Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

Hol van az ember? A tanácsnoké a szó Tótkomlós nagyközség A tanácsi bizottságok szerepe, foglalkoztatása S záznál is több tsz, 80 ezer taggal. Ennyi van megyénkben. Az utóbbi hetekben sokat hallot­tunk, olvastunk róluk. A tsz- ekről. Hiszen zárszámadás zár­számadást követett Megtudtuk, mit sikerült a tervekből teljesí­teni, mit sikerült túlteljesíteni. Mennyit adott a búza, a kuko­rica. Hogy működtek a bizott­ságok. Mennyi jövedelemhez jutottak — a tagok. Mert róluk is esett szó: a ta­gokról. Az általuk teljesített munkanapok számáról, a jutta­tásokról, amit a közösből kap­tak. A beszámolókból mindent megtudtunk róluk. Egy dolgot kivéve. Milyenek ők, a szövet­kezeti parasztok. De hol van legalább egy elejtet szó, egy közbevetett mondat, amiből, akinek nem osztályrésze a szö­vetkezeti embereket ismerni, az is ráérezhetett volna, hogy a számok mögött ott az ember. Mindezt talán nem is lehet és nem is kell felróni senkinek. Megy az élet, szaporodnak az eredmények, nem Is igen győz­zük számon tartani őket Nincs miért panaszkodni, nem is pa­naszkodom. Csak éppen az eszembe jutott Eszembe jutott, ahogy az újszalontai Béke Tsz zárszám­adási beszámolóját olvasgattam, amiből többek között az derült ki, hogy a 840 hektáros szán- tójú tsz gazdái 1972-ben egy­millió 800 ezer, tavaly pedig kétmillió 160 ezer forintos ré­szesedési alapot teremtettek maguknak. Szóval arra gondol­tam épp, hogy bár Űjszalontá- ra ez idáig még el nem jutot­tam, a betűk s a számok közre­működésével mégis megtudhat­tam, hogy „mit ér” ott a tsz. Csupán az emberek maradtak ismeretlenek előttem. Ekkor akadt meg a szemem az alábbi sorokon.: „A tapasztalatunk az, hogy ag újonnan gyártott, nálunk is Lapunkban már régebben hírt adtunk aról, hogy Orosházán az Uzsoki utcai óvodát bővítik. Az építkezéshez közel félmillió forint értékű munkával járul­tak hozzá a szülők és a külön­böző vállalatok. A modern be­rendezésű óvodai termet már­cius elején adták át rendelteté­sének, és a kicsinyek boldogan foglalták el új birodalmukat. Strehling Lászlóné vezető óvónő elmondotta, hogy ebben a munkában a szülői munka- közösség kezdeményezésére több vállalat vezetője és szocialista brigádja kapcsolódott be az óvodaépítési mozgalomba. így többek között a faipari vállalat főmérnöke, Brlázs Mihály és a Szorgalom szocialista brigád, dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója, Fazekas István építésvezető és brigádja, Bene Pál, a magas­építő vállalat vezetője és bri­gáddá, Czina Sándor, az üveg­használatos gépektől traktorosa­ink idegenkednek és már előre, anélkül, hogy kipróbálták vol­na, rámondják, hogy nem jó”. íme, az ember! Eltelt húsz év, eltelt egv ne­gyedszázad azóta, hogy az első gépek, a traktorok, a kombáj­nok megjelentek, a lovat, a kis- kaszát felváltani. Ugyanígy fo­gadta a föld népe az újat akkor is. A jó nekik a megszokott, az évtizedek óta bevált volt akkor is. Mondhatott bárki, bármit. Ami a szívükhöz nőtt, annál legfeljebb csak újabb, de nem szebb és nem jobb született. És ezen nem illik mosolyog­ni, mert idegenkedni az újtól nem biztos, hogy a maradiság- gal jelent egyet A ragaszkodás a legszebb emberi tulajdonsá­gok egyike, miként az is az em­ber természete, hogy az új fel­tétlen előnyeiről — ha valóban azok — meg is lehet győzni őt. Ha a meggyőző figyelembe ve­szi, hogy a meggyőzendő is em­ber. Ember, aki ragaszkodik emberségéhez. Ezzel együtt azokhoz az első emberekhez, dolgokhoz, sőt gépekhez, akik és amelyek segítették embersé­gét kiteljesiteni, megőrizni. Vagy miért kerül díszhelyre a lakásokban a nagyanyák öreg kávédarálója, rézmozsara, míg a villanydarálót a konyhaszek­rény mélye rejti. Csak azért, mert dísz? Emlék is! Egy a sok közül, amely segít eligazodni abban, hogy honnan hová tart az ember. Nekem — bár jó néhány tsz- énél sokkal kevesebb ered­ményről tudósított —, azért je­lent külön élményt az újsza­lontai tsz beszámolója, mert benne megtaláltam azt, aki technikai csodákat művelve, s a fejünk fölé tornyosuló infor­mációs áradatot szüntelenül duzzasztva is maradt, ki volt — esendő ember. gyár igazgatója, Németh Lajos, Zsótér József, Tóth Pál üzem­vezető, Tóth József főüzemveze­tő, Mitrich Lászlóné szakszer­vezeti vezető, Torzsok Katalin csoportvezető, valamint a gyár Lenin és Komarov brigádja, ezenkívül az építő és szakipari vállalat párttitkára, Hódi Já­nos, s a vállalat jó néhány dol­gozója, a Béke, a Szabadság és Petőfi Termelőszövetkezet, a gázipari gépgyár, a MEZŐ­GÉP, az 1-es számú téglagyár, a határőrség, az iparitanuló intézet, a DÉMÁSZ, a MÁV, a kútfúró vállalat és az ÁFÉSZ vezetői és dolgozói szintén ak­tívan segítették az óvodai te­rem építését. Ismét bebizonyo­sodott, hogy közös összefogás­sal lehet komolyat és hasznosat alkotni. A társadalmi munkával nagyban hozzájárultak Oroshá­za óvodai gondjainak megoldá­sához és ezért mindenkinek, aki ebben részt vett, köszönet jár. Hegedűs József A Tanácstörvény számos új vonással gazdagította a tanács­szervek tevékenységét. A „tanács” elnevezést tulaj­donképpen gyűjtőfogalomként ismeri a lakosság, mert azon nemcsak a tanácsot mint vá­lasztott testületet érti, hanem a tanács szerveit is. A tanács ösz- szetételéről szólva nem a tanács- csal, hanem annak egyik szer­vével, a tanácsi bizottságokkal kívánok bővebben foglalkozni. A Tanácstörvény új alapokra helyezte a tanácsi bizo.tságok működését Növelte szerepüket a tanács tevékenységének segítésé, ben, a lakossággal való kapcso­latainak kiszélesítésében Műkő. désük a tanács egesz területére ki terjed. A tanácsnak mint testületnek sok olyan feladata van, melye­ket testületi ülésein nem tud megoldani. Például szervezés, összehangoló tevékenység, az ál­lami, társadalmi és gazdasági cé­lok megvalósítása, ellenőrzése stíb. Ezért a tanácsnak szüksége van olyan szervekre, ame­lyek összetételüknél fogva alkalmaisak e tevékenység vég­zésére, tagjai többségükben ta­nácstagokból állnak; ezek a ta­nácsi bizottságok. A fentiek alapján a bizottság javaslattevő, vélem nyező, elő­készítő, ellenőrző, összehangoló szerv. Az ezekből adódó felada­tok mindegyike elsősorban a ta­nácshoz, mint önkormányzati szervhez kötődik. A tanács népképviseleti jelle­géből adódik a nem tanácsi szer­vek egyes meghatározott tevé­kenységeinek ellenőrzése, a la­kosság közreműködésének szer-! vezése a tanács, feladatok vég­rehajtásában. Államigazgatási! jellegéből fakad a bizottságnak i az a feladata, hogy a szakigaz­gatási szervek tevékenységét fi­gyelemmel kíséri és ellenőrzi. A bizottságokat a tanács az alakuló ülésen választja meg, a Tanácstörvény előírásainak és a! helyi sajátosságoknak megfele- j lóén. A tanács felhatalmazhatja a bizottságot albizott ág(ok) alakítására, mely albizo tság tagjául megválasztható a bizott­ság tagjain kívül más szakem­ber is A bizottságoknak a fel­adatok ellátásában sajátosan al­kat mazkodniok kell a tanácsi szinthez. Nagyközségi tanácsunk élve a Tanácstörvény adta lehetőségek­kel, hatáskörének megfelelően alakította ki bizottságait. A szervezeti és működési szabály­zatában meghatározta a bizott­ságok szervezetét, feladatait, működését és egyes bizottságo­kat felhatalmazott albizottságok alakítására. Ennek megfelelően tanácsunk ügyrendi, számvizsgáló, szabály­sértési, termelési és ellátási, műszaki-kommunális, oktatási és művelődésügyi, egészségügyi és szociálpolitikai — szociális köve­telményeknek meg nem felelő telepek felszámolásában közre­működő bizottságot hozott létre. Ezenkívül felhatalmazta az aláb­bi bizottságokat albizots'gok létrehozására. így az oktatási és művelődésügyi bizottságot: a) Családi és társadalmi ün­nepségeket előkészítő. b) gyermek- és ifjúságivédel­mi, c) testnevelés, és sport koor­dinációs albizottság. A műszaki és kommunális bi­zottságot pedig: társadalmi mun­kát szervező albizottság létreho. zására. A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet ma­guk készítenek el, figyelembe véve a tanács és végrehajtó bi­zottság munkatervéit. Ennek alapján a munkaterv tartalmaz­za- az ülések időpontját, tárgya­landó napirendek tárgyát, az elő­adó nevét. Ennek megfelelően valamennyi bizottság 1973 évre négy bízott-ági ülést tervezett, melyet egy-két esettől eltekint­ve meg is tartott. A bizottságok által tárgyalt napirendek igen sokrétűek voltak és a község jellegének, adottságainak meg­felelően kerültek tárgyalásra, így a tanács rendeletéi módosí­tásának vizsgálata, az éves költ­ségvetés és fejlesztési alap ter­vezeteinek véleményezése, a közművelődés helyzetének elem­zése, a családi és társadalmi ün­nepségek. az ifjúságvédelem helyzetének vizsgálata, az álla­mi oktatás helyi körülményei­nek vizsgálata, a ciginylakosság lakásépítési keret felhasználásá­nak elbírálása, a lakosság áru­ellátási helyzetének elemzése, a helyi üzemek dolgozói élet- és munkakörülményeinek vizsgála­ta, az óvodai napközi felvétetek: elbírálására vonatkozó javasla­tok kidolgozása, a szabálysértési bizottság hatósági jogkörben tör­ténő eljárása, melynek során az 1973-as évben összesen húsz esetben tárgyalt szabálysértési ügyekéi. A bizottságok működé­sük során több hasznos javas­lattal fordultak a tanács, a vég­rehajtó bizottság és a szakigaz­gatási szervekhez. Ilyen javasla­tok voltak többek között: a la­kossági szolgáltatás javítása, szélesítése, a község húsellátá­sának javítása, óvodai férőhe­lyek bővítése, az ifjúsági ház és művelődési otthon anyagi tá­mogatásának emelése. A fentiekből is kitűnik, hogy a bizottságok milyen fontos sze­repet töltenek be a község fej­lődésében, a lakosság igényei­nek mind jobb kielégítésében. Tevékenységükkel nagyban elő­segítik a tanács és szervei ered­ményes munkáját, n lakossággal való kapcsolat kiszélesítését. A tanácsi munka fokozott de­centralizálása következtében mind nagyobb feladataink je­lentkeznek, melyet a tanácsnak a község fejlesztésében, a lakos­sági igényeknek megfelelően kell végeznie. Ezen feladatok teljes ellátása csak akkor lehetséges, ha a bizottságok az eddigieknél még hatékonyabban fognak mű­ködni. Ehhez szükséges, hogy minden tag a tőle telhető akti­vitással tevékenykedjen a bi­zottságban. A végrehajtó bizottság részé­ről ezúton is köszönetünket fe­jezzük ki a bizottsági tagok ed­dig végzett tevékenységéért, további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Lehoezkj István tanácselnök Pályásat! Pályázatot hirdetünk állattenyésztési főágazatvezetői munkakör betöltésére Követelmény: egyetemi vagy főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint, a TOT irányelvek határain belül (I. kategória) Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a tsz elnökénél. Cím: Munkácsy Mg Tsz Gyula, Siórét 2. A GYULAI KERTÉSZETI ÉS VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz 1 fő közgazdasági egyetemi végzettségű vagy mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező belső ellenőrt Fizetés: megegyzés szerint Felveszünk továbbá: 2 fő fogatost (lóhajtét). Jelentkezés: a vállalat központi telepén. GYULA, SÁNDORHEGY 2. Kőváry E. Péter Bővítették Orosházán az Uzsoki utcai óvodát

Next

/
Oldalképek
Tartalom