Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Az elsSbevételi tételek .# Btasrómadás befejezése afáffi asc Mj&sgyősi Aranykalász Tss: ^répikönyvelö!, Ruck Jánosaié, Mucsi Andrásáé és Gy. Kiss Margitka hozzálátott 197« első bevételi tételeinek feldolgozásé hős, í<Fo*é; Géb) Teljesítette tavalyi terveit a bucsai Üj Barázda Tsz Á «168 hektáron gazdálkodó' sítésében rejlő lehetőségeket bucsai Oj Barázda Tsz-bc/i 1 még nem. is aknázta ki. immár több éve jól átgondolt áx MSZMP Központi Bizottságának s nőit év ószén hozott határozatid között szerepel a gyulai húskombinát egyedi nagyberuházásának: elkezdése 1974-ben. Ennek alapján a kormány intézkedést tett a beruházással járó munkák konkrét elkezdésére. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta a húskombinát kapacitását, a beruházás tervezését, elkezdésének időpontját, a próbaüzemelés határidejét és az özembe helyezést 1978. december 31.-vel jelölte meg. A Húsipari Tröszt milyen intézkedéseket tesz az 13 milliárd forintos beruházás megvalósítására, az üzemelés hatékonyságára? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel dr. Benke Antalt, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatóját, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Mi tette szükségessé a elképzeléseik szerint egyszerűsödik a termelés szerkezete az adottságokhoz igazodva. Az egy évvel ezelőtti közgyűlésen, jóváhagyott terv is elsősorban e folyamat továbbvitelét irányozta elő. A tsz 239 tagú dolgozó kollektívája az éves célkitű- soeseket sikerrel teljesítette. A szövetkezet több mint 3000 hektáros -szántóját négy tőno- vény —■ a kalászosok, a lucerna, a napraforgó és a kukorica — foglalta és foglalja éL A tavalyi év legfontosabb növénye a bucsai tsz-ben a bevételek és a hozamok alapján egyaránt a kenyérgabona volt. A várt 30,8 mázsával szemben a búza 37,2 mázsát, termett hektáronként, meghálálva a módszeres talaj - muri rác, a jól megszervezett aratást és a növekvő műtrágya- adagokat. A iucerra és a fűfélák termesztésében a. tartalékokat az elmúlt esztendőben sem tudta a tsz kihasználni. A betakarítás gépesítését, ezzé! & fontos takarmánynövény minőségének .megőrzését ugyanis csak fokozatosan lehet a közös gazdaságban megoldani. A szikesedésre hajlamos kötött bucsai földek a kalászosok és a lucerna mellett Ji napraforgónak is kedveznek. Az 1973-as 10,S mázsás hektáronkénti átlagtermés, a korábbi évek 6—7 mázsájához képest jónak mondható, pedig a szövetkezet az ágazat teljes gépeA MfiBC Békéscsaba, Hajnóczy úti telepére állandó jelleggel felvétel! hirdet 1 fő portás (nappali szolgálat) 1 fő éjjeliőr I fő gyakorlattal rendelkező gyors- és gépíró állás betöltésére. Jelentkezés: MÉK Telep, Békéscsaba, Hajnóczy út. Összességében a tsz növénytermesztésének eredményei biztatóak, s ha a jövőben az eredményekhez társul a korszerű mezőgazdálkodás valamennyi fontos tényezője, aikkor az elsősorban a háztájira alapozott kukoricatermesztésből is eiőbb- utóbb kiszorul a kézi kapa. * A növénytermesztés szerkezete már önmagában is következtetni enged arra, hogy a búcsúi Űj Barázda Tsz közös állattartásában. a szarvasmarhatenyésztés feltétlenül főágazat- ként szerepel. A tsz-ben éves átlagban ezer szarvasmarhát gondoznialk, jelentős részüket értékesítésre hizlalva, mivel a tehenenként! tejihozarnot a közös gazdaságban még mindig nem sikerült 3 ezer fölé emelni. Bár indokolt, férőhely hiányában mégis megoldhatatlan a másik állattenyésztési ág, a juhtenyésztés fejlesztése a bucsai szövetkezetben. A jó bá- rányértékesítéss lehetőségek és a tsz csaknem ezer hektárt kitevő legelői mellett a 3 ezr^s juhállomány valóban nem tűnik megfelelő nagyságúnak. Mindenesetre a két állattartó ágazat tavalyi tervét nemcsak hogy teljesítette, hanem túl is szárnyalta. Végeredményként megállapítható, hogy a bucsai Üj Barázda Tsz növénytermesztésének több mint nyolcmilliós, állattenyésztésének több mint hárommilliós nyeresége, vagyis a közös gazdaság alaptevékenységének eredménye 1973-ban egymagában is megalapozottá tette a tsz elmúlt évi, csaknem 10 millió forintnyi tiszta jövedelmét. Ez a 10 millió a legjobbkor jött, mert a szövetkezet a következő három év alatt nyolcmillió forintos beruházással el akarja végezni földjein a teljes belvízrendezést, emellett pedig egy szálas takarmány-rél- dolgozóbéü, szárítóból, tárolóból és keverőbői álló 20 millió forintba kerülő telep létrehozását is tervezik. gyulai húskombinát építését, a nagyberuházást? — Békés megyében a mezőgazdasági üzemek — a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéni, háztáji és kisegítő gazdaságok — vágósertés- és vágómarha-árutermelése már hosszú évek óta meghaladja a helyi vágó- és húsfeldolgozó kapacitást. Békés megye egyetlen számottevő feldolgozó üzeme a gyulai, mely kicsi és elavult, a vágóhíd például több mint százéves, képtelen a megnövekedett feladatoknak maradéktalanul eleget tenni. Az országban Békés megye termeli a legtöbb sertést, és a vágómarha-felvásárlásban Is az elsők között szerepel. A vágóállat-árutermelés menynyi ségi és minőségi növekedése szükségszerűen eredményezi, hogy a megyében előállított, vágásra kész élő állatok mintegy 70—80 százalékát részben a fővárosba, részben pedig más megyei vágóhidakra kell elszállítani vágás, illetve feldolgozás céljából. A Békés megyében felvásárolt sertések, melyek a megyén kívül kerülnek levágásra és feldolgozásra. átlag 100 kilométeres szállítás után kerülnek rendeltetési helyükre. Ez jelentős szállítási költségtöbbletet okoz, nem beszélve az ezzel járó súlyveszteségről. Az arányokat jól szemlélteti még az is, hogy az elmúlt évben mintegy 130 ezer sertés került levágásra a Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál; ezzel szemben 1973-ban csaknem 520 ezer sertést vásároltak fel. A meghirdetett sertesprograjn keretében a sertés-árutermelés MÉM koncepcióinak megfelelően dinamikusan fejlődik, és az elkövetkező ötéves tervidőszaktól kezdődően fokozott feladatokat ró az iparra Békés megyében is A növekvő vágóállat-előállítási tevékenység egyértelműen és pa- rancsolóan határozta meg a húsipar Békés megyei vágó- és feldolgozó-kapacitásának fejlesztését illetve korszerűsítését. Lényegében három alapvető szempont motiválja a beruházás megvalósítását: A szerződéses, illetve a piacon jelentkező megnövekedett mennyiségű sertés felvásárlása, levágása és feldolgozása, mely által a tenyésztési és hizlalást kedv, valamint az állattartás gazdaságossága kedvezően alakul. A tőkehús, valamint a hús- készítmények mennyiségének növelésével, minőségének javításával és a választék bővítésével a megye lakosságának ellátását jelentős mértékben javítani kell. Nem utolsósorban, gazdaságosan fokozni kell az exportfeladatok teljesítését, mely a népgazdaság devizabevétele szempontjából ugyancsak elsőrendű feladata az iparnak. — Miért tartja komplett beruházásnak á gyulai húskombinátot? — A beruházás komplex jellegét az élő állat beérkezése, illetve a végtermék előállítása között végbemenő termelési fólya- matok határozzák meg. A hús-1 üzem jelenlegi műszaki színvo-1 «alán 305 vagon gyulai és csa- * bal szárazáru gyártására képes évente, jelentős fizikai munka kifejtésével. A fejlesztés után a gyulai és csabai kolbászfélék termelése évi 562 vagonra emelkedik, és a különböző belföldi húskészítmények gyártása is több mint kétszeresére növekszik. Ezzel a megyén kívül a környék ellátását is javítjuk- Az önkiszolgáló üzletek igényeinek megfelelően több lesz az előre csomagolt szeletelt húsáru is. A gépesítés és automatizálás lehetséges alkalmazásával a fizikái dolgozók erejét és egészségét is igyekszünk maximálisan megkímélni. Jelenleg a vágóhíd* melléktermékek feldolgozása az üzem területétől távol történik, a beruházás üzembe helyezése után ez a tevékenység is az új üzem területén belül megy végbe, mindenkor a fő tevékenység függvényében. A megvalósuló húskombinátban a termelés két profilra oszlik: A fő profil: emberi fogyasztásra alkalmas húskészítmények és szárazáruk gyártása, és a mellékprofilra, vágóhídi mellék, termékek feldolgozásával takarmányliszt előállítására. A fejlesztések a napjainkban ismert legfejlettebb műszaki színvonalon kerülnek megvalósításra. Mint minden termelő jellegű beruházásnál, úgy jelen esetben is igen jelentős tényező a gazdaságosság. Az alapvető élelmezési, húsipari termékek előállító- i sának gazdaságosságát most ne elemezzük. Számításaink igazol-, ják, hogy korszerű körülmények között a gyártás termelékenyebb, ami a gazdaságosságot pozitív irányban befolyásolja. A húsipar gyakorlatában a vágóhídi melléktermékek feldolgozása ez ideig nem szerepelt. Az állati fehérje alapanyagú takarmánylisztek iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte ugrásszerűen megnőtt. A világpiaci árak is jelentős mértékben emelkedtek, ami egymagában is indokolja a melléktermék feldolgozásának tervezését. Ez az intézkedés maga után vonja az igen költséges takarmányliszt- import csökkentését, mely jelentős devizamegtakarítást eredményez a népgazdaságnak. — Milyen feladatot és milyen gyorsan kell megoldaniuk az; építőknek, ki lesz a generálkivitelező, a tervezés és a kivitelezés szükséges kapcsolatát hogyan látja? — A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak mint építési generálkivitelezőnek, mintegy 430 millió forint értékű munkát kell megvalósítania 4,5 év alatt részarányosan. A húskombinát kivitelezési tervdokumentációját a Szegedi Tervező Vállalat készíti, generáltervezői minőségben. A beruházás előirányzat szerinti befejezése igen nagy jelentőséggel bír. Ennek biztosítására a megyei pártbizottság kezdeményezésére a beruházó, a kivitelező ée a tervező vállalatok között szocialista szerződés és együttműködési megállapodás kötésére került sor, 1974. február 21-én a gyulai városi pártbizottságon, A kivitelező a tervezés folyamán állandó kapcsolatban áll a tervezővel, rendszeres konzultációkkal segítik egymás munkáját és az akadálytalan kivitelezés, optimális előkészítését. — Az új tizem termelésbe állítására milyen intézkedéseket tesznek a középirányító és a szakmunkások számának, felkészülésének biztosításara? A Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a szakmunkásképzés 10 éves- múltra tekint vissza. Az ipari tanulók létszáma 100—130 fő, 3 évfolyamra elosztva. Az oktatás üteme a beruházás kivitelezése alatt változatlan marad. A . városi tanács egyetértésével Gyulán élelmiszeripari szakközépiskola megvalósítása is tervezésre kerül. A meglévő középirányító gárda szakmai képzettségét vállalati továbbképzéssel' kívánjuk elérni, az egyre növekvő technológiai kívánalmaknak megfelelően *— Milyen Igényeket támasztanak a mezőgazdasági üzemek elé, ezek teljesítése miként lehetséges? •— Az új húskombinát gazdaságos üzemeltetése szükségessé teszi a vágóállat-alapanyag folyamatos biztosítását. A mező- gazdasági üzemeknek tehát vágóállat-termelésüket növelniük kell, úgy a belföldi, mint az ex- • portigények kielégítése érdekében. Á mennyiség növelésével párhuzamosan fokozott mértékben törekedni kell a minőség javítására. Ezért a fogyasztói igényeknek megfelelő, olyan hússertés-fajtákat kell termelésbe állítani, melyek biztosítják a készítmények jó minőségét. Igpn lényeges: a vágóállat-átvételeknél és szállításoknál gondosan kell eljárni a minőség megóvására. A fogyasztói igényeket a feldolgozó ipar továbbítja a termelőüzemeknek, (melyek az igények ismeretében törekednek eleget tenni a követelményeknek. A vágóállat-ellátás ütemes biztosításában döntő szerepet játszanak a mezőgazdasági nagyüzemek. A kölcsönös érdekek egyeztetésével napi felvásárlási programot kell kidolgozni a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó húsipar között azért, hogy a vágásra kész élő állatok átvétele a felkínálás időpontjában késedelem nélkül biztosítható'legyen. Az egyenletes ütemes vágóállat-árutermelés alapja a programozott termelés és a takarmányok kifogástalan minősége. Az ütemes értékesítés feltétele a szerződéses fegyelem további szilárdítása, elsősorban a tsz-ek útján értékesített háztáji hízott sertések vonatkozásában. A húsipar és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatát az eddigieknél még szorosabbá kell tennünk, ezáltal összhangba kerül a termelés a feldolgozással^ illetve a fogyasztással. A szárazáru-termelés optimális alapanyagának kitenyésztése kísérletezés alatt áll. Az eredmények alapján a későbbiek során az ipar kialakítja igényét, és külön megállapodások alapján biztosítja ez irányú szükségletét. Békés megyében a nagyarányú háztáji vágósertés és vágómarha árutermelést a jelenlegi magas szinten kellene tartani, illetve a későbbiek során még fokozni is szükséges, az igények jobb kielégítése érdekében. Az egyéni —, háztáji és kisegítő gazdaságok tenyésztési kedvét elsősorban az értékesítési biztonsággal és a kedvező árpolitikával kell befolyásolnunk — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr, Banke Antal vezér- igazgató. m, & 9. 9. » A húsipar, a mezőgazdaság és a helyi tanácsok feladatai a gyulai húskombinát létesítésében Interjú Sónké Hittattal* a Húsipari Treisl wesériaasaatéiáwal
