Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *974. JANUÁR 25., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Rangsorol a költségvetés Átmeneti korszakba» élünk, Társadalmi és politikai érte­lemben a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének útján ha­ladunk. Gazdaságunkat az ex- tenzívrőtl az intenzív fejlődés vágányaira állítjuk át. Ezt aa átmeneti időszakot a szükség­leteik és a lehetőségek különös feszültsége jellemzi, A gazdaság átmeneti jeflege társadalmi méretű dilemmáik, szinte feloldhatatlannak tűnő ellentmondások forgása. Részi­ben azért, mert a felfokozott személyes igények kielégítésé­hez meghatározott társadalmi, gazdasági feltételek szüksége­sek. Alacsony árak és magas bének, több lakás és magasabb családi pótlék, ® régi nyugdí­jak rendezése, az iskolai, az óvodai, a kórházi férőhelyek növelése, a kereskedelmi háló­zat, a városi tömegközlekedés fejlesztése, autópályák, szervi­zek, közművek... A felsorolás szinté végtelen, ám gazdasá­gunk teherbíró képessége véges. A közepes fejlettség állapotán csak akkor tudunk túllépni, & növekvő igényeket csak akkor tudjuk kielégíteni, ha házgyá­rakat építünk, ha fokozzuk az ipar, az építőipar, a mezőgaz­daság gépesítését, korszerűsít­jük a gazdaság szerkezetét, ja­vítjuk a termelés összetételét, szervezettségét, versenyképes­ségéit Vagyis nélkülözhetetlen a hatékonyság fokozása. De hát a beruházásoknak is, az emberi képességnek is van határa, Ahogyan a családok rákény­szerülnek lehetőségleik mérlege­lésére és igényeik rangsorolá­sára, úgy a népgazdaság sem tehet mást A pénzügyminisz­ter mondotta az 1974. évi költ­ségvetési expozéjában: „Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell te­hát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsorol, juk, anyagi erőforrásainkat aszerint osszuk el, a megvalósí­tódban pedig szerény«! gaz­dálkodjunk, a takarékos meg­oldásokat válasszuk.” Rangsorol a költségvetés, az éves, a középtávú, sőt majd a készülő 15 esztendős távlati terv ss. Mert mindenre még hosszú távon sem futja. Rövid távon pedig még inkább nél­külözhetetlen a lehetőség és fontosság szerinti szelektálás. Azoknak a láncszemeknek a megragadása, amelyék a távla­ti célokkal összhangban meg­határozzák a fejlődés menet­irányát, ütemét. Az idei költ­ségvetés kétesztendei stagná­lás után ' a nemzeti jövedelem gyarapodásánál nagyobb ütem­ben: 10 százalékkal növeli a beruházásokat. A központi és a vállalati fejlesztési lehetőségek egyaránt bővülnek. A köz­ponti erőforrások koncent­rálására jellemző, hogy az egyedi 'nagyberuházásokra előirányzott 18,4 milliárd fo­rint kétharmadát nyolc beru­házásra fordítják, ■ mindegyikre többet egymilliárd forintnál. Köztük van a Borsodi Vegyi. Kombinát PVC-gyára, valamint az épülő Hejőcsabai Cement­gyár. Meggyorsul a reálbér, a reál­jövedelem növekedési üteme az előző évekhez képesít Em­lítésre méltó változás az előző Ikét esztendővel szemben, hogy a fogyasztási árszínvonal növe­kedése 1974-ben nem halad­hatja meg a 2 százalékot. Je­lentős népesedéspolitikai intéz­kedéseket vezettek be 1974 ja­nuár 1-tól, és léptetnek életbe év közben is. Tervszerűen fej­lődik a közoktatás, az egészség­ügy, a lakásépítés. Persze tár volról sem oldunk meg minden feladatot 1974-ben, jócskán ma­radnak tennivalók a következő évekre. így egyebek közt csak 1975-ben kerülhet sor a régi alacsony nyugdíjak emelésére. A parlament még az ünnepek előtt elfogadta az ország idei költségvetését A tanácsok, a vállalatok vezető testületéi az esztendő első napjaiban dönte­nék: miből, mire és mennyit költenek 1974-ben. A merev tervutasításos gazdaságirányí­tást azért szüntették meg, hogy a helyi lehetőségek jobb kihasz­nálása, a hatékonyabb gazdál­kodás érdekében, növekedjék a gazdálkodó szervezetek, önálló­sága és öntevékenysége, s azok döntsenek, akik leginkább is­merik a helyi igényeket és le­hetőségeket. Most rajtuk a sor, nekik kell dönteni. A helyi lehetőségek nem kevésbé vége­sek, mint az országé vagy a családoké. S a most folyó vi­táikban sokféle nézet és érdek ütközik meg. A döntés során nem egyszerűen kompromisszu­mokat, hanem a rendező elvet kell keresni és találni az igé­nyek és a lehetőségek szöve­vényében. Ismeretes a közmondás: aki sokat marital, keveset fog. Tud­ni és merni kell igenit és ne­met mondani. Egyébként sem az a vezető, vagy testület dol­gozik közmegelégedésre, aki vagy amely hideget és meleget fúj egyszerre. Az önállósághoz ugyanúgy hozzátartozik a fe­lelős döntés, mint a tájékoz­tatás, a meggyőzés — a de­mokratizmus. Csak így lehet bővíteni a lehetőségek körét és közelebb hozni a távolabbi cé­lokat A, J, Korszerűsödött oi üzem- és munkaszervezés élelmiszergazdasági üzemeinkben Előadás és tájékoztató az üqy viteígépesítési kiállítás mezőgazdasági napján A tanintézeteknek fenntar­tott szerdai látogatási nap után tegnap, január 24-én, a Békés­csabán. megrendezett négyna­pos szervezési és szervezéstech­nikai kiállításon mezőgazdasá­gi szakmai napot tartottak. A csütörtök délelőtti rendezvényt az SZMT székházának nagyter­mében Plavecz János, a ME- DOSZ Békés megyei titkára nyitotta meg. A megnyitót követően Huszár József, a PM mezőgazdasági és élelmiszeripari főosztályvezető­helyettese tartott előadást a mezőgazdasági ágazati jövede­lem és érdekeltség időszerű kérdéseiről. Az előadó elsősor­ban azokat az összefüggéseket világította meg, amelyeket a mindennapi gazdálkodás során a termelést irányító, illetve a fejlesztési döntések meghozata­lánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz azonban, hogy ezek a döntések valóban , megalapo­zottak és oélravegetőek legye­nek, a termelőegységek __ nem nélkülözhetik a gyors, megbíz­ható, a legkorszerűbb gépekre alapozott adatfeldolgozó és elemző munkát — mondta Hu­szár József —, majd így fejez­te be előadását: — Nyereség­érdekeltségi rendszerben csak ez adhat biztonságot a terme­lőüzemeknek a közgazdasági környezethez való sikeres al­kalmazkodásban. A Pénzügyminisztérium fő­osztályvezető-helyettese után Szabó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a szakmai nap résztvevőit a megye élelmiszer- gazdasági üzemeinek a munka- és üzemszervezés korszerűsíté­séiben elért eredményeiről. Elöljáróban megállapította, hogy az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére hozott KB-ihatározat végrehajtására eredményes mozgalom bontako­zott ki megyénkben. Az álla­mi gazdaságok és termelőszö­vetkezetek 70 százaléka készí­tett szervezési terveket, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy legtöbb helyen őszintén tárták fel a hiányosságokat és ennek alapján tettek ajánlást a jobb módszerek meghonosítására. A megyei tanács osztályve­zető-helyettese a szervező munka sikereiről szólva el­mondta, hogy a tsz-szövetségek közreműködésével, - valamint külső tudományos intézetek be­vonásával a nagyszénás! Lenim Tsz-nél, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-nél, a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány Tsz- nél és az orosházi Űj Élet Tsz- nél jól hasznosítható és való­ban korszerű szervezési model­lek születtek. A megye egészét átfogó tevé­kenységbe a társadalmi és tö­megszerveik is bekapcsolódtak, hathatós segítséget nyújtva me­zőgazdasági nagyüzemeinknek. Az SZMT szakmai megyei bizott­ságai, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, az MSZMP megyei oktatási igaz­gatósása, a Magyar Közgazda- Sági Társaság megyei szerveze­te a békéscsabai Közgazdasági Szakközépiskola, a Mezőgazda­sági Ügyvitelszervezési Intézet és a PM Ügyvitelszervezési In­tézet tiszántúli részlege ■— ezek azok a szervek és szerve­zetek, amelyek a segítségadók sorában- szerepelnek. Végezetül Szabó László ar­ról számolt be, hogy bér a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésében megyénk 'élelmi­szergazdasági egységeinek ren­geteg tennivalója maradt — ele­gendő itt csak az ügyvitel gé­pesítettségének alacsony szint­jére gondolni —, az eddig elért eredmények is nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a megye mezőgazdasága szinte három év alatt teljesítette ötéves célki­tűzéseinek jelentős részét. Az előadások után a mező- gazdasági szakmai nap. vendé­gei a szervezési és szervezés- technikai kiállítás megtekinté­sével fejezték be a tegnapi programot. K. E. P„ MR BÉKÉSCSABÁN ÉPÜL A VÄSÄRCSARNOK *3, oldal.) ® SOKAT KÖSZÖNHETEK A MUNKÁS* EMBEREKNEK O, oldal) MEGSÚGOM . MAGÁNAK «4, oldal) HÖSÖK VAROSA <S. oldal) • BIZOTTSÁG A MEGYE IFJÚSÁGÁÉRT (5. oldal) Magyar-román megállapodás Csütörtökön Budapestre érke­zett Nicotae Bozdog, a Román Szocialista Köztársaság belke­reskedelmi miniszterének első helyettese, aki részt vesz a ma­gyar—román belkereskedelmi árucsereforgalmi és műszaki tudományos együttműködési tár- gyalásokon s aláírja az ezzel kapcsolatos megállapodást. ssffiaesassgsaeeseesssssas' Dévaványai zenebarátok Január 22-én Gyomén, Dé- vaványán és Vésztőn lépett fel a Békéscsabai Városi Szimfoni­kus Zenekar, amelyet ezen a napon vendégként Dőry Dénes, az Állami Operaház karnagya dirigált. A hallgatóság —; na­gyobbrészt általános iskolások — nemcsak végigülték, végigél- vezfcék a koncertet, hanem Var­ga Károly műsorvezető miagya rázabából megismerték a bemu tatott művek szerzőinek korái régmúlt századot zened stílű sainak sajátosságait s vála szóltak — zenei tárgyú köny vek elnyerésének reményében — a koncert témájához kapcso lódó kérdések sorára (Ripor tunk a í oldatot)

Next

/
Oldalképek
Tartalom