Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

20D millió forint közutakra Hasznos kezdeményezés Korszerűbb út — gyorsabb biztonságosabb közlekedés Interjú Boros Józseffel, a KPM Közúti Igazgatóság megyei vezetőjével Kezdjük egy közhellyel: Mindenki közlekedik. És folytassuk egy tapasztalattal: Többségük szidja az utak minőségét. Tegyük hozzá, hogy általában joggal. Békés megyében még többször hang­zik el az utak állapotát „dicsérő” jelző, mint másutt. Jelezve ezzel is azt, hogy megyénk útjai az or szágos átlagnál is rosszabbak. Saj­nos elég sokkal. Ez részben még múltbeli örökség, de a ma autó­sát ez vajmi keveset vigasztalja. Az már inkább, hogy szerte a megyében sokhelyütt találkozik az útépítőkkel. Boros Józsefet, a KPM Békés megyei Közúti igazgatóság vezetőjét arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat az igazgatóság idei terveiről. ***; Készülődés a vetélkedőre. (Fotó: Uhrin László) A legfontosabbal kezdeném. Az idén 160 millió forintot ter­veztünk korszerűsítésre és fel­újításra, de várhatóan 200 mil­lió forint fölött lesz a teljesí­tett összeg. A jó időjárás lehe­tővé tette ugyanis, hogy 40 mil­lió forint értékű munkát előre­hozzunk 1975-ről. A pénz nagy részéből a debreceni és a Hódme­zővásárhelyi Közúti Építő Válla_ lat végez munkát megyénkben, a maradék 60 milliót pedig sa­ját építőrészlegünk használja fel. Az idén mintegy 25 száza­lékkal költünk többet az utakra, mint tavaly. — Hol lesznek nagyobb út­építések, korszerűsítések az idén? — Ebben az esztendőben el­készül a 44-es főközlekedési út, Gyulaváriig a gyulai átkelési szakasz is. Tovább épül a sar­kad—gyulai út és befejeződik a sarkad! átkelési szakasz ki­alakítása. A 47-es úton Telekge­rendás és Csorvás között hét méterre szélesítjük a burkolatot és megerősítjük aszfaltréteggel. Korszerűsítjük az út Orosházán átvezető részét is. Az orosházi tanáccsal közösen alakítjuk ki az Orosháza—tótkomlósi út vá­roson átvezető szakaszát. Ugyan­csak a 47-es úton több korrek­ciót is végzünk. Békés és Bé­késcsaba között sok kisívű ka­aiapján az idén Szarvas és End- rőd között 10 kilométer, Szarvas és Orosháza között 14 kilométer, Zsadány és Sarkad között 8 ki­lométer utat szélesítünk és ter­mészetesen még sok, itt fel nem sorolt helyen is végzünk mun­kákat. — Megyénkben a kanyargós folyók és utak miatt sok híd van. Többségük elavult, kes­keny és lassítja a közlekedést. Tervezi-e az igazgatóság fel­újításukat, illetve új hidak építését? — Hídjaink valóban elég öre­gek. Többségük a századforduló körül, vagy azt megelőzően épült az akkori forgalmi viszo­nyoknak megfelelő szélességben. Ma már nemcsak kis áteresztő képességük, hanem műszaki ál­lapotuk is Indokolja felújításu­kat, átépítésüket. Több híd szé­lesítését tervezzük az idén. Ve­szély közelében a kígyóst főcsa­torna hídj át kiszélesítjük és el­végeztetjük három Körös-híd időszakos műszaki vizsgálatát a Közúti Gépellátó Vállalattal. En­nek során röntgenvizsgálatoknak vetik alá a tartószerkezeteket, ellenőrzik a szegecseket és el­végzik a szükséges erősítéseket. Épül egy híd is Köröstarcsá- nál a Kettős-Körösön. A tervek szerint 80 millió forintba kerül és négy-öt év alatt készül el. szűnik meg. Pótlására igazgató­ságunk 7 kilométernyi új köz­utat épít és 50 kilométernyit erősít és szélesít, hogy alkalmas­sá váljon a megnövekedett for­galomra. A munkák már meg­kezdődtek és tervszerűen ha­ladnak. Mire a vasútvonalak megszűnnek, az utak már ké­szen állnak. — Sok szó esett már az út­korszerűsítésekről. Hány kilo­méter országút vár még fel­újításra? — Megyénk úthálózatának hossza több mint 1500 kilomé­ter és ebből eddig 700 kilométer­nyit „tettünk rendbe”. Évenként 70—80 kilométernyit építünk át, így még 8—10 évig eltart a munka. Célunk az, hogy minde­nütt minimum 6 méter széles, megfelelő teherbírású jó minő­ségű út álljon a gépjárművek rendelkezésére. — Ilyen fe'Z’tett terv telje­sítéséhez elengedhetetlen a magas fokú gépesítés. Mennyit költ erre a célra az igazgató­ság? — Fejlesztési tervünkben új gépek beszerzésére 6 millió fo­rintot irányoztunk elő. Ebből aszfaltkeverő gépeket, finisere­ket és különböző földmunkagé­peket vásárolunk. Nem feledke­zünk meg a gépeket kezelő em­berekről sem. Útmester ségek építésére és a meglevők korsze­rűsítésére ötmillió forintot köl­tünk az idén. Bízunk benne, hogy az időjárás továbbra sem áll terveink útjába és így egy év múlva már kevesebb panasz­ra lesz okuk a gépkocsivezetők­nek, Lónyai László A balesetek megelőzése, a munkavédelem közügy. Igen. mert egyetlen vállalatnak és dolgozó nak sem lehet közömbös, hogy hányán szenvednek bal­esetet, s em'att hetekig, hóna­pokig k.esnek a termelésből és ráadásul szenvednek is. Ezért helyeselhető az olyan elhatározás, hogy hasznos időn­kénti felfrissíteni a munkavé­delemmel kapcsolatos ismerete­ket. Ezt tette a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szak- szervezeti bizottsága és gazda­sági vezetése, amikor az Épí­tők Munkácsy Mt.hály Művelődé­si Háza vezetőnek közreműkö­désével a minap Békéscsabán megrendezte a szocialista bri­gádok munkavédelmi vetélkedő­jét. A versenyen tizenhét kollek­tíva öt-öt tagból álló csapata vett részt. Az öttagú zsűri: Ko_ rek Ferenc igazgató, Regős Já­nos szb-elnök. Farkas Ernő, az szb munkavédelmi felügyelője és helyettese, Wallfisch Lajos, valamint Balázs János, az SZMT munkavédelmi felügye-, lője a maximális öt ponttal ho_, norálta a legjobb válaszokat. | Így egy-egy ötös csapat maxi­mum 125 pontot gyűjthetett ösz_ sze. Nos, amint a feleletek zö­me bizonyította, a versenyzőik alaposan felkészültek a kinek- kinek szakmába vágó és általá­nos jellegű munkavédelmi kér­désekre. Bár egyik csapatnak sem sikerült a 125 pontot meg­szereznie, mégis nagyra értékel­hető az a tudás, amit egy-egy kérdésre adtak egy perc alatt a versenyzők. Ennek alapján a kővetkező végeredményt hirdethette ki a csapatok versenyében a vetélke­dő játékvezetője. Vörös Sándor- né, a művelődési ház vezetője: első Petrovszki István vízveze­tékszerelő 119 ponttal, második Tímár Imre gáz- és vízvezeték- szerelő 114, harmadik Rusznák Pál kőműves 113. negyedik Am­csin György panelszerelő 110» ötödik Juhos Jenő vasbeton- szerelő 109 ég hatodik Jankai János segédmunkás csapata 106 ponttal. A felsorolt helyezet­teknek Kőnek Ferenc igazgató adta át a pénz-, Illetve tárgy- jutalmakat. A részvételért pe­dig valamennyi csapat okleve­let kapott. (pp.) nyárt átvágunk, és nagyobb su­garú vonalvezetést alakítunk ki. Ezzel gyorsabbá és biztonságo­sabbá válik a közlekedés. Ezek csak a legfontosabb mun­kák, mert rajtuk kívül még mintegy 80 kilométernyi úterő- sítést és szélesítést is végzünk. Hosszú távú programot dolgoz­tunk ki az útkorszerűsítésekre és ebben figyelembe vettük a forgalom nagyságát, a különböző ipartelepek elhelyezkedését és azt is, hogy közlekedésbiztonsá­gi szempontból mennyire veszé­lyesek a jelenlegi utak. Ennek Ez egy szabadon szerelt vasbe­ton híd lesz, olyan teherbírással és szélességgel, amely a jövőben várható forgalomnak is megfelel. Távlati terveinkben egyébként valamennyi elavult Körös-híd át­építése szerepel. Elsőként az ötö­dik ötéves tervben Körösladány- nál tervezzük új híd építését. — Milyen feladatokat ró a közúti igazgatóságra a gazda­ságtalan vasútvonalak meg­szüntetése? — Ebben az évben a megye déli részén Mezőkovácsháza, Lökösháza és Battonya térségé­ben 70 kilométernyi vasútvonal Napirenden a gazdasági feladatok, a munkaidő-csökkentés előkészítése a postásoknál r Á tavalyihoz képest általában 1-2 százalékkal növekszik a postaforgalom, a televízió és a helyi telefonszolgálat 5-7 szá­zalékkal fejlődik, s várhatóan 14 százalékkal növekszik a táv­gépíró-forgalom — jelentette be dr. Buják Konstantin, a posta vezérigazgató-helye, tese, a Postások Szakszervezetének pénteken reggel kezdődött köz­ponti vezetőségi ülésén. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a forgalom tervezett fejődéséhez szükséges feltételek m égi eremtés' vei. A pos+a eb­ben az évben több mint 2.5 mil­liárd forintot fordíthat beruhá­zásra Az összegből egyebek kö­zött Budapesten 29 200. vidéken 3115 állomással bővítik a_ fő­központok befogadóképességet. Üzembe helyezik a budapesti TV II. adóápületet és tornyot, újabb tv_adót kap Nagykanizsa és Tokaj, a forgalmi szolgálat pedig 10—15 új postahivatal­lal gyarapodik. Bíró Bódis József, a szakszer­vezet titkára bejelentette, hogy a kormány határozata alapján áp­rilis 1-től a posta forgalmi vég­rehajtó szolgálatánál is áttér­hetnek a heti 44 órás munka­időre, amennyiben a lakosság folyamatos, zavartalan postai szolgáltatásához önerőből megte­remtik az előírt feltételeket Az intézkedés végrehajtásának — amely mintegy 32 000 postást érint — egyik alapvető köve­telménye hogy a postahivata­lok jelenlegi nyitvatartási ide­jét piteiában nem szabad csök­kenteni. 1 R felnőttoktatásról tanácskoztak a szakszervezeti bizalmiak Csütörtökön Békéscsabán, az SZMT székházában tanácskoz­tak a dolgozók középiskolái­nak osztálybizalmijai. A Szak- szervezetek Megyei' Tanácsé­nak és a megyei művelődésügyi osztálynak közös rendezvényén a felnőttoktatás időszerű kérdé­seiről volt szó. ElsÖ napirend­ként dr. Meggyes Béla, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese tartott vitaindító előadást. Bevezető­jében a felnőttoktatás jelentő­ségéről beszélt, majd arról a helytelen szemléletről, amely csak a végzettségről szóló pa­pír megszerzését tartja fontos­nak. — E papír társadalmi értéke attól függ, mennyire sajátítot­ta el és képes alkalmazni az ismereteket a hallgató. Hiába minden papír, ha valakiről a munkahelyén kiderül, hogy a tárgyesetet két t-vel írja, vagy képtelen a legegyszerűbb szá­zalékszámításra is. Hangsúlyoz­ta. hogy a tanulás értelmét nem csupán anyagi szempon­tokkal kell mérlegelni. Akkor is van értelme a továbbképzés­nek, ha az nem jár fizetés­emeléssel. hiszen az ember sze­mélyiségét gazdagítja. A meg­szerzett tudás tartalmasabbá teszi életünket, a szakmailag és általánosan művelt ember él­vezetet talál egy-eev könyv el­olvasásában. véleményt tud mondani közéleti kérdésekről. Az élet igazi örömeit is megis­mert. Szilárdabb lesz emberi tartása, jelleme, mert meg tud­ja védeni igazát. A csilládban is óriási jelentősége van a mű­veltségnek, ugyanis csak a kép­zett szülő képes segítséget adni gyermekének. Az előadó ezután szólt arról, milyen tervek vannak a fel­nőttoktatás korszerűsítésére. A közeljövőben az esti és levele­ző tagozatokon bevezetik a jogi és állampolgári ismerete­ket, tanítják majd a családi etikát, a jelenlegitől eltérően csoportosítják az irodalmi mű­veket. Új, sajátos elvek alap­ján szerkesztett tankönyveket adnak ki, a dolgozó emberek tanulmányi munkájának segí­téséhez bővítik a rádió és a televízió tevékenységét is. Az előadó ezután kérte az üzemi szakszervezett bizottsá­gok jelenlevő képviselőit, tö­rekedjenek arra, hogy a válla­lat vezetői mindenkor betart­sák a felnőttoktatásra vonat­kozó jogi szabályokat. Formál­ják az üzemi közvéleményt úgy, hogy mind többen értsék meg a tanulás, a magasabb műveltség megszerzésének je­lentőségét. — Példák sokasága bizonyít­ja — mondotta —,hogy azt az üzemet kevesebben hagyják el, amelynek vezetői segítséget ad­tak a tanulmányok befejezé­sére. Végezetül az esti és levelező iskolák osztálybizalmijalnak Jo­gairól és kötelességeiről szólt Ezután vita következett. R. I. Tanácskozott a megyei ifjúsági bizottság Békés megyében a közel 100 j ezer 15 és 30 év közötti fiatalból 12 770-en nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. E megdöbbentő adat hátteréről, < a felnőttoktatásban részt vevő fiatalok helyzetéről, a segítés le­hetőségeiről tanácskozott teg­nap, március 1-én délelőtt a békéscsabai ifjúsági és úttörő- házban a megyei tanács ifjúsági bizottsága. Először Róta Pál, a megyei tanács felnőttoktatási szakfelügyelője írásos jelentésé­nek szóbeli kiegészítését adta meg. A jelentésben foglaltakhoz a Körösök Vidéke és a Dél-Bé­kés megyei termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képvise­lői szóltak hozzá, elmondva a helyi tapasztalatokat, a felmé­réseik eredményeit. Az elkövetkezendő időszak feladatairól dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője beszélt, majd — a tanácskozás utolsó napirendjeként — a bizottság májusi ülésének előkészületeiről szólt Barna Pál, a bizottság el­nöke. Építők munkavédelmi vetélkedője

Next

/
Oldalképek
Tartalom