Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Csabai diákok Budapesten Á megye, tanács művelődésügyi osztályának szervezésében február 28-án 25 csabai közép- iskolás és szakmunkástanuló utazik Budapestre. Az egynapos kirándulás résztvevői azok a tanulók, akik iskolájukban kiemelkedő mozgalmi munkát végeztek az elmúlt időszakban, részt vesznek a közeljövőben megrendezésre kerülő orosz nyelvi versenyekben és tagjai’ az MSZBT tagcsoportjainak. A kiránduláson a főváros nevezetességeivel ismerkednek. POLGÁRI NVA VAL VA A háztartási cikkeket gyártó ! vallalat egyik munkása a leg- ! első számú vezetőjével, az el- \ nőkkel akart találkozni. Sikerült í is neki. Kivárta az előszobában, ■ vagy amiként napjainkban ne- ; vezzük, a titkárságon, amíg az * elnök kijött hozzá. Ekkor ő ; felpattant a székről és mondta ; is már, amiért jött, de közben ! benyitott az előszobába egy ne- ! ki ismeretlen férfi. Az elnök « erre gyorsan ahhoz fordult és S lelkendezve kitárta a karját: S „A, kedves barátom, jó hogy Z jössz” s megszorongatta annak » a kezét. Aztán beljebb tessé- Z kelte az irodájába és becsukta ; maga után az ajtót. A munkás nyelt egyet, majd ■ elköszönt a titkárnőtől, aki az ■ aktákkal bíbelődött. m Az utcán az jutott az eprébe: ■ ffl legutóbbi szemináriumon ho. \ mályosan értette, hogy mi is Z az a kispolgáriasság. Most már l kezdi világosabban megérteni, i Bár a negyvenes évek elején ő t még fenekén csúszkáló gyerek : volt, de az elbeszélésekből is- : meri, hogy előszobázni kellett, i ha köznapi halandó valamilyen ’ vezérhez be akart jutni. Ez, azt • jelentette, hogy addig ült a ve- z zér előszobájában és annyiszor, ■ amíg végül intett a titkár vagy » ehhez hasonló: bemehet, fia pe- ; dig nem győzte ezt kivárni, el- Z ■mehetett dolgavégezetlenül. Bár i őhozzá kijött most az elnök. ; Azt már üsse kő, hogy kezet ; nem fogott vele. Legalább meg- Z hallgatta volna vagy pedig, ha Z annyira sürgős volt az a másik Z jövevény, akkor annyit szólha- Z tott volna, hogy mikor jöjjön S megint. De hát ezt sem tette, Z azt sem tette. Ezt még nem ta- Z nulta meg, pedig diplomája is ! van. De a polgári nyavalya jól Z beleivódott. Csapjon beié a : mennykő! —ei 5 Szépen száll a magyar nóta” Szarvas határában Béres Ferenc az A munkásművelődést támogatva, a Szarvasi művelődési központ a városban és határában hat napon át „Szépen száll a magyar nóta” műsort rendez. Ennek keretében 12 esetben lép fel a közkedvelt népdalénekes, Béres Ferenc. Hétfőn, február 18-án találkozott Szarvas 60 idős emberével, akik a város szociális otthona és az öregek napközi otthonának lakosai voltak. Este pedig az ezüstszólő- sieknek az Autós Csárdában adott műsort. De nem is pontos ez a megjelölés, mert az ezüst- szőlősiék is olykor együtt énekeltek vele, a produkció valahol feloldódott, ami abból fakad. hogy a dal közös élmények forrása. Az együtténeklésből pedig érezte, látta a közönség, hogy az énekes ugyanolyan ember, mint bármelyikőjük, csak jobban dalol. Ebből az is következik, hogy a dalkultúra terjesztésében az élő embert nem tudja pótolni semmi más. Persze ezt elősegíti, hogy Béres Ferenc a műsort az adott helynek megfelelően alakítja ki és a műsor közben pedig olyan kérdezz—felelek légkör alakul ki, amikor is a közönség közül kérdezik tőle, hogy ismeri-e ezt vagy azt a nótát. És Béres Ferenc nemcsak elénekli a kért dalt, hanem elmondja a történetét is. És van, amikor ő kérdez, hogy milyen dalt ismernek. Gyula környékén így gyűjtött össze balladákat, s így tudta itt Bartók egy-egy dalának forrását megismertetni, hiszen Bartók ezen a környéken kezdte meg a népdalgyűjtést. Alaphangvétele műsorainak a derű, s a nemes szórakoztatással együtt ismeretanyagközlés. Elmondja Béres Ferenc, hogy Dankó sok szerzeménye már népdal, ami tükrözi, hogy a szegedi cigánygyerek mit tanult Volán 8. sz. Vállalat felvételre keres MÄVAUT gépkocsivezetőkét, kalauzokat, akkumulátor-, szerszám- és alkatrészismeretekkel rendelkező raktárosokat, autó-, motorszerelő szakmunkásokat, raktárnokokat, érettségizett női munkaerőket, valamint érettségizett férfimunkaerőket a MÁVAUT-állomásra, forgalmi gyakornoki munkakörbe. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosítunk. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló c*ztály. Wm€ wr a ezüstszőlősiekkel (Fotó: Malmos) a néptől és a nép pedig mit kapott a zenétől. A tizenkét fellépésből hatszor ezen a hétien találkozott közönségével, hatszor pedig a jövő héten találkozik. A szocialista brigádvezetők klubja is színhelye fellépésének. Tíz éve kezdte Béres Ferenc e misszióját, hogy minél több helyen szálljon szépen a magyar nóta. Ebben sokat segítettek a Repülj Páva-műsorok. (Cserei) Á „főnökön" múlik A hét első napján hallottuk a rádióban, olvastuk a Hétfői Híreikben, hogy „Műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel együtt árusítják a. motorkerékpárokat a nagykanizsai Dél- Zala Áruházban.” Eddig a rövid hír, amely méltán váltotta ki nálunk is a kívánságot, hogy jó lenne megyénkben is hasonlóképpen árusítani a motorkerékpárokat. Nemrégiben jómagam is tanúja voltam — a gyulai ÁFÉSZ Vas_ műszaki boltjában — annak a jelenetnek, amikor az egyik motorkerékpárt vásárló érdeklődött az eladónál, hogyan kell levizsgáztatni a motorkerékpárt? A megkérdezett pontról pontra elsorolta, mi a módja annak. hogy a tulajdonos rendszámtáblához, forgalmi engedélyhez jusson. — És miért nem rendszámtáblával árusítják a motorokat? — Az a főnökön múlik — válaszolta az eladó —, mi miár Javasoltuk, mert több ilyen kíván, ság elhangzott a vásárlók körében. Nem tudjuk valójában, kin múlik ennek elintézése. Egy azonban bizonyos, hogy meg lehet valósítani, hiszen már van rá példa. Követni pedig azért is jó' lenne, mert eggyrészt kevesebb lenne a forgalmi engedély és a rendszámtábla megszerzése miatt munkaidő-kiesés — hiszen ennék elintézése legalább egy napot vesz igénybe, különösen azoknak, akik' a megye távolabbi részeiből hozzák be Békéscsabára vizsgáztatni motorkerékpárjukat. Másrészt el lehetne kerülni a tumultust a Volán békéscsabai Kazinczy utcai telepén, ahol a vizsgáztatás folyik; és a rendőrségen is, ahol a forgalmi engedélyeket adják ki, b. o. Megérett a meggy, az őszibarack és az alma Nyeftyanyije Kamnyi kertjében. Különleges kert ez. A város az azerbajd- zsáni olajbányászat egyik központja, cölöpökre épült több mint száz kilométerre a parttól, a nyílt tengeren. Nyeftyanyije Kamnyi annak köszönheti létét, hogy ebben a körzetben gazdag olajlelőhelyre bukkantak a Kaszpi-tenger fenekén. A fúrótornyok mellett hamarosan egész város épült, mely a lakások berendezése és kényelme tekintetében semmivel sem különbözik a szárazföldi városoktól. Csak a zöld terület hiányzott. Ezért a város lakói, valahányszor a parton jártak, vittek magukkal egy kis fölért a szigetre. így jelentek meg itt az első virágágyások. Jelenleg a zöld növénnyel borított terület eléri az 1000 négyzetmétert. BAU MEGHÍVÓ Egy nap szlovák településeken — EVETT már sztrapacskát?.- erős túróval. — Hát gőzönfőttet evett-e? A nagybánhegyesi utcasarkon fekete kendők alól záporoznak a kérdések. Ked »résén, szép magyar kiejtéssel csevegnek az idős asszonyok, de ha arrébb lép az idegen, máris szlovákra fordul a szó. Egymás közt beszélik csupán. Azt mondják, nem illik a szlovákot magyar ember előtt használni, hiszen nem értené, miről van szó. A szlovák bő szoknya, a három alsószoknya már itt sem kell a fiataloknak. A dalokat is csak az öregek őrzik. Említem, hogy szlovák bál lesz Csabán. Neveinek a mamáik: — Majd elmennek a fiatalok. Mi már amolyan bálba járunk... Néhány pillantást vetünk a nagybánhegyesi posztyenás (utcai tornácos) házaikra, a szlovák tannyelvű iskoláira és robogunk tovább. Tótkomlóson jó órányit időzünk Koppány János hires házi múzeumában. Az amatőr néprajz- kutató készségigei mutatja a komlósi szlovákok kiveszőben levő használati és dísztárgyait. A boroskancsókat, butéliákat, Bartos fazekas zománcozott, míves tányérait. Egy prédiká- ciós könyvet 1628-ból, tékát 1802-ből, székeket, padokat, pipáikat, munkaeszközöket. Felbecsülhetetlen értékű a gyűjtemény. Időnként benéz a múzeumba egy-egy helybeli öregember. Nézi az ifjúkorát. A szlovákok szövetsége, a békéscsabai népfrontbizottság és a városi tanács, a megyei művelődési központ meghívóján ez'áll: 1974. március 2-án 20 órától szlovák bál lesz a Csaba Szálló termeiben. Fellép a tótkomlósi Röpülj Páva Kör (énekesek, citerások, tamburá- sok) és a Balassi táncegyüttes. Közreműködik a tatabányai fúvószenekar és a Sigma együttes. Ezeket a „pozvánkákat” hordják szét a rendezők. A TÖTKOMLOSI művelődési ház igazgatója, Tejsi Mihály I várta már érkezésünket. Győr-1 san kérdezősködik: Mikorra jön értük majd a busz, kell-e méig műsor, tetszenek-e a próbán látott támburásaik? Aztán a Ház munkájára terelődik a szó. Két évvel ezelőtt Röpülj Páva Kört és 16 citerásbóil egy zenekart alakítottak. Szlovák nyelvű a műsoruk. Az idősebbek hagyomá-. nyozzák rájuk a dalokat. A Mi történt október 15-én című d^l is komlósi történetet idéz: Késes legények fogtak közre egy leányt és levágták hosszú haját Megbélyegezték. Ezt meséli el a dal, amit Manga professzor is magnóra vett Népi táncosaik legszebb produkciója a „Tótkomlósi • lakodalmas” és a „Tapsos stájer”. Közös műsoruk a „Tótkomlósi lányok a saslkinai farsangon” és a „Dimnyelopás”. A Röpülj Pávások 72-ben országos versenyen kaptak második helyezést. Rádiófelvételük is volt már. Március 12. és 17. között Pest és Heves megyében vendégszerepelnek. AZ IGAZGATÓ hosszan sorolja, mit tesznek a szlovák kultúra megőrzéséért Tótkomlóson. Beszél a gondjaikról is. Az anyanyelvet például csak a nyugdíjasok klubjában ápolják. Kellene már egy nyelvfidub. Sokba kerül a táncegyüttes népviselete, hiszen a ruhák többségét magánszemélyektől vásárolják. A naipokban is behoztak egy gyönyörű szlovák brokát szoknyát. Drágán ugyan, de megvette a Ház, hiszen ilyen szoknyát, amelyet csak a jeles napokon hordtak az asszonyok, ma már ritkán találni... Honismereti szakkör is kellene, de nincs, aki vezethetné. Pedig a hagyomány gyűjtés utolsó perceiben járunk. Napjainkkal a szlovák néprajz is átváltozik! A komlósiak fájlalják kicsit, hogy Battonya a nemzetiségi bá- zisközpont. Nemigen tudnak ők szlovák ügyben tenni. Tótkomlós 8 800 lakójának fele szlovák anyanyelvű. Így szükség lenne a nagyobb segítségre. A Budapesten székelő szlovák szövetségtől, úgy érzik, távol esnek, hiszen ritkán keresik Jel onnan a községet. A szolnoki rádió szlovák műsorát Tótkomlóson nem lehet hallani. A nemzetiségi kultúrát szív- Vel-lélekiicel ápolják. Jó helybe kerülne a segítség! Elbúcsúzunk. Az igazgató utánunk szól: Legalább százan megyünk Csabára! SZARVAS felé robog a kocsink. Köztudottan ott is sok szlovák anyanyelvű ember él. Meg ke® hívni őket a csabai bálba. Nemzetiségi klubjuknak jelenleg húsz állandó tagja van. Ez nagyon kevés. A művelődési ház munkatársai a napokban toboroztak újabb öt ven tagot. Csak az a meglepő -— mondják —, hogy akik a helyi szlovák tannyelvű iskolában végeztek, nem nagyon beszélik a nyelvet. Vajon miért? — Sokan közülük nem is szlo_ vák anyanyelvűek. Csak oda iratkoztak. Nekik nehéz elsajátítani a szlovákot — mondja Csáki Emília művészeti előadó. — A klubban majd fejleszthetik nyelvtudásúikat. Szarvason néhány lelkes asz- szony kezdeményezésére alakult a Röpülj Páva Kör és a színjátszó csoport. Harmincán vannak. A 72 éves Tomasovsz- ki néni közel 100 szlovák dalra emlékezik. Ezeket tanulják a pávások, akik már szerepeltek a rádióban, többször felléptek a járásban és a városban. Sikeres műsoruk a saját gyűjtésű Szarvasi fosztóka című népi játék és a „Szlovák, lakodalmas”. A művelődési ház május 12. és 18. között szlovák filmhetet rendez. Szeretnének több olyan kiállítást, mint amilyen a szarvasi származású Juraj Lau- ko pozsonyi naiv festőé volt. AZ ' EGYNAPOS megyei körút lassan végéhez ér. Csaba felé tartunk. Kondoroson leteszünk még néhány meghívót, plakátot. Üres a kocsi hátulja, elfogytak a pozvánkák. Űtitár- sam, Mázán Mátyás, a békéscsabai nénfronttitfcár megjegyzi: — Gond nélkül a nemzetiségi munka sem megy. ReLhy István
