Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
Ülést tartotta Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának a természettudományi kutatások helyzetéről szóló jelentését. Hazánkban ma már 20 kutató- intézet, 197 egyetemi tanszék és 2 további kutatóhely foglalkozik természettudományi kutatásokkal. A kutatók mindinkább részt vállalnák a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években megnövekedett a hasznosított szabadalmak, valamint a szerződésas munkák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szétaprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája között nincs megfelelő összhang és együttműködés. A természettudományi kutatások eredményeit így elsősorban az egyes ágazatokon belül használják fel, s csak kisebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudományokban. A kormány a jelentést elfogadta és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dolgozóit s a tanszékeken működő tudományos kutatókat. Ai Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi címerek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozásának szabályozására. A kormány a javaslatot elfogadta a helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gyakorlatot szabályozva, a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kifejezésére a jövőben jelképként címert alkothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljárások során még azzal együtt sem használható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre' méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésere, miután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Orvostovábbképző Intézetet az elmúlt év végén egyetemi-jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját a rektori teendők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 4 helyi címer és zászló használatának, a díszpolgári cím adományozásának szabályozása Az MTI hírmagyarázója írja A tanácsok népképviseleti- ónkormányzati szerepének növekedésével az elmúlt esztendőkben előtérbe került a települések helytörténetének, haladó hagyományainak kutatása, felelevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer és zászló használatára, a díszpolgári cím adományozásának lehetőségére. (Az elmúlt esztendőkben Budapest és az ország 35 más városa alkotta meg a település címerét, használta rendezvényeken, helyi ünnepségeken városhoz való tartozás kifejezésére, a társadalmi tevékenységért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, oklevelek díszítésére. Néhány esetben helyi, városi zászlókat is használtak. — ez egyébként külföldön már széles körű gyakorlat. Számos tanács adományozott továbbá az elmúlt években díszpolgári cimet, igaz, nem egységes tartalommal, jelentőséggel). Az alkotmány rendelkezik a Népköztársaság címeréről és zászlajáról, s minisztertanácsi rendelet szól a Népköztársaság címerének használatáról. Ez a rendelet azonban a helyi címerhasználatról nem intézkedik, s egy 1970-ben kelt utasítás is — utalva a várható szabályozásra — csupán ajánlási jelleggel határozta meg a helyi címeralkotás alapelveit. A Minisztertanács mostani határozata egységesen szabályozza mind a helyi címer és zászló alkotását és használatát, mind a díszpolgári cim adományozását. Kimondja, hogy a helyi címert és zászlót a fővárosi, a megyei városi, a városi, továbbá különösen indokolt esetben — előzetes engedély alapján — a • nagyközségi és a községi tanács alkothat. A helyi címer a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztársaság címerét nem helyettesítheti. Ha az államigazgatási tevékenység során a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető fel. A ke^yi címer használható — egyebek között — a tanácsülés meghívóin, felhívásokon, programokon, terveken, a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon, a tanács által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, ünnepségeken, rendezvényeken, a külföldi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagandában, A helyi zászló egyszínű anyagon a helység címerét és nevét tüntetheti fel, nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság zászlaját, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját. A helyi zászló kitűzhető például a tanács ülésein, a település életének jelentős eseményein, megkülönböztetésül több község részvételével tartott rendezvényeken, s az állami és a vörös zászló-^elsőbbsége mellett a tanácsi szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein. A minisztertanácsa határozat kimondja, hogy a díszpolgári cím a település és a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adományozható. A cím adományozását jelentős évfordulókhoz állaimj vagy helyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a helyi politikai, társadalmi és tömegszervezetek véleményének kikérésével a végrehajtó bizottság készíti elő és terjeszti a tanács elé. A helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról, valamint a díszpolgári cim adományozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtására a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke utasítást adott ki. Rendelőintézet — utókezelésen A történelem tanulsága, hogy mindent meg kell fontolni. Kétségbevonhatatlan bölcsesség, jó tulajdonságunk drága éke. Még Szeghalomban is! ■ Vajon ki merné elvitatni azoktól, akik a járási rendelőintézet körül bábáskodtak? Olyan alapos tökéllyel szívlelték meg a történelmi' útmutatást, hogy szavahihető emberek szerint még az egek is megnyíltak. Az ám, mert volt idejük. Amikor a járási rendelőintézet tervezését elhatározták, 1962-őt írtak. S mire átadták rendeltetésének, 1972-őt, Jó munkához idő kell. Lépésről lépésre, szívós elszántsággal, s a gyümölcsöző együttműködésből fakadó magabiztossággal az illetékes szervek egyre közelebb kerültek az elhatározás megvalósításához. 1967-ben már a programtervezetet is egyeztették, miközben szegről végről mindent tüzetesen megvizsgáltak, nehogy hiba csússzon a számításba. Az alaposságnak meg is lett az eredménye. Mégpedig egy újabb tárgyalás, melyet engedélyezési tervbírálatnak neveztek el, hogy a tárgyalások dzsungelében illő módon el tudjanak igazodni. Ezt 1968-ban tartották meg. A hatóságok elkészítették szakvéleményeiket, s kí-ki elmondta kifogásait és javaslatait. A beruházó ekkor gondolkodóba esett, s hogy lélegzethez jusson, az idő pedig ne teljen hiába, 1969-ben újabb egyeztető tárgyalást tűzött ki. A hatóságokat azonban ezen a tárgyaláson senki sem képviselte. Nem volt hát kifogás sem. Ekkor ütött a boldog óra. Nosza, hamar hozzáláttak a kivitelezéshez. Ment minden, mint a karikacsapás. A munka haladt, a rendelőintézet épült, és egy szép napon fel is épült! Ezután átadták rendeltetésének. Az átadás úgy történt, ahogy minden átadás történni szokott. A hibákat feljegyezték, aztán kipihenték a fáradalmakat. Ezután jöttek a hétköznapok. Ahogy követte egyik nap a másikat. úgy szaporodtak a szóbeszédek, hogy bizony a rendelőintézet körül baj van. 1973- ban erre már a szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottság is felfigyelt. A rendelőintézetnek ugyanis a járás tíz községé, nek betegeit kell ellátnia. A Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt évben tartott vizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy a rendelőintézet egy hónap alatt csak három községből jelentkező betegek közül 194-et küldött Békéscsabára, illetve Gyulára szakrendelésre, mert a röntgengépük elromlott. Kiderült az is, hogy az új intézetnek nincs sem orvosi, sem asz- szisztensi szobája, a leletezó helyiség pedig kicsi, de hiányoznak a szociális ellátást szolgáló helyiségek is. Nincs betöltve a belgyógyász és a fül-orr-gége státus sem. Megfeledkeztek a létesítmény szabályszerű nyilvántartásba vételéről is. Sem a nagyközségi tanács mint beruházó, sem pedig a gyulai kórház mint «első üzemeltető, nem végezte el. Ennek következtében az üzemeltető nem tudja biztosítani a felújítási fedezetet a rendelőintézetnek. Hogy miért ez a feledé- kenység, arra még a népi ellenőrük sem tudtak választ találni. A vizsgálat óta azonban új röntgengépet kapott az intézet. Nyilván az illetékesek már a NEB-vizsgálatot megelőzően is tudtak a hiányosságokról. Sőt, az átadás-sorozatoknak mindé» bizonnyal nemcsak az volt a céljuk, hogy egy elfeledni vélt magyaros szokást felelevenítse nek, mely szerint ahhoz, hogy valamit jól csináljunk, azt legalább háromszor kell megcsinálni. Márpedig a szeghalmi járási rendelőintézetet háromszor adták át. Először a nagyközségi tanácsnak, a tanács átadta a gyulai megyei kórháznak. Nagy megfontoltságról tett tanúbizonyságot a gyulai megyei kórház, amikor a rendelő- intézetet a. szeghalmi utókezelő kórháznak adta át üzemeltetésre. Csak elismeréssel lehet szólni a pontos diagnózisért. Ugyanis a járási rendelőintézet már 1972-ben utókezelésre szorult. Illő volna már befejezni „a gyógyítgatást”, hogy a rendelőintézet maradéktalanul eleget tehessen feladatának. Ha » fontolgatás nem is, de a megfontoltság mindenesetre ezt sugallja. Serédi János Ételbár-bemutató a fővárosban Ä KERIPAR megkezdi© a gyártást Á kereskedelmi berendezéseket és gépeket gyártó vállalat Magyarországon most meghonosodó üzlettípus, az ételbár teljes berendezését mutatta be csütörtökön az újságíróknak Dolmány utcai gyáregységében. A korszerű vendéglátást és táplálkozást szolgáló ételbár akár önálló üzletként, akár meglevő vendéglátó üzem, például szálloda, eszpresszó külön egységeként üzemeltethető. A berendezés étkező, tároló, tálaló, kiszolgáló pultsorbpl, elektromos 3 ímmm ” 1974, FEBRUAR t.. sütő-főző készüléksorból és bárszékekből áll. a készülékeket, a pultokat a KGST-szabvány ajánlásainak és a vendéglátóipari méretrendszer követelményeinek megfelelően olyan építőkockaelemekből alakították ki, amelyek lehetővé teszik különféle típusú és kapacitású üzletek berendezését. Az ételbárban közvetlenül á pultnál ülő vendégek előtt — konyhakész, sütésre-fő- zésre teljesen előkészített nyersanyagból — készítik az ételeket korszerű szagelszívó-berendezés „védelme” alatt. A KERIPAR az idén a hazai vendéglátóipar megrendelésére 25 ételbárt állít elő, jövőre pedig már exportra is jut a korszerű üzletberendezésekből Filozőfiavizsga, Képünkön balról a tanár, dr. Kaposi Márton adjunktus, jobbról a vizsgázó Pásztor Béla. a megyei Statisztikai Hivatal munkatársa * Másfél ezren vizsgáznak az Oktatási Igazgatóságon Folynak a félévi vizsgák az MSZMP Béikés megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán, Január 8 és február 5 között csaknem másfélezer hallgató ad bizonyságot felkészültségéről. A Marxizmus—Leninizmug Esti Egyetem általános tagozatán 950-en, szakosító tagozaton 220- an, a kiegészítő szakosítón közel 200-an ismerkedtek a filozófia, a politika! gazdaságtan, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetének elméleti kérdéseivel. Az eddigi tapasztalatok szerint az 51 osztályban eredményes volt az előadások, szemináriumok sora. A hallgatók a korábban megszokottnál jobban tudják az elméleti-politikai alapfogalmakat, mindjobban Ismerik az összefüggéseket, javult bizonyt, tásí készségük. És még néhány Az utolsó megbeszélés a vizsga előtt. MSkő. László men, lóg és Boros Gábor, a Híradótechnikai Vállalat műszaki ellenőre. számadat: betegség, külföldi utazás és más okok miatt a hallgatóknak mindössze öt százaléka nem tud vizsgázni a rendes vizsgái dőszafcban; az eddigi magasabb követelmények ellenére csak minden ötvenedik hallgatónak kell utóvizsgát tennie; a várható vizsgaátlag — az eddig lezajlott vizsgák bizonysága szerint — 3,5 és 4,0 között lesz. Ez a hallgatók jó munkájára vall.
