Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
Békéscsaba, 1974. január 3-=~5 Mennyit fejlődött Mezőfeerény három év alóli? / országos szólótáncfesztivál Szombaton délelőtt 10 ómkor iá ifjúsági és úttörőhöz nagy- ermében. Babáit György, a vá- ~o&i tanács elnökhelyettese nyitotta meg az L országos szólótáncfesztivál versenyét. A hat együttes 16 táncosa — a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének Bartók Béla, * gyomai Körösmenti, a. debreceni Népi a Dunai Vasmű, a Szombathelyi Ungaresca tánc- együttesek, valamint a házigazda, a békéscsabai Balassi Népitáncegyüttes szólótáncosai — délelőtt és délután léptek színpadra. Az egész napos verseny zárásaiként este 8 órakor a fesztivál résztvevői gálaesten mutatták tje tudásukat, a dijakat is ekkor adták át. Az aranysarkantyűt — a legjobb férfi szólótáncosok díjait — Túróczi Tamás és Gen- dur Lajos, a Dunai Vasmű, Béres András, a debreceni, Hittaller Gyula és Borsos Géza az Ungaresca, Mlinár Pál, a Balassi táncegyüttesek táncosai, valamint az első díjat nyert Hidas György, a Bartók Béla Néptáncegyüttes szólótám- cosa, a legjobb női táncosnak járó aranygyöngyöt oedig a negyedik helyezett Béres Zsuzsa — a debreceni Népi Táncegyüttes szólistája — vette át Vásárhelyi Lászlótól, a Népművelési Intézet művészeti osztályának főelőadójától, a zsűri elnökétől és Babák Györgytől. A zsűri elnökének különdj- jáf Hidas György, a Balassi együttes különdíját pedig — amelyiket a fesztivál két legfiatalabb résztvevője nyerhetett el — a gyomai Körösmenti Néptáncegyüttes szólistái, Gyalog László és Csapó Béla kapták. Az ünnepélyes díjátadás után a 16 versenyző, valamint a Balassi együttes táncosai élvezetes, nagyszerű műsort mutatMlinár Pál, a Balassi Népi- táncegyüttes szólótáncosa —a fesztivál második helyezettje ■— is sok tapsot kapott produkciójáért. talk be a közel félezer csabai érdeklődőnek. Külön dicséretet érdemel a fesztiválon közreműködő két zenekar, a Verebéig Erika vezette gyulai Körös, és a Tóth István vezette csabai Balassi népi zenekarok. ____—esi G azdagodott a SOKRÉTŰ és alapos munkát végzett az a 11 tagú bizottság, amely az MSZMP Mezőberényi Végrehajtó Bizottsága és a tanács végrehajtó bizottsága megbízásából készített felimérést a nagyközség lakóinak élet- és munkakörülményeiről. A két szerv szükségesnek és időszerűnék tartotta a negyedik ötéves terv jelen időszakában a nagyközség lakóinak élet- és munkakörülményednek vizsgálatát, azért mert az eredményből következtetéseket kívánnak levonni a községpolitika fejlődéséről, majd operatív intézkedéseket dolgoznak kd az előttük álló feladatok megvalósítására, a köaség további fejlesztésére. A nagyközségben — a vizsgált időszak 1970., ’71., ’72. — az iparban 1970-ben a lakosság 55,8, 1972-ben már 57,9 százaléka dolgozott. Érdekes, hogy ebben az időszakban 3 százalékkal csőikként az állami, ugyanakkor három százalékkal nőtt a szövetkezeti iparban dolgozók száma. A létszámcsökkenés ellenére az ipari üzemek jelentősen emelték termelésüket. Az állami iparban bekövetkezett létszámcsökkenés ellenére az ott dolgozók összjövedelme emelkedett. Ugyanígy a szövetkezeti iparban dolgozóké is, bár ez kisebb mértékben. AZ IPART tekintve a nagyközségben a könnyűiparé a vezető szerep. Ebben az iparágban tevékenykedik az iparban dolgozók 56 százaléka. Az állami ipar termelésének legjelentősebb részét a pamuttextil művek helyi gyáregysége adta 1972-ben, 122 millió forint értékben. A szövetkezeti iparágban a termelési értéket tekintve a faipari ktsz vezet. A dolgozók szociális ellátását vizsgálva megállapítja a jelentés, hogy az építőipari és textilipari szövetkezetnél, a pamuttextilnél és a faipari ktsz- nél kevés a szociális létesítmény. Ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet a cipész ktsz-nél és a szőnyegszövőnél is. Az viszont már örvendetes, hogy az ipari üzemek dolgozói közül egyre többen vesznek részt hazai és külföldi üdülésben. 1972-ben 634issesasassssBaaBsiBaaBsaBaBsaasoBsoeaaasaaeBgsoBi » nagyközség és en itthon, 16-an pedig külföldön pihentek. SZOCIÁLIS és kulturális célokra az üzemek 1972-ben 272 ezer forintot fordítottak. Jelentős a nagyközségben a mezőgazdasági üzemek tevékenysége is, hiszen a mezőgazdaságban összesen 1 306-an dolgoznak. Ez a község összes dolgozóinak 28,7 százaléka. Megállapították azt is, hogy a mező- gazdaságban dolgozók száma évről évre csökken. Ez legfőképpen azzal magyarázható, hogy öregszik a termelőszövetkezeti parasztság. A taglétszámon belül a nyugdíjasok aránya már megközelíti az 50 százalékot AZ ÄLLAMI gazdaságban 1972-ben — az 1970-as évhez viszonyítva — 10,9, míg a termelőszövetkezetekben 15,3 százalékkal nőtt a dolgozók átlagjövedelme. A mezőgazdasági üzemek termelése is jelentős mértékben emelkedett a vizsgált három esztendő alatt. Míg 1970- ben ez az összeg 156 millió forint volt, 1972-ben már több mint 200 millió forint. Sokat mondanak a lakosság életszínvonalának emelkedését mutató adatok. Ezek közül is az élre kívánkoznak a kommunális ellátottságot jelentő szárnak. A VIZSGÁLT időszak alatt a vezetékes vizet újabb ezer lakásba vezették be. A villanyenergiával ellátott lakások száma is több mint 300-zai nőtt. Jelentős számban használnak palackos gázt is a község lakói. pi egymillió áruforgalom Az éves árbevételi terv havi ellenőrzésekor azt állapították meg az újkígyósa Aranykalász Tsz-ben, hogy a 150 milliós árbevételi tervből 1973. november 30-ig csak 125 millió forintot teljesítették. így az óesztendő utolsó hónapjában minden egyes munkanapra 1 millió forint értékű áru forgalmazása várt a közösségre. A pénzügyi terv teljesítésére szervezett decemberi hajrá kedvező eredménnyel járt, a 25 millió fo- eaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaoeaaB a lakossága Jelenleg 254 személygépkocsi és 431 motorkerékpár-tulajdonos van. A rádió-előfizetők száma megközelíti a 3300-at, a tv-előfi- zetőké pedig a 2 és fél ezret. A mezőberényiek jól sáfárkodnak megtakarított pénzükkel, hiszen az OTP helyi fiókjában elhelyezett betétösszeg meghaladja a 62 millió forintot. A közügyek, hazánk és megyénk iránti érdeklődést mutatja, hogy tavaly a nagyközségben 86 ezer folyóiratot és napilapot adtak el. ÉS MILYEN fejlesztés várható 1975-ig? A község üzemeiben összesein 55 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Az összes nagy részéből, pontosan 36 millió forintból új épületeket, munkacsarnokokat, műhelyeket építenek. Ti- zenktienamillió forint jut gépek vásárlására és így újabb 202 dolgozónak teremtenek munkahelyet. A SZÁMOK arról tanúskodnak: a nagyközségben egészséges, dinamikus a fejlődés, a vezetők jól gazdálkodnak a rájuk bízott értékkel. A számok azt is bizonyítják, hogy a lakosság életszínvonala, ha nem is rohamosan, de évről évre egyenletesen nő. A felmérések, a tapasztalatok összegezése után most már a számvetésen a sor és azon, hogy a következő évefcre is olyan megalapozott fejlesztést irányozzanak élő, amely egyaránt hasznos lesz a nagyközségnek és minden lakójának Béla Ottó rint forgalom nagy részét a szövetkezet teljesítette. Néhány számlára befutott összeg könyvelése áthúzódott ugyan az 1974_ és évre, de ez nem akadályozhatja meg a szövetkezetét abban, hogy pénzügyi tervét teljesítse. Figyelemre méltó, hogy e nagy összegű árbevétel mellett 1973- ban 15—16 millió forinttal növelték a forgóeszköz-állományukat. lassBoaBaarosasagseesseaaBsaeaBeeBaeese Sz. Lukács Imre: HONFOGLALÁS í. Minden szeptember első vasárnapján elzarándokolok a ka- cagányos Árpád-szoborhoz, a hajdani szeri pusztára. Jönnek az ünneplő ruhás szövetkezetiek, munkások, funkcionáriusok, közreműködők. Ezrével érkeznek. Ezen a napon Pusztaszer Magyarország. Ismerkedem vele. Nagy leckét ad. A történelem vonul ide.. Minden történelem honfoglalással kezdődik. Haza, nélkül semmi sincs, nép, nyelv, jövő sem. Ha Pusztaszer nem lenne, már régen kitaláltuk volna, így meg feledgettük. Egy nép sem tagadhatja múltját. Önmagában hordja, vele nagy, vagy ellenére. Árpád a miénk. Ahányszor hozzá jövök, elszorul a szívem. Szégyenkezem is. Nem a dísztelenség bánt, a hétköznapok tragikus szürke kopársága, az emlékműre bután fölcirkalmazott mondatok, ceruzával, krétával húzott idétlen ábrák, hanem az adósság, a kegyelet hiánya. Ä magyar hazateremtés történelmi múltja Pusztaszer. A honfoglalás, a földosztás, a szövetkezés megérdemli, hogy méltó emlékhelye teremtődjön. A honfoglalás megkezdődött. (Sövényháza) Ö-pusztaszer Kézai Simon írja le először, mint Attila szálláshelyét: Seemen. Királyi birtok, ahol kolostor állt. A XV.—XVI. századi oklevelekben Sewenház néven fordul elő. Sövényágakból fakóit házakban húzták meg gyatra életüket a pórok, innen a név: Seven-Sövényház. Őskori település nyomaira bukkantak, bronzkori leletek árulkodnak a táj messzi múltjáról. Legendák keringenek, a jámbor öregek, a hajdani cselédházak lakói jó szívvel szólanak Attiláról, a leghatalmasabb királyról, aki itt járt, s ide temették a Tisza- domb környékén. A Dongér királyi birtok volt. Századokon át palánk, sövénynyel védett vár. A kunok 1455- ben elpusztították. 1515-ben Se- venháza néven ismét felbukkan a történelmi krónikákban, 32 lakóházával, szegény jobbágyaival. Később főurak birtoka. Az 1800-as évek elején kisebb települések alakultak: Mindszent. Tömörkény szőlőtelepülései, 1892-ben a baksi szőlők. A hatalmas Pallavicmi birtok — hatvanezer hold — a mai Al- győ, Sándorfalva, Ó-Pusztaszer, Csanytelek, Tömörkény, Mindszent, Baks, Pusztaszer, Dóc határát foglalta el. A lakosság a Nagyatádi földreformig ura. dalmi cselédekből állott. 1896. június huszonheted!- kén a sövényházi ezeréves Árpád emlékművet avatták. (A történelmi Sövényháza a mai Sándorfalva határában helyezkedett el. Elpusztulása után a grófi majortelepítés következtében alakult ki új helyen, a birtokirányításnak legjobban megfelelő helyen Sövényháza. aminek a nevét idén nyáron Ö-Pusztaszerre változtatták.) Népünnepélyt rendeztek. Palla- vicini bőkezűnek bizonyult, ingyen rendelkezésre bocsátotta a földterületet, a „mesterséges halmot”. Az országos ünnepség rendezéséhez 1220 forinttal já rult. Szeptember első vasár napján tartották a „szoborbúcsút”. Dolgozóit megvendégelte a gróf, ingyen pörkölttel. A tányérokat magukkal vihették emlékül. Nem mindig lelkesedett, amikor a dohány-, sáfránykultúra csődbe jutott,' télvíz idején kergette világgá a karforint értékű líjkígyő son A díjátadás pillanata A képen jobbról balra: Hidas György, a fesztivál győztese. Vásárhelyi László és Babák György. Fotó: Bódis Miklós
