Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

Napi hírekhest Rába Brezsnyevet varia Havanna Megkülönböztetett figyelem és Rendkívüli érdeklődés előzi meg r Kubában Leonyid Brezsnyevnek, í a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának a jövő hét elején kezdődő hivatalos látogatását. Ezekben a napokban a kubai lapok, rádióállomások nagy fi­gyelmet szentelnek Brezsnyev személyének, a Szovjetunió si­kereinek, a két párt, kormány és nép barátságának. A „Juven- tud Rebélde” egyoldalas képes összeállítást készített Leonyid Bonn Csütörtökön délelőtt ismertet­te a „nemzet helyzetéről” szóló kormánynyilatkozatát Willy Brandt nyugatnémet kancellár a szövetségi gyűlésben. A nyugat-európai valutauniót ért csapásnak nevezte Francia- ország „sajnálatos kiválását”, a valutájukat közösen lebegtető közös piaci országok tömbjé­ből. S*j megfogalmazást kell adni a nyugati szövetségnek is — mondotta. — Az NSZK-nak pe­dig fontos szerepet kell játsza­nia a kelet—nyugati katonai erőviszonyok fenn tartásában. Brandt védelmébe vette Leber hadügyminisztert, aki ismert Fehér Könyvében a nemzetközi enyhülés feltételéül szabta az NSZK „aktív közreműködését” a NATO-ban. A kancellár hűségét nyilvání­totta ismét Washington iránt és hangsúlyozta, a nyugati szövet­ségi viszony új alapokra helye­zése nem vezethet Nyugat-Eu- rópa és az Egyesült Államok szétválasztásához, hanem Ame­Brezsnyevről. A lap kiemeli Leonyid. Brezsnyey személyes szerepet,' fáradhatatlan tevé­kenységét a világbéke megőrzé­séért folytatott harcban. » Havannában már árusítják „A leninizmus útján” című 360 oldalas kötetet, amely az SZKP főtitkárának az elmúlt években elhangzott legjelentősebb beszé­deit tartalmazza. Szerdán este a havannai televízió 20 perces dokumentumfilmet sugárzott Leonyid Brezsnyev munkásságá­ról, életút járói. inkának meg kell őriznie meg­határozó szerepét. Méltatta a kormányfő az NSZK KNSZ-tagsagának jelen­tőségét, majd részletesebben foglalkozott a két német állam viszonyával, amely — mint ál­lította — „kulcsa a német nem­zet helyzetének”. Brandt nem -tagadta, hogy az NDK és az NSZK kapcsolataiban megannyi pozitív eredmény született, de láthatóan kevesellte ezeket az eredményeket, sőt. indokolatla­nul azzal vádaskodott, hogy az NDK politikája „megmereve­dett” Nyugat-Németország irá­nyában^ A helyzet további élesedése — fenyegetőzött — „olyan kö­vetkezményekkel járhat, ame­lyek túlmennek a két állam viszonyán”. Brandt nem titkolta, hogy ra­gaszkodik „az egységes német nemzet” elvéhez, ugyanakkor azt ígérte, hogy kormánya még­is „független, szuvérén állam­nak tekinti az NDK-t és ennek megfelelő megállapodásokat köt vele” és keresi a megegyezést Szovjet-egyiptomi közlemény Csütörtökön Moszkvában köz­leményt adtak ki IszmaU fe'aumi egyiptomi külügyminiszter Ja­nuar 21-től 24-ig tartott szov- jetunióDeii látogatásáról. A leiek megauapítottak, hogy a „Közei-Keleten tavaly oiitu- beroen lejátszott esemenyek új­ból igazoi uaK a szovjet—egyip­tomi barátság erejet és tartóssá­gain, nagy jelentőségét az im­perialista agresszió enen. a bé­kéért, az arab népek biztonsá­gáéit és társadalmi Haladásáért a Közel-Keleten folytatott harc­ban”. A lelek aláhúzták: „tö­rekednek a kölcsönös kapcsola­tok fejlesztésére és erősítésére a barátsági és együttműködési szerződés tartós és hosszú távú aiapján”. A Szovjetunió es az EAK megelégedéssel állapította meg, hogy a „genfi békeértekezlet összehívása jelentős lépés a közel-keleti helyzet normalizá­lása felé”. A lelek rámutattak: „a csa­patszétválasztási megállapodás pozitív jelentőségű, figyelembe véve, hogy a megállapodást ra­dikális rendezés követi a Közel- Keleten a Biztonsági Tanács is­mert határozatai, köztük az 19(57. november 224 242. számú és az 1973. október 22-i 338-as számú határozat maradéktalan megvalósítása alapján”. „A miniszterek hangsúlyozták a genfi békekonferencia előtt álló gyökeres problémák mielőbbi hatékony megoldásának szüksé­gességét”. Fahmi csütörtökön hazauta­zott a Szovjetunióból. Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter hivatalos egyipto­mi látogatásra hívta meg And­rej Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A meghívást köszönet­tel elfogadták. A látogatás idő­pontját később tűzik ki. Dzsollud: NSZK-kormánynyilatkozat Fenn kell tartani az USA elleni olajembargót Tripoli Dzsallud líbiai miniszterelnök ezerdán megtartott sajtóértekez­letén kijelentette, hogy kormá­nyának állásfoglalása szerint — amellyel Szaúd-Arábia is egyet­ért —, továbbra is fenn kell tartania az Egyesült Államok elleni arab olaj embargót. Az amerikai olajpolitikóban ugyan­is a közel-keleti helyzetet ille­tően nem következett be olyan alapvető változás, amely indo­kolná az olajszállítások tilalmá­nak enyhítését. ( Dzsallud „reakciós propagan­dának” minősítette azokat a hí­reszteléseket, amelyek szerint Líbia az embargó ellenére ola­jat szállított volna az Egyesült Államoknak. Elutasította azokat a vádakat is, hogy kormánya támogatná a palesztin terroris­ták különböző akciót A kor­mányfő hangsúlyozta: Líbia tá­mogatja a palesztinaiak jogos harcát, de az az álláspontja, hogy a palesztin háborút Palesz­tinában és a megszállt terüle­teken kell megvívni, és hogy a repülőgéprablók csak árthatnak a palesztin ügynek. NDK-tiltaliozás Az ADN hírügynökség a kö­vetkező nyilatkozatot tette köz­zé: A nyugatnémet kormány jó­váhagyta a szövetségi környe­zetvédelmi hivatal felállításá­ról szóló törvényjavasla­tot. A szövetségi Belügy- vminisztériuni irányítása alá' tartozó új hivatalt . tün­tetőén az NSZK területén kívül, Nyugat-Berlinbem akarják meg­nyitni. Az NSZK kormányának ez a lépése durván megsérti a négy­hatalmi megállapodásnak azt az alapvető előírását, amely szerint Nyugait-Barlim nem képezi az NSZK integráns részét és így utóbbi pern is kormányozhatja azt. •K«8aeaftMaaMaMaaBaaaas Magyar—csehszlovák konzuli egyezmény Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes (jobbról) és Barity Miklós magyar nagykövet ^balról) Prágában kicseréli a magyar—csehszlovák konzuli egyezmény ratifikációs okmányait. (Jelefotó — CTK—MTI—KS) 1 Megnyílik a Szuezi-csatorna? 1974. január 18-án a kai ró— szuezi országút 101. kilométer­kövénél aláírták a szuezi fron­ton szembenálló egyiptomi- izraeli hadsereg szétválasztásá­ról szóló megállapodást. Az egyezmény gyakorlati végrehaj­tása a tervek szerint 1974. ja­nuár 25-én kezdődik meg. A megszállt egyiptomi terület egy részének kiürítése első lé­pés a közel-keleti probléma megoldásában. Az izraeli csapa­tok kb. 30 kilométeres visz- szavonulása a csatornától lehe­tővé teszi a vízint megnyitá­sát, a Sinai félsziget felszabadí­tott övezetébe 1 millió egyipto­mi menekült visszatelepítését és a Szuez—Alexandria kőolajve­zeték megépítését is. A Szuezi-csatomát 1966-ban 21500 hajó használta. 242 mil­lió tonna árat szállítottak raj­ta (kb. 80 százalékát Európa, 20 százalékát Ázsia felé) és évente 250 millió dollár jövedelmet ho­zott Egyiptomnak. A világke­reskedelem egyik legfontosabb víziűtjának, a 173 km hosszú, 150—200 m széles Szuezi-csator- na hajózhatóvá tétele a feltéte­lezések szerint 4-6 hónapot vesz igénybe. Az egyiptomi kor­mány a csatorna átépítését ter­vezi. A két fázisban végrehaj­tandó program első lépcsőiéként 150 000. a második szakasza után pedig 250 000 tonnás olaj­szállító hajók átbocsátására is képes lesz. A számítások szerint a mun­kálatok befejezése ntán a ví- ziút kapacitása 1 milliárd ton­nára növekszik, továbbra is el­sősorban a közel-keleti olaj- és más, Ázsiából származó nyers­anyagszállításokból eredő be­vétel Iá milliárd dollár körül alakni évente. Elkészültek az egyiptomi tervek a Sinai-félszi- get éS a csatorna nyugati olda­lát összekapcsoló közúti és vas­úti alagút elkészítésére, vala­mint Port Said. Szuez Kantara és Ismailia újjáépítésére is. Az elképzelések megvalósítá­sa az arab világ anyagi hozzá­járulásától, Illetve a közel-ke­leti békés rendezés megvalósu­lásától függ. Térképünk a két szemben­álló fél 1973. október 22-e utáni állásait és az 1974. január 18-án aláirt rendezési tervet tünteti fel. Paracel ssitoffi. -KÍNAI^TENÜERe 1974. január 15-én a salgoni hadihajók provokációi nyomán súlyos összetűzések zajlottak szigetek le a kínai és a dél-vietnami haditengerészeti és tengerész- gyalogos egységek között a Dél-Kínai-tengeren a Paracel- szigetek térségében. Az inci­denst az váltotta ki, hogy a szigetekre Kínán kívül a sai- goni rendszer is igényt tart. A harcok során a kínai hadsereg katonái kiszorították a Disco­very és a Money-szigetekröl a dél-vietnamiakat. A 2 500 knr területű Paracel (Hszisatao)-szigetek a Dél-Kinai- tengerben találhatók 300—300 kilométerre a kínai és a dél­vietnami partoktól. A lakatlan korallszigetek foszfátkészle­teket rejtenek. A szigetek tér­ségét eddig elsősorban halász- hajók keresték fel. Jelentőségük a múlt év őszén kezdődött energia- és nyersanyagváiság- gal (kőolaj) kapcsolatban meg- növekedett, mivel a szigetek alatt húzódó tenger alatti seif- ben gazdag kőolajkészletek rej­lenek. — TERRA — Tízéves a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Csütörtökön Moszkvában, a KGST-palota konferenciater­mében ünnepi ülésen emlékeztek Tito Indiába érkezett Joszjp Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke csütörtökön ötnapos hivatalos látogatásra Delhibe érkezett. A delhi repülőtéren Tito elr nököt Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke, a kormány tagjai, parlamenti képviselők és diplomaták fogadták. (MTI) meg a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank fennállá­sának tízéves jubileumáról. Az ülés kezdetén külön üd­vözölték Kuba képviselőit abból az alkalomból, hogy ez az or­szág a jubileum előestéjén be­lépett a bankba. Mint Konsztantyin Nazarkln, a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank igazgatóságának elnöke az ünnepi ülésen elhang­zott beszámolójában mondotta, az 1963. október 22-én megala­kult bank tagjainak száma Ku­ba felvételével kilencre emelke­dett. A KGST minden tagálla­ma belépett a bankba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom