Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

Hatékonyabb közgazdasági módszerek, az energiatermelés fejlesztése, a gépgyártás szakosítása a KGST-bizottságok idei terveiben fi munkaegészségügy szakembereinek ajánlata: tmk a szervezetben is A KGST munkájában nagy je­lentőségűnek ígérkezik a szerve­zet 25. esztendeje, az 1974-es év. Különböző bizottságai az 1976— 80-as tervek egyeztetési munká­latai során az idén foglalják össze a tervkoordináció tavaly befejeződött első szakaszának eredményeit, egész sor megálla­podást is aláírnak, megalapoz­va a tagországok új ötéves ter­vét, s az integrációs program jegyében országaink sokoldalú együttműködésének fokozását. Az MTI munkatársai a magyar népgazdaság számára legjelen­tősebbek közé tartozó öt KGST- bizottság magyarországi titkár­ságán tájékoztatást kértek a bi­zottság idei tervéről, a hazán­kat különösképpen érintő té­mákról. Á tervezési együttműködési bizottság, amelyben a tervbizottságok elnö­kei képviselik a tagországokat, mindenekelőtt a tervek gazda­sági feltételeit, az anyagellátás helyzetének várható alakulását vizsgálja, egyezteti. Az év fo­lyamán a bizottság mintegy 30 jelentős témát tűz napirendre, valamennyi erőteljesen érinti a magyar népgazdaság új ötéves tervét, gazdaságunk 1976—80 közötti, sőt a nyolcvanas évek utáni fejlődését. A többi között egyeztetik az energiahordozók várható termelését, megvitat­ják a nemzetközi villamos ve­zetékrendszer építésének kérdé­seit, egyeztetik a vaskohászati alapanyagok termelését, a pet­rolkémiai ipar fejlesztését, ki­alakítják az etilénszármazékók, műanyagok, műgumik kölcsönös szállításának programját. Ko­operációs és szakosítási megol­dásokról döntenek. Valamennyi kérdésben főként a gazdasági feltételek megteremtéséről gon­doskodik a bizottság. Az elvi jelentőségű állásfoglalásokat az idén már várhatóan konkrét megállapodások is követik. Hazánk igen nagy mértékben érdekelt valamennyi döntésben. E megállapodások teszik biz­tonságossá különböző energia- hordozók, alapanyagok beszer­zését. a hazánknak is áramot szolgáltató nagy feszültségű vil­lamos távvezeték megépítését, petrolkémiai programunk szo­rosabb bekapcsolását a nem­zetközi kooperációba, közremű­ködésünket a számunkra is nélkülözhetetlen korszerű ipari berendezések gyártásában. A tervezési együttműködés közgazdasági eszközeinek kor­szerűsítésére is javaslatokat dol­goz ki. A többi között a pénz­ügyi elszámolások hatékonyabb módszereit vizsgálja. Arra tö­rekednek, hogy az egymás kö­zötti tartozásokat és követelé­seket a KGST ne csak nyilván­tartsa, hanem ezeket a sokol­dalú elszámolás elveinek meg­felelően egyenlítsék is ki, seb­hez a transzferábilis rubel sze­repét, jelentőségét is növelni kívánják. A kőalaj- és gáiipori ab A kőolaj- és gázipari áb munkaterve több mint 50 fon­tos téma megvizsgálását irá­nyozta elő. Mindenekelőtt nagy jelentőséget tulajdonítanak azok­nak az intézkedéseknek, ame­lyeknek megvalósításával a KGST-orszagok a korábbinál intenzívebben növelhetik saját kőolaj- és gáztermelésüket, s a 1 nagy mélységekből is gazdasá- j gosan hozhatják felszínre ezeket 1 a fontos energiahordozókat. A termelés növelésében fontos szerepet szánnak a tapasztalat- cserének. A KGST-országok a lesjobb tapasztalatok elemzé­sével, összevetésével új módsze­reket dolgoznak ki a föld mé­lyében rejlő szénhidrogén-réte­gek kőolajkihozatalának növe­lésére, s javaslataikat még az idén előterjesztik az állandó bi­zottságnak. A KGST-országok hatékony együttműködéssel dolgozzák ki számos új kőolaj- és gázterme­lő berendezés tervezési és gyár­tási feltételeit is. Magyarország és a Szovjetunió 200 atmoszfé­ránál nagyobb nyomású és na­pi egymillió köbméter teljesít­ményű légkompresszor gyártá­sának megoldására terjeszt elő közös javaslatokat. Az idén elő­készítik az érdekelt országok javaslatait a kőolajfeldolgozó iparban viszonylag kis tétel­ben szükséges adalékok és ka­talizátorok gyártásszakosításá­nak továbbfejlesztésére. Ez az együttműködés különösen elő­nyös lenne Magyarországnak, hiszen így szocialista partnerei­től és részben hazai termelés­ből kaphatná azokat a fontos, de kisebb tételű adalékokat, amelyeknek jelentős részét most nyugati országokból importálja. A gépipari áb tovább folytatja a gyártmány- szakosítási és kooperációs egyez­mények előkészítését. Eddig ti­zenkét egyezményt írtak alá, az idén 46-nak az előkészítésén dolgoznak, s ezek többségét várhatóan 1974-ben alá is írják. A nehézgépgyártásban kidol­gozzák többek között az egysé­ges hűtőláncrendszer kialakítá­sához szükséges gyártmányok szakosítását. Hazánk ebben a profilban a kereskedelmi, ven­déglátóipari hűtőpultok téma­felelőse. Az idei munkaterv szerint előkészítik a vasúti központi vonóütköző-készülékek szakosí­tott gyártását, amelyben rész­egységek gyártásával hazánk is részt vállal. A szállítás korsze­rűsítésére hívják életre a kon­téneres szállítási rendszer mű­szaki és anyagi bázisát, foglal­ják szerződésbe a gyártőssza- kosítást és együttműködést. Magyarország várható részfel­adatai : többek között a 20 és 28 tonnás nyerges vontatók gyártása, folyami konténerszállí­tó hajók, folyami kikötői por­táldaruk készítése. Az autó- és alkatrészgyártás előkészítésében hazánkra az egyes aggregátorok és részegysé­gek gyártásának megszervezése vár. Magyarországnak, mint fel­használónak, fontos az építő- és útépítőgép-gyártás, valamint a textilipari gépgyártás szako­sítási és kooperációs szerződé­seinek mielőbbi megvalósítása. A gépipari állandó bizottság munkájához kapcsolódik a kor­mányközi egyezménnyel létre­hozott Interatomenergo Egyesü­lés tevékenysége, amely az atomerőművi berendezések gyár­tásának szakosításával és ko­operációjával, valamint az atom­erőmüvek létesítésével foglal­kozik. Hazánk komplett vízke­zelő berendezések, műszerek és egyéb technológiai berende­zések gyártásával érdekelt a programban. A villamos energia ab keretében mintegy 30 szakértői értekezletet tartanak, és csak­nem 90 témát vizsgálnak meg Különösen fontos feladat a KGST-tagországok távlati vil­lamosenergetikai fejlesztési ter­veinek koordinálása, és az egyesített villamosenergia­rendszer alapvető fejlesztési koncepcióinak kidolgozása. Az alapdokumentumokat már ta­valy elkészítették, s az idén ke­rül sor a konkrét intézkedé­sekre. így pontosítják a villa­mos energia export- és import­szállításokat, és megállapodnak az energia-átvételhez szükséges újabb távvezetékek kiépítésé­ben. E munkálatok Magyaror­szágnak különösen sokat jelen­tenek, hiszen a felhasznált vil­lamos energia mintegy 20 szá­zalékát kapjuk a Szovjetunió­ból. Jelentős együttműködés bon­takozik ki az atomerőművek tervezésében, építésében és üzemeltetésében. A munkaterv szerint a Szovjetunió lehetősé­get nyújt a KGST-tagországok- nak, s így Magyarországnak is atomerőművi szakemberek ki­képzéséhez. 1980-ban, tehát ami­kor a paksi atomerőmű első re­aktor gépegységét üzembe he­lyezzük. már hozzáértő szak­embergárda állhat a gépek, mű­szerfalak mellé. A munkaterv szerint Magyarország összegezi a tagországok javaslatait a KGST atomenergetikai adat­bankjának létrehozására. Ez va­lamennyi lényeges atomerőmű­vi adat összegyűjtésével és tá­rolásával segítséget nyújt majd újabb erőművek tervezéséhez, a meglevők korszerűsítéséhez, fej­lesztéséhez­A munkaterv szerint megvizs­gálják villamos erőművek kö­zös beruházásának lehetőségeit is. Szóba került, hogy esetleg Magyarországon is számításba vehetnek közös erőműberuhá- zást, de a döntést természete­sen még sokrétű vizsgálatnak, egyeztetésnek kell megelőznie. Á mező' gazdasági áb idén kevesebb téma kidolgozá­sáttervezi; a korábbi, évi 75—80 témával szemben 1974-ben 57-et tűztek napirendre. Azért csökkentették a programok szá­mát, hogy az erőket az eddigi­nél jobban összpontosíthassák a legfontosabb feladatok kidol­gozására, megoldására. Az együttműködés hatékonyabbá tételére szervezési korszerűsí­tésre is sor kerül, amennyiben a bizottság megszüntette az ag­rárgazdasági munkacsoportot; a szakemberek az egyéb csopor­tokban hasznosítják az elméleti és gyakorlati munka agrárgaz­dasági eredményeit, mégpedig megfelelő csoportosításával.. Már a korábbi években igen eredményes vetömagcserét bo­nyolítottak le a tagországok — így került például hazánkba a Bezosztája 1. búza, új napra­forgók és más szántóföldi nö­vényfajták —, s az ilyen irá­nyú együttműködést 1974-ben tovább fejlesztik. A magyar mezőgazdaság számára ugyan­csak igen fontos téma a nenv zetközi szántóföldi géprendsze­rek kialakítása, eszerint a gép­rendszerek egy-egy egységet más-más országokban állítanák elő, s így a költséges gyártási folyamatokat szakosíthatnák és széles körű lehetőség nyílna a kooperációra is. Az állattenyésztők kölcsönös szállításokkal kicserélik majd a legjobb fajiak tenyészegyedeit, s így új genetikai lehetőségeket kapnak az állattenyésztési ku­tatók, és a gyakorlati szakem­berek is. Berg, szovjet akadémikus i számításai szerint a XIX. szá- J zad közepén' az egész földön ki- j fejtett és felhasznált energiának 1 még 94 százaléka származott az embereik és háziállatok izom­erejéből. Ma ez az arány egy százalékra csökkent. Üj, veszé­lyes népbetegség alakult ki: a hypodémia, azaz a mozgás­szegénység. Egy reprezentatív felmérés adatai szerint a diákifjúság szabad idejének csupán öt szá­zalékát tölti testedzéssel, spor­tolással. A felnőtt lakosság körében pedig nemcsak a vá­rosokban, hanem egyre inkább a falvakban is a mozgássze­gény életmód hódít teret. Mind­ez új feladatokat állít a fog­lalkozási ártalmak megelőzésé­vel foglalkozó szakemberek elé. Ezért végez a SZOT Munkavé­delmi Kutató Intézete sokrétű kutatást arra vonatkozóan, htí* gyan lehetne az urbanizáció káros hatásait aktív pihenéssel ellensúlyozni. Bizonyított tény ugyanis, hogy ha az elfáradást meg ltjiet előzni, csökken a baigseti veszély, kisebb a fog­lalkozási ártalom. Természete­sen a kutatásokban az orvos­A Tudományos Ismerettei'- jesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Pedagógia és Pszichológia Szakosztálya, va­lamint a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya ma, január 4-én de. 9 órakor továbbképzési előadói konfe­renciát rendez Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. Ezen Az önművelésre ne­velés családi és iskolai fel­adatai címmel tart előadást Daly Lenke, a TIT Országos Pedagógiai Választmányának titkára, majd A pedagógia és a nevelésügy feladatai az 1972 júniusi KB. határozat után I mond expozét dr. Simon Gyű- I Plevenben, Bulgária északi részében építették fel az or­szág legnagyobb könyvesbolt­ját, melyet az ott lakók ' „köny- veshaznük” neveznek. Illik, is rá a meghatározás, hiszen a hatalmas bolt teljesen önálló épület, földszintjén és galériá­ján külön árusítják a bolgár, a szovjet, a magyar és más or­tudomány mellett egyre na­gyobb szerepet kapnak a társ- tudományok is. Számos hazai felmérés bizo­nyítja, hogy azoknál, akik kellő időt töltenek testedzéssel, sportolással, fele annyi a7 -rés táppénzes napok száma, mint másaknál. (Hasonló megállapí­tásra jutottak számos curój>ai országban, például Csehszlová­kiában, Lengyelországban vágj Franciaországban. Ugyanakkor például a Szovjetunióban és a skandináv államokban, ahol jóval többen tartoznak az aktív testedzők táborába, jóval ala­csonyabb a megbetegedési arány.) A statisztikákból az is kiolvasható, hogy a biológiai „tervszerű megelőző karban­tartás”. a mozgáskultúra szint­jének növelése közvetlenül is kihalt a munkateljesítményre. Aki ugyanis otthonos a sport összetett mozgás-sorozaitaiban. társainái könnyebben sajátítja el a munkafogásokait is. A modem munkaegészségügy ezért nagyon fontos preventív eszköznek tekinti az aktív pi­henés minden válfaját. Egy­aránt fontosnak tartja a munka la, a TIT Országos Pedagógiai Választmányának elnöke. A TIT Békés megyei Szer­vezetének Biológia és Föld­rajztudomány Szakosztálya és a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya pedig Gyulán, a TIT természettu­dományi előadóteremben ren­dezi meg ma 9 órai kezdettel konferenciáját. Dr. Kőháti At­tila főgeologus az Ásványkin­cseink és az energiahordozók az ipar természeti alapjai cí­mű előadását követően, Var­ga Imre az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal főosztály- vezetője tart előadást Ter­mészetvédelmünk új utakon címmel. szagok íróinak könyveit, önálló hanglemezboltja is van. Az űj könyvház a város su- gárútján, a Lenin úton áll, és impozáns külseje is érdeklő­dést keltő. Forgalma hatalmas, mióta a könyvház megnyílt, többszörösére emelkedett az el­adott könyvek száma előtti, a munka közbeni és * munka utáni testedzést. TIT-konferenciák. Békéscsabán és Gyulán Barátaink földjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom