Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

Három szövetkezet három terv A vasalokesaites befejező műveletei a vasipari szövetkezetben. egy része már üzemel. A gyár­tási technológiában is változ­tatásokat vezetnek be. Mind­ezzel lehetővé válik, hogy az idén 10 százalékkal növeljék a termelékenységet. Tervezik a dolgozók bérszintjének három százalékos növelését is, s a ta­valyi 90 millió forintos évi ter­melési értékkel szemben erre az évre 107 millió forint érté­ket terveztek. A növekedés ab­ból adódik, hogy a bérmun­kát fokozatosan csökkentik — jelenleg az NSZK-nak végeznek bérmunkát — és a saját anya­gú termelést növelik. A korszerű gépek közül em­lítésre méltó a lyukkártya-rend- szerrel működő, olasz gyártmá­nyú hímzőgép, a két asztalos automata présgép, melyet az idén állítanak be, és a gallér­A Szirén Ruházati Szövetke­zetben a további korszerűsíté­sek éve lesz az 1974-es eszten­dő. A 7,7 millió forintos beru­házással épült új üzemrész ez év áprilisában lép a termelés­be, ezzel egyidejűleg mintegy 5 millió forint értékben korszerű gépeket is beállítanak, melyek Szarvas legnagyobb Ipari szö­vetkezeteiben is jól kezdődött az új év. Erről kaptunk tájé­koztatást, amikor meglátogat­tunk három munkahelyet A Vas-, Fémipari Szövetkezet­ben az elmúlt évben 240 millió forint volt a termelési érték, a dolgozók jó munkájának ered- menyeként. Az idén 253 millió forintot terveztek, s ennek meg­van az alapja. Bővült a bel­földi piac, és több cikkben az export is. Így például új part­nerként jelentkezett Jugoszlá­via, ahová 14 millió forint ér­tékben húsdarálót szállítanak. Bővült a holland export az eloxált alumínium kilincsből, az elmúlt évi 14 millió forint ér­tékű áru helyett 18 millióra kötöttek szerződést. Újdonsággal is jelentkezik a szövetkezet, mégpedig a köz­kedvelt vasalóknál. Ezek között lesznek teflon talpbevonatúak is. melyek különösen múszálas anyagok vasalásánál előnyössk, mert nem tapadnák az anyag­hoz. A kísérl«*i darabok mér elkészültek, s rövidesen meg­kezdik a sorozatgyártást is. Az idén Szarvason tervezik egy autóalkatrész-bolt nyitását, ezenkívül Budapesten egy ön­álló csillárszaküzletet nyitnak, a József körúton. Csillárból egyébként igen nagy a keres­let. Munkában a lyukkártyás rend szerű automata hímzőgép, a Szirén szövetkezetben. Tasakokal gyártanak a magas frekvenciájú hegesztőgépen a műanyagosok. bélések préselését végzi, vala­mint a zsebezőgép. A legtöbb újdonsággal a Mű­anyag- és Játékkészítő Ipari Szövetkezet jelentkezik 1974- ben. Ebben a szövetkezetben ta­valy a termelési érték 43 mil­lió forint volt, az idei évre 45 millió forintot terveztek. Na­gyobb gondot fordítanak a ter­melőmunkát végző dolgozók bérszintjének emelésére. Ezt bi­zonyítja az, hogy a nem terme­lők bérszintjét 3 százalékkal, a termelőkét pedig 5 százalékkal kívánják növelni. Újdonság a műanyag galvani­zálása, melyet az idén vezetnek be. Ez különösen jelentős a bőrdíszművek készítésénél, és a különböző alkatrészek gyártásá­nál. Űj termékük a gyermek tollaslabda-felszerelés, amely ol­csóbb az eddiginél. Ezenkívül a gyermekek örömére új termék­ként mutatják be az idén a Fújd a labdát játékot, a Pantog­ráfot amely a gyermekek rajz­készségét segíti, és az új Képes kirakót, amely az első osztályo­sok számolásához nyújt sok segítséget Fotó ; Demény Kasnyik Judit Pártszervezetek a beruházásokért Az év Vége felé közeledvén, a vállalatoknál mindinkább ki­alakul a pontos kép az idei be­ruházások teljesítéséről. Ezt az értékelést a pártszervezetek is számításba vehetik — és számí­tásba is veszik —, amikor a beszámoló taggyűléseken a ter­melés pártirányításával, más szóval saját gazdaságszervező, irányító, segítő és ellenőrző te­vékenységükkel foglalkoznak. Hiszen a beruházások megva­lósulásának segítése e tevé­kenységnek igen fontos eleme, oldala. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a Központi Bi­zottság 1972. novemberi hatá­rozatának megfelelően a párt- szervezetek az utóbbi időben eredményesebben foglalkoznak a beruházásokkal. Ennek is ré­sze volt abban, hogy az idén erősödött a beruházási fegye­lem, az előirányzatok ponto­sabban, tervszerűbben válnak valóra. E tapasztalaitok meg­erősítik, hogy a jó beruházási tevékenységnek alapvető felté­tele az e területre vonatkozó párt- és állami határozatok kö­vetkezetes végrehajtása. E munka tartalmát és mód­szereit több lényeges tényező határozza meg. Így mindenek­előtt az, hogy a pártszervezetek politikai jellegű tevékenységet folytatnak, tehát e területen is politikai eszközöket alkalmaz­nak. Ugyanilyen fontos elv, hogy álláspontjuk kialakításakor mindig a népgazdaság érdekeit rangsorolják az első helyre. Ez az elv a munka módszereit is befolyásolja. Ezért nem ma­rasztalhatok el azok a pártszer­vezetek, amelyek az idén, ese­tenként operatív módon is be­avatkoztak a beruházási tevé­kenységbe. Ha ez hosszabb tá­von nem is állandósítható, de most több helyen szükségessé vált, mert egyes esetekben csak így lehetett módosítani a túl­méretezett, költséges tervcélo­kat, koncentrálni az anyagi eszközöket, meggyorsítani az új létesítmények elkészülését. A beruházás jellege, a konk­rét munkaterület sajátosságai ugyancsak nagymértékben be­folyásolják a pártmunka tartal­mát és formáit. Ezért helyes — és természetes —, hogy a be­ruházási tevékenység kérdéseit másként közelíti meg például a tervezőintézet pártszervezete, mint a kivitelező építésvezető­ségé, vagy másként foglalkoz­nak az állami nagyberuházá­sokkal és megint maisként a vállalati eszközökből létesülők- kel. A konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini követelmé­nye itt is fontos feltétele a munka eredményességének. Különösen fontos ez olyan­kor, amikor eltérő érdekeket kell egyeztetni, illetve rang­sorolni-. A több gyáregységre, telephelyre kiterjedő vállalatok üzemei, között a fejlesztés konk­rét céljainak meghatározásakor gyakorta támadnak nézetelté­rések. Érthető, ha az egyes üze­meik csak a saját gondjaikkal törődve szeretnének a beruhá­zásokból megfelelően részesed­ni. Mégsem érthetünk egyet azokkal a pártszervezetekkel, amelyek ilyenkor — szem előtt tévesztve az összvállalati, nép­gazdaság! erdekeket — csupán a saját üzemük korszerűsítésé­ért hadakoznak. Joggal várható el, hogy képesek legyenek fe­lülemelkedni a valóságos vagy vélt helyi érdekeken és az ösz- szesség szemszögéből is mérle­geljék a helyzetet. Például, kezdeményezhetik annak fel­mérését, hogy egy adott cél el­érhető-e beruházás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit te­gyenek ezért a kommunistáit. Nem ritka az sem, hogy a tervezők, a beruházók és a kivitelezők érdekei ütköznék össze egy-egy beruházás meg­valósításakor. Olyan is előfor­dul, hogy az egyik vagy má­sik fél megszegi a közös megál­lapodást, s ezzel veszélyezte­ti a partnerek érdekeit, esetleg a népgazdasági célokat is. Né­melykor a helyzet egészen el­mérgesedik. Ilyenkor az érintett pártszervek akkor járiiak el he­lyesen, ha nem a „részkérdé­sekben” akarnak mindenáron igazságot tenni, nem bonyolód­nak bele a vitatkozó partne­rek pro és kontra érveinek vizsgálatába, nem hagyják ma­gukat eszközként felhasználni a részigazságok bizonyítására! hanem az érintett vezetőket a megfelelő kapcsolatok visszaál­lítására, a szocialista vállalat­vezetőkhöz méltó magatartásra intik. A beruházásokkal kapcsola­tos pártmunlka eredményei végső soroni a beruházásokban öltenek testet, azok megvaló­sulásán mérhetők. Tehát nem azon, hogy hányszor tűzték e témát napirendre, hány értekez­letet tartottak e tárgyban, ha­nem, hogy milyen hatékonyság­gal folyik a munka. Ezért az érintett pártszervek politikai felelősséggel tartoznak. Talán nem teljesen felesle­ges ugyanakkor arra is utalni, hogy a pártszervek felelőssége nem azonos jellegű és mértékű a gazdasági vezetékével. A pártszervezetek feladata első­sorban az ellenőrzés, valamint az ennek alapján leszűrt követ­keztetések elfogadtatása az il­letékes vezetőkkel. Ennek so­rán megkülönböztetett fiigyei­met érdemel a tervszerűség, a takarékosság, a beruházásokon dolgozó szervek, ' vállalatok munkájának koordinációja, az együttműködési készség fej­lesztése, az őszinte, kölcsönös, megértő tájékoztatás, a dolgo­zók folyamatos munka- és anyagellátása, a korszerű szer­vezési módszerek alkalmazása. A pártszervek tevékenysége természetesen nem helyettesít­heti és nem is nélkülözheti a többi társadalmi és állami szerv irányító, segítő, ellenőrző mun­káját. A jól összehangolt, terv­szerű politikai és gazdasági munka, a komplex intézkedé­sek, a megfelelő irányítási, szervezési és gazdálkodási mó­dok együttesen növelhetik to­vább beruházásaink hatékony­ságát. Koszorús Ferenc az MSZMP KB munkatársa Táviratfeldolgozás — számítógéppel Az elektronikus számítógép harmadára csökkenti a táviratok hosszát anélkül, hogy annak ér. telmén. érzelmi telítettségén változtatna. Az újítás a taskentj Kibernetikád Intézetben folyta­tott kísérletek eredménye. Több ezer üdvözlő távirat fel­dolgozása során észrevették, hogy a szöveg fele állandóan ismétlődő szavakból és kifejezé­sekből áll. Közülük a ] egei tér_ jedtebbaket kódjelekkel látták el. Ennek következtében meg­rövidül az átadandó szöveg hossza. A szöveg vételénél a kódjeleket automatikusan dekó_ dőljék. Taskentben már működik ilyen új rendszerű távíró. Bimnmssz?. R 1974, JANUAR 5,

Next

/
Oldalképek
Tartalom