Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

A termelőszövetkezetek szocialista brigád vezetőinek országos tanácskozása Pénteken az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában ren­dezték meg a termelőszövetke- i szeti szocialista brigádvezetők második országos tanácskozását, A tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában rámutatott: a tsz-ek termelése négy év alatt 28 százalékkal nőtt, miközben — az agrárpolitikai célkitűzé­seknek megfelelően — nem esett vissza a háztáji és a kis­üzemi gazdaságok termelése. A gazdaságok fejlesztésének ered­ményeképpen megnőttek a ho­zamok; különösen a szántóföldi növénytermesztők és az állat- tenyésztés egyes ágazataiban dolgozó szakemberek értek el jó eredményeket A hosszan tartó szárazság ellenére idén a búza hektáronkénti hozama megha­ladta a 34 mázsát a kukoricáé pedig elérte a 40 mázsát Bár vannak az igényeknél lassab­ban fejlődő ágazatok — mint például a szarvasmarha-te­nyésztés. valamint a cükorrépa- és a friss zöldségtermesztés — ezekben is érlelődnek a kibon­takozás feltételei, A tsz-ekben fejlődött a közgazdasági szem­lélet A szocialista brigádok tevé­kenységével kapcsolatban ki­emelte: jól segítik a vezetést, egyebek között a munkaszerve­zés korszerűsítésében, a mun­kaerő takarékos felhasználásá­ban és a foglalkoztatási lehető­ségek ésszerű bővítésénél. Mi"t termelőszövetkezeti tagok, akik tulajdonosi pozícióból flélik meg a szövetkezet tevékenysé­gét egyre inkább szóvá teszik a szélsőséges, esetenként elhi­bázott gazdaságvezetési lépése­ket a gazdaságtalan, elsietett fejlesztéseket éppen ügy, mint az elmaradott módszerek „kon­zerválását” és a gyenge haté­konyságú foglalkoztatást A jö­vőben arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádok ilyen irá­nyú tevékenysége méginizább ki­bontakozzon, mégpedig úgy, hogy a brigádok tagjai a vállalt többletmunkáért erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt meg- ! felelő elismerésben részesülje- ( nek, a szövetkezet teherbíró ! képességével arányosan. Nem maradhat el ugyanis a nagyobb szakképzettséget igénylő, több és eredményesebb munka hono­rálása, jóllehet ebben a tekin­tetben még vannak nehézségek. Végül kiemelte: négy év alatt 3500-ról 5800-ra nőtt a szocia­lista brigádok száma, s ezekben jelenleg már nyolcvanhat­ezren dolgoznak. Gondot okoz, hogy vannak még a brigádmozgalomnak fehér folt­jai: 900 tsz-ben és a társulások nagy részében nem alakult még szocialista brigád, illetve nem sikerült a követelményszintet elérni. Megemlékezett arról, mi­lyen nagy segítséget adott a szocialista brigádoknak, hogy a Minisztertanács a mozgalom el­veit, az állami és a szövetkezeti szektorban egységes alapokra helyezte. Dr. Dimény Imre miniszter fölszólal ásóban hangsúlyozta: egyre gyakrabban hallani a szö­vetkezeti vezetőktől, hogy a szocialista brigádok áldozatkész, fegyelmezett és szakszerű mun­kája nélkül nem boldogulná­nak egy-egy korszerű termelési eljárás bevezetésénél. Egyre 31,5 mázsás átlagtermés — Holland együttműködéssel rizselőfözést terveznek Hírek a Szarvasi Állami Gazdaságból... A 22 ezer holdas Szarvasi Állami Gazdaságban okosan ki­használták a száraz őszt Bár (rizsből, kukoricából és egyéb növényféleségből rekordtermést takarítottak be, a szokásosnál korábban letették e munkafo­lyamat gondját. Rizsből például 31,5 mázsa termett hektáron­ként, s összesen 650 vagonnal küldtek biztos fedél alá. Sze­mes kukoricából ez erő tven va­gonnal takarítottak be. Idejében és jó minőségben került földbe a jövő évi kenyér­nek való magja. Ennek köszön­hető hogy bár száraz volt az ősz a legutóbbi évek mintájára, de a korai vetés idejében ki- zöldellt. Így szépen soroló bú­zavetéseket talált a vékony hó­takaró, ami megvédi a hidegtál a zsenge növényt. * * # A gazdaság sokoldalúan vál­lal részt a kormány rizsprog­ramjának megvalósításából. Egyebek között évek óta nagy területen termeli a rizst. Beve­zette a legfejlettebb módszere­ket, meghonosította a bőtermő, minőségileg kifogástalan, be­tegségnek ellenálló új szarvasi rizsfajtákat, kidolgozta a rizs­3 BigsMBÆ ** 1973. DECEMBER & termesztés zárt rendszerét. Nemcsak étkezésre, de vetőmag­ra is évről évre jelentős meny- nyiségű rizst ad a népgazdaság­nak. Az idén például csaknem 700 vagon jó minőségű rizs ter­mett Szarvason. A Pankotai Állami Gazdaság­gal közös vállalkozásban lét­rehozták Szarvason az új rizs­hántoló üzemet. Az NDK gépek, .technikai berendezések bevál­tak. Két műszakban dolgoznak itt az emberek, s az első idény­ben legalább 500 vagon rizst dolgoznak fel. A kereskedelmi hálózatba — a KERMI engedé­lye alapján — egykilós csoma­golásban szállítják a rizst. A rizskorpát kiváló takarmány­ként értékesítik, a törmelékből pedig konzervgyári termék lesz. Most folynak a kísérletek arra, hogyan lehetne a rizs héját is hasznosítani. Ezzel nem zárult le közéi sem a rizsprogram Szarvason Nagy József igazgató kinn járt Hollandiában. Tárgyalásokat folytatott illetékes cégekkel. Az elkövetkező években be­rendezkednek a rizs előfőzésre is. így a háziasszony félkész terméket kaphat, amiből 6—8 perc alatt elkészülhet a csa­lád vacsorája. A gazdaság nem­csak a Pankotai Állami Gazda­sággal, de a Békés megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal is szorosan együtt­működik e fontos program meg­valósításáért A. R. több gazdaságban' a szocialista brigádok javítanak egy-egy ne­héz helyzetbe került termelési ág helyzetén. A szövetkezetek­ben egyre nagyobb megbecsü­lésnek örvendenek a munká­ban élen járó, szervezett közös­ségek, a szocialista brigádok, amelyeknek a jövőben még nagyobb segítséget kell adniuk a gazdálkodás fejlesztéséhez. A szocialista brigádok veze­tői ezután beszámoltak a mun- kaversemy-mozgalom tapaszta­latairól, s javaslatokat tettek a brigádmozgalom további fej­lesztésére. (MTI) Szakszervezeti bizottság alakult a szeghalmi közalkalmazottaknál Szeghalmon Î14 tagja vám a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének. A nagyközségben eddig az alapszervezet élén osztálybi­zottság működött. A tagság lét­számának fokozatos növekedése és a fejlődés szükségessé tette, hogy szakszervezeti bizottság alakuljon. December 3-án, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési í(áz nagytermében megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. Az eddigi munkáról Gyűrű Istvánná osztálybizottsági titkár számolt be. Mivel a szakszer­vezet tagságának zöme nő, ezért elsősorban a nőpolitikái határo­zat végrehajtására törekedtek. Többek között a szabad szombat megszervezésében nyújtottak segítséget, ezenkívül kirándu­lásokat szerveztek, nőklub-fog­lalkozásokat tartottak és így to-’ vább. Figyelmük kiterjedt az olyan dolgozókra is — mint pél­dául az útőr, a kanász — akik a tanács alkalmazásában van­nak, de részükre eddig még törzsgárda jelvényt nem alapí­tottak. Az idén az osztálybizott­ság javaslatára a 10—15 éve itt dolgozó alkalmazottak részére is oklevelet, valamint pénzju­talmat adott át a tanács. A vezetőségválasztó ülésen részt vett és hozzászólt Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak (Szakszervezetének megyei tit­kára is. A taggyűlés elhatároz­ta, hogy 1974. január 1-től aa alapszervezet élén szakszerve­zeti bizottság működik. A sza­vazatok alapján Gyűrű Istvánná lett az SZB titkára. Vigyáznak lobban egymásra! Hegalakult a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tanácskozó testületé Korábban hírt adtunk arról, hogy létrehozták a rendőri, ta­nácsi. szakszervezeti, népfront és más szerv képviselőiből a Bé­kés megyei Közlekedésbizton­sági Tanács elnökségét. A gon­dos előkészítő munka után teg­nap Békéscsabán a megyei rendőrfőKapitányság új székhá­zában összehívták a Közleke­désbiztonsági Tanács megyei tanácskozó testületi alakuló ülését. Ezzel egy sokkal széle­sebb körű fórum jött létre a biztonságos közlekedés megsegí­tésére. Az ülésen megjelent többek között Hidas Mihály, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Fekete Antal, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Cercbenics Imre, az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács Elnökségének tagja, a fegyveres testületek, ta­nácsi, társadalmi és gazdasági szervek számos képviselője. Olt ■voltak üzemek, intézmények, egészségügyi szervek, a szak- szervezetek megbízottai, akik aktív tevékenységükkel segítik az új testület sokrétű munká­ját. ­A megjelenteket Hidas Mi­hály rendőr alezredes meleg barátsággal köszöntötte. Elmon­dotta egyebek között: a forga­lombiztonság kedvezőtlenül ala­kul hazánkban. Rohamosan nő a gépjárművek száma, s a laza közúti fegyelem okozza a leg­több problémát. Ezért nem vé­letlen. hogy a Minisztertanács 2024. számú határozata foglal­kozik egyebek között a közle­kedésbiztonsági tanácsok lét­rehozásával, azok szervezeti fel­építésével, teendőivel. A lakosság közlekedésre való nevelése előtérbe kerül. Orszá­gos érdek, hogy a hatósági, gaz­dasági, társadalmi és egyéb szer­vek összefogjanak, magasabb színvonalra emeljék a közleke­dés biztonságát. Az október elsején megala­kult megyei elnökség kérésére a szervek vezetői kijelölték munkatársaikat, akik a tanács­kozó testület munkájában aktí­van közreműködnek. Az együtt,- (működés első lépése gyümöl­csöző és igen biztató. 46 külön­böző hatósági, gazdasági, társa­dalmi és egyéb szerv képvisel­teti magát a testületben. A szakma tapasztalt embereit de­legálták mindenütt, így sokat várunk az elkövetkező hónapok, évek munkájától. A korábban jó eredménnyel működő Közúti Balesetelhárítási Tanács tagjai ezentúl e testületben haszno­sítják az eddigi tapasztalatai­kat. Ezután Hidas Mihály elvtárs kimondotta a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács megalakulását, s bemutatta az elnökség tagjait A tanács el­nöke dr. Sajti Imre rendőr alezredes, ügyvezető elnök Mol­nár Imre rendőr alezredes, tit­kár Békési Imre rendőr őrnagy. Az elnökségben egyébként a szakszervezet, a tanács és egyéb megyei szerv képviselője meg­található. Dr. Sajti Imre, a megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács elnöice tartott ezután tájékoztatást a megye közlekedési gondjairól, jiz elért eredményekről és a tennivalókról. Hangsúlyozta egyebek között: az Országos Balesetelhárítási Tanács a megyei szerveivel együtt az elmúlt tíz évben eredményes munkát végzett. Megyénkben is igen jók a ta­pasztalatok. Az ő munkájuk ed­dig is éreztette hatását, de to­vább kell lépnünk, új feladatok várnak a különböző szervekre a forgalom növekedésével párhu­zamosan A közlekedés rendjének megszilárdításához például nagymértékben hozzájárult az oktató-nevelő munka. Megyénk­ben egyebek között 49 közle­kedési úttörő őrs működik csak­nem 900 résztvevővel. Jól be­váltak a TIT által szervezett KRESZ-akadémiák, oktatások. Mivel Békésben található orszá­gosan a legtöbb lovas kocsi és kerékpár, az elmúlt években jó eredménnyel szervezték meg a kerékpárosok és a lovas kocsi­sok hónapját. A közeljövőben a motorosok és az autósok hónap­ja kerül napirendre. Egyebek között 16 ezer lovas kocsist ré­szesítettek KRESZ-oktatásban. 100 vállalatnál, intézménynél vezették be a gépjárművezetők továbbképzését. Sokat segítettek a KRESZ-vetélkedők, ügyességi versenye^ is. Érdekes plakátot, kiadványt jelentettek meg, fi­gyelemfelkeltő propaganda­anyagot adtak ki megyeszerte több mint százezer példányban. Beszélt arról is Sajti elvtárs, hogy a közlekedéspolitikai kon­cepció végrehajtásával egyre több személy- és teherforgal­mat irányítanak közútra. Ro­hamosan gyarapszik a gépjár­mű-állomány és a turistaforga­lom is. Rajtunk, embereken mú­lik, hogy mennyire tartjuk be a közlekedési szabályokat, meny­nyire vigyázunk egymásra. Különösen a legutóbbi 10 év alatt nőtt ugrásszerűen a gép­jármű-forgalom. Megyénkben csaknem 60 ezer a gépjármű­vek száma, s 65 ezren rendel­keznek jogosítvánnyal. Ezek kö­zött vannak akik rég szerezték, azóta változott a KRESZ, nőtt a forgalom. Vannak kezdők, bi­zonytalanok is. Vigyázzunk egy­másra! Ez legyen a fő jelszó. Csak így tudunk a közlekedési morálban hathatós eredménye­det elérni. Hazánkban 12 év alatt 10-sze- resére nőtt a génkocsik száma. A modern emberi élet és a gép­kocsi egymáshoz tartozása ter­mészetes. Ezzel számolnunk kell. A tragikus emberi sorsok azon­ban többségében elkerülhetők. Csupán Európában évente 100 ezren vesztik életüket közúton. Ennek 95 százalékát az emberi gondatlanság okozza. A kulturált közlekedésre va­ló oktatás fontosságáról, az em­beri magatartás megváitoz.a- tásáról szólott ezután az elő­adó. Beszélt arról is: a legszi­gorúbban fellépni a szabály­sértők, a durva, garázda ele­mekkel szemben. Társadalmi összefogással ki kell közösíteni a közlekedés rendje ellen vétő­ket Ugyanakkor elismeréssel szólott azokról, akik évek, év­tizedek óta — főként tömeg- közlekedésben — balesetmente­sem vezetnek. — Meg kell teremteni a köz­utakon az összhangot...! — mon­dotta Sajti elvtárs. — Ez mind­annyiunk feladata. — Műszaki­lag megbízható járműveket, szel­lemileg pihent vezetőket, al­koholmentes sofőröket enged­jünk a közútra! Dr. Takács János, a megyei tanács közlekedéspolitikai osz­tályvezetője a tanácsi munkák fontosságát, az együttműködést hangsúlyozta. Dr. Gerebenics Imre a köz­lekedésbiztonsági tanács előtt álló nagy feladatokról beszelt. Vándor Pál, a 8. Volán Vállalat igazgatója —, mint a megye legnagyobb forgalmazó vállalat vezetője —- vállalati szempont­ból szólott a témához. Elmon­dotta többek között: szívesen átadják tapasztalataikat a válla­latoknak. Náluk évek óta fo­lyik a szondázás, a gépjármű­vek rendszeres műszaki el­lenőrzése, a közúti el­lenőrzés. Jó lenne, ha a vállalatok igénybe vennék a VOLÁN-telepen felállított diag­nosztikai pályát,- amely vala­mennyi műszaki hibát kimu­tat. Így elérhető, hogy csak mű­szakilag megbízható gépjármű­vek kerülnek a közutakra. Ja­vasolta fogjanak össze abban is: ha egy gépkocsivezetőt it­tasság miatt egy vállalat elküld, azt a másik ne vegye fel dol­gozni. Ugyanakkor beszélt a vetélkedők sokoldalú előnyeiről, KRESZ-versenyek, ügyességi vetélkedők sokoldalú előnyeiről, amit a VOLÁN tapasztalatból támaszthat alá. Ezután megválasztották a tanács statisztikai értékelő, sajtó- és ’kiadványszerkesztő-, verseny-, forgalomszervezési- és oktatási-nevelési szakbizottsá­gait. Megvitatták és elfogadták a Közlekedésbiztonsági Tanács ügyrendjét, az 1974. év első ne­gyedévi programját.' Határozat született: jövőre járási szinteken is megalakulnak a bízót Ságok Ar> B«» I

Next

/
Oldalképek
Tartalom