Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

Az előszoba és berendezése l»-'BBBaiSBSBB0BBBBBeSB!3EESBBB030H0S3BSnaBDBBBBBaBSS9. Jó reggelit! Az élet sokszor igazolta már* hogy a bizonyítvány nem min­dig a legmegbízhatóbb foskmé rője az ember képességeinek, Sajnos azonban egyelőre nincs jobb értékmérő, amelynek segít­ségével az iskolás gyermekek tu­dását meghatározhatjuk. Ma­rad tehát továbbra is, hogy kö­zépiskolai és egyetemi felvétel­kor —• legalábbis egyes tárgyaik­ból szerzett érdemjegyek döntik el résziben — a felvételt. Ki hinné, hogy a jő tanulást és a jó jegyet megfelelő étrenddel — mindenekelőtt jól összeállí­tott és kényelmesen elfogyasz­tott reggelivel lényegesen lehet javítani. Pedig ez m egyértel­mű igazság. Ha esik a vércukor Nem szorul különleges ma­gyarázatra, hogy a vacsora táp­anyagai az éjszaka folyamán felszívódnak a vérünkbe, és a szervezetünk éjszakai, anyag­Leves helyett — nyakleves? Somulo Altamirámé argentin polgár kiváló mesterlövész és galambkedvelő ínyenc hírében állt szülővárosának, Posadas- nak lakói körében. Egyszer va­dászat közben messziről észre­vett egy vadgalamb-párt, amely egy fa tetején turbékolt. Alfca- mirano célzott, elsütötte puská­ját, s az ágakat letörve, a mes­terlövész lába élé zuhant... egy sportrepülőgép, amely ke­véssel élőbb még a vadász feje fölött szállt el. A pilóta szeren­csére élve maradt, de egyáltalán nem galambszeüdséggél viselke­dett, amikor a rendőrőrszobán szembetalálkozott Altamiranó- vaL cseréjéhez szükséges üzem­anyagot és építőelemeket ad­ják. Reggelre azért általában az ember vércukor-értéke szá­mottevően nem csökken, hiszen éjszaka izmaink nem dolgoz­nak. De reggeli ébredés után, főképpen, ha szaladva megyünk az iskolába, vagy a diák végig­izzadja a tornaórát, az izomzajt és a máj cukortartalékai kime­rülnék és a vércukor esni kezd. Ez a természetes és alapjában véve egészséges vércukoresés gyengeségérzettel, fáradtsággal, csökkent testi és szellemi telje­sítőképességgel jár. Az a gyermek, alká egyetlen pohár cukros teával és egy vé­konyka szelet vajas kenyérrel indul el az iskolába, nagyon szerényen tölti fel azokat a rak­tárakat, amelyekből a vércukor szükség esetén utánatöltődik. Érthető tehát, hogy már az el­ső vagy a második iskolaólra után — minden igyekezete és jó szándéka ellenére — ellepi a fáradtság, csökken az érdeklő­dése. S ha ilyenkor kerül sor felelésre vagy dolgozatírásra, az előző nap otthon megtanult lecke valahogy ködössé válik, s ez az osztályzatban is meg­mutatkozik. Mint a király Egyél reggel, mint a király, délben mint a polgár, este mint a koldus. Ez a mondás különösen ér­vényes az iskolába induló gyer­mekekre és mindenkire, aki a délelőtt során fokozott gondol­kodást vagy fizikai tevékenysé­get igénylő munkát végez. De a reggeli esetén nemcsak a bőségen van a hangsúly; fontos, hogy összetétele is meg­feleljen az élettan, a táplálko- zástudomány modem követel­ményeinek. Ez a tudomány pe­dig azt mondja, hogy az ember testi és lelki teljesítőképessége, jó közérzete és általában egész­sége akkor biztosított, ha a reg­geli bőven tartalmaz állati fe­hérjét. Állati fehérjéink: a tej (természetesen a joghurt vagy kefir), a túró, a sajt, a tojás, a hal és húsfélék. Éppen ezért ésszerű már az egészen korai gyermekévektől reggelire tejet, tojást vagy valamilyen húsfélét is adni. Emellett természetesen maradhat a régi, megszokott vajas vagy mézes kenyér is. Sőt, ha úgy tetszik, teát is le­het fogyasztani, de sokkal jobb helyette a malátából készült te­jeskávé vagy a tejes kakaó. Igen kitűnő reggeli a tejbe- dara, főképpen akkor, ha tojást is habarnak bele. Ügy a tejbe- dara, mint a tejjel készült zab- pehely vagy rizs kitünően íze­síthető gyümölcsízzel, befőttel vagy kompóttáL — És ha mindezek tetejére még elropogtat a család apraja- nagyja egy-egy csodálatos ízű jonatánalmát, akkor nemcsak frisseséget, jó közérzetet bizto­sít magának egész napra, ha­nem a fogak szépségéről és ép­ségéről is gondoskodott. Fő a nyugalom Kapkodó és mindig idő szű­kében levő világunkban életre szóló jó útravalót adunk gyer­mekeinknek, ha a javasolt reg­gelit kényelmesen, ülve, kap­kodás nélkül, nyugodtan fo­gyaszthatják el. Igaz, ezt a ta­nácsot megértetni a gyerekek­kel néha rendkívül nehéz, ki­vált, ha a felnőttek is hason­lóképpen reggeliznek. Befejezésül még egy közmon­dás: „Ki mint észak, úgy él.” Ezt a közmondást akár úgy is lehetne módosítani: „Ki mint reggelizik, úgy tölti a napját.” Ezért kíván az orvos minden diáknak és minden felnőttnek mennyiségben, minőségben és a fogyasztás módjában „Jó regge­lit!” Or. Szendéi Ad ám Valamikor réges fér­gen egy gyönge kis fűzfa nőtt az árokpar­ton. Hosszú, vékony ágaival ide-oda hajlado­zott, de körülötte se fa, se bokor. Nagyon egye­dül volt. Egyszer arra té­vedt egy pacsirta, s mert nagyon fáradt volt, meg­pihent lombjai között. — Végre, végreí — Örült a magányos fűz és miközben gyengéden ringatta a fáradt ma­dárkát, suttogva meg­kérdezte: — Mondd csak, ma­dárka, nem találkoztál valahol véletlenül a ro­konaimmal? —• Dehogynem — fü- työrészett vidáman a pacsirta, — Annyi fa él az erdőben, hogyha mind csillaggá változna, százszor is ki lehetne velük rakni az eget — Látom, nagyon egyedül vagy, de majd én segí­tek rajtad. Elviszem a leveledet, hogy bemu­tassalak az erdőnek­Azzal lecsípett egy le­velet a fűzről, s máris felröppent a levegőbe, s körülnézett, hova is menjen legelőször. Ta­lán a királyhoz: a jege­nyéhez. Gondolt egyet, s máris meghajolt élőt­MESE A FŰZFÁRÓL — Hatalmas jegenye! A kis fűz nagyon árván él az árokszélen, szeretné, ha befogadnád őt az er­dőbe. Itt a levele. A jegenye, amikor ■meglátta a vékonyka le­velet, meg sem rezzen- tette ágait. Mintha nem is hallott, nem is látott volna semmit. A pacsirta odaszállt hát a tölgyhöz is, és éne­kelni kezdett a fűzfáról. Nincs testvére és nincs [barátja Csak sötét üstökű [magánya. Ha valakik meg nem [szánják, Azt se bánná, ha lkivágnák, — Szép, szép, amit daloltál — szólt a tölgy —, de nézz körül, nincs egy gyökernyi hely itt az erdőben. — Közben oly dühösen rázta ha­talmas karjait, hogy a kis pacsirta jobbnak lát­ta odébb szállni. Utoljára még megpró­bálkozott a nyírfácská­val, — Gyönyörűséges her­cegnő! Megengeded, hogy egy szépséges fácska idenőhessen mel­léd? — Méghogy ide, mel­lém! Holmi árokszéli fűz... Dalolj te csak az én karcsú derekamról, hamvas leveleimről... De a kis pacsirtának már semmi kedve sem volt tovább énekelni, fő­leg a nyírfa haszontalan szépségéről. Fölemelke­dett az erdő sötét fái fölé és elrepült, egyene­sen a fűzhöz. Szárnyai­val körülcirógatta resz­kető leveleit■ — Az erdő nem fo­gad be. hiába próbálkoz­tam. Konok, kérgesszí- vű ott minden fa. Sötét árnyék van közöttük. A tövükben mérges gom­bák tanyáznak. De azért egyet se búsulj, el­megyek a vízhez, A víz biztosan segít Há se ért a fűz a ssso- morkodásra, máris visz- szaröppent a pacsirta. — örömhírt hozok! — repesett a boldogságtól. — A csodálatos víz, amely tengerré tud da­gadni és hatalmas szige­teket ölel hullámaival —-• testvérként vár! Ezek hallatára vidá­man húzta gyökereit a kis fűz a tó felé. — Gyere csak, gyere fűzfácska — csobbant kedvesen a víz. - Én szeretni foglak. A kis fa pedig odate­lepedett a partjára és ráborult mindegyik ágá­val. Ezek után vajon fej tudná megmondani, mi­ért látják az emberek szomorúnak a fűzfát? Mert hiszen ő azóta sem búsul. Az erdő pedig már százszor megbánta, hogy nem fogadta be, mert a fűz mesebeli szépsége messze földön híres lett. Még a mada­rak is róla énekelnek. Ő maga meg ügy meg­szerette a vizet, hogy csak. a közelében érzi jól magát, s lehajló ágai­val azóta is simogatja hullámait Molnár Andire® Az előszoba a la kas tükre =- tartja egy régi szólásmondás, és ebben van igazság. Ha ven­dégünk érkezik, otthonunkról az első benyomásait az előszo­bában szerzi, amíg leveti kabát­ját, és amíg be nem invitáljuk a lakás vendégváró helyiségébe. Aki mai építésű lakótelepi lakásba költözik, tulajdonkép­pen nem sok teendője van az előszoba berendezésében. A be­épített garderobe-szekrények a ruhanemű, az ágynemű, s az egyéb szükséges holmik tárolá­sának jól megfelel. Csupán elő­szobafalról kell gondoskodni, hogy legyen hol elhelyezni a na­ponta használt kabátot, cipőt. Sajnos, ami az előszobafogast, vagy közhasználatú szóval az előszobafalat illeti — nem ké­nyeztet el a kereskedelem. így, aki keskeny, kicsi előszobájába előszobafalat szeretne felszerel­ni, választhat a tükör és a fo­gas között. Aki azonban ötletes, a tükröt valamelyik szekrény­ajtóra szerelheti, kívülre vagy belülre. Bár a tükör tágítja, na- gyobbítja a helyiséget, nem mindenütt tudják elhelyezését megoldani. Hasznos, ha az .elő­szobafal vagy tükör alá ala­csony kis cipőszekrényt vásáro­lunk. Ma már a legtöbb család­ban az előszobában váltják az utcai cipőt házicipőre, és ezek elhelyezésére a kis szekrény a legalkalmasabb. Ott, ahol gar- derobe-szekrény van beépítve, az egyik szekrény aljába ele­gendő cipőtartó rácsot tenni, és a cipőket erre rakni. Ma már az újonnan épített falusi családi házak is előszo­bával készülnek. Ezek többsége a veranda és előszoba szerepét Piros tapéta m alap. tehém festettek a fogasok, a tükörkeret és a cipőtartó. Rendkívül ízűé ses és kényelmes összeállítás. tölti be. Éppen ezért a beren­dezésben itt is helye van az elő­szobafalnak, a nagy tükörnek, de a garderobe-szekrény helyett inkább kényelmes fonott bútort, és sok-sok zöld növényt helyez­zünk el, lehetőleg az ablakok előtt. így az előszoba valóban a lakás tükre, kellemes benyomást kelt a vendégekben, és csinos­ságával, célszerűségével örömet jelent a ház lakóinak: k. ni­rr rr HllTGGEP V S Á R Cl foxi«# 2! iebméf IS=if as Unlverzál fiUamassági szaküzletekben «000 Ft értékhatárig vásárolt hűtőgéphez 200 értékű vásárlási utalványt. 4 000 Ft értéken felül vásárolt hűtőgéphez 300 forint értékű vásárlási utalványt D t K Ú Z iß N KJ —« OIT-HITE^LEVÉLRE, 10% ELŐLEG BEFIZETÉSE ELEGENDŐ (GYORSÍTOTT ELJÁRÁS). HELYBEN DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS, BÉKÉSCSABÁN. GYULÁN’. OROSHÁZÁN SZARVASON. 37225

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom