Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
A munkasntüretödésröl Senki sem születik olyasénak Ez az év is jól kezdődik A Békés megyei Népújság és a Centrum Áruház karácsonyi—szilveszteri rejtvénypályázatának eredményhirdetése O lvasom egy statisztikáiban, hogy a magyar munkásság 4 százaléka érettségizett, hogy • 51 százaléka elvégezte, 45 százaléka pedig nem fejezte be a nyolc j általánost. Azt hiszem, ez a j három arány nem megnyugtató. Mégcsak nem is elfogadható, hanem iníkább nyugtalanító. Mert, ha 10 munkás közül öt nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, abban az is benne van, hogy kettő vagy három, vagy egy-kettő öt, hat, vagy ki tudjjg talán még any- nyi osztályt sem végzett A műveltebb, a világot, a társadalmat jobban ismerő ember pedig jobb munkás, többre képes, többet tud adni a közös cél, a szocialista társadalom kiteljesítéséhez. Ezek alapigazságok, és nem fér hozzá kétség, hogy csak ebből a nézőpontból közelíthetők meg. Sem a megnyugvás, sem a belemagyarázás nem alkalmazható, mert súlyosan téves útra vezetnék a vizsgálódó embert. Marad tehát egyetlen, az őszinte, bár nehezen járható: a tények követelte út, hogy a muhkásművelödés lényegéről és szükségességéről elmondott szavaink, javaslataink, határozataink (van belőlük éppen elég!) teremtő, érlelő valósággá lehessenek. Ha még éhhez hozzávesszük ajzt, hogy 1965-ben a munkás- háztartásokban egy családtagra 630. 1972-ben pedig 883 forint kulturális kiadás jutott, és azt is, hogy a felmérések szerint egy munkás 1971-ben 60 forintot költött könyvvásárlásra, újabb adatok birtokába jutunk, és megfelelően felhasználhatjuk azokat is. Lehet, hogy van, aki azt mondja: a 253 forintos emelkedés kitűnő! Mások nagyon is kevésnek tartják; az igazság talán valahol ott van, hogy az emelkedés nem nagy ugyan, de kétségtelen, hogy a munkás- művelődés gyorsuló és bővülő folyamatát tükrözi. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy miből adódik a hét esztendő 253 forintos emelkedése, már nem juthatunk egyértelmű eredményre. Egyrészt, mert az 1965 óta eltelt időszakban megdrá- igultak a kulturálódóssal kapcsolatos szolgáltatások, drágult a könyv is (bár szebbek, mint voltak) — és az is kérdés, hogy a szóban forgó 253 forintban milyen arányban szerepelnek olyan határterületek, amelyek csak közvetve járulnak hozzá a művelődéshez? Érdekes adat, hogy 1971-ben átlag 60 forintot költött egy munkás könyvek vásárlására. Átlagban igen kis összeg ez, két-három közepes árú könyv mindössze, mégis meg kell jegyezni, hogy ezzel a hatvan Hadárszárnyas repülőgép A Szoóaűisztyicseszkaja Iru dusztnija című szovjet, lap közölte, hogy a szovjet szakemberek elkészítették az első madár- szárnyas repülőgép a „Mahol. jót” 2,35 kilogramm súlyú modelljét, amely méteres szárnyaival csapkodva tel iß emelkedett a levegőbe. A madárszámyas repülés elméletének- kidolgozásában a tervezőknek segítettek az állatroor- íológiaá és ökológiai intézet munkatársai, akik a madár_ szárnynak több miint húsz rejtélyét tárták fel. A fent idézett szovjet lap megjegyzi, hogy a ..Maholjót’ teherbíró képessége lényegesen nagyobb, mint a repülőgépé és a repülőgépnél kétszer, a helikopternél pedig hétszer gazdaságosabb (MTI) forinttal a munkásság az értelmiség és a parasztság k ö- zött helyezkedik el! Ha csak ebből az egyetlen tényből, ebből a hatvan forintból indulnánk tovább vizsgálódásainkban, egyre bonyolultabb és sokat mondóbb felfedezésekre juthatnánk. Csak említésképpen; a hatvan forint tíz év alatt is csak húszkotetaa házikönyvtárat eredményez. De milyen könyvtárat? Milyen könyvekből? Nyilván — és erre is számos felmérés válaszolt már — szépirodalomból, könnyű szépirodalomból elsősorban. Sót — és hogy lássuk miről van szó, és mi a teendő — túlnyomórészt gi coses, selejtes művekből. Csak a könyvesboltok forgalmát kell figyelnünk: az érzelgjös-csodaszép művész- regények. a felületen fecsegő útleírások, a krímik és más egyebek viszik el a pálmát. Még egyszer hangsúlyozom; ha ezt nem látjuk, évekre konzerváljuk a rosszat, a kétségtelen változó-bővülő érdeklődés sokszor még mindig meghatározó vadhajtásait. Arról nem is beszélve, hogy szakmai ismereteket bővítő könyvet alig vásárolnak az emberek. (A hobby- könyvek nem ide tartoznak.) Egyrészt, mert az igény még erre nem érlelődött meg általánosan, másrészt mert jószerével nem is kapnak ilyenéket. Kiadói politikánk egyik legkró- nikusabb betegsége ez. Ha pedig nincs népszerűén, közérthetően megírt szakmai könyv, akkor hiába az a törekvés, hogy a munkásság általános műveltségével együtt szakmai műveltségét is bővíteni szükséges. A különböző tanfolyamok, továbbképzések nem elegendőek erre. Senki sem születik olvasónak. Senki nem hozza magával azt. hogy tudja; olvasás és művelődés összefüggő fogalmak, egyik nem létezik a másik nélküL A könyvekhez már az általános iskoláiban el kell vezetni a kisgyermeket, és aztán végig erősíteni ezt a kapcsolatot a középiskolán át tovább és állandóan. Körültekintő könyvkiadás, hatásos könyvpropaganda és sok, jól IIL Az Árpád-ünnepség Emlékezünk az Árpád-kori időkről. A szomorú napokról, amikor mezítlábas paraszti Árpád-ivadékok állták körül az emlékművet. A hivatalos kormányzat és a király soha nem képviseltette miagát, mert félt, hogy a mezítlábas tízezrek éléneklik Kossuth Lajos nótáját. A mi dolgainkról emlékezünk, a máról, ahogy elődeink soha valóra nem vált reményeiből tanultunk. A földosztásról, a szövetkezésről. A sátrak előtt, a lacikonyháknál, a céllövöldéknél hullámzik a nép. A fák alól, a bográcsokból pörkölt szaga csapódik. A szónok Péter János külügyminiszter. „Árpád itt vívta az egyik nagy ütközetét, Zalán fejedelemmel, bolgár seregekkel, itt mérkőzött keresett hont. Ezen a területen első nagy véres ütközeteit vívta a magyar nép létéért, és ahogy a vers mondja, kilenc évszázadnak vérzivatarai között sokszor ontotta vérét a magyar nép, hol a saját létéért, hol idegen érdekekért. Nagy "áldozatokba került, hogy fönnmaradt ez az ország ezer éven át, több mint ezer éven át. Itt szoktak emlékezni arra is, hogy a sok nagy kalandozás után, amelyekben egészen Párizs alá jutottak el honfoglaló eleink ivadékai, a sok nagy kalandozás után megtanulták, hogy ezen a hé! ven kell sátrat verni, hant alapítani összeválogatott állománnyal rendelkező könyvtárra is szükség van, hogy csak ezt a három legfontosabb összetevőt említsük. Nem véletlen, hogy közművelődésünk irányítói és magas- szintű szervezői annyi gondot fordítanak az iskolai könyvtárak bővítésére. Mert nem funkcionálnak megfelelően! Hogy miért, külön vizsgálódás dolga lenne. Az sem véletlen, és művelődéspolitikánkkal egyező, hogy különböző mozgalmak szerveződnek, melyeknek egyetlen céljuk: az olvasó ember, és ezáltal a műveltebb ember. Az sem véletlen, hogy Új könyvtáraik épülnek, de látni kell, hogy sokkal többre van szükség, mint amennyi van és a meglevők kapcsolata sem a legjobb az emberekkel, akikért létrejöttek. Hogy miért nem az, megint külön dolog. Mert k e- v é s a könyvtáros a könyvtárakban, és munkaidejük nagy részét a mechanikus kölcsönzés foglalja le. Hol van ettől az az elképzelés, hogy a könyvtáros — kis könyvtárakban is — olvasói tanácsadója legyen, hogy jusson szellemi-fizikai ereje újak szervezésére (a szervezést valami tartalmasabb fogalomként értelmezve), hogy odáig fejlődjön ez a kapcsolat, hogy olvasói terveket készít- gessenek együtt — ez bizony még ritkán, elvétve valósul meg. ez még a jövő. Ezt megállapítani azonban nem elég, állandóan keresnünk és kutatnunk új lehetőségeket (és a meglevőket felhasználni!!) az emberért való munka hétköznapjai. Messziről és mégis közelről jutottunk ide. A munkásról, a munkásművelödésrői volt szó, arról, hogy mennyi a tennivaló, és nem még, hanem sürgetően már. Ezt és azt már ideje tenni, hogy tíz- és százezer munkás olvasó emberré válva, művelt emberré legyen. Mert a műveltebb munkás többet ad a közös cél, a szocialista társadalom kiteljesítéséhez. És, hogy a kört bezárjuk: a maga hasznára, a maga és erről a rögről tanultuk meg később azt, hogy itt élned, s halnod kell. Itt régen nem a nép ünnepelt, a nép csak nézte az ünnepeket és legföljebb énekelt gyászos énekeket: „Hol vagy István király, téged magyar kíván, gyászos öltözetben, te előtted sírván”. Megváltozott az élet. Itt ma olyan nép van együtt, amelyik már nem gyászos öltözetben sirdogál, hanem a sok gond között, de javuló életben él és abban a tudatban van, hogy a saját sorsának saját maga a kovácsa”. „Csengéiéi úton álltam idefe- lé jövet, félve hogy korán érkezem, és láttam Csengéiéről is teherautót jönni errefelé. Régen, ha a nép el akart jönni, bizony csak gyalogszerrel kutyagolt az utakon az Árpádhalom felé. És a felszabadulás után is hosszú Ideig csak lovasszekerek álltak körös-körül a fák körül és meg kell nézni azt, hogy mi van ma.” „Ez volt az ország egyik legnyomorúságosabb területe. Én most, hogy készültem erre az ünnepre, olvastam régi írásokat erről a vidékről, olvastam például, hogv az 1920-as években a sövényháziak harcoltak és köTíz keresztrejtvényből álló karácsonyi—szilveszteri rejtvénypályázatunkra 1350 megfejtés érkezett be. A sorsolást lapunk hivatalos helyiségében, 1974. január 8-án ejtettük meg. Az első díjat, 1 darab Elekthermax grill sütőt 2170 Ft értékben nyerte Szolcsánszky Márton, Békéscsaba, Dózsa György n. 2-4; a második díjat, egy hímzett ágygarnitúrát 594 Ft értékben nyerte Végh István- né, Békéscsaba, ör u. D/9. A lh. I. em. 3; a harmadik díjat, egy Philips zsebrádiót 440 Ft értékben nyerte Patai Sz. Sándor- né, Szarvas, Kossuth u. 2. III. 31; egy-egy műszálas takarót 188 Ft értékben nyert Király Sándor, Békéscsaba. Bajza u. 17; özv. Jánosi Mihályné, Békéscsaba, Munkás u. 14., Kri- zsán Mihályné, Békéscsaba, Partizán u. 40. Egy-egy szép- irodalmi könyvet nyert; Marik Mátyásné, Gyula. Komáromi u. 7; Takács Sándorné, Gyula, Szőlős u- 26; Czakó József, Gyula, Ernyő u. 4; Aradi Mihályné, Gerendás, Liszt F. u. 15; Genta- ris Imre, Békésszentandrás, Deák u. 1; Szabó Bálintné, Orosháza. Makói u, 6; Halmágyi Antal. Békéscsaba, Szarvasi u. 45; Valach Lajosné, Békéscsaba. B erényi út 10828; Uhrin Györgyné, Békéscsaba. Thököly u. 43; Sicz Györgyné, BékéscsaA szakemberek köréiben kedvezően fogadott technológiai sorozat negyedik könyvének újszerűségét az adja, hogy a takarmányozási rendszerünkben jelentős szerepet játszó egynyári szálas takarmányok termesztésére és tartósítására nyújt eigy műben a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható útmutatást. A munka az e csoportba tartozó sokféle növényt technológiai nyörögtek azért, hogy kapjanak autóbuszjáratot Szegedre. És nem akarták megadni, nem akarták engedélyezni, mert nem volt kívánatos, hogy a nép sokat járjon a városba, kinyíljon a szeme és a gondolkodása felszabaduljon. Saját sorsát jobban értse. Aztán ugyancsak a húszas, harmincas években küzdöttek azért, könyörögtek azért, hogy kapjanak hetipiacot. Hogy akis termékeiket könnyebben tudják értékesíteni, hogy ne kelljen begyalogolni, bekocsikázni Kistelekre, vagy még messzebb. És nem kapták meg akkor. Olvastam piaci leírást Sándorfalvá- ról, hogy hogyan nézett ki a harmincas években piaca, ott a tiszttartó kastélykertje mellett. Néhány kis sárgarépa volt az asszonyok kosarában, hervadt, fonnyadt zöldség, hervadt, fony- nyadt krumpli, néhány kenyér- darab.” „Akik nem akarják mór hinni, hogy milyen volt itt az élet apóink gyerekkorában és nagyapáink életében, olvasgassák sokait Móra Ferencnek a műveit, Tömörkény Istvánnak az elbeszéléseit, ők leírták, bogy akkor milyen volt az élet. És a saiát sorsukat írták, mert Móra Feba, Kulich It. V/18. III. IV. 13; Szabó Antalné. Mezöberény, Petőfi u. 49; Baji Ferenc, Orosháza, Bajnok u. 2/a. 4; Megyik András, Békéscsaba, Kulich lt. C. I. em. 4; Asztalos Anna, Gá- bortelep, Rákóczi u. 30; Dinya Ambrus, Gyoma, Madách út 9, Halasi Istvánná, Békéscsaba. Áehim It M—2/1; Kovács József; Békéssámson. Alkotmány u. 1; Reck Mihály, Nagykamarás, Rákóczi u. 31; Patkós János, Szarvas, Tessedik u. 48; Pál Mihály, Kunágota, Martinovics u. 1. A helyes megfejtés a következő volt: 1. A Centrumból ajándékozni mindig öröm; 2. A Centrumban könnyű a választás, mert nagy a választék; 3. Boldog új évet kíván a Centrum Áruház; 4. Párduc-márkás árut a Centrumból; 5. Huszonöt éves a Centrum Áruház; 6. A Népújság frissen informál; 7. Sport- rovatunkat nem nélkülözheti; 8. A Köröstáj az irodalom tükre; 9. Rendelje meg a Népújságot; 10. A Népújság az ön barátja. A nyereményeket nyerteseink 1974. január 11-én délelőtt 10 órától vehetik át Békéscsabán, a Centrum Áruház igazgatói irodájában. A könyvjutalmakat postán küldjük ki. Nyerteseinknek gratulálunk és kővetkező rejtvénvpálváza- tunkon sok sikert kívánunk! közős jellemzői szerint csoportosítva tárgyalja. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv valamennyi fontosabb egynyári szálastakarmányt tárgyalja, eltérő természeti és üzemj körül, menyeket tükröző változatokat ad az egyes term esztéstech noió_ giákra, így valamennyi nagyüzemünk illetékes szakembere megtalálhatja benne a számára legmegfelelőbb megoldást reme Is ezen a vidéken, nem tűi messze, kisiparos családnak, egy kenyérsütögető asszonynak a gyermeke volt. Egy alkalommal a szomszédasszonyhoz ment el, füvet szedni az állatoknak és amikor szedett egy kosárral, kapott egy karéj kenyeret. Már akkor napok óta nem látott kenyeret, beleharapott, de elfutotta szemét a könny, mert eszébe jutott, hogy az anyja sem evett kenyeret már napok óta és beletette a kis tarisznyájába, vitte haza. Otthon odaadta az anyjának, aki előbb nem akarta elfogadni, de aztán meghatódott és elfogadta, de titokban eltette a kenyeret, mert nem volt otthon az apa. Várták haza estére, aki szintén nem látott már kenyeret napok óta. És az anya az apának adta, aki eltette, s másnap elment újra dolgozni. Este hazajött, nem tudta a kenyérnek a történetét, s amikor a kis Móra Ferenc kérdezte tőle, hogy hozott-e valamit a határból, azt mondta, hoztam madárlátta kenyeret. És a kisgyerek visszakapta ugyanazt a darabot, amelyet előző nap a szomszédasszony adott...” ...Ezeréves és friss tapasztalatokból a mi országunk vezetői tanultak. Magyarország Európában a legrégibben szervezett országok közé tartozik, történetéből megtanultuk, a szomszédokkal mély barátságban kell élnünk, a Duna mentén, itt a Kárpát medencében a népek rendezik végre közös dolgaikat— (FolytatiukJ örömere is. Sass Ervin • lUinmHHHiniaHHUiaMaiiiiiaiiiiimlliHMiiaiimiHiiiimiMiitHiHiiuiiMHHiiMHHHHU«» a aaaaMaa*iunu«ifiiac«»iaaia» Sz. Lukács Imre: HONFOGLALÁS Dr. Janata Vilmos — dr. Kanizsai Endre —dr. Udvari László: Az egynyári szálas takarmányok termesztésének technológiája
