Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
Sztrájlcielentéis Nyugat-Berlin is csatlakozott Nyugat-Bcrlinbeu sztrájkok miatt megbénult a közlekedés. Részben sztrájkolnak a postások, sőt még a rendőrségi hivatalnokok is. A képen a távbeszélőszolgálat sztrájkoló dolgozóinak felvonulása a városközpontban. • (Telefotó —' KS—MTI—AP) Megkezdődött az algíri szűk korú csucstalalkozo Március elején lezárul a csapatszétválasztás Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Szadat egyiptomi, Asszad szíriai, Bumedien algériai államfő és Fej szál szaúd- arábiai király szerdán megkezdődött szűkkörű algíri csúcs- találkozója döntő hatással lehet a közel-keleti események alakulására. A kuvaiti emír, aki Mobutu Zairéi elnök látogatása miatt nem vehet részt az értekezleten, telefonbeszélgetésben biztosította Szadat elnököt, hogy támogatni fogja a négyes csúcs minden határozatát. A Journal D’Egypte című kairói lap szerint a következő kérdések szerepelnek, az előreláthatólag két napig tartó szűkkörű arab csúcsértekezlet napirendijén : 1. Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodás végrehajtását követő időszak feladatai. 2. A szíriai fronton esedékes csapatszétválasztás és a genfi békeértekezlet második szakaszának kérdése, illetve az ezekkel kapcsolatos szíriai álláspont megvitatása. 3. Az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott olajembargó kérdése. Miután szerdán újabb jelentős terület került az egyiptomi hadsereg ellenőrzése alá a Szu- ezi-csaiorna nyugati partján, megkezdődött az egyiptomi— izraeli csapatszétválasztás következő sorrendben negyedik szakasza, amelynek végeztével február 21-én befejeződik a Szuezi-csatorna nyugati partjára behatolt izraeli erők kivonása. Ezt követően a vízi út keleti partja is egyiptomi ellenőrzés alá kerül, s március 5-én a megállapodásban kijelölt védelmi vonalak elfoglalásával lezárul a csapatszétválasztás folyamata. (MTI) I Kínai vélemény az olajválságról Koszorúzás! ünnepség a szovjet hősi emlékműnél Budapest felszabadulásénak 29. évfordulója alkalmából szerdán a Gellérthegyen megkoszorúzták a . szovjet hősök emlékművét. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a hála, a tisztelet és a tnegemlékezés koszorúját helyezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti bizottsága nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, továbbá Katona Imre, Somogyi Sándor és Nagy Richard a a pártbizottság titkárai; a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, parancsnoksága nevében B. P. Ivanov vezérezredes, F. K. íscsenko repülőal tábornagy és a Budapest nevét viselő alakulat parancsnokságának képviselői, a Fővárosi Tanács -nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök. Kelemen Lajos általános elnökhelyettes és Zatureczky Tibor, a Fővárosi Tanács pártbizottságának titkára. a budapesti fegyveres testületek nevében Farkas Mihály ezredes, budapesti helyőrségparancsnak, dr. Vörös Balogh István ezredes, a budapesti rendőrkapitányság helyettes vezetője, Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka koszorúzott. A koszorúzási Ünnepségen részt vett V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, valamint V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. A koszorúzási ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően a Budapesti Pártbizottság, a Fővárosi Tanács, valamint a fővárosi társadalmi és tömegszer- vezetek vezetőinek baráti találkozóián vettek részt a Fővárosi Tanács székházában. (MTI) Timár Mátyás fogadta N. fl. Gundobfnt Dr. Timár Mátyás, a Minisz- I lekedésügyi miniszterének első tertanács elnökhelyettese szer- helyettesét, aki a szovjet közdán hivatalában fogadta N. A. lekedési küldöttség élén tartóz- Gundobint, a Szovjetunió köz- 1 kodik hazánkban. Franciaország: nem enged álláspontjából Az európai gazdasági közösség kilénc tagállama szerdán reggel sem jutott megállapodásra arról a javaslatról, amelyet az Egyesült Államok terjesztett elő a washingtoni olaj- konferencián. A . „kilencek” megállapították, hogy alapvető nézeteltéréseik miatt nem tudnak egységes álláspontot kialakítani. Franciaország — az Egyesült Államok által szorgalmazott koordinációs csoport létrehozásával szemben — azt javasolta, hogy á gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet rnir níszteri tanácsa tanulmányozza, a washingtoni értekezleten elő-1 terjesztett különféle kezdemé-1 nyezéseket. Jean-Philippe Leoait, francia ], tájékozta tásügyi miniszter, a minisztertanács szerdai üléséinek végén közölte, a kormány utasítást adott a Washingtonban tartózkodó Jobert külügyminiszternek, ne engedjen a francia álláspontból. Közép-európai idő szerint, 16.30 órakor felfüggesztették a washingtoni olajértekezlet záróülését. Az AFP értesülése szerint a tanácskozást közép-európai idő szerint 18 óra tájban folytatták. Konfferenciakörökíbőll származó értesülések szerint az utolsó simításokat végezték a záróközleményen, amely alapjában véve az amerikai tervre épül. Csupán az van hátra, hagy a dokumentumban rögzítsék Franciaország külön álláspontját. Kína kedden egyetértőiig nyilatkozott Bumedien algériai elnöknek arról a javaslatáról, hogy az energia- és nyersanyag- ellátással összefüggő fejlesztési problémák megvitatására hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát. A pekingi állásfoglalásról Csi Peng-fej külügyminiszter tájékoztatta algériai kollégáját, miközben az Űj-Kína Hírügynökség — közvetett jelzéseként az ülésszakon várható kínai magatartásnak — visszaidézte az algériai külügyminiszter Csi Peng-fejhez intézett február 4-i üzenetének, azt a passzusát, amelyben az előbbi meggyőződését fejezte k\, hogy Kína „az el nem kötelezett országokhoz fog csatlakozni az ülésszak sikerének biztosítása végett”. A kínai sajtó mind ez ideig nem mutatott érdeklődést a folyamatban és előkészületben levő olaijértekezleték iránt. A pekingi lapok hírrovataiban még csak utalás sem található 'a vezető tőkés országok most folyó washingtoni tanácskozásairól, és a január .30-1 Bumedien- indítványt is csak a pekingi jóváhagyás apropójából idézték fel a lapok. Mindebből nem következik, hogy Kína közömbös az energiaproblémák iránt. A kínai párt elméleti folyóirata, a Hungcsi, amely a gazdasági vonatkozású cikkeket általában nem közli, februári számában terjedelmes tanulmánynak adott helyet a válság tanulságairól. Az „olajfegyver” alkalmazását egyértelműen indokoltnak és helyesnek minősítette, emellett pedig kifejtette, hogy a fegyver .,a szuperhatalmak hegemóniáját” is válságba sodorja. (MTI) A szocialista Jugoszláviáért Josip Broz Tito: Válogatott beszédek India független külpolitikát folytat Indira Gandhi indiai niniszterelnök egy választási nagygyűlésen kijelentette, hogy országa mindig független külpolitikát folytatott és folytat a jövőben is. A mini szteretook -asszony a belső helyzettel kapcsolatban rámutatott: az indiai nemzetgazdaság elég szilárd alappal rendelkezik ahhoz, hogy a je- jenileg-i gazdasági nehézségeket leküzdje. A kormány intézkedéseket tesz a tömegeik helyzetének megjavítására, mindenekelőtt a nyomor és a munka- nélküliség megszüntetésem Gandhi asszony élesen bírálta azokat az éllenzéki .pártokat amelyek néhány a Ham ban rernd- zavargásokat. provokáltak azzal a céllal, hogy a gazdasági nehézségekből politikai tőkét kovácsoljanak, (TASZSZ) A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Jugoszlávia köztiszteletben átló elnökének, Josip Broz Titónak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklődéist a magyar olvasóik táborában is.* A válogatás az. 1969 márciusától 1973 áprilisáig terjedő korszak beszédeit, interjúit, megnyilvánulásait mutatja be, köztük olyan rendkívül. fontos és érdekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is, mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez és tagjaihoz 1972 szeptemberében intézett levelet. A válogatás, éppen az említett korszak izgalmasságának és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitűnően megmutatja Titónak, mint pártvezetésnek és államférfiúnak egyedülálló szerepét a jugoszláv életben. Beszédesen bizonyítja a szerző politikai éleslátását, nagyszerű elemző képességét, el vh őségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében, a szocializmus-ellenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus és a kispolgáriság — elleni küzdelemben. \ Tito rendkívül élesen bírál, nem kendőzi a nehézségeket és fogyatékosságokat, de teszi ezt éppen abban — az általa tényekkel is gazdagon bizonyított — meggyőződésben, • hogy mindezt a jugoszláviai szocialista építés hatalmas eredményei, az általános nemzeti fellendülés keretei között kell és lehet csak helyesen megítélni. 1972 júniusában Moszkvában elhangzott beszédében mondotta: Jugoszlávia társadalmi termelése a legmagasabb százalék- arány szerint fejlődik a világon, s az utóbbi húsz évben átlag 7 százalékot''tett ki évente. A háború utáni időszakban a társadalmi termelés több mint négyszeresere emelkedett. Az ország lakosságának 36. százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, holott 1933-ban még 61 százalékúik a mezőgazdaságból élt*! Beszédein vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának és felkészültségének növelésére irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában. „Már a VI. kongresszus előtt (1952-ben — a szerk.), de főleg utána... a párt szerepe a társadalmi élet valamennyi fontosabb területén háttérbe szorult. Csak az eszmei irányítás feladata maradt meg neki. Persze ez is a szerepéhez tartozik, de ez nem elég. Olyan tagokra és olyan fegyelemre van szükség soraiban, hogy az egész tömeget képes legyen eszmeileg irányítani, egyúttal pedig meg tudja gátolni, hogy az osztályellenség olyan pozíciókat foglaljon el, amilyeneket különféle formában már meg is kaparintott” — mondja 1972 őszén, éppen, amikor viták tapasztalhatók az önigazgatás értelmezése, a nemzetek önállósága kérdésében. Tito tézise az, hogy a soknemzetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó integrációs erő, amely a szocialista termelési viszonyok mellett egyedül képes feloldani minden társadalmi é6 gazdasági ellentmondást A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály szerepének megmagyarázasahoiz, „So-
