Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

{Folytatás as í. oldatról.) Kalkulációját megszigorították: kötött árformába sorolták az építőipari munkák körülbelül 90 százalékát. A Központi Bi­zottság határozatának megfele­lően emelkedett néhány fo­gyasztási cikk ára. Figyelembe véve a szabadáras termékek ár­emelkedését, valamint az ár­csökkentő intézkedéseket is, a fogyasztó; árszint a terv sze­rint alakul. Az üzem- és munkaszerve­zésről szóló határozatok végre­hajtása megkezdődött, a válla­latok egy része konkrét intéz­kedéseket tett. A végrehajtás ütemének gyorsítása érdekében a vállalatok vezetőinek továb­bi erőfeszítéseket kell tenniük a munka- és üzemszervezés, általában a szervezettség javí- íásara. 4 Az életszínvonal- és ■ szociálpolitikai intézkedé­sek a novemberi határozatnak megfelelően valósulnak meg. Az állami ipar és építőipar munkásai és művezetői körében végrehajtott központi bérpoli­tikai intézkedés következtében 1,3 millió dolgozó keresete 9—10 százalékkal emelkedett 1973. június 1-től csökkent az államigazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak a munkaideje. A tanácsi dolgozók jutalomkere­tét a béralap 6 százalékára emelték fel. A kormány módosította a la­kásépítés pénzügyi és hitelfel­tételeit. A tanácsi értékesíté- sű lakásoknál a három és en­nél több gyermekről gondosko­dó munkások esetében egyedi elbírálás alapján a készpénz­előtörlesztés részben vagy tel­jes egészében elengedhető. A munkáslakás-építési akció ke­retében 1750 lakás építését kezdték meg. 5 Az ideológiai helyzetre ■ az jellemző, hogy tovább erősödött társadalmunk egyet­értése szocialista céljainkkal. A tömegpropaganda jobban összpontosított az időszerű po­litikai és gazdasági feladatok­ra és ezáltal hatékonyabbá vált. A tudományos és kultu­rális területen a szocializmus melletti elkötelezettség talaján újabb értékek és eredmények születtek. Az alkotóműhelyek munkája javult, a marxista kri­tika pozíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az okta­táspolitikai határozat végrehaj­tása. Üjabb intézkedésék tör­téntek a munkások, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása és továbbtanulása ér­dekében. A sajtó, a rádió, a • televízió eredményesen propagálta a novemberi határozatot, felelő­sen mozgósított a feladatok megoldására és ezzel hozzájá­rult a kedvező belpolitikai lég­kör kialakításához. 6 A Központi Bizottság * 1972. novemberi határo­zatának végrehajtása megerősí­tette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét. A párt belső helyze­te kedvező, tömegkapcsolatai szilárdak. A pártmunkában elő­térbe került a határozatok el­lenőrzése, a végrehajtás hely­színi segítése. Az alapszerveze­tek többségében emelkedett a munka színvonala. A tagfelvételi munkában fo­kozott figyelmet fordítanak a felvételüket kérők eszmei, po­litikai és emberi tulajdonságai­nak alaposabb megismerésére, a párt társadalmi összetételé­nek tudatosabb alakítására. Az újonnan felvettek 71,7 százalé­ka fizikai dolgozó. Javult az összes felvettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tö­megszervezetek pártirányítása és ez lehetővé tette, hogy a közös cél érdekében nagyobb önállósággal lássak el sajátos feladataikat. A szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szer­vezetek. a Hazafias Népfront bizottságai, a nőmozgalom és yás fontos társadalmi szerve­Közlemény az MSZMP KB üléséről mák vezetőit, hogy a magok területén segítsek elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredmé­nyes megoldását. zetek jó munkájukkal hozzájá­rultak a novemberi határosat végrehajtásához. 7 A Központi Bizottság ösz- ■ szefoglalóan megállapítot­ta: az 1972 november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határo­zatait végrehajtottuk, a hosz- szabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elisme­rését fejezi ki a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és a pártonkívü­li szövetségeseinknek azért az odaadó munkáért, amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat következe­tes végrehajtása érdekében. Szi­lárdan bízik abban, hogy a párt­tagok és a szocializmus párton- kívüli híveinek összefogásával, további áldozatos munkával el­érjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat. II. reáljövedelem 4—4.5 százalék­kal, az egy keresőre jutó reál­bér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbé­rének növekedése eléri a terve­zett 5,8 százalékot Az áruellá­tás kiegyensúlyozott, bár évköz­ben átmeneti ellátási nehézsé­gek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. 2 A Központi Bizottság él- * fogadta az 1974. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés fő előirányzatait: 5% III. A nemzeti jövedelem termelésének növekedése A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 5—4>% Az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6% Az országos építés-szerelés tel jesítményének növekedése 4°/'o A mezőgazdasági termelés nö vekedése 2—2.5% Az egy lakosra jutó reáljöve lelem növekedése 5—5,5% A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7% A szocialista szektor beruházása 117—118 md Ft A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9% Lakásépítés 85 ezer Ebből: állami lakás 36 ezer A Központi Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta az 1974. évi ■népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. 1 A nemzeti jövedelem ■ 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nö. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasz­nálást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növek­szik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 száza­lékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emel­kedéséből származik. Az átla­gosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a vil- lamosenergia-ipar, A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal ha­ladja, meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az álla­mi és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II. kőolajvezeték, a Tisza 2. Víz­lépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új mű­anyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohá­szati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek ka­pacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meg­haladja az elmúlt éviit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosí­tott a belföldi igények kielégíté­se, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha­tenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshús-terme­lés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében fel­élénkült. és egész évre számítva a növekedés üteme 2,5—3 szá­zalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a mi­nőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési ter­vet teljesítjük, mintegy 85 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlő­dik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a válla­latokat az export növelésére ösztönözte. Az export dinamiku­san, az import mérsékelten nö­vekedett. A lakosság fogyasztása 4—5 az egy főre jutó A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a paksi atom­erőmű I. ütemének, a Bélapát­falvi Cementgyár, a Borsodi Ve­gyi Kombinát új pvc-gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a eyulai húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemének, az ózdi kohászati üzemek acélgyár, tó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdem az új nagy tel­jesítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 száza- lékkai emelkedjen. Az ipari ter­melésen belül az átlagosnál di­namikusabban fejlődjön a vil- lamosenergla-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. 9 A Központi Bizottság az **■ é’etszínvonal növelése ér­dekében 1974-ben — az automa, tikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek le­hetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 száza­lékkal, a lakosság összes fo­gyasztása pedig közel 6 száza­lékká1 emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emellek — az állami szektorban 1973- ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari te­vékenységet folytató munkások, — az állami iparban és épí­tőiparban a kisegítő á’lomány- csoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb kör­ben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dol­gozóinak. — a kutatóintézetek, — a színházak és színház jel­legű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a vég­rehajtás ídőtíonüiál a Miniszter- tanács a SZOT bevonásával ál­lapítsa meg. A népesedéspo’itikai határo­zattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyer­mekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babakelengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mint­egy évi 1 miUiárd 660 millió fo­rintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatoná­inak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hozzátar­tozók családi segélyét 1974. ja­nuár 1-től fel kell emelni. 1974-ben a dolgozók újabb kategóriáinál folytatjuk az át­térést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi háló­zat fejlesztése és ellátottságá­nak javítása érdekében 2 400 bölcsődei és 12 000 óvodai férő­helyet kell létesíteni. Az okta­táspolitikai feladatok megoldá­sát összesen 720 általános, kö­zép- és szakmunkásképző isko­lai osztályterem, továbbá 6 000 kollégiumi férőhely megépíté­sével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ‘ágyak számát pedig 1 000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatá­sa mellett a járóbeteg-ellátást 50 új orvosi körzeti és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezé­sével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő- és kereskedelmi vállalatok együtt­működésének fejlesztésével ja­vítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hi­ányzó cikkek körét. A keres­kedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet ar­ra, hogy a lakosság áruellátá­sában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen za­var. 4 Az 1974. évi népgazdasá- ■ gi terv teljesítése meg­követeli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka to­vábbi javítását. Ennek érdeké­ben a pártszervezetek politikai munkájukkal támogassák a gaz* dasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihaszná­lásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szer­vezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilárdí­tásában. a takarékos gazdálko­dásban. A politikai tömegmunka se­gítse elő olyan egységes szem­lélet kialakítását, amely hozzá­járul a rendelkezésre álló esz­közök minél célszerűbb fel­használásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSZ-szervezetek- nek ahhoz, hogy a fiatalok kez- deményezően és tevékenyen ve­gyenek részt munkahelyük po­litikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szákszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dol­gozó kommunisták segítsék elő. hogy szervezeteik az érdekvé­delmi tevékenység mellett kö­vetkezetesen támogassák a ter­melés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesít­ményhez igazodó bérezést, a szocialista munka verseny fel­lendítését. A tömegtájékoztatás terüle­tén dolgozó kommunisták gon­doskodjanak arról, hogy a saj­tóban, a rádióban és a televí­zióban kapjon megfelelő hang­súlyt a lelkiismeretes és szín­vonalas termelőmunka. A Központi. Bizottság felhív­ja a pártszervezeteket, a Párt valamennyi tagját, hogy oda­adó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvaló­sításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, az Országos Szövetkeze­ti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgal­A Központi Bizottság áttekin­tette a párt káderpolitikáját, a ká. der- és személyzeti munka hely_ zetét, főbb feladatait és az aláb­biakat állapította meg: 1 A káderpolitika összhang- ■ ban van a Párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A po’itikai megbízhatóság, a szak­mai hozzáértés és a vezetői rá­termettség hármas követelmé­nye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző terü­leteken és beosztásokban összes­ségükben eredményesen dolgoz­nak. Döntő többségük a szocializ­mus odaadó híve. a reá bízott jogaörrel és hatalommal helye­sen éh aktív a közéletben, ma­gatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségé­nek politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növek­vő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalha­tó, hogy figyelmen kívül hagy­ják döntéseik társadalmi, poli­tikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fej­lesztik kapcsolataikat a dolgo­zókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg. a kollektíva véle­ményének semmibe vevése, a jer gos bírálat megtorlása. Az ilyeti jelenségekkel szemben a párt ve­zető szerveinek ismételt figyel­meztetése ellenére még mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelős­ségre vonás elmulasztása; A vezetők megítélésénél to­vábbra is a politikai megbízha­tóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően ma­gasabb mércét kell állítani. 2 A szocialista építés egyre ■ bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kívá­nó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelmé­nyeket. A káder- és személyzeti mun­kában a jövőben is fontos fel­adatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és össze­tételének kedvező irányú vál­tozása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cse­rélődésre. Következetesen érvé. nyesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen do’gozzék. A Központi Bizottság tovább_ ra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivéve — barma1 y beosztást pártonkívüli is betölt- hessen, aki a szocializmus épí­tésének programját elfogadja és annak megvalósításáért aktí­van dolgozik. A kádermunkát a vezetők túl­nyomó többsége fontos felada­tának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egy személyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt. és társadalmi szervezetek bevonásával, a bizalom és nyílt­ság légkörével, elvszerű kritiká­vá! el kell érni, hogy a szocialis­ta demokrácia fejlődéséből kö­vetkezően erősödjenek a káder­munka demokratikus vonásai. Ez segíti, a szubjektivizmus hát. térbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvénye­sülését. 3 A Központi Bizottság a ká- ■ dermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a terv­szerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kér­désnek kell tekinteni, hogy te­hetséges munkások, termelőszö­vetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és fo- (Foly tatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom