Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
Hol van az ember? A tanácsnoké a szó Tótkomlós nagyközség A tanácsi bizottságok szerepe, foglalkoztatása S záznál is több tsz, 80 ezer taggal. Ennyi van megyénkben. Az utóbbi hetekben sokat hallottunk, olvastunk róluk. A tsz- ekről. Hiszen zárszámadás zárszámadást követett Megtudtuk, mit sikerült a tervekből teljesíteni, mit sikerült túlteljesíteni. Mennyit adott a búza, a kukorica. Hogy működtek a bizottságok. Mennyi jövedelemhez jutottak — a tagok. Mert róluk is esett szó: a tagokról. Az általuk teljesített munkanapok számáról, a juttatásokról, amit a közösből kaptak. A beszámolókból mindent megtudtunk róluk. Egy dolgot kivéve. Milyenek ők, a szövetkezeti parasztok. De hol van legalább egy elejtet szó, egy közbevetett mondat, amiből, akinek nem osztályrésze a szövetkezeti embereket ismerni, az is ráérezhetett volna, hogy a számok mögött ott az ember. Mindezt talán nem is lehet és nem is kell felróni senkinek. Megy az élet, szaporodnak az eredmények, nem Is igen győzzük számon tartani őket Nincs miért panaszkodni, nem is panaszkodom. Csak éppen az eszembe jutott Eszembe jutott, ahogy az újszalontai Béke Tsz zárszámadási beszámolóját olvasgattam, amiből többek között az derült ki, hogy a 840 hektáros szán- tójú tsz gazdái 1972-ben egymillió 800 ezer, tavaly pedig kétmillió 160 ezer forintos részesedési alapot teremtettek maguknak. Szóval arra gondoltam épp, hogy bár Űjszalontá- ra ez idáig még el nem jutottam, a betűk s a számok közreműködésével mégis megtudhattam, hogy „mit ér” ott a tsz. Csupán az emberek maradtak ismeretlenek előttem. Ekkor akadt meg a szemem az alábbi sorokon.: „A tapasztalatunk az, hogy ag újonnan gyártott, nálunk is Lapunkban már régebben hírt adtunk aról, hogy Orosházán az Uzsoki utcai óvodát bővítik. Az építkezéshez közel félmillió forint értékű munkával járultak hozzá a szülők és a különböző vállalatok. A modern berendezésű óvodai termet március elején adták át rendeltetésének, és a kicsinyek boldogan foglalták el új birodalmukat. Strehling Lászlóné vezető óvónő elmondotta, hogy ebben a munkában a szülői munka- közösség kezdeményezésére több vállalat vezetője és szocialista brigádja kapcsolódott be az óvodaépítési mozgalomba. így többek között a faipari vállalat főmérnöke, Brlázs Mihály és a Szorgalom szocialista brigád, dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója, Fazekas István építésvezető és brigádja, Bene Pál, a magasépítő vállalat vezetője és brigáddá, Czina Sándor, az üveghasználatos gépektől traktorosaink idegenkednek és már előre, anélkül, hogy kipróbálták volna, rámondják, hogy nem jó”. íme, az ember! Eltelt húsz év, eltelt egv negyedszázad azóta, hogy az első gépek, a traktorok, a kombájnok megjelentek, a lovat, a kis- kaszát felváltani. Ugyanígy fogadta a föld népe az újat akkor is. A jó nekik a megszokott, az évtizedek óta bevált volt akkor is. Mondhatott bárki, bármit. Ami a szívükhöz nőtt, annál legfeljebb csak újabb, de nem szebb és nem jobb született. És ezen nem illik mosolyogni, mert idegenkedni az újtól nem biztos, hogy a maradiság- gal jelent egyet A ragaszkodás a legszebb emberi tulajdonságok egyike, miként az is az ember természete, hogy az új feltétlen előnyeiről — ha valóban azok — meg is lehet győzni őt. Ha a meggyőző figyelembe veszi, hogy a meggyőzendő is ember. Ember, aki ragaszkodik emberségéhez. Ezzel együtt azokhoz az első emberekhez, dolgokhoz, sőt gépekhez, akik és amelyek segítették emberségét kiteljesiteni, megőrizni. Vagy miért kerül díszhelyre a lakásokban a nagyanyák öreg kávédarálója, rézmozsara, míg a villanydarálót a konyhaszekrény mélye rejti. Csak azért, mert dísz? Emlék is! Egy a sok közül, amely segít eligazodni abban, hogy honnan hová tart az ember. Nekem — bár jó néhány tsz- énél sokkal kevesebb eredményről tudósított —, azért jelent külön élményt az újszalontai tsz beszámolója, mert benne megtaláltam azt, aki technikai csodákat művelve, s a fejünk fölé tornyosuló információs áradatot szüntelenül duzzasztva is maradt, ki volt — esendő ember. gyár igazgatója, Németh Lajos, Zsótér József, Tóth Pál üzemvezető, Tóth József főüzemvezető, Mitrich Lászlóné szakszervezeti vezető, Torzsok Katalin csoportvezető, valamint a gyár Lenin és Komarov brigádja, ezenkívül az építő és szakipari vállalat párttitkára, Hódi János, s a vállalat jó néhány dolgozója, a Béke, a Szabadság és Petőfi Termelőszövetkezet, a gázipari gépgyár, a MEZŐGÉP, az 1-es számú téglagyár, a határőrség, az iparitanuló intézet, a DÉMÁSZ, a MÁV, a kútfúró vállalat és az ÁFÉSZ vezetői és dolgozói szintén aktívan segítették az óvodai terem építését. Ismét bebizonyosodott, hogy közös összefogással lehet komolyat és hasznosat alkotni. A társadalmi munkával nagyban hozzájárultak Orosháza óvodai gondjainak megoldásához és ezért mindenkinek, aki ebben részt vett, köszönet jár. Hegedűs József A Tanácstörvény számos új vonással gazdagította a tanácsszervek tevékenységét. A „tanács” elnevezést tulajdonképpen gyűjtőfogalomként ismeri a lakosság, mert azon nemcsak a tanácsot mint választott testületet érti, hanem a tanács szerveit is. A tanács ösz- szetételéről szólva nem a tanács- csal, hanem annak egyik szervével, a tanácsi bizottságokkal kívánok bővebben foglalkozni. A Tanácstörvény új alapokra helyezte a tanácsi bizo.tságok működését Növelte szerepüket a tanács tevékenységének segítésé, ben, a lakossággal való kapcsolatainak kiszélesítésében Műkő. désük a tanács egesz területére ki terjed. A tanácsnak mint testületnek sok olyan feladata van, melyeket testületi ülésein nem tud megoldani. Például szervezés, összehangoló tevékenység, az állami, társadalmi és gazdasági célok megvalósítása, ellenőrzése stíb. Ezért a tanácsnak szüksége van olyan szervekre, amelyek összetételüknél fogva alkalmaisak e tevékenység végzésére, tagjai többségükben tanácstagokból állnak; ezek a tanácsi bizottságok. A fentiek alapján a bizottság javaslattevő, vélem nyező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló szerv. Az ezekből adódó feladatok mindegyike elsősorban a tanácshoz, mint önkormányzati szervhez kötődik. A tanács népképviseleti jellegéből adódik a nem tanácsi szervek egyes meghatározott tevékenységeinek ellenőrzése, a lakosság közreműködésének szer-! vezése a tanács, feladatok végrehajtásában. Államigazgatási! jellegéből fakad a bizottságnak i az a feladata, hogy a szakigazgatási szervek tevékenységét figyelemmel kíséri és ellenőrzi. A bizottságokat a tanács az alakuló ülésen választja meg, a Tanácstörvény előírásainak és a! helyi sajátosságoknak megfele- j lóén. A tanács felhatalmazhatja a bizottságot albizott ág(ok) alakítására, mely albizo tság tagjául megválasztható a bizottság tagjain kívül más szakember is A bizottságoknak a feladatok ellátásában sajátosan alkat mazkodniok kell a tanácsi szinthez. Nagyközségi tanácsunk élve a Tanácstörvény adta lehetőségekkel, hatáskörének megfelelően alakította ki bizottságait. A szervezeti és működési szabályzatában meghatározta a bizottságok szervezetét, feladatait, működését és egyes bizottságokat felhatalmazott albizottságok alakítására. Ennek megfelelően tanácsunk ügyrendi, számvizsgáló, szabálysértési, termelési és ellátási, műszaki-kommunális, oktatási és művelődésügyi, egészségügyi és szociálpolitikai — szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásában közreműködő bizottságot hozott létre. Ezenkívül felhatalmazta az alábbi bizottságokat albizots'gok létrehozására. így az oktatási és művelődésügyi bizottságot: a) Családi és társadalmi ünnepségeket előkészítő. b) gyermek- és ifjúságivédelmi, c) testnevelés, és sport koordinációs albizottság. A műszaki és kommunális bizottságot pedig: társadalmi munkát szervező albizottság létreho. zására. A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet maguk készítenek el, figyelembe véve a tanács és végrehajtó bizottság munkatervéit. Ennek alapján a munkaterv tartalmazza- az ülések időpontját, tárgyalandó napirendek tárgyát, az előadó nevét. Ennek megfelelően valamennyi bizottság 1973 évre négy bízott-ági ülést tervezett, melyet egy-két esettől eltekintve meg is tartott. A bizottságok által tárgyalt napirendek igen sokrétűek voltak és a község jellegének, adottságainak megfelelően kerültek tárgyalásra, így a tanács rendeletéi módosításának vizsgálata, az éves költségvetés és fejlesztési alap tervezeteinek véleményezése, a közművelődés helyzetének elemzése, a családi és társadalmi ünnepségek. az ifjúságvédelem helyzetének vizsgálata, az állami oktatás helyi körülményeinek vizsgálata, a ciginylakosság lakásépítési keret felhasználásának elbírálása, a lakosság áruellátási helyzetének elemzése, a helyi üzemek dolgozói élet- és munkakörülményeinek vizsgálata, az óvodai napközi felvétetek: elbírálására vonatkozó javaslatok kidolgozása, a szabálysértési bizottság hatósági jogkörben történő eljárása, melynek során az 1973-as évben összesen húsz esetben tárgyalt szabálysértési ügyekéi. A bizottságok működésük során több hasznos javaslattal fordultak a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervekhez. Ilyen javaslatok voltak többek között: a lakossági szolgáltatás javítása, szélesítése, a község húsellátásának javítása, óvodai férőhelyek bővítése, az ifjúsági ház és művelődési otthon anyagi támogatásának emelése. A fentiekből is kitűnik, hogy a bizottságok milyen fontos szerepet töltenek be a község fejlődésében, a lakosság igényeinek mind jobb kielégítésében. Tevékenységükkel nagyban elősegítik a tanács és szervei eredményes munkáját, n lakossággal való kapcsolat kiszélesítését. A tanácsi munka fokozott decentralizálása következtében mind nagyobb feladataink jelentkeznek, melyet a tanácsnak a község fejlesztésében, a lakossági igényeknek megfelelően kell végeznie. Ezen feladatok teljes ellátása csak akkor lehetséges, ha a bizottságok az eddigieknél még hatékonyabban fognak működni. Ehhez szükséges, hogy minden tag a tőle telhető aktivitással tevékenykedjen a bizottságban. A végrehajtó bizottság részéről ezúton is köszönetünket fejezzük ki a bizottsági tagok eddig végzett tevékenységéért, további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Lehoezkj István tanácselnök Pályásat! Pályázatot hirdetünk állattenyésztési főágazatvezetői munkakör betöltésére Követelmény: egyetemi vagy főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint, a TOT irányelvek határain belül (I. kategória) Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a tsz elnökénél. Cím: Munkácsy Mg Tsz Gyula, Siórét 2. A GYULAI KERTÉSZETI ÉS VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz 1 fő közgazdasági egyetemi végzettségű vagy mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező belső ellenőrt Fizetés: megegyzés szerint Felveszünk továbbá: 2 fő fogatost (lóhajtét). Jelentkezés: a vállalat központi telepén. GYULA, SÁNDORHEGY 2. Kőváry E. Péter Bővítették Orosházán az Uzsoki utcai óvodát