feladatként je- löli meg a kereskedelmi szer. I vezet működésének javítását is. A termelő és fogyasztó ta­pasztalatból tudja, hogy e té­mában is bőven megérett az ; idő ® cselekvésre. A kereskedelem gondolat­körébe tartozik a Miniszter- tanácsnak az a döntése, hogy a friss zöldáruval való ellátás­ban a hazai fogyasztás elsőbb­séget élvez. Tehát a hazai el­látás rovására nem szabad kö­tőidre szállítani az árut. Sőt, amennyiben lehetséges, jobban ki kell használni az import lehetőségeket, tehát a külföld­ről való vásárlást is a megfe­lelő hazai árukínálat érdekében. A harmadik gondolatkör: az árak. Tudomásul kell persze vennünk, hogy a kertészkedés közgazdasági körülményeit a minisztertanácsi határozat sem tudja alapvetően megváltoztat­ni. A termeléshez szükséges ipari termékek ára emelkedik. Fokozatosan drágul a munka­erő. Naivság lenne tehát olyan célt kitűzni, hogy a kertészeti termékek ára csökkenjen, tér­jen vissza valami korábbi szín­vonalhoz. A minisztertanácsi határozat azonban kimondja, hogy a cél „az eddiginél mér­sékeltebb emelkedési ütemű .fogyasztói árszínvonal tartása”. Vagyis a piaci árak ne emel­kedjenek jobban, mint a városi lakosság jövedelme. Ez nem­csak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai célkitűzés is, amelynek teljesüléséért va­lamennyi illetékesnek felelősség- teljesen kell munkálkodnia. Földeáki Béta i Közleményt adtak ki a román miniszterelnök látogatásáról Ion Gheorghe Maurer és kísérete tegnap este hazautazott Szombaton este elutazott Budapestről Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, aki Fock Je­nőnek, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. A román kormányfővel együtt elutaztak kíséretének tagjai: Virgil Trofin, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Hie Cisu, a Vegyipari Mi­nisztérium államtitkára, Cornel Pacoste külügymi- niszterhelyeltes, Ion Stoian külkereskedelmi miniszter- helyettes, Vasile Bumbacea, az Állami Tervbizottság el­nökhelyettese, Marin Maroiu közlekedési és távközlési mi­niszterhelyettes és Eugen Luchian, a miniszterelnök tanácsadója. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, at Fő­városi Tanács elnöke, 'Gye- nes András, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezető­je, dr. Lőrinc Imre nehéz­ipari minisztériumi állam­titkár, s a politikai élet több más vezető személyisége, Jelen volt a búcsúztatás­nál loan Cotot, a Román Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete és Martin Ferenc, a Magyar NépKöztár- saság bukaresti nagykövete, (A baráti látogatásról ki­adott közös közleményt la­punk 2. oldalán közöljük). Alá indul a nőnapi küldöttség az NDK-ba A szocialista országok között évről évre erősödnek a kap­csolatok. A testvéri viszony nemcsak államközi szerződé­sekben és gazdasági együttmű­ködésben jut kifejezésre, ha­nem egyre inkább jelentőség­re tesznek szert a különböző baráti látogatások, melyek so­rán a szocialista országok dol­gozói kölcsönösen megismer­kednek egymás életével, kicse­rélik a szocializmus építésében szerzett tapasztalataikat Megyénkből a ' szocialista or­szágokba egyre többen láto­gatnak. A különböző társasuta­zásokon sokan jártak a Szov­jetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában. Ma, vasárnap dél­után az MSZMP megyei Bi­zottsága, a Hazafias Népfront az SZMT, a Körösök vidéke és a Dél-Békés megyei Tsz-szö­Ipazga’ó’anács előtt a MÉI 1073. évi munkája és 1974. évi üzletpolitikája Tegnap, március 2-án Békés­csabán igazgatótanács-ülést tar­tott a Békés megyei Mezőgaz­dasági Termékértékesítő Szö­vetkezeti Vállalat A 65 tag- tsz és ÁFÉSZ képviselője jó­váhagyta az 1973. évi mérleg- beszámoló alapján a gazdálko­dási eredményt meghallgatta az ellenőrző bizottság jelenté­sét és elfogadta a közös válla­lat 1974. évi üzletpolitikai cél­kitűzéseit. Az igazgatótanács ülését Csík Péter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke, a közös vállalat el­nöke vezette. A gazdálkodásról Török Imre Igazgató adott szá­mot az ellenőrző bizottság je­lentését Jemei Sándor terjesz­tette elő. Részt 'vett a közös vállalat igazgatótanácsának ülésén dr. Horváth Gyula, a TOT küldöt­te, Panák László, a SZÖVÉRT vezérigazgatója, Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezető­ié, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze- tój®, vetség, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a KIOSZ, valamint az IBUSZ szervezésében megyénkből 520 asszony és iány utazik az NDK-ba. A békési asszonyok Drezdába, Berlinbe, Potsdamba és Magdeburgba látogatnak. Közülük 200-an Drezdában, ó20-an pedig Magdeburgban az NDK vendéglátókkal együtt ünnepük meg a nemzetközi nő­napot. Ütjük során látogatást tesznék több ipari üzemben, gyermekintézményben és szak­mai találkozókon is részt vesz­nek. Megyénk nőküldöttsége március 9-én 11 órakor érke­zik vissza Békéscsabára. (■BaofiQBQsaaaaBoaBaaaaaBBBaaacBoaeBaaaBaBoaaBaaaiasQoiBEieaoc Készül a vásárcsarnok ! Békéscsabán a készülő vásárcsarnok munkálatainál kaptuk j lencsevégre a pillanatot, amikor az épület vasszerkezetét 2 festik a városi tanács kivitelez® részlegének Petőfi ifjúsági 8 socialist® brigádjának tagjait 'Fotó; Demény)) A „vitamin-fiafározai”

Next

/
Oldalképek
Tartalom