Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-08 / 287. szám
A cukorrépa Gondok©!© rsovéfiyoïnkrôï szamokban Nevelés*, pszichológia^ közművelődés A megyei gyermekszakkor-vezelők továbbképzése a Békéscsabai MMfÉ-baa A békési eszperantisták ülése tét, dr. Kiss Tihamér pszicho-' iógus. egyetemi magántanár előadását hallgatták meg, amelynek témája a szabad idő és a személyiség kapcsolata volt A továbbképzés második felében korreferátumok, tapasztalat-cserék voltak, szó. esett a gyermek bábszakkörök, az általános gyermek-klubok munkájáról, valamint a csorvási művelődési há7 a legfiatalabbak körében végzett népművelő tevékenységéről. ronyi általános iskolások sze* repelték — kórusművek. jeleneiét- eb szavalatok hangzottak el — eszperantóul. A, 1973-a* év munkáját a területi bizottság titkára értékelte, majd a jövő feladatairól be„ szélt. A hozzászólásom a nyelv nemzetközi fontosságával, az eszperantó körök munkájával, a propagandával és a, új oktatási. valamint szervezési formákkal foglalkoztak. Nemcsak a cukorgyártás alap- | Anyaga, a cukorgyár« mellék- J ermékeken keresztül az állat-1 enyésztés takarmánybázisának s jelentős összetevője a cukor- épa. Tudja ezt mindenki, hiszen a ukorrépa-termesztés fontosságáról szél tében - hosszában, beszélnek, Nem is olyan régen mégis majd a lélekharangot cellett e növénytermesztési igazat felett megkongatni. Hat évvel ezelőtt még csákóéin 104 ezer hektáron, az ország földjeinek 2 százalékán termesztettek gazdaságaink cukorrépát 1971-re ez a terület íiáromnegyedére zsugorodott. Az állami gazdaságok a cukorrépa vetésterületének eredeti 9860 hektárját több mint két, a tsz-ek pedig a 93 ezer hektárt mintegy 29 ezer hektárral csökkentették. Így a cukorrépa kétszázalékos részvételi arányából fél százalékot vesztett el a vetésszerkezetben. Híz talán nem is lett volna olyan nagy baj, ha közben a cukorrépa termésmennyiségét a termésátlagok növelésével a kisepb területen is legalább szinten tartották volna Ara az 1968-as 334 mázsás hektáronkénti átlaggal szemben 1971- ben már csak 278 mázsát értek el a gazdaságok. Ezzel a korábbi 3 és fél millió tonna cukorrépa helyett 1971-ben mindössze 2 millió 23 ezer tonna cukorrépa termett az országban. Békés megyében Szűkebb pátriánkban sem Igen tudott a statisztika mást kimutatni, mint országosan. Megyénkben, ahol 1964-ben még 18 ezer hektáron, a megye vetésterületének több mint 3 és fél százalékán termesztettek cukorrépát az 1968-as 15 ezer 33 hektárral szemben 1971-ben csak 11 ezer 470 hektár volt a cukorrépa vetésterülete, ami alig 2,8 részesedést jelentett a vetésszerkezetben. Miután Békés megyében — hasonlóan az országos jelenséghez — 361 mázsáról 315-re csökkent a cukorrépa hektáronkénti átlagtermése, a majdnem 4 ezer hektárral megcsappant vetés- terület sem tudta a négy évvel korábbi termésmennyiséget szolgáltatni. Az 1968-ban megtermelt 542 és fél ezer tonnának csak kétharmad részét „állították elő” a Békés megyei gazdaságok. A számok, a statisztikai adatok 1971-et követően hirtelen változást jeleznek. Az elmúlt évben ugyanis megyénkben az1 egy évvel korábbi 11 és fél ezer hektár helyett már 13 ezer hektárt, ebben az évben pedig 14 ezer 600 hektárt kötött le a megye szántóföldjeiből a cukorrépa, Ú] Irányi veil Örvendetes módon azonban nemcsak a vetésterület, hanem1 a termésátlag és ezzel a termés j mennyisége is megnőtt a cukorrépa-termesztésben 1971-hez képest. Hiszen 1972-ben 383 mázsás hektáronkénti átlagter- ! méssel a 13 ezer hektárról me- i gyénkben csaknem 500 ezer j tonna cukorrépát adtak át gazdaságaink a cukorgyáraknak. Ebben az évben — amikor az 1972-es kimagasló átlagnak csak a 80 százalékát sikerült elérniük a gazdaságoknak hektáronként — a betakarított cukorrépa mennyisése megközelíti a 440 ezer tonnát. Első ránézésre tehát a vetés- terület alakulása az, amely legjobban jelzi, hogy a cukorrépatermesztés 197Î után mezőgazdaságunkban új irányt vett. Ezt egyébként az országos adatok is igazolják. A cukorrépa 1971-ig állandóan csökkenő vetésterülete az elmúlt évben már 6 ezer hektárral, termésmennyisége pedig mintegv 900 ezer tonnával volt nagyobb, mint az előző esztendőben. De mitől változott meg a termelők magatartása a cukorrépával szemben ? Ha megnézzük: 1968-tól 1971-ig a cukorrépa mázsánkánti felvásárlási ára átlagban változatlanul 50 forint Körülbelül ugyanennyibe került átlagosan a gazdaságoknak ebben az időben egy mázsa cukorrépa megtermesz- tése, fiz árak hatására A gazdaságirányítás új rendszere éppen 1968-tól tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági üzemek szabadon rendelkezzenek a vetésszerkezet alakításában. A cukorrépa-termesztésVésztőn igen jől működig a ! gyermek- és ifjúságvédelmi al_ ! bizottság. melynek vezetja Csüllöp Bálintné védőnő. Tagjai a Hazafias Néipfronh a KISZ. a tanács és más szervek képviselői. Áldozatkész emberek, akik nagyon sok segítséget nyújtanak a veszélyeztetett gyermekek: helyzetének javításában, a sok- gyermekes családok körülményéinél, alakulásában. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy közös összefogással e téren is kiváló eredményeket lehet eléírni. A napokban tapasztalat- cserét tartottat Vésztőn, melyen részt vettek a szeghalmi és a dévaványai albizottság képviselői is. Csüllög Bálintné beszámolt az eddig végzett munkáról. Majd a gyakorlatban k bemutatták. hogyan foglalkoznak a szülőkkel, a családokkal. A tapasztalatcsere alkalmából három családot is behívtál, gyermekvédelmi ügyben. Az egyik családnál az elvált szülők tízhónapos gyermeke a nagymamánál van, ő gondozza, mert a szülők sehol sem vállalnak munkát, s nem képesek eltartani önmagukat sem. nerhhosv még gye-mekeí A bizottság mindkét szülőt behívatta és figyelmeztetői, ettől az akkor még az előbbiek alapján igazán nem a legkifizetődőbb ágazattól, a tsz-ek igyekeztek gyorsabban szabadulni megyénkben. Részesedésük a cukorrépa vetésterületében az 1968-as 87,8 százalékról 1971-ig 82,6 százalékra csökkent annak ellenére, hogy különösebb gondot ekkor már a munkaerőhiány va?y éppen a „többlet” nem okozhatott, hiszen közben az ágazat gépesíth 2tőségének foka elérte a legjobban gépesíthető ágazatok szintjét. A fordulat 1972-ben állt be, amikor is a „Több cukrot hazai termésből” mozgalom anyagi alátámasztásaként a felvásárlási árak átlaga elérte a 60—65 forintot mázsánként. Ez az ár már a költségek fedezetén túl néhány ezer forint hasznot is biztosított hektáronként Érdekes, hogy a jövedelmezőség és az árak hatására most az állami gazdaságok reagáltak gyorsabban, hiszen a cukorrépa Békés megyei vetésterületében 1971-ben még csak 17,5, 1972- ben már 22,8, az idén pedig több mint 25 százalékkal részesedtek. Mindenesetre a számok, adatok segítségével feltárt összefüggések alapján egy dolog feltétlenül biztos: Akár a cukorrépáról, akár a többi gondçt okozó növényről legyen is szó, termesztésük fejlesztését az anyagi érdekeltség rendszerében csak a jövedelmezőség feltételeinek alakításával lehet ösztökélni Kőváry E. Péter lésben részesítette. Amennyiben nem gondoskodnak gyermekük, ről, azt állami gondozásba kénytelenek venni. A figyelmeztetés használt, mindkét szülő vállalta, hogy inkább munkába áll. de a gyermeket nem adja, gondoskodik eltartásáról. Természetesen ennek megvalósítására a bizottság határidőt is kiszabott A másii, családnál az apát hívták a bizottság elé. aki józanul rendesen viselkedik családjával szemben, azonban ha italozik, goromba. Sajnos e? az utóbbi a sűrűbb. Épp ezért a bizottság javasolta az elvonókúrát. A harmadik családnál egy 15 éves fiú munkába állítá- sábam nyújtott segítséget a bizottság. A tapasztalatcserén a pártfogó-mozgalomról is beszámoltak. A KISZ-titkár pedio tájékoztatást adott a munkahelyeken végzott vizsgáitokról, az ott dolgozó ifjúság helyzetéről. Megyei vállalat pályázatot hirdet TERMELÉSI OSZTÁLYVEZETŐ* munkakör betöltésére Pályázhatnak azok, akik: — mérnöki vagy üzemmérnöki diplomával és legalább S éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Vasiparban jártasak előnyben részesülnek. Fizetés megegyezés szerint. Pályázatokat „Ipari és szolgáltató” jeligére a békéscsabai hirdetőbe kérjük beküldeni. 202722 4 Ä gyermekei, iskolán kívüli nevelésének, szabadidejük hasznos eltöltésénél, jelentős segítői és támaszai a művelődési házak, járási-, városi központok. A Megyei Művelődési Központ éppen ezért hívta össze péntek délelőttre a megye gyermek- szakköreinek és klubjainak vezetőit, hogy a legfontosabb nevelési, pszichológiai és közművelődési felad tokról tájékoztassa őket. a felmerülő problémákat megbeszélje velük. A délelőtt első részében a megjelenDecember 2-án a békési Művelődési Központban tartotta meg a 2. sz. Eszperantó Területi Bizottság Zaimemhof-emlék- ülését. Először Gyarmati Zsolt területi bizottsági titkár üd ö- zölte a megjelenteket, majd Csa Pó Anna kori titkár mond tt emlékbaszédet Zamenhofról eszperantó nyelven A műsorban —• melyben az íUidrődi. orosházi, gyulai és muBefejeződött a magántermelők pálinkafőzése az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Békéscsabai, 1-es számú 'szeszfőzdéjében. Most az ÁFÉSZ-boltok számára készítik a korszerű körülmények közt előállított, kiváló minőségű pálinkát. Mivel egyre kevesebben foglalkoznak kertgazdálkodással, és az idei termés is igen gyenge volt, az eddig 3—i hónapig tartó szezonidőszak helyett, ebben az évben csupán másfél hónapig tartott a munka. Ez idő alatt naponta egy vagon cefrét dolgoztak fel, és ez igen jelentős mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy X mázsából 8 sőt 13 liter pálinka is előállítható. A szeszfőzde jő minőségű terméke a megyén kívül is ismert és keresett. Az idén például a Hajdú-Bihar megyei Biharke- resztesről érkezett megrendelés. A szeszfőzde népszerűségét az is elősegíti, hogy a termelő a saját gyümölcséből készített pálinkát kapja meg. Képünk Bogdanov Andrást és Fodor Jánost örökítette mes munka közben «. JL Megvásároljuk a tevan könyvtár füzetett SS A TEVAN AMATÖRSOROZAT KÖTETEIT, ezeken kívül bármilyen egyedi tevan-ki adv Anyókát is. Ajánlatokat: Kner Nyomda, titkárság, Gyoma címre kérjük. x ■»wfu—''I — 11 “ * Ml .lati"" TT“ '.-r.. ■ ,L , , . 1- " ■■■ Tapasztalatcsere Vésztőn a gyermekvédelemről BÉKÉS miL mrujstck 1973, DECEMBER S Itt készül a pálinka
