Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
4 rttísmMEsa im február, t Mezőgazdasági könyvhónap A február 1-én kezdődő Mezőgazdasági könyvhónapra jó néhány új ismeretterjesztő és szakkönyveit adtak ki kiadóink, elsősorban a Mezőgazdasági Kiadó. Ezek közül mutatunk be ötöt érdeklődő olvasóinknak. Az első a „Gombatermesztés”, Balázs Sándor szerkesztésében. A gomba iránti érdeklődés világszerte nő, és az igények kielégítése gyűjtéssel szinte lehetetlen. Már régi törekvése az embernek, hogy ne csak a bizonytalan gyűjtésből fedezze szükségletét, hanem a gombát is úgy termessze, mint a többi kul-_ túrnövényt. A gazdaságos termést garantáló kiforrott technológia azonban hazánkban még nem eléggé ismert. Erről beszél a legapróbb részletekre is kitérve ez a kitűnő könyv. Meggyőzően, számadatokkal bizonyítja, hogy mennyire gazdaságossá válhat nálunk is a szakszerű gombatermesztés. Kádár Gyula szerkesztette a most megjelent „Borászat” cí- műszakköny vet. A borászatot legfelsőbb szinten oktató, ismertető szerzői gárda kitűnő munkát végzett. A borról mindent ösz- szegyűjtött: történelmet, a mai borászati üzem tervezését és berendezését, a szőlő feldolgozását, az erjedés kémiáját, a bor kezelésé^ tárolását és vizsgálatát, a borkülönlegességek és pezsgők készítését, a bor kereskedelmét és a bor bírálatát. A könyvet alapvetően a felső szintű borász szakembereknek szánták, de a témával ismerkedők is haszonnal forgathatják. Dr. Haraszti Ede írta „Az állat és a legelő’’ című könyvet, a mezőgazdasági könyvhónap egyik meglepetését. A szerző általában valamennyi legelő állatfajjal foglalkozik, mégis elsősorban a szarvasmarhára koncentrál, ezzel is hangsúlyozva, hogy szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztése korszerű legelők nélkül szinte elképzelhetetlen. Példákat közöl a nagyüzemi legelő- gazdálkodás megszervezéséhez, ismerteti a legelőn előforduló betegségeket, mérgezéseket és azok megelőzési módszereit is tárgyalja. A könyv elsősorban állattenyésztésünk közép- és felsőfokú képzettségű szakembereinek szól, de az oktatásnak is segédkönyvéül szolgálhat. A mondanivalót tíz ábra és harminc kép teszi szemléletessé. A „Gépjármüvek a mezőgazdaságban” című könyv Udvari György munkája. Mezőgazdaságunkban egyre inkább növekszik a gépkocsik száma és ezzel együtt jelentősége is. Nem tartanak viszont lépést e növekedéssel az út- és üzemviszonyok, ezért az itt használt személy- és tehergépkocsik élettartama, üzembiztonsága alacsonyabb az átlagosnál. Könyvünk a mezőgazdasági üzemeknek ebben a látszólag nem súlyos, de a valóságban igen jelentős nehézségeiben szeretne eligazítást, tanácsot adni. Az Akadémiai Könyvkiadó jelentette meg Molnár Béla „A sárgadinnye” című könyvét. A szerző két évtizedes kutatómunkájának eredményei mellett könyvében .figyelembe veszi a hazai és nemzetközi szakirodalom legfontosabb adatait is, az olvasó így részletesen megismerheti a növény történetét, származását, botanikai leírását és természetét. Hat kiadótól 33 mű a kínálat A pénteken kezd^ött 17. mezőgazdasági könyv óra hat kiadó vállalat összesen 33 művet jelentetett meg. több mint 150 ezer példányban. A legtöbb könyvújdonság, szám szerint 21 mű a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. Az Akadémiai Kiadó hat. a Műszaki Kiadó három, a Közgazdasági és Jogi, a Statisztikai valamint a Tankönyvkiadó egy-egy könyvet adott ki. A Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv tizennyolc fejezetben a legfrissebb adatokat teszi közzé. Több kiadvány foglalkozik a szarvasmarha-hizlalással, a baromfikeltetéssel, valamint a növénytermesztés technológiájával. KeMeményezés nőnapra A nődolgozók köszöntésére, a márciusi nemzetközi nőnap megünneplésére gondolva, érdekes kezdeményezésként ajándékajánló kiállítást rendez a Nép- művészeti Vállalat. A SZOT nőbizottságának támogató egyetértésével tárják az érdekeltek elé annak a népművészeti kamarakiállításnak az anyagát, amelyet február 5-én, kedden délelőtt 9 órakor nyitnak meg a főváros Szent István körút 26 szám alatti mintaboltjában* Közgyűlés a Tókai Színházban Eredményekben gazdag évet zárt a békéscsabai Szabadság Tsz Az eseményt Tzá^kdmegillető ünnepélyes keretek közt tartották meg január 29-én délelőtt a Jókai Színházban a békéscsabai Szabadság Tsz jubileumi évet záró közgyűlését. A termelőszövetkezet elnöke, Bagyinka György beszámolójában megemlékezett arról a negyedszázadról, amelyben a közös gazdaság kollektívája kitartó, szorgos munkával megalapozta egy valóban nagyüzemi eredményeket felmutató tsz gazdasági és politikai sikereit. A tsz tavalyi gazdasági éve még az elmúlt két és fél évtized legjobb esztendőinek sorából is kiemelkedik. A tavalyi esztendőben ugyanis az öt évvel korábbi 65 millióval szemben már a 102 milliót is meghaladta a tsz közös vagyona. Ugyanezen idő alatt az egy tagra jutó évi részesedés is több mint ötezer forinttal emelkedett, s így 1973- ban elérte a 25 ezer 700 forintot. A zárszámadási beszámoló a múlt évben tízmillió forintot érő kukoricát, illetve 3500 sertést és 14 ezer baromfit értékesítő háztáji ágazat tevékenységének elemzésével folytatódott, majd a közös gazdálkodás eredményeit részletezve, megállapította, hogy a szövetkezet legnagyobb és a hozamait is tekintve, legjelentősebb üzemága a növénytermesztés. Az utóbbi az ágazatok között gépesítettségének színvonalával is az élen jár. A 3 ezer hektáros szántó kétharmadát lekötő búza é® kukorica a tervezettnél 20, illetve 17 százalékkal termett többet hektáronként 1973-ban. Emellett azonban a többi növény — a lucerna, a zöldborsó, a zab — termesztésének eredményei annak ellenére sem kielégítőek, hogy a tsz tavaly jelentősen növelte a kémiai anyagok felhasználását, fokozta a növénytermesztésben dolgozók szakértelmét és korszerűsítette az üzem- szervezést Az üzemi feltételek az állattenyésztésben is javultak. Emelkedett a termesztett és előállított takarmányok minősége, a szakember-ellátottság, aminek következtében a szarvasmarhaágazat több mint 7, a baromfi- ágazat pedig 35 százalékkal teljesítette túl hústermelési tervét. Nem mondható el sajnos ugyanez — a ragadós állatmegbetegedések okozta elhullások miatt — a sertéstenyésztésről. A tsz mintegy 200 hektáros kertészete több év után, 1973- ban teljesítette először túl tervét. Ez is tükrözi, hogy javult a kertészetben dolgozó szakemberek közti összhang, az irányító munka, illeve szervezettebbé vált az ágazat tevékenysége, az ellenőrzés, szilárdult a munkafegyelem. Mindennek eredményeként burgonyából, paradicsomból, paprikából és hagymából tavaly az elmúlt évek legnagyobb termését takarították be. Nem kevesebb feladattal kellett megbirkóznia 1973-ban a közös gazdaság műszaki csoportjának sem. A szövetkezet a múlt esztendőben hét és fél millió forintért vásárolt gépeket, ugyanakkor a műszaki eszközök és felszerelések rendszeres karbantartásához a személyi és technikai feltételek a tsz-ben teljesen még nem alakultak ki. Ennek megoldása annál is inkább sürgető feladat, mert a gépesített termelés gazdaságosságát nagyban befolyásolja az eszközök kihasználhatósága. A „kapa nélküli” földművelés — amelyről 25 évvel ezelőtt az akkori tsz-alapítók még álmodni sem mertek — elsősorban függ a rendelkezésre álló gépek minőségétől és állapotától, másodsorban pedig a kemizálás mértékétől. A békéscsabai Szabadság Tsz 1973-ban 2 millió 200 ezer forint értékű vegyszert, illetve 4 és fél millió forint értékű műtrágyát használt fel a növénytermesztés hozamainak fokozására. Az elnöki beszámoló a gazdasági eredmények és a szövetkezet ügyviteli munkájának értékelése után, a tsz pénzügyi helyzetével foglalkozva, arról tájékoztatta a tagságot, hogy a közös gazdaság egy év alatt 12 easü>gi bibéi BiesiaiiBaaiojaaxaaiBaBsagaBBaBsiBBaaaasBBBasaf százalékkal növelte termelés! értékét, és 32 százalékkal a bruttó jövedelmét, amely végül is tavaly 300 ezer forinttal haladta meg a 31 milliót Bagyinka György beszámolója a zöldség- és takarmánytermesztés, az állattenyésztés fejlesztését, a szakmai hozzáértés fokozását, . a dolgozók, illetve a tagságnak már több mint 40 százalékát kitevő nyugdíjasok nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését célzó 1974-es tervek ismertetésével ért véget. Ezt követően Fabulya György, a tsz ellenőrző bizottságának, Szili Zsigmondné pedig a közös gazdaság nőbizottságának munkájáról adott számot a közgyűlésnek. A beszámolok * a..hoz: zaszolasok után a közgyűlés módosította a tsz alapszabályzatának egyes pontjait, majd a szövetkezet vezetői a gazdaság kilenc szocialista brigádjának versenyét értékelve. átadták a győzteseknek járó jutalmakat. A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet jubileumi zárszámadásának résztvevői az ünnepi közgyűlés befejeztével a Jókai Színház művészeinek előadásában megtekintették a „Kör négyszögesítése” című darabot K. E. P. Siűfs László: Pokoltűz KISREGÉNY 11. Kint az országúton szekér haladt el. megrakva bútorokkal, használati tárgyakkal, köztük ült a család aipraja-nagyja. Zsuzsát a kerekek nyikorgása visz- szairántotta a valóságba. — Költözködnek? Vasárnap? — nézte csodálkozva. Magam is furcsállottaim a dolgot de miattam akkor az egész falu elköltözhetett volna. Hanem Zsuzsa most már felállt a fűből. — Szeretném, ha Flőni nem tudná meg, hogy el akartam utazni — mondta. Tudta az akkor már régen. Első dolga volt hogy engem Pirinél kerestessen. Piri meg a vendéglő ajtajából látta, amikor futottam a busz után, és Flórián ebből rögtön megérezte, hogy miért futottam. Szükség lett volna pedig rám a fúrótoronynál, amint ez kiderült Le kellett szakítani a kútról a rossz zárószerkezetet, szabad utat kellett biztosítani az égő gáznak, nehogy az robbanjon — és ez az én reszortom volt Rábíztál,- egy másik brigádra, mert Flóriánéi? egyéb, veszélyesebb munkát végeztek. Mii ketten azonban minderről semmit sem tudtunk. Zsuzsa az országúton belém karolt. — Hánv kilométer van még háitra? — kérdezte. — Még vagy három — mondtam. — Lehetne legalább háromszáz — sóhajtotta. Magiamhoz szorítottam és úgy mentünk tovább. A nyár végi táj annyira elütött attól, amiben az előző nap délutánjától fogva én megszakítás nélkül benne voltam, hogy gondolni sem akartam az iszapesőre, sárra, izzadságra, piszokra, a tűzre. Szabadabb lett az én tiizern útja is. Csak a ruha volt rajtam változatlan. i — Visszakísérlek és én is átöltözöm — mondtam Zsuzsának. — Miért? ■— nézett rám kérdőn. — Én itt végeztem! — mondtam. — Ennek semmi érteim© — mondta Zsuzsa. Nem hallgattam rá. Meg aztán a figyelmünket hamarosan elvonta egy másik ökrös szekér. Jött az országúton az is. a falu felől, megrakodva, mint az előu ■Z&t holrniinka.l.
