Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
Jósé Marti Érdemrenddel tüntették ki az SZKP főtitkárát Kép az emlékezetes nagygyűlésről: Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára (balról) és Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Leonyid Brezsnyevet, az ; SZKP Központi Bizottságának „• főtitkárát szerdán Havannában t! a Jósé Marti Érdemrenddel tün- ; tették ki. A kitüntetést Osvaldo. Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke nyújtotta át a főtitkárnak. Ez alkalomból mondott beszédében Dorticos megállapította, hogy Leonyid Brezsnyev a . kubai forradalom győzelmének ; első napjaitól a kubai nép hű barátja — Az önok pártja, élén a lenini Központi Bizottsággal és a v szovjet állam — mondta a szó- ' nők — igen nagy tekintélyt vívott ki nemzetközi színtéren. A . függetlenségükért küzdő népek — minden rágalmazó kiagyalás ellenére — biztosak abban, hogy a Szovjetunió, amely óriási politikai, ideológiai, gazdasági és ,katonai potenciállal rendelkezik, „ a szocialista közösség országaival együtt megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. A kubai forradalom — a gazdag hősi hagyományokat újjáélesztő nép műve — a modern világ jelenlegi változásainak egyik leg- lelkesítőbb példája. — Az ön személyében — fordult Dorticos a kitüntetetthez — népünk, amely elérte a politikai öntudat magas színvonalát, és megőrizte magában a hősi harcok forró lelkesedését, a nagy szovjet népnek és Lenin dicső pártjának adja meg a tiszteletet. Az ön ragyogó és tartalmas .beszéde, amelyet tegnap a Forradalom téren a sarló és kalapácsos zászlók, valamint a mi csillagunkkal ékesített lobogók alatt összegyűlt hatalmas tömeg hallgatott meg nagy figyelemmel, örökre emlékezetes marad számunkra. A kitüntetés alkalmából mondott beszédében Brezsnyev ki- i jelentette: A Szovjetuniót és Kubát egye- l sítő barátság fejlődését és elmélyülését a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a szovjet állam mindig lankadatlan figyelemmel fogja kísérni. A magam részéről mindent megteszek, hogy hozzájáruljak ehhez a nemes ügyhöz. A kitüntetést a Szovjetunió és a szocialista Kuba közt létesüli szilárd, őszinte barátság és megbonthatatlan testvériség jelképeként fogadom. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy, általában a kommunistáknak, köztük a szocialista országok vezetőinek jellemző vonása, hogy minden felmerülő kérdést a dolgozó ember szempontjából . közelítenék meg. — Amikor — mondotta — mi a Politikai Bizottságban és a kormányban számos fontos kérdést tekintünk át, döntéseket hozunk velük kapcsolatban, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy milyen jelentőségűek lesznek ezek a döntések a dolgozók széles tömegeire. — Ennek a célnak van alárendelve egész pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenysége is. A tartós béke, a nyugodt alkotó munka, a holnapi napba vetett hit — ez az, amit mindennél jobban akarnak a városainkban és falvainkban élő emberek milliói. — Minden külpolitikai erőfeszítésünk arra irányul, hogy biztosítsuk a tartós békét, megbízhatóan megvédjük mindazt, amit a név alkotott és alkotni szándékozik. — Mindez természetesen nemcsak a Szovjetunióra vonatkozik. Ez az önök országának, a többi testvéri szocialista országnak és kommunista pártjaiknak politikája is. Époen ezért érzik magukat annyira közelállónak egymáshoz, ezért egyesíti őket ilyen szoros, megbonthatatlan barátság. Mindenki egyért — eay mindenkiért: ez a nemes szabály teljességgel alkalmazható a szocialista országok közti kapcsolatokra. A barátság megkétszerezi erőinket. Barátságunk közelebb hozza annak a nagy célnak a megvalósítását, amelyért pártjaink küzdenek. Nincs szebb és nemesebb ennél a barátságnál.” A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a forradalmi kormány szerdán fogadást adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tiszteletére. Tegnap folytatódtak a szovjet—kubai megbeszélések. Megkezdődtek a Magyar—NDK tárgyalássá Horst Sindermann, a Német' Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét A koszorúzásnál jelen voltdr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István külügyminiszterhelyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Bérces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke az Országház Vadásztermében ebédet adott Horst Sindermann tiszteletére. Részt vett az ebéden Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre, Karakas László, Púja Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. Délután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke tárgyalást folytatott az Országház minisztertanácsi termében. A két kormányfő tárgvalásán részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszterhelyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, illetve Wolfgang Rauchfuss. az NDK miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Herbert Krolikowskí külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Horst Sindermann életrajza Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság■ Minisztertanácsának elnöke 1915. szeptember 5-én született Drezdában. 1929-ben lépett a Német Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1933-ban antifasiszta tevékenység miatt letartóztatták és 9 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1935-ben 6 évi fegyházbüntetésre ítélték. Fegyházbüntetésének letöltése után, 1945-ig a sachsenhauseni és a mauthause- ni koncentrációs táborokban raboskodott. 1945 és 1947 között a drezdai és Kari Marx Stadt-i megyei pártlap főszerkesztője, majd 1950-ig a járási pártbizottság első titkára Kari Marx Stadt- ban és Lipcsében. 1950-től 1953-ig a Halle megyei pártlap — a Freiheit — főszerkesztője. 1954 és 1963 között az NSZEP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. 1959-ben a KB póttagjának, 1963-ban a KB tagjának és PB póttagjának választották, 1967- től a Politikai Bizottság tagja. 1963-tól 1971-ig a Halle megyei pártbizottság első titkára volt. 1971. május 12-én az NDK Minisztertanácsának első elnök- helyettesévé, 1973. október 3-án pedig az NDK Minisztertanácsának elnökévé választották. 1963-tól 'az NDK Népi Kamarájának tagja. Több magas állami kitüntetés tulajdonosa. Nixon üzenetei intézett a kongresszushoz Üzenetében Nixon elnök a legnagyobb figyelmet az energiaválság leküzdésének szentelte. Foglalkozott gazdasági, kereskedelmi kérdésekkel, ég a nemzetközi politika néhány vonatkozásával is. Tíz pontban vázolta fel az idei évre tervezett bel- és külpolitikai programját. Első helyen említette, hogy leküzdik az energiaválságot, és azt ígérte, hogy nagyarányú beruházások- : kai megkezdi az Egyesült Államok felkészítését az energiafogyasztás térén az önellátásra, finnek érdekében a következő öt évben a szövetségi költség- vetésből tízmilliárd dollárt költenek új energiafajták feltárására, s a magánipar ennél talán tízszerte többet is. A nemzetközi politikáról szólva megemlítette, hogy az Egyesült Államok idén tovább tárgyal a' Szovjetunióval a hadászati fegyverek korlátozásáról, és más országokkal együtt folytatja erőfeszítéseit az Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentéséért. Megígérte, hogy tovább kutatja az eszközöket Latin-Amerika problémáinak összehangolt közös megoldására. (Reuter) Szibériai utazás Olajon úszó sziget Elnézem a higanyszál téli visszavonulását. Északi szél riogatja, süllyeszti a nulla-fok alá. Kemény idő. Nem szeretem a telet, mostanában egyre többször gondolok azokra a szibériai barátaimra, azokra a derék szovjet emberekre, akiket a nyáron, két hétig tartó utazás sorén megismertem, megszerettem. Akik a 40—50 fokos hidegek említésére is csak legyintettek: nyicsevo! Iván, Mikul, Andrej és a többiek, akikkel együtt hajóztunk az Irtis és az Ob hátán, együtt jártunk az átalakuló-újjászülető partokon. Sokat gondolok rájuk ezen a télen, fölidézve a sok közös élményt, a szép és érdekes emlékeket... Üszik az Irtis vizén a Cser- nisevszkij, ez a pompás, kényelmes, nagy hajó. Üszik az éjszakában, a csillagos, világos szibériai éjszakában. Mindenki a fedélzeten, a korlatnak dőlve, még visszaintegetve a partra. a kikötőbe, a búcsút ; integetőknek. Aztán egy elköszönő kürtszó, és a folyó közepére fordulva még jobban nekilendül a hatalmas haiótest. Lassan eltűnnek Jobolszk fényei. Elkezdődött az egy hétig tartó hajóút. Felfedező utunk — Nyu- gat-Szibériában. Valősácros Eldorado Szibéria az utóbbi években legendás hírre tett szert; mint az energiahordozók kimeríthe2 ÜMZBS 1874. FEBRÜÄR !*, teilen kincsesházót emlegetik. Azt tartják: valóságos Eldorádó, a föld leghatalmasabb olaj- és gáztartalékaival. És itt vannak ezen a földön a Barátság Kőolajvezeték forrásai is. Mérhetetlenül gazdag források. Reggel a hajó szalonjában tájékoztatót rendeznek vendéglátóink. Konsztantin Jakovle- vies Lagunov, a tyumeni író- szövetség titkára az informátor. Előkerült a térkép a „Tyumensz- kája oblaszty” szemléltetésére. Hatalmas terület ez, sokszorosa Magyarországnak: 1,5 millió négyzetkilométer. A sűrűbben lakott déli részektől föl északig, az Ob torkolatáig, a Jamal-fél- szigetig terjed, ahol bizony már sokkal kevesebb a település. Nagvobbrészt az Ob vízgyűjtő- területe ez, de a keleti részen seregnyi más folyó erezi még a térkénét. És a tavak ezrei. És ez a folyós, tavas, mocsaras terület — mint Lagunov elytárs mondja —, mind olvan, mint egv úszó sziget — az olajon. Hozzáteszi, hoav mindez itt nem úidonság. Már a harmincas években, amint az ország gazdaságilag lábra állt. megie- lent a Közép-Ob vidékén.az első geológus-expedíció. Ma már százával vannak fúrótornyok. gázfáklvák jelzik a kutatók ú+iát. A kísérő^ázt még sok holvütt el kall égetni. de he- lvi felhasználására is készülnek tervek. Ezurmitnak már van gázzá] működő hőerőműve. Ilyen hőköznnntok segítik maid Szibéria ^ölmeierf+Scój^. £rnV>a--ri ek valóbbá szelídítését a jövőben. Másnao reggel Fanti-Man- sziíszk kikötőiében áll a hajónk. Üdvözlés, motorosok felvonulása — a szövi et nőnek Viszik a kiilörihlicrek előtt. A nagv forgalmú, haiők- k»i tjczálvokkpi lüv+o+ő kikötőből fenyves hegyoldalra kanyarodunk. Kedves faházak után régi kőépületek következnek, majd új, panelekből rakott házóriások. Chanük és many sík föld] én A tyumeni terület chanti- manysj nemzetiségi körzetének központjában vagyunk, egy félmillió négyzetkilométeres terület központjában. A körzeti párttitkár, Leonid Georgievics Tajmatov — maga is chanti származású — tart beszámolót a városi kultúrház nagytermében. Utána filmvetítés is kiegészíti. Mi, „nyári szibirjá- kok”, most fogalmat alkothatunk az itteni tél emberpróbáló nehézségeiről. Robbanás, fúrás, útépítés vezetékfektetés közben láthatjuk a pufajkás, fülvédősapkás embereket. Látunk a jégcsapok piramisába fagyott fúrótornyot. Gőzgomolyag és hóvihar keveredik a vásznon. Hegesztők pisztolya villámlik az őriáscsövek mellett, amint összevarriák a vezetékereket. S látunk rénszarvasszánt és repülőgépet, aminthogy az iskolásgyerekek rajzán is egymás mellett a sítaln és a helikopter, az ősi fenyőik és a mai olajkutak. Ők már ilyennek ismerik meg világukat. Nyelvrokonaink, a manysik és a chantik — vagy, ahogy nálunk szokottabb, vogulok és osztyékok földjén elfogódottan állunk mi, magyarok: Regulyra, Munkácsi Bernátra, Pápai Józsefre gondolunk, %kik a múlt században nagy nyomort, ínséget — ugyanakkor páratlan népköltészeti kincset találtak itt kutatóútjukon. Simái Mihály (Következik; 2. Rokonok között)
