Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
Kétbilllé forint a nemzeti vagyon Hazánk nemzeti vagyona el- érte, sőt túl is haladta a kéf- billió (kétezermilliárd) forintot, — erre utal a KSH most megjelent összesítése. A KSH anyaga az 1971-eg helyzetet tükrözi, amikor a nemzeti vagyon 1929,2 milliárd forint volt. Ez az összeg magában foglalja az állóeszközök, a befejezetlen beruházások, a készletek, a földterület, az erdőt élőfaállományának, a feltárt ásványi vagyonnak valamint a lakosság személyi tulajdonában levő tartós készleteknek- az értékét Nemzeti vagyonunk 1960 óta több mint 40 százalékkal nőtt. A nemzeti vagyon 36 százalékát a természeti források, ezen belül 16,4 százalékát a termő^, 6,6 százalékát az egyéb földek, 11,6 százalékát az ásványvagyon, 1,4 százalékát az erdők élőfaállománya alkotja. A lakások- 10,5, egyéb épületek 19,8, a gépek, berendezések és járművek 8,5, a befejezetlen beruházások 4. a készletek 13,6, a háztartások tartós készletei 7,6 százalékban részesednek a nemzeti vagyonból. Az ország kétbillió forintos vagyonából 1224,8 milliárd az állam, 362 2 milliárd a szövetkezetek, 342,2 milliárd a lakosság tulajdonában van. A lakosság összértéke 203,2 milliárd, egyéb épületeké 3816 milliárd, a gépek, berendezések, járművek értéke 164,1 milliárd, a feltárt ásványvagyoné 224 milliárd, a termő- és egyéb földeké 444,2 milliárd forint. A lakosság tulajdonában levő lakások értéke eléri a 115. a földek érté. ke pedig a 40 milliárd forintot. Ami a népgazdasági ágak közötti mgoszlást, illeti, a nemzeti vagyon 29 3 százaléka az ipar, 24,8 százaléka a mezőgazdaság, 8,9 százaléka a szállítás és hírközlés rendelkezésére áll, a többi megoszlik más ágazatok között. szembeni gyülekezőtérre mentem, már ott találtam felsorakozva a Wocher-gyalogezred első zászlóalját. Szabályos négyszögekben várakozott egymás mellett a négy század, arccal a főőrségi épület kapuja felé. A zászlóalj tisztjeinek gyalogos sorfala előtt ismerősök, Tichy őrnagy ült mereven lomha lova nyergében. Nyirkos hideg volt, sötétszürke az ég, a nehéz esőfelhőktől. Mindez túlságosan illett az alkalomhoz. Vártuk Emst törzshadbírót, de helyette Schück hadbíró százados érkezett meg. Ellenben közénk lépett Howiger tábornok várparancsnok. Tisztelegtünk neki, mire ő tartózkodón érintette meg ujjával csákója szélét és nyomban távolabb húzódott tőlünk, jelezvén, hogy csak a passzív szemlélő szerepére tart igényt. Schück hadbíró százados a tér közepére állt irataival. Utasította Wóchengruber főtörzsfog- lárt, hogy vezettesse elő a golyó által kiivégzendő elitélteket. Ezenkívül alig hallatszott néhány szó a komor ceremónia alatt. Teljes némaságban kísérték elő a porkolábok Kiss Ernőt. Polgári ruhát viselt. Kezén, lábán megvasalva. A bilincseiről csüngő láncot egy porkoláb tartotta. Egyenesen ált, nem nézett senkire. Teljesen ápolt volt. Dús haja simára fésülve, sápadt arca megborotválva, szép Eredményeikkel bizonyítanak Az 1917-es Vörös Október Oroszországában elvetett magban — amelyből nálunk 28 évvel ezelőtt, 28 évvel a történelmi magvetés után valóban életerős növény sarjadt — óriási erő szunnyadt. Másfél évtizeddel a Nágy Októberi Szocialista Forradalom után ugyanis Magyarország 27 ország között 14 mázsás hektáronkénti átlagával mindössze a 15. helyen állt a búzatermelésben. Hollandiában ekkor már 30 mázsa búzát termesztettek hektáronként. Ugyanígy a kukoricatermesztésben is csak 10. helyen állt az ország. A magyar földeken 20 mázsa kukoricát törtek le egy-egy hektárról ezekben az időkben, szemben Németország 30 mázsás átlagával. Két évvel ezelőtt Magyarországon 30,2, Békés megyében 31,5, a fejlett mezőgazdaságú Közös Piac országaiban pedig 34.7 mázsa búzát aratták átlagosan, hektáronként. A kukorica 1971-ben Magyarországon 35,4, megyénkben 45_1, a Közös Piac mezőgazdaságában pedig 48.8 mázsát termett átlagosan. Ebből kitűnik, hogy országunk s főleg megyénk a forradalmi változások után a fejlődés olyan útját járta be, melynek eredményeiként e két főnövény, a búza és a kukorica termesztésében versenyre kelhet a fejlett tőkés országokkal. De nincs másképp ez azokban a termelőszövetkezeteinkben sem, amelyeknek tagjai a legújabb kor hajnalát jelképező Vörös Októbert választották közösségük elnevezéséül. Ünnepi számvetésük legalábbis erről tanúskodik. 11 baffonvai Vörös Október Tsz-ben A szövetkezet 1300 hektárjából összesen 700-at köt le a búza és a kukorica. Az 1960- ban alakult közös gazdaság 264 tagjából már csak 162 dolgozik. Ám ez a 162 ember ezen a 700 hektáron — annak ellenére, hogy gazdaságunk nem tartozik éppen a legerősebbek közé — ■■«■■•■■BBBBsaaisnHH««a«nBaaB«asaa«a«aaai)sa«B> óajusza szabályosra igazítva. Mögötte a pap, imába mélyedre. Másodiknak Dessewffy Arisz- ideszt, harmadiknak Schweidel Józsefet, majd Lázár Vilmost kísérték az udvarra. Mindegyikük polgári ruhában, láncra verre. Mindegyiküket porkoláb és oap kísérte. Alig néhány másodpercig álltak szemben a felsorakozott zászlóaljjal, amikor richy őrnagy intésére gépezet- szerű közönnyel megmozdult a zászlóalj. Két század balra fortuit. röviden előre masírozott \7. így szabaddá tett résbe kísérték a négy elítéltet, akiket i porkolábokon kívül jobbról- iáiról szuronyos katonák raj- jszlopa kísért. Nyomukban a ötörzsfog'ár. Wóchengruber in- ;ett, hogy mellette a helyem. Mi is az imént szabadon ha- íyott résbe léptünk Ezután a násik két század jobbra at- ia következett s máris készen állt a menetoszlop. Tichy őr- iagy a zászlóalj élére lovagolt, még egyszer megnézte, rendben zan_e minden, majd harsányan ïgedélyt kért az indulásra Ho_ íviger tábornoktól. A várparancsnok nem szólt, csak unottan bó'intott. — Zászlóalj, vigyázz! — ve- sényeît.az őrnagy. — Irány utánam! Indulj! Elindultunk a vesztőhely felé. Howiger tábornok egyedül maradt a fő^égi énület előtt. (Folytatjuk) olyan eredményeket ért el, amelyek igazolják a magyar mezőgazdaságban járt út helyességét. A battonyai termelőszövetkezetben ugyanis ebben az évben több mint 35 mázsa búzát arattak hektáronként. A kukorica pedig az eddig letört táblákon 45 mázsánál is többet adott. Jól haladnák a tsz-ben az őszi munkákkal is. Az 510 hektárra tervezett búzavetés háromnegyed részével már elkészültek. A 200 hektár kukoricából pe- « dig csak 50-et kell még letörniük. A cukorrépaszedést szeptemberben fejezték be. Minden reményük megvan arra, hogy az 1973-ra tervezett másfél millió forintos nyereséget sikerül elérniük. II csorvási Vörös Október Tsz-ben Csaknem 1900 hektáron gazdálkodik a 456-ból még dolgozó 256 tag. Az 1780 hektáros szántón, a 24 évvel ezelőtti húszegynéhány növényféleség helyett az idén már csak hét kultúrát, neveltek. A búza 750 hektáron több mint 46 mázsát, a kukorica 520 hektáron több mint 69 mázsát termett hektáronkénti átlagban. De elégedettek lehetnek a cukorrépaterméssel is, mivel az 380 mázsánál is többet adott hektáronként. A mintegy 70 hektáron termesztett cukorrépát egyébként a 185 hektárnyi napraforgóval együtt már rég betakarították. Befejezték a 750 hektárnyi búza vetését is, mindössze a kukoricából maradt még néhány hektárnyi letörni való. A megalakulásának negyed- százados jubileumát jövőre ünneplő közös gazdaságban hároméves múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom. A 140 szocialista brigád tag és az idén, októberben megjutalmazott törzsgárdatagság nagyban járult hozzá ahhoz, hogy ebben az évben már az öt évvel ezelőtti 17 ezer forinttal szemben a 21 ezret is meghaladja az egy tagra jutó évi jövedelem. 1 kondorosi Vörös Október Tsz-ben vasi és a kondoros! — tagjai községeik ünnepi rendezvényein emlékeznek meg arról az 56 évvel ezelőtti viharos hónapról, amelyet végül is a közös törekvéseiket legjobban kifejező jelképpé is választottak. E jelképhez való hűséget pedig, miként az az ünnepi számvetésből is kiviláglik, eredményeikkel igyekeztek igazolni. (kőváry) Külföldi kutatok továbbképzése Szegeden Az MTA szegedi biológiai központjában, az UNESCO-val kötött korábbi megállapodás alapján, külföldi fiatal kutatók továbbképzését kezdték meg. Elsőnek az Egyesült Arab Köztársaságból. Indiából, Csehszlovákiából, Bulgáriából és Romániából érkeztek ösztöndíjasok Szegedre. A fiatalok minden hét egy napján előadásokat hallgatnak, gyakorlati bemutatókon vesznek részt Több munkanapjukat kutatóintézeti laboratóriumokban töltik, ahol a továbbképzést irányító magyar kutatók vezetésével részt vesznek az ott folyó munkálatokban. •aaa*PBB«a«e mimmmmwm»«* A búza és a kukorica az 1660 hektáros szántó jelentős részét foglalja el. A búza vetésterülete 620, a kukoricáé 400 hektár volt ebben az évben. Ezenkívül a 405 tagból még dolgozó 310 tag lucernát, cukorrépát és dohányt termesztett a főnövények sorában. Búzából 47„ kukoricából 65 mázsás hektáronkénti átlagot sikerült elérniük, s mivel a cukorrépa mellett a dohány is igen jól jövedelmez. a tsz-ben az idén mintegy 6 millió forintot tudnak részesedésként a tagok között szétosztani. . Az időszerű munkákkal néhány napon belül elkészülnek, hiszen a tagok — köztük a három szocialista brigád 70 tagja — a 650 hektárnyi búza vetését és a 400 hektárnyi kukorica törését a napokban fejezték be. A szántásból is legfeljebb csak egy hétre való maradt hátra még. mnr ssir A Vörös Október nevet viselő három Békés megyei közös gazdaság — a battonyai, a csór0is merges 5 1973. NOVEMBER 7, r ÁNCOSOKKAL A VÖRÖS ÖVEZETBEN .Éh felhangzik az Internacionálé 0 Szeptember 16-án az olaszországi turné utolsó színhelyére, a megyeszékhely Bolognába igyekezett a Gyulai „Körös” Néptánc Együttes. A kommunista párt lapjának az I’Unitá- nák nyilvános ünnepségére voltunk hivatalosak. Itt már nemcsak a csillagos vörös zászlók ragadtak bennünket magukkal. A nyomort, a fasizmust ostorozó rajzok, fotók, feliratok mellett hatalmas pavilon hívta magára figyelmünket, benne Lenin művei és megannyi szocialista ideológiát hirdető könyvek sorakoztak. A pavilonok között is I je’es helyen találtuk azt a hatalmas építményt, amelyben a Szovjetunió mutatta be grafikonokon és fotókon 50 éves fejlődését, a béheharc- ban elért sikereit. Majd újabb hatalmas Aiéretű táblák következtek, melyeken a néhány nappal azelőtt Chilében történt tragédiáról számolt be az Olasz Kommunista Párt. S, az I’Unitá ünnepségsorozat színhelyén mindenütt Allende portréja sorakozott, mint megannyi felkiáltójel. Ez a mélyen internacionalista és nyílt háborúellenes küzdelem ránk különösen nagy hatással volt. A látottak máris új megfogalmazásba helyezték a Gyulai „Körös” Néptánc Együttes bolognai fellépését. Itt kezdtük megérteni, hogy a kommunista párt lapjának e nyilvános ünnepségén elősorban is politikai missziót teljesít együttesünk. Néhány perccel később Vincenzo Galetti, az Olasz Kommunista Párt Bologna megyei első titkárának kérése igazolta is következtetésünket. Ugyanis arra kérte dr. Vidó Istvánt, a gyulai delegáció vezetőjét, hogy táncosaink és zenekarunk az Intemacionáléval fejezze be egész estét betöltő műsorát. Nem volnánk őszinték, ha elhallgatnánk, hogy e kérés hallatán szívünk dobogását a szokottnál erősebbnek éreztük. In- ternacionálé olasz földön magyar együttes ajkáról?! Már besötétedett és az óra kilencet mutatott, amikor a színpad hatalmas fényerejű reflektorai felgyulladtak. Több, mint 10 ezer néző tapsa zúgott végig a téren, amint Vincenzo Galetti, a kommunista párt Bologna megyei első titkára a mikrofon elé lépett. Nagy hatású beszédének középpontjában a chilei dráma állt. Az e'ső titkár beszéde és a több. mint 10 ezret számláló hallgatóság nyílt politikai állásfoglalása mintegy feloldotta együttesünkben a korábbi belső feszültséget. Helyébe a felelősségérzet lépett. Jól képviselni hazánkat itt, az északi vörös övezet központjában. Tomboló sikert aratott itt kulturális delegációnk. Ez esetben olasz földön szerzett újabb elismerést, sőt dicsőséget hazánknak a Gyulai „Körös” Néptánc Együttes. Még zúgott az utolsó táncszámot követő taps. amikor zenekarunk húrjain és táncosaink ajkán felcsendültek a nemzetköziség himnuszának, az Intemacionálénak első akkordjai. Hogy ezekben a pillanatokban mi történt? Az, amire egy perccel ezelőtt még gondolni sem mertünk. A több mint 10 ezres nézősereg szinte egyszerre állt fel székéről, illetve maradt mozdulatlan. A nézőtérre pillanatok alatt mélységes csend telepedett, miközben a tekintetek a színpadra szegeződtek. Majd itt-ott együttesünkhöz csatlakozva énekelték olasz barátaink közül sokan az Intemacionálét. Hosszú percekig mozdulni sem tudott a színpadról együttesünk és zenekarunk. Azt hiszem, ekkor lett igazán, tudatossá a Gyulai „Körös” Néptáss« Együttes valamennyi tagjában, hogy milyen fontos küldetést teljesített fellépései során ott, Olaszországban, az északi vörös övezetben, de különösen annak köz. pontjában, Bolognában. Együttesünk színpadi sikerei mellett azt sem hallgathatom el, hogy Olaszországban nagy tisztelettel viseltetnek a Magyar Népköztársaság külpolitikájával szemben. Erről beszéltek a budidéi tanács vezetői, s a politikai pártok képviselői egyaránt. Azt sem tagadták, hogy sok minden tetszik nekik belpolitikánkból is. Legalább ilyen jó érzés volt számunkra az a megnyilvánulás is, ahogyan pártállásukról o’asz barátaink nyilatkoztak. Vezetők és egyszerű emberek nemcsak nyíltan, hanem büszkén vallották magukat a kommunista és a szocialista párt tagjainak. Ami pedig harcukat illeti, mi, magyarok csak a tisztelet hangján szólhatunk róla. Arról a mindennapi kemény küzdelemről, melyet naponként vívnak az ellenzékkel, nemegyszer a fasiszta megnyilvánulásokkal szemben. Csak hat napig tartózkodott Bo’ogna megyében a Gyulai „Körös” Néptánc Együttes, mégis gazdag tapasztalatokkal téritek haza fiataljaink. Hiszen egy olyan országot ismerhettek meg, amely összehasonlíthatatlanul más, mint a miénk. És ez talán azt is jelenti, hogy együttesünk sokkal jobban tudja becsülni hazánk vívmányait, az itthoni életkorú Iményeket. Hazafelé jövet mind több szó esett arról, hogy együttesünk becsülettel teljesítette küldetését. És ebben nagy része volt Varga Andrásnak, az együttes vezetőjének, valamint Bőm Miklós koreográfusnak. Balkus Imre (Vége)
