Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Életbe lépett a közutakat védő kormányrendelet A túlsúlyos járművek csak külön engedéllyel közlekedhetnek (Balogh Ferenc íelv.) A közművelődés útján a» újkígyóst hímző asszonyok HAZÁNK, de megyénk útjain ó* mind gyakrabban ta­lálkozunk olyan jármüvekkel, melyek tekintélyt parancsolóan kérnek utat maguknak, s a ki­sebb járművek, különösen a sze­mélygépkocsik vezetői minden körülmények között elsőbbséget biztosítanak ezeknek a jármű­veknek. Egy-egy ilyen nehézgépkocsi (camion) melléit elhaladva ön­kéntelenül is felötlik az embe­rekben a kérdés, hogy mit, mennyit szállítanak ezek a jár­művek, s vajon az utakat meny­nyire veszik igénybe. Ismeretes, hogy az utakat Is bizonyos terhelésekre építik meg, s ha a tervezettnél nagyobb súlyú járművek használják az utat, az sokkal hamarabb tönk­remegy (gondoljunk a nemrég nagy visszhangot kiváltott M—1- es út esetére). A szállító vállalatoknak az a törekvésük, hogy a lehető leg­kisebb ráfordítással minél na­gyobb hasznos terhet szállítsa­nak. Ez oda vezetett, hogy mind külföldön, mind belföldön olyan nagy közúti járműveket állítottak, illetve állítanak elő, amelyek — az utak védelme ér­dekében — csak külön enge­déllyel közlekedhetnek. Eddig csak a KRESZ hatá­rozta meg ezeknek a járművek­nek a közlekedési feltételeit, de mivel az utóbbi időben mindjob­ban elterjedtek ezek a jármű­vek, kormányrendelettel kellett a közlekedési feltételeket szabá­lyozni. A RENDELET szerint a köz­úti forgalomban csak olyan köz­li tt járművek vehetnek részt, amelyeknek az egyes tengelysú­lya a 10 tonnát, az iker tengely- súlya — a két szomszédos ten­gely távolsága 2 m-nél nem na­gyobb — a 16 tonnát nem halad­ja meg. Azok a járművek, ame­lyek ennél nagyobb tengelysúly- terheléssel rendelkeznek, (to­vábbiakban túlsúlyos járművek) csak kivételesen indokolt eset­ben, az útügyi hatóság előzete­sen kiadott engedélyével közle­kedhetnek. Előtte azonban indo­kolni kell, hogy miért kívánják a túlsúlyos járművet közleked­tetni. Az engedély kiadása előtt — az útügyi hatóság a kérelme­zővel közösen — megvizsgálja, hogy nem lehetne-e a szállítan­dó árut úgy megbontani, hogy a szállító jármű tegelyterheléae ne lépje túl a megengedett határt. Továbbá azt is, hogy esetleg más szállító eszközön (vasút, vízi út) nincs-e mód a szállítás lebonyo­lítására. Ha eem az áru megbontásá­val, sem más szállító eszköz al­kalmazásával a szállítást lebo­nyolítani nem lehet, az útügyi hatóság az útvonalengedélyt ki­adja, amely további megszigorí­tást is tartalmazhat (csak éjjel közlekedhet, sebességkorlátozást ár elő stb.). Természetesen az út­burkolat igénybevétele miatt különdíjat kell fizetni a szállító­nak, amely a megtett kilométer­től és a tengelysúly-túllépéstől progresszívan nő. így például a 16,1—17,0 'tonna közötti ikerten- gelynel 1 km pótdíja 25,— Ft, de már a 23,1-—24,0 tonnás iker­tengely nél ez a díj 160 — Ft. Az útvonalengedélyeket egy megyén belül a területileg illeté­kes KPM Közúti Igazgatóságok adják ki. Ha a túlsúlyos jármű több megyét érint, vagy éppen az országon áthalad — ilyenek pél- —-dául a gyulai határállomáson be­lépő külföldi camionok — a KPM Közúti Főosztály, Illet­ve az UTINFORM-nál megszer­vezésre kerülő útvonalengedély­csoport adja ki. Arra is lesz lehetőség, nógy az országba belépő camionok ré­szére a tengelysúlymérő állo­más dolgozói — az UTINFORM engedélyezési csoport előzetes engedélye alapján — a díj be­fizetése után (amit a határállo­máson levő IBUSZ-irodákban lehet befizetni) a helyszínen megadják, s így a tranzitjármü­veknek nem kell Budapestet érinteni az engedély megszer­zése érdekében. Ezek az útvonalengedélyek csak egy útra kerülnek kiadás­ra, kivételt képeznek azok a járművek, amelyek közforgal­mú személyszállítást, Illetve köztisztasági feladatokat lát­nak el. Ezek a túlsúlyos jármű­vek az engedélyért dijat sem íi- zetnek A belföldön közlekedő, illetve a belföldről induló túlsúlyos .jár­művek tehát az indulás előtt kö­telesek az útvonalengedélyt megkérni, s annak birtokában kezdhetik meg a szállítást az elő­re kijelölt útvónalon, az enge­délyben meghatározott napon és napszakban. A KÜLFÖLDRŐL érkező ca- mionokat a határállomáson a tengelysúlymérő berendezések­kel ellenőrzik, s amennyiben a megengedettnél súlyosabb a jár­mű, az előzőekben leírtak sze­rint kell eljárni. Jelenleg a gyulai határállomá­son belépő camionok 15—25 */«-» túlsúlyos. ami azt bizonyítja, hogy szükség volt már a ren­delkezés meghozatalára. Remélhetőleg az igen tetemes büntető tarifa miatt rövid időn belül a túlsúlyos jármüvek ará­nya jelentősen le fog csökkenni. Ha ez bekövetkezik, a közúti szolgálat, nem fogja sajnálni az így lecsökkenő „többletbevételt” — a rendelet eléri a célját További ellenőrzésre is szük­ség lesz az országutakon, mely kettős jellegű lesz: — a túlsúlyos járművek ren­delkeznek engedéllyel, az enge­délyben szereplő súlyt nem lép- tók-e túl? — a kijelölt útvonalon, napon és napszakban közlekednek-e? Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a jármű nem rendel­kezik engedéllyel. akkor az alapdíjon felül bírságként az alapdíj kilencszeresének befize­tése után folytathatja útját — természetesen a számításnál a már megtett utat is figyelembe veszik (Kiindulási állomástól a célállomásig.) Akkor is meg kell fizetni az alapdíjon felüli kilencszeres dí­jat, ha a jármű nagyobb túl­súllyal közlekedik, mint az az engedélyben szerepel, továbbá, ha a kijelölt útvonaltól eltér. Ezen túlmenően a szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárást is indítanak a gépjármű vezetője ellen. Ugyancsak szabálysértési el­járást kezdeményeznek az ellen a gépjárművezető ellen, aki az útvonalengedélyben előírt útvo­naltól eltér, vagy nem tartja be azokat az előírásokat (napszak, sebességkorlátozás, stb), ame­lyeket az útvonalengedélyben még külön is előírtak. A határon belépő camionok ellenőrző mérését tehát az út­pályába beépített fix tengely- aúlymérő berendezéssel ellenőr­zik illetve állapítják meg a sú­lyát. A kontrollméréseket az or­szágutakon az ún. mozgó ten- gelysúlymérő-berendezéssel vég­zik, amelyeket az ellenőrző kö­zegek gépkocsin szállítanak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a rendelet kiadásának kifejezet­ten az utak védelme adott el­sősorban alapot, s nem pedig a „többletbevétel” HA FIGYELEMBE veszik, hogy a túlsúlyos camionok sok­szoros igénybevételt jelenthet­nek egy személygépkocsival szemben, akkor, azt hiszem, min­denki előtt egyértelmű a ren­delkezés szükségessége, s ezzel elérhető lesz, hogy az eseten­ként igen jelentős bírság jellegű megszorítással rá lehet venni a szállító vállalatokat, hogy az elő­írást szigorúan tartsák be. Szabó Lájós főmérnök KPM Közúti Igazgatóság, Békéscsaba Egy ismeretterjesztő előadá­son figyeltem fel rájuk. Hiva­tásomnál fogva sok helyen tar­tok előadást, legtöbbször jó kapcsolat szokott kialakulni a hallgatókkal, de a feszülten fi­gyelő, majd az előadás után élénk vitakedvű újklgyósi hím­ző asszonyok valamiképpen má­sok voltak. ÜJabb Ismeretekre szomjazó érdeklődésükkel töb- ■bet árultak el az átlagosnál. A Békéscsabai Konzervgyár igaz­gatónőjének is ez veit a benyo­mása, aki TIT-elóadóként járt náluk: dicsérte őket, legszíve­sebben nekik tart előadást — mondta. Mi lehet a titka ennek, a nappal a termelőszövetkezetben dolgozó, este pedig kalákában hímző harminc asszonynak? Hiszen a megyében gomba módra szaporodnak a hímző szakkörök, s mivel a közműve­lődési hálózat szerencsésen tá­mogatja ezt a mozgalmat, leg­többjük jól is működik. Mikor a szakkör két vezetője, az ener­gikus Szántó Béláné és a halk szavú, de ügyes kezű Cz. Kiss Pálné megismertetett tevékeny­ségükkel, mégis elhatároztam, hogy írok róluk, mert az volt az érzésem, s egyre Inkább erő­södik bennem, hogy olyasmire bukkantam, amire a hivatásos közművelődési szakemberek már régóta vágynak: az egysé­ges közművelődés kézzel fog­ható, nem látványos, de haté­kony megvalósulására. Az újságcikk csak híradás le­het S talán ha elolvassák eze­ket a sorokat, azt fogják mon­dani, hogy mi ebben a különös, hiszen hasonlóval másutt is le­het találkozni? Ha ez igaz, még hasznosabb felhívni a fi­gyelmet rá, mert csak erősíti a hitét és a kedvét azoknak, akik tétován és óvatosan lépúi rá erre az útra. A harminc asszony nemcsak egyszerű hímzéssel kívánja el­tölteni minden hétfő estéjét Többet akar. Tanulni akar, is­merkedni a világgal, széles lá­tókörű, művelt asszony akar lenni. Szerencsés a hagyomá­nyuk is: az első próbálkozások 1955-ben kezdődtek, akkor Fel­földi Istvánné pedagógus lelki- ismeretesen alapozta meg a hímzésen túl a tanulás igényét A töretlen ! fejlődés biztosítéka, hogy közel egy éytizede ugyan­az a két lelkes pedagógusnő fogja őket össze: Szántó Béláné, a Hazafias Népfront Nőbizott­ságának elnöke én Cz. Kissné, a szaklrányító. Tudatos nevelő­munkájuk találkozott az asszo­nyok ügyszeretetével, s a kettő összefonódása növelte a kultu- rálódág szomját „ Mintha megérezték volna ezt a különböző szervek: a nép­front nőbizottsága az összetartó erő, a művelődési ház — noha igen gyakran váltogatják egy­mást az igazgatók (ahol a mű­velődési vágy jó alapokon nyug­szik, ez sem lehet akadály) — biztosítja a kellemes környeze­tet, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat a modern táp­lálkozástól kezdve a távoli föld­részek ismertetésén túl a népi hiedelmek bemutatásáig széles körű és rendszeres programmal járul hozzá, tanulmányútjaik­hoz az IBUSZ nyújt segítséget. Amikor náluk jártam, a szín­ház szervezőjével állapodtak meg a Tamási-darab közös meg­tekintéséről. Ha foglalt a műve­lődési ház, szívesen ad nekik helyet a közeli szép könyvtár. Szinte mindegyik közművelődé­si intézmény nekik dolgozik, értük fáradozik. És nem vész el a sok bába között a gyerek; a korszerű művelődés ügye! Mert nem vélt partikuláris ér­dekek vezérlik őket, hanem e harminc dolgozó nő műveltsé­gét nevelő közös akarat. Megérdemlik, mert e jó köz- művelődési légkörtől mintha szárnyakat kaptak volna az asz- szonyok. Az ismeretek megszer­zésére hajtó belső ösztönzés az önművelés örömteli élményé­nek igazi ízét ízlelteti meg ve­lük. Alig nézték meg a közel­múltban a színházi előadást, máris újabbat terveznek, tiirel-. metlenül várják Gyuláról a TIT egészségügyi előadóját, megkívánják, hogy a tanácsel­nök, a tanácstitkár tájékoztassa őket a község helyzetéről, fej­lesztéséről. Az előadások önte­vékenységre ösztönöznek: élve­zettel szórakoznak (a gyűjtő örömére) Szekerczésné balladá­in, Mohácsiné vidám története­in, a többi szakköri társ népi mondáin. Évente felkerekednek, és saját költségükön indulnak el háromnapos kirándulásokra (csak néhány uknak ad támoga­tást a termelőszövetkezet). Nem sajnálják a pénzt és a fárad­ságot, hogy eljussanak Kalo­csára, Mezőkövesdre, Buzsákra, hogy megtekinthessék a világ­hírű népi hímzéseket, s elhoz­zanak magukkal néhány szép mintát De ha eljutnak például Kalocsára, megcsodálják Pécs műemlékeit, a Mecsek erdőko­szorú zta hegyeit is. Ismerked­nek a hazával. Almuk, hogy egyszer elutaznak Kalotaszegre Is. Eleinte giccses mintákat hí­meztek. Nem szégyelltek a jobbtól tanulni, elmentők Kasza­perre, Mezőkovácsházára, ahol megismerkedtek a békési hím­zéssel, mely a megye népi szűr­hímzésének sikerült újraalkotá­sa. De mindig hoz, valaki új mintát. Szépnek tartják a tót- komiósi szlovák hímzést, a ‘fi­nom nádudvari mintákat. Cz. Kissné rendszeresen jár a me­gyéi továbbképzésre, s az itt tanultakat rögvest átadja: öröm­teljes szolgálat, mert szívesen fogadják. A felszabadulás 30. évfordu­lójára szép kiállítással akarnak kedveskedni: bemutatják a sok színes térítőt, a buzsáki kony­hagarnitúrát, a lágyan omló ka­locsai hímzésű függönyöket, a mezőkövesdi mintákkal ékített blúzokat, ruhákat, a békési hímzésű kézitáskákat, mellénye­ket Fejlődik az ízlésük: az újkí- gyósi házakban egymás után szorítják ki a csabai piacon vett olcsó giccses térítőkét, falvédő­ket a szorgos kezű asszonyok művészi hímzéséi. Biztatják egymást. Aki egy­szer közéjük megy, ott is ma­rad. Most éppen két fiatalasz- szony csatlakozott. Az jijkígyósl művelődő hím­ző asszonykoszorú nem minta, hiszen sok problémájuk is van; amiről most nem szóltunk, mégis valamiképpen példa: Olyan közösség kezd itt kiala­kulni. melynek nemcsak a ke­retét. hanem a tartalmát is az egységes közművelődési szellem adja. i A valóság olyan darabja, amely azt mutatja, hogyan le- • hét egy dolgozóréteg azonos ér­: deklődésű csoportját sokoldalú I közművelődési sugarakkal bera­gyogni, g rávezetni a közműve­lődés igazi útjára. Dr. Krupa András A gyors, kényelmes és biztonságos utazáshoz a MALÉV új TU—/S4-es gépei is szárnyakat adnak ■ Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Budapest, V., Váci utca 1. és Dorottya utca 2. Telefon: 186—805. Telex: 22—5793, 22—5796, valamint a megyei idegenforgalmi hivatalnál. J ■ 126 : «s9Bseeee9Ba9esasBSBae&3S9saa9e9saaaee9Bae»aaa99esaasBe99aeeBsa9ae9ssa93b9ea9seaseBaesae-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom