Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
KOROS TAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Halhatatlanok HALHATATLANOK NINCSENEK. Bármily hűségesen szolgálnak is bennünket szervetek, egyszer csak felmondják a szolgálatot. Kifáradnak, elkopnak, idejük lejár. Halhatatlanok mégis vannak. Ha szerveik felmondják a szolgálatot, művük tovább szolgál. Fáradhatatlanul, kophatatianul, m idők végezetéig. Amikor közülük a legnagyobbak egyikétől, Pablo Picassótól kellett elbúcsúznunk, eszembe jutott a róla készült dokumentumfilm: klottnadrágban állt egy üveglap előtt, s villámgyors kézmozdulatokkal varázsolt képet az üveglapra, ugyanazzal a teremtő erővel és fürgeséggel, amellyel húszéves korában a picassöi életművet megalkotni kezdte, mintha még az a képesség is benne rejlett volna, hogy az utolsó pillanatig elhitesse velünk: 6 lesz az első, aki testileg sem hal meg. Kilencvenkét éves volt, s mert új és új alkotásokkal lepte meg a világot, már csakugyan azt hittük, hogy örökké fog élni. De erről a csodálatos emberről az is eszembe ötlött: vajon nem a hozzá hasonló Nagy öregek korát éljük-e? Vajon a nyolcvanhárom évet élt Goethe vagy Hugo nem kivételes példái-e a múlt századnak, s nem a korán távozott halhatatlanok jellemezték-e inkább századukat: a Byronok, a Petőfik, a Rimbaud-ok? Vajon gondolunk-e arra, hogy a Sziget fái közt sHáló aggastyán. az öszikéket író Arany János mindössze hatvanéves volt, vagy hogy az Emberi Színjáték hatalmas művét feltomyozó Balzac, akit szintén aggastyánnak képzelünk, ötvenegy éves korában halt meg? És vajon a mi korunkat nem az jellemzi-e Inkább, hogy nagy írója, Thomas Mann, nyolcvanéves koráig alkotóit, hogy nagy filozófusa, Lukács György húszéves tudományos tervéről nyilatkozott hetvenévesen egy interjúban (és e tervet csaknem teljesítette is), hogy Kodály Zoltán a nyolcvanötödik születésnapja előtt távozott, hogy Bemard Shaw kilencvennégy évig élt, hogy a század nagy ne- vetletője, Charlie Chaplin, nyolcvanöt évesen is elnyű- hetetlennek látszik, hogy a rákkutatás egyik vezetője, a nyolcvanévesen is fáradhatatlan Sz:nt-Györgyi Albert, hogy a hetvenévesként tavaly ünnepelt Illyés Gyula újabb és újabb művekkel lepi meg híveit, vagy hogy a pesti fiatalok egy hetvenkilenc éves Nagy öreg, Déry Tibor új műve kedvéért állnak sorba a Vígszínház pénztára előtt? AZ ILYEN NÉVSOROKBAN mindig van valami önkényesség. Hiszen felsorakoztathatnánk egy ellennévsort is, a fiatalon meghalt József Attilától Franz Kafkán át Kondor Béláig. De a következtetés mégsem hamis, a tendencia igenis létező: valóban a Nagy öregek korát éljük. S erről akkor győződtem meg végérvényesen, szinte statisztikai bizonyossággal, amikor kézbe vettem a Szép versek című antológia legutóbbi kiadását. Mert ez az an tolóSzén rajz öregekről Katona Indít Kertek kútjába fény pereg. Örökös dacban a világgal ülnek fázós kis öregek nappal szemközt. Halálnak háttal, Ülnek a kicsi öregek padok szélén. Mellettük tátong párjuk helye, nincstámaszuk. kiket már karolnak az árkok. Tavasz van. Hull a szinesö. Tán boldog az. ki benne ázik s ki nem görnyedten járja meg végtelen útjait hazáig. gia olyan pillanatot rögzít, amilyen még soha elő nem fordult a magyar irodalom történetében: a mai magyar költészetet képviselő hatvankilene antológiabeli Jföltő átlagos életkora "ugyanis ötven év. Költők ezt az éle kort, ennyien, so. hq nem érték meg nálunk. Harmincon innen esek ketten vannak az antológiában, harminc és negyven között tizenkilencen, negyven ég ötven között tizenheten, s az ötvenen túliak vannak legtöbben: huszonegyen. Ha ugyanilyen antológia készül, mondjuk, 1848-ban, az életkorarányok pontosan fordítva alakulnak. Huszonegy költő harmincon innen, és két költő ötvenen túl. Már-már azt hittük, hogy a költ® életpálya törvényszerű on rövid. Hogy költő csak lobogó hajjal, égő-fiatal szemekkel képzelhető el. Mai költőink rácáfolnak a hiedelemre: végre, először sokáig élnek. Honnan ez se életerő? Honnan a kilencvenéves Picasso fürgesége? Honnan a halhatatlanoknak ez az el_ nyűheíetlen fiatalsága? Miféle csoda magyarázza, amit a hetvenöt éves Lukács György derűs öniróniával mesélt el tanítványainak, hogy tudniillik: most kezdett kinőni az egyik bölcsességfoga? Az ember hajlamos arra a magyarázatra, hogy ennek az örökfia'.al- ságnak egyetlen titka van: a munka Az ecset, a véső, a toll kemény szorítása. A magamegnemadás. A teremtő nyugtalanság az utolsó pillanatig. Szép magyarázat, sőt, tulajdonképpen igaz is. Én mégsem elégszem meg vele. Van tudniillik egy másik, legalább ilyen fontos magyarázat is. Így hangzik; EZEK A NAGY ÖREGEK azért tudják megőriz, ni fiatalságukat, mert van mit megőrizniük. Volt fiatalságuk. Robbantani tud ak már huszonévesen. Sikerre vinni tehetségüket. Elismertetést szerezni ifjúi fővel. Picasso huszonhárom éves, amikor túllép úgynevezett kék korszakán, huszonöt évesen már a rózsaszín korszakon is túljut, és huszonhat éves, amikor új képzőművészei! időszámítást jelentő képét, Az avignoni kisasszonyokat megfesti, s már egész Európa zengi a nevét! Lukács György hu- szonhárom-huszonnégy évesen a Nyugat és a Huszadik Század munkatársa! Illyés Gyulsj huszonéves, amikor versköteteit már Bau bites ffiéil&y&i Cfoasám Pirer Gyula . , Üveggyár szonhárom évesen tűnik fel Hollywoodban, néhány év múlva az egész világ az ő filmjein derül, s még harminc éves sincs, amikor saját filmstúdiót vezet! Am ez a magyarázat: egyúttal az érem másik oldala. Meghosszabbodott az életkor, de meghosszabbodott a mai fiatal tehetségek fiatalkora is. Túlságosan sokáig maradnak kezdő státuszban, szinte beleragadnak ebbe az állapotba, nem tudnak robbantani huszonévesen, elismertetést szerezni ifjúi fővel. Ismerünk-« most huszonhat éves világhírű festőt? fr-e most valaki huszonnégy évesen olyan alapművet, mint Lukács drámatörténete volt, illetve ha ír: tudunk-e róla? Vannak-e „befutott” költőink a huszonévesek nemzedékében, s nem számítanak-e még a harmincasok is kezdőknek? Vezetnek-e huszonévesek filmstúdiót, kutatólaboratóriumot? Szerkesztenek-« folyóiratot? (Csak emlékeztetőül: Einstein huszonhat éves, amikor speciális relativitás-elméletét megalkotja, és harmincévesen már egyetemi tanár; Németh László harmincegy évesen folyóirat szerkesztője, vezető kritikusa és ideológusa a népi írók mozgalmának.) Az érem egyik oldala tehát: sok a> Nagy öreg a Szép versek antológiában. És az érem másik oldala: kevés a Nagy Fiatal a Szép versek antológiában. De nem azért, mert kevés a tehetséges fiatal (nagyon is sok van belőlük). hanem azért, mert nem férnek bele az antológiába. ÜJ HELYZET EZ, nem szoktunk hozzá, nem készültünk fel rá. De úgy látszik, most már gyorsan fel kell készülnünk, a társadalmi munkamegosztás új arányainak kialakítása érdekében, a tehetséggazdálkodás egészsége érdekében. Mert örvendetes, hogy a halhatatlan Nagy Öregek korát éljük. De a következő csak akkor lesz ugyanilyen örvendetes, ha már most élni kezdjük a halhatatlan Nagy Fiatalok korát is. Faragé Vilmos Mese Kvdnal &áhm Seholsincs-országbaw lakik az én mátkám, soha-napi nászon asszonnyá imádnám. Friss fenyőszappennei'i dörzsölném be testét, hűvös vízhullámok tisztává ereznék. Velem száritkoznet, velem nedvesedne» hűvösről tüzesre hozzám kedoesedm. Seholsines-országben lakik az én mátkám, soha-napi nászon asszonnyá imádnám„ Balogh Ferenc felvétele
