Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Drezda—Berlin—Potsdam—.Magdeburg Berlin legnagyobb szállodája a 38 emeletes Botel Stadt Ber­lin. Ebben a szállodában töltött 3 napot a Békés megyei no- küldöttség. A szálloda tőszomszédságában van a televízióto­rony, amely 365 méter magas. Egész Németország legmaga­sabb épülete. Kétszáz méter magasságban van a körkilátó, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az egész Berlinre || A pedagógus írfa As iskolai könyvtárakról Öt nap az NDK-ban A szocialista országokat szo­ros baráti szálak fűzik egymás- aoz. Ez nemcsak államközi kap­csolatokban, gazdasági együtt­működésben jut kifejezésre, ha­nem egyre inkább abban a tö­rekvésben is, hogy a testvéri országok népe kölcsönös láto­gatások során megismerje egy­más múltját, jelenét, a szoci­alizmus építésében elért ered­ményeket, és kicseréljék a munkás-hétköznapokban szer­zett tapasztalatokat. Ebieknek a látogatásoknak — melyek fe­ledhetetlen élményekként élnek tovább a vendégek és a ven­déglátók emlékezetében — nagy politikai jelentőségük van. Ér­zelmileg is közel hozzák az azonos célokért dolgozó szoci­alista országok népeit. Március 3-án, vasárnap este a békéscsabai vasútállomásról, megyénkből 520 asszony és lány indult az NDK-ba. Az indulás pillanatát nagyarányú szerve­ző munka előzte meg. melyből kivette részét az MSZMP me­gyei Bizottsága, a Hazafias Népfront, az SZMT, a Körösök Vidéke és a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség, a KISZÖV, a MÉSZÖV, az OKISZ és az IBUSZ. A különvonattal mun­kásasszonyok, termelőszövetke­zeti tagok, ipari szövetkezetek dolgozói, pedagógusnők, orvos­nők utaztak, a legkülönfélébb munkaterületeken dolgozó nőket képviselve. Ilyen népes kül­döttség még nem járt az NDK- ban. Békés megyéből. Hotel Stadt Berlin A különvonat Budapesten, Prágán keresztül másnap haj­nalban érkezett az NDK állam­határához. Az NDK határőrök és vámtisztek udvariasan és gyorsan végeztek az útlevél- és a vámvizsgálattal. Jókedvük át­ragadt a különvonat kissé fá­radt utasaira. Mikor elindult a vonat, hogy Szász-Svájcon ke­resztül befusson a drezdai ál­lomásra, már a nap is elűzte a fellegeket, és sugarai megcsil­lantak Elba vizén. Szemet gyönyörködtető táj! Hivalkodó csúcsok, lankás hegyoldalakkal váltakozva kö­vették egymást, s itt-ott fan­tasztikus formájú sziklaszirtek tűntek fel. S odalenn, párhu­zamosan a vasúttal, méltóságo- san hömpölygött a folyó. Ví- kendházak, üdülőtelepek kísé­rik útját A vonat egy széles ívű kanyar után befutott Kö- nigsteinbe, a Király-kő váro­sába. A város felett a hegyte­tőn feltűnt a 'híres vár, mely­nek falai mintha kinőttek vol­na a sziklából. Erről a várról kapta nevét a város. Hajdanán a szász fejedelmi család mene­dékhelye volt Kazamatáiban raboskodott Johann Friedrich majd jóval később Äugest Bebel Böttger, a porcelán feltalálója, német munkásvezér és Fritz Heckert, a német kommunista párt egyik megalakítója. A váro­son túl az Elba völgye leszűkül, meredek sziklafalak tornyosul­nak az ég felé. Majd újra ki­szélesedik a folyó medre. Pima következik, Szász-Sváje legna­gyobb városa. Ipari és tudomá­nyos központ A nemrég épült lakónegyed mögött gyárak ké­ményei látszanak. A különvonatnak két étkező­kocsija van. Felváltva, csopor­tonként étkeznek a küldöttség tagjai. Az utazás kellemesen telt el. Csak a fűtéssel volt baj. Némelyik kocsiban kisebb-na­4 Btnts Mcrnjs^! na híiods a*. gyobb időközökben szünet állt be. Bizonyára nem ezt akarta egyensúlyozni az IBUSZ, ami­kor éjszakai programról gon­doskodott A ki tud többet az NDK-ról? vetélkedőnek nagy sikere volt. Az asszonyok ver­set is írtak az utazásról. Drezdában 200-an szálltak le. A drezdai Nőszövetség vezetői és a drezdai Reisebüro néhány tagja várta őket A magyar IBUSZ-kísérőket ismerősökként üdvözölték. A különvonat csak néhány percig állt az állomá­son. aztán elindult Berlin felé. Délután 3 óra tájban érkezett az NDK fővárosába. A küldöttséget Lothar Straure, az NDK Uta­zási Iroda osztályvezetője fo­gadta, majd magyarul jól be­szélő német idegenvezető kísé­retében a viharsarki asszonyok, lányok szálláshelyeikre indul­tak. Vajon van-e Berlinnek olyan szállodája, ahol 320 asz- szony nyugovóra hajthatja fejét kipihenheti az utazás fáradal­mait? Mikor Berlin központjá­ban az Alexanderplatzon ki­szálltak a buszokból és feltekin­tettek a 38 emeletes szálloda- óriásra, melynek homlokzatán neonbetűk adták tudtul a láto­gatóknak a szálloda nevét — Hotel Stadt Berlin — a lenyű­göző látványtól megilletődtek. A hatalmas előcsarnokban a Békés megyeiek nem keltettek nagy feltűnést Hiszen újabb és újabb csoportok érkeztek. Való­ságos nyelvi bábéi uralkodott. A szállodakombinátban 2000 ágy van. Az egy-, kétágyas szo­bák a legnagyobb kényelem­mel szolgáltak. A Békés megyei asszonyok hamarosan megba­rátkoztak a Hotel Stadt Berlin­nek Csak a lifttel nehezen bol­dogultak. Néhány asszony, aki a 11. emeleten lakott, „rossz liftre” szállt s felrepítette őket í * 36. «meíeire. A Békés megyei nőküídöttség március 5-én délelőtt a fővá­rossal ismerkedett. A szálloda j elől buszokkal a készséges és ! udvarias német idegenvezetők- ! kel indultak városnéző körútra. Romokból feltámadottan Kelet-Berlinnek 1 millió 82 ezer lakosa van. Nemcsak köz- igazgatási központ, hanem azNDK ipari centruma. Az NDK bruttó ipari termelésének csaknem 6 százalékát a főváros adja. Hí­res 'az elektrotechnikai, a tex­tilipari és a gépipari üzemeiről. Az utóbbi években lendült fel a műanyag- és gyógyszeripar, valamint a gumiipar. A fővá­rosban kaptak helyet a finom­mechanikai-optikai, a nyomda­ipari üzemek, valamint az élel­miszeripari gyárak. s (Folytatjuk) Serédi János 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium irányelveket adott ki a 18 éven aluli ifjúság könyv­tári ellátásának javítására. Az azóta eltelt két esztendőben számtalan ellenőrzés, vizsgá­lat állapította meg, hogy égető szükség van az irányel­vekben meghatározottak meg­valósítására. A -kérdéscsoport körül bonyo­lódó vita csak erősödött az ok­tatási párthatározat megjelené­se óta, mely egyértelműen cé­lozza, hogy az oktatás korszerű­sítésének folyamatában hatéko­nyabb szerepet kell biztosítani a könyveknek. Az a cél, hogy a ta­nulók ne csak tankönyveiket is­merjék, hanem búvárkodjanak abban a gazdag ismeretterjesztő és szépirodalmi anyagban is, mely szorosan kapcsolódik min­dennapi munkájukhoz, életkori sajátságaikhoz. Ezen túlme­nően ismerjék meg, és tanuljak meg használni a különböző szó­táraikat és lexikonokat. Vizsgáljuk meg — a teljesség igénye nélkül —, hogyan képe­sek ennek a feladatnak megfe­lelni a fejlődés jelenlegi stá­diumában az iskolai könyvtárak, különös tekintettel az általános iskolák könyvtáraira. Abból kell kiindulni, hogy régebben az is­kolai könyvtárak állománygya­rapítása a járási művelődésügyi osztályok hatáskörébe tartozott, melyei; a rendelkezésükre álló keret arányában vásároltak könyveket az iskolák részére. Ennek a beszerzési rendszernek az volt a legnagyobb hibája, hogy nem az iskolák valóságos igényére épült, kampányszerű volt, s nem volt ritka az átfedés sem az /egyes rendelések között, ami abból fakadt, hogy a rende­lők nem ismerték a már meg­levő anyagot. Azóta a rendelés összetételét már az iskolák határozzák meg a könyvtáros, valamint a szak­tanárok igénye alapján, azzal a ^szépséghibával”, hogy a be­szerzésre fordított összegek — az emelkedő tendencia ellenére! — még mindig nem egalizálják azt a kötetállományt, amit elavult­ság vagy rongálódás miatt se­lejtezni kell. Fejlesztésről tehát még alig beszélhetünk. Következő izgalmas kérdés, hogy mennyiben biztosítottak azok a tárgyi feltételek (szek­rények, polcok, olvasótermek), amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy könyvtár élővé legyen, hatni tudjon? Nagy általánosságban ma még ott tartunk, hogy a könyvek többsége szekrényekbe zárva hú­zódik meg, a szabadpolcos köl­csönzés, és az azzal járó olvasó­termi szolgálat minimális helyen kapott még zöld utat — legtöbb­ször — helyiség hiányában. így azután marad az a lehetőség, hogy heti egy alkalommal (álta­lában a hatodik órában) folyik az iskolai könyvek kölcsönzése, amit általában a magyar szakos tanárok látnak el. Ez önmagá­ban ham is lenne baj, de min­denképpen tükröz olyan tor* szemléletet is, mely szerint a könyvtárra, a könyvekre csak a magyar órákon van szükség, egyéb órákon nem. Bizonyítani ennek az ellenkezőjét, úgy ér­zem felesleges. , Végezetül kanyarodjunk visz- sza a már említett minisztériumi irányelvhez, mely foglalkozik az iskolai könyvtárak távlati fej­lesztésével, a többi között a könyvtárosi feladatok végzésé­hez szükséges személyi feltéte­lek biztosításával. Eszerint min­den középiskolában és minden ötszáz tanulónál, Illetve 16 ta­nulócsoportnál nagyobb létszá­mú osztott általános iskolában pedagógus-besorolással olyan is­kolai önálló könyvtáros alkal­mazható, aki megfelelő pedagó­gus képesítéssel rendelkezik. A kisebb létszámú osztott álta­lános iskolákban pedig pedagó­gus képesítéssel rendelkező, tisz­teletdíjas könyvtáros alkalmaz­ható havi 600—1 200 forint tisz- teletdíjjal. (Ez utóbbi felada­tokkal nyugdíjas pedagógus is megbízható!) A fentiekből kitűnik, hogy az irányelv elvileg teremti meg a lehetőséget a könyvtárak fej­lesztésére, vagyis ott, ahol a ta­nácsok erre a célra megfelelő összeget tudnak biztosítani, il­letve ahol a fejlesztések vagy feladatelmaradások következté­ben megfelelő béralap rendel­kezésre áll, főfoglalkozású pe­dagógust alkalmazhatnak az is­kolai könyvtárosi feladatok vég­zésére. Az iskolai könyvtárosak mun­kájának anyagi elismerését je­lenleg a 110/1966. A/MM számú utasítás 76. paragrafusa 7. be­kezdésének m) pontja szabá­lyozza kötelező erővel, mely sze­rint azokban a középfokú okta­tási intézményekben és szak­munkásképző intézetekben, amelyeknek ifjúsági könyvtárá­ban legalább ötezer könyv van, könyvtárosi munka címén leg­feljebb heti 5 órát lehet beszá­mítani a pedagógusok heti kö­telező óraszámába Ez az órakedvezmény azon­ban a jelenlegi szabályozás sze­rint az általános iskolákban nem biztosítható, annak azonban nincs elvi akadálya, hogy az irányelv alapján a könyvtárosi munkát heti munkaidjejükön felül vég­ző pedagógusok ezért a tevé­kenységükért tiszteletdíjat kap­janak. Üdvös volna tehát, ha a jelen leg még kettészakított nevelői és ifjúsági könyvtárakat mihama­rabb mindenütt egyesítenék, működésükhöz ideális körülmé­nyeket teremtenének, a könyv­tár vezetésével megbízott peda­gógust pedig a kötetek, tanuló­csoportok számától, valamint a kölcsönzési időtől függően tiszte­letdíjban részesítenék. A könyvtárakban levő oktatási nevelési lehetőség mindenkép­pen megérné ezt az áldozatot. Szilárd Ádám Felhívjuk kedves vevőink figyelmét...! hogy az orosházi ÁFÉSZ kardodkűti és szentetomyai építő anyag- telepéit mindenféle építőanyag beszerezhető és megrendelhető AJTÓ, ABLAK, REDŐNY, CEMENT, 500-AS, FÁVAL ÉGETETT MÉSZ, BÁNYAKAVICS, FAROSTLEMEZ, NYERS ÉS SZÍNES, 35 MM VASTAGSÁGBAN, FENYŐRŰDFA, FAFORGÁCSLAP. 19 MM VASTAGSÁGBAN, FENYÖFÜRÉSZÁRU és EGYÉB „ ÉPÍTŐANYAGOK Bő VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK. Vagontétel vásárlása esetén a kért állomásra szállítjuk. 1221

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom