Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
Növénytermesztés évezredes öntözéssel Hol van már a tavalyi hó»,.? Hazánkban és többiyire más európai országban is a nezőgazdasági szakember előtt íz öntözés a többtermelés le- íetőségének gondolatát veti fel. Ugyanis hosszú idők tapasztala- a alapján bizonyossá vált, hogy íz elsődleges mezőgazdasági termékeknek: a kenyérgabonának, i takarmánygabonának más egyéb takarmánynövényekkel együtt, az ipari nyersanyagul szolgáló növényieknek, továbbá a zöldség- és gyümölcsnövé- nyeknek a termését az éghaj- ati tényezők közül a csapadék évről évre döntően változtatja. A mérsékelten csapadékszegény területeken — mint hazánk nagy részén is — kialakult ugyan egy olyan növénytermesztési rendszer, amely a kevesebb csapadékkal sajátosan gazdálkodva igen szép terméseket ér el. Azonban itt is egyre inkább kifejezést adnak az üzemek annak, hogy a víz ma mgr minimum tényezővé vált, és ha optimálisan kielégíthető lesz, a termések átütően emelkednek. Ugyanakkor e helyeken, ha megjelenik az öntözővíz, új helyzetet teremt. Kezdetét veszi az öntözéses termesztés kimunkálása, gyakorlati megvalósítása. Ez kezdetben sok gondot okoz, s előfordul, hogy egy-egy üzemben az öntözéses termesztés a gazdaságossági mutatók függvényében sem lesz ellentmondásoktól mentes. Azonban mégis annak lehet elébe nézni, hogy ahol az öntözővíz rendelkezésre áll, előbb-utóbb általánossá válik az öntözéses termesztés, hiszen hosszabb időre, megnyugtatóan a nagy termések biztosítékává válhat. Más világtájakon azonban az öntözéses termesztés más fogalmat takar. Egyáltalán az életet jelenti, mert termesztés, népélelmezés, népellátás önt'Vys nélkül nincs, E helyeken az öntözéses termesztésnek hatalmas kultúrtörténeti hagyatéka van. Ezeket jó ismerni. Noha talán csak olyan nézőpontból, hogy az öntözéses termesztés, a vízzel való gazdálkodás, társadalmak létalapjául szolgált. Évezredekkel ezelőtt a világ több táján az öntözés az egész társadalom tevékenysége volit, kivétel nélkül minden ember életcélját betöltötte, függetlenül attól, hogy a hierarchikus, piramissal jelképezett társadalmi rend melyik lépcsőjén állott. Feljegyezték, hogy pl. Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában, de még az inkáknál is gyakran maga az uralkodó volt a legfőbb vízépítő. A vízépítés, az öntözés nemes alkotó munkának bizonyult évezredeken keresztül, s a vele foglalkozóknak megnyugvást, békességet adott. Ezek a helyek nagy vonalakban a Földközi-tenger medencéjének a környéke, Kelet- és Dél-Azsiia, valamint India; Számunkra az irodalmi feldolgozások alapján legismertebb az Egyiptomban kibontakozott évezredes öntözéses kultúra. A szónak a teljes értelmében lehet itt kultúráról beszélni, mert találni lehet olyan értékelést is, hogy az öntözéses gazdálkodásnak nagyobb szerepe volt az adott térségben, mint a bronzkorszaknak vagy akár a vaskorszaknak is. Egyiptomban a nagy víziópít- kezések már az időszámítás előtti negyedik évezredben megkezdődtek. Majd a 3. ezredforduló körül Helwannál építik az első nagy duzzasztógátat, ami később elpusztult. Az öntözéses termesztés szempontjából legnagyobb jelentőségű volt az i. e. korszakban az 1500 körül épült 430 km hosszú csatorna, mely a Nílus nyugati völgyében kíséri a folyót. Sintnél ágazott ki a . Nílusból és Kairótól mintegy 60 I km-re levő Fayum oázis egykori hatalmas tárolómedencéjébe torkollott. A csatorna és a Nílus közötti rész volt Egyiptom legtermékenyebb területe. Az öntözés nagy területet átfogóan példás rendszert alkotott. Az öntözőcsatornák a nagy főcsatornából indultak, a lecsapoló csatornáik pedig a Nílusba vezettek. Ezen a területen az öntözéses termesztés már ebben az időben is éven át folyamatos volt, nem úgy mint a Nílus-völgy más részein, ahol az áradás idején — ami egy fél évig tartott — termesztés nem volt lehetséges a vízborítás miatt; A Nílus völgyében a mai nagyarányú öntözési rendszerek kialakításának kezdete a múlt század közepén kezdődött. Ekkor építették az ún. Mohamed Ali nagy duzzasztógátat. Megépítése révén a klasszikus termékenyítő öntözés nagyobb területeken vált lehetővé, de az időszakosság, az hogy az árasztott területeken csak egy félévig volt lehetséges a termesztés, általánosságban továbbra is -megmaradt. Az úgynevezett klasszikus termékenyítő áradásról külön kell szólni. A Nílus árhulláma áprilistól októberig tartott. Ez azt jelentette, hogy a 10 m körüli árhullám elborította a völgyet és csak a magasabb fekvésű hátak maradtak ki. A Nílus iszaptartalma egyedülállóan nagy, köbméterenként 1,4—1,6 kg. A vörös színű iszapot tulajdonképpen a Kék-Nílus hozta — és hozza ma is —, ami vulkanikus sziklák értékes mál- ladéka. A vörös iszap mindenhova eljutott, ahol a víz megjelent. Az elárasztható síkságot kézi erővel épített földgátakkal 500—1000 hektáros területekre osztották és fokozatosan engedték gravitációs úton egyik szakaszról a másikra az iszapos vizet. A jól közelítő becslések szerint egy hektár 10 ezer köbméter vizet, s ebben mintegy 150 q iszapot kapott. A folyamatos iszaplerakódás eredményeként ma már a folyó . két oldalán mintegy 3 m-rel magasabban fekvő földgátak alakultak ki a környező területekhez viszonyítva. Az áradás, s egyben az árasz- tás áprilisban kezdődött és október végére párolgott el a földekről a víz. A talajművelés, a termesztés novemberben kezdődött és áprilisig, az újabb ár jöveteléig tartott. Ez a rövid, gyakorlatilag téli időszakos földművelés arabul setuí nevet kapott. Árpát, búzát, hüvelyeseket (csillagfürtöt) termesztettek itt, majd később kukoricát is. Az egyiptomi évezredes öntözéses termesztésben jelentős változást az 1902-ben épült asszuáni gát megépítése hozott. A Dunánál ötször szélesebb Nílust olyan kőgáttail zártáik eil, hogy a 40 m-rel magasabb víz- szint mellett 5 milliárd köbméter víz tárolására nyílt lehetőség. Az 1937-ben megépült Dzsebel- Oliva víztároló pedig újabb 2,5 milliárd köbméter víz tárolását tette lehetővé. Ezenkívül jelentősebb víztároló épült még 1964-ben: a Keshm El Girba, amely 1,3 milliárd köbméter vizet fogad be és 1966-ban épült a Rozájresz, ami 2,7 milliárd köbméter víz befogadására kész. Így ebben a században a Nílus völgyében már nem állnak víz alatt áprilistól októberig a földek, mert az árhullám vize a tározókba kerül. Egyiptomban pl. a 27 ezer krrí-t kitevő csatornahálózattal az időszakos öntözés helyébe az állandó öntözés lépett. A Nílus vizét folyamatosan használva egy évben kettő, helyenként három növény termesztésére is sor kerülhet ugyanazon a területen. A téli termesztés, a setui mellett helyet kapott a nyári termesztés Js, amit szejfi-nék neveztek el. Általánosságban a jelenlegi rendszer az, hogy a setui művelésben búzát, árpát, hüvelyeseket (lóbabot, lencsét, borsót, földimogyorót), valamint takarmánynak egy bersin nevű pillangós virágú növényt termesztenek. Szejfi művelésben pedig; tehát nyáron, kukoricát, gyapotot és rizst termesztenek. A zöldség, gyümölcs és cukornád termesztése egész évben folyamatos. A régi asszuáni gát közelében szovjet segítséggel épült, s 1968-ban adták át az új magasított asszuáni gátat. Az eddigi öntözési lehetőségek ezzel megsokszorozódtak, hiszen 48 milliárd köbméter vizet lehet most már tárolni. Ez lehetővé teszi majd az öntözéses termesztés mai modern szintre való emelését, amire rendkívül nagy szükség van a lakosság gyors ütemű szaporodása miatt. A víz, az öntözés továbbra is létkérdés ebben a térségben. Egyiptomban a közel 30 millió lakosból ma is a Nílus völgyében él 99%, s így ott a népsűrűség közel 800 fő négyzetkilométerenként. A talaj termékenységét fokozni kell. Ma már ehhez kevés az iszapos víz, a trágyázási kérdések racionális megoldása a következő nagy lépés. Dr, Debreczeni István Szarvas, Mezőgazdasági Főiskola (Folytatjuk) Képünk még akkor készült, amikor a gyerekek örülhettek « hónak. Ügy hisszük azonban — a téli napsütésnek is ugyan! úgy örülnek.Fotói Remény Hetven diák felvételi vizsgára készül Idő: 1974. január 3, Színhely: Sarkad, Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola. Az első kérdésekre Csausz: Vilmos igazgató válaszol. — Szünidő van, három osztályban mégis vagy hetven diák hajol a füzet, á papír fölé. Mi e szokatlan jelenség magyarázata? • — A megyei tanács és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa bennlakásos tanfolyamot szervezett azoknak a Békésben tanuló középiskolásoknak, akiknek matematikából, fizikából kell vizsgázniuk a főiskolai, egyetemi felvételiken, s akiknek szülei fizikai dolgozók. — Mi ebben a sarkadiak feladata? — A mi iskolánk ad otthont erre a három napra a résztvevőknek. Pedagógusaink közül ketten — Borbély Ferencné és Horváth László — tanítanak, KISZ-tagjainIk pedig a vendégek kalauzolásában, a klub .működtetésében segítenek. És ami a dolog másik oldalát illeti: hat diákunk — mérnökök, tanárok, vegyészeik szeretnének lenni — szintén a tanfolyam hallgatója. — Milyen eredménnyel jártak az elmúlt esztendők hasonló akciói? — A résztvevők nagy többsége megfelelt a felvételi vizsgán. © Az idea vizsgákra készülők egyik csoportja Borbély Ferencné magyarázatát figyeli. A kívülálló laikusnak legfeljebb mondattöredékek érthetők: „az első lépésiben vagy a számlálót, vagy a nevezőt kell gyök- teleníteni”, „gyök alatt iksz plusz ipszilon, szorozva iksz mínusz ipszilonnal”, „nem keli megijeririi. hogy egy egyenletben két ismeretlen van, hiszen sem '974 JANUÁR 5. desz és ipszilon racionális szárnak”. .. és így tovább. A pad- ban ülőiknek mindez világosi. Persze, a lényeg nem az, hogy most értsék a szóban forgó példákat, hanem, hogy sikeres felvételi után 'továbbtanulhassanak, még inkább, hogy évek, évtizedek múlva ne csúszhasson hiba egy lakóház tervezésébe, valamilyen gyógyszer adagolásába, az itt ülőknél is fiatalabb nemzedék jövendő oktatásába De a legközelebbi próba mégiscsak a felvételi. Hoisszú, szőke hajú lány és serkedő bajuszé fiatalember, nyakkendős, komoly, szemüveges fiú és lezseren öltözött társa szinte szemrezdülés nélkül ülnek órákon át, igyekeznék minél mélyebben agyukba vésni a hallottalkat. Rokonszenvesek. Mert tudnivágyók és a vágyott tudásért tesznek is. Itt nem kell „fegyelmezni”, nincs „puskázás” — viszont bátran közbeszól, aki nem ért valamit, vagy aki egy-egy példánál más megi- oidást, levezetést ajánl. Minden résztvevő teljes erejéből koncentrál, méghozzá huzamos időn, hat órán át. Ez a napi 1x6 óra többet jelent, mint egy iskolai hét 6x1 órája — e furcsa és nagyon hasznos „egyenlőtlenségről” beszél a tanárnő is, dicsérve a tanfolyamot, amelynek másik előnye, hogy a különböző iskolákból érkezett gyerekek megismerik egymás felkészültségét. Serkentő erő ez a következő hetek, hónapok munkájához. © Így léitja a pedagógus. És így látják a felvételire készülők. Szünetben Birkás István és Tóth Sándor arról beszélnek, hogy az iskolában — az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolába járnak — nip.es elég idő a bizonyításokra és nincs elég idő olyan feladatok megoldására, amilyenek a felvételiken szokásosak. Itt viszont éppen ilyesmivel foglalkoznak, gyakorolják, hogyan kell folyamatosan figyelni egy-egy feladat különböző elemeinek összefüggéseire. Emellett a tanfolyam után — Sándor már részt vett hasonlón, annak alapján állítja — szívesebben kísérletezik mindenki szabad idejében is példamegoldással, elméleti problémái tisztázásával. István villamosmérnök, Sándor közlekedésmérnök szeretne lenni. A szülők egyetértenek a választásukkal, s örülnek, hogy a két fiú Sarkadra utazhatott. Nem lebecsülhető segítség ez a három nap az esetleges otthoni tanulmányi nehézségek leküzdéséhez. © — Hány olyan negyedikes készül fizikai, matematikai felvételire a megyében, akinek fizikai dolgozóik a szülei? Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője válaszol: — Körülbelül százharminc. Sajnos, csak ötven százalékuk juthatott el idén az előkészítőre. Jövőre szeretnénk ennél tovább lépni. —■ Milyen szervezeti keretek között működik a tanfolyam? — Sarkadon van lehetőség a megfelelő kollégiumi elhelyezésre. A szükséges anyagi eszközöket — meghaladja ez a húszezer forintot — az SZMT biztosította. A sarkadi tanárok mellett Bajnok Zoltán, megyei matematika- és Kiss Ferenc, megyei fizika-szakfelügyelő, valamint Uhrin János, a békése csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanára foglalkoznak a gyerekekkel. — Mi lesz a tanfolyam után? — A tavaszi szünetben öt napra hívjuk össze a résztvevőket. Emellett miskolci, egn kirándulást szervezünk, hogy megismerjék az ottani egyetem, főiskola légkörét. Ez is segíthet a sikeres felvételihez, ami után — mméljük, minél többen — megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat <8—-»)
