Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

Szovjet—indiai okmányok aláírása Delhi j Csütörtökön Delhiben Leonyid I Brezsnyev folytatta tárgyalásait Indira Gandhival. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az indiai kormány elnökasz- szomya. ez alkalommal több nemzetközi problémáról folyta­tott véleménycserét. Brezsnyev kiemelte azt a nagy szerepet, amelyet India tölt be nemzetközi síkon, többek közt az ázsiai béke, kölcsönös megér­tés és együttműködés megterem­tésében. Indira Gandhi nagyra értékelte a békeszereitő szovjet politikát és azt, hogy a Szovjet­unió jelentősen hozzájárul az Dr. Ajtai Miklós és dr, Car­los Rafael Rodriguez miniszter­elnök-helyettesek, a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság társelnökei csütörtök este a Parlamentben aláírták az együttműködési bizottság 3 ülésszakának jegyzőkönyvét. A magyar—kubai árucsere­forgalom az idén mintegy 10 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A Kubából szár­mazó legfontosabb importcikk, a cukor, amelyből az idén is jelentős mennyiség érkezett, de hozunk Kubából réz- és nik­kelféleségeket és egyéb termé­keket is. Magyarország azok­nak a termékeknek az exportját fokozza, amelyek a kubai ipar fejlesztését szolgálják. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében lehetőség nyílik ar­ra. hogy Magyarország közre-ÍJ működjék például Kuba hús-f‘ iparának, konzerviparának fej­lesztésében. Négy baromfi-vá- gőhidat is szállítunk, amelyek egyenként és óránként 2-3 000 baromfi vágására alkalmasak. A két ország bővíti együttmű­ködését a gyógyszeriparban is. Az árucsereforgalom keretében a jövő év folyamán jelentő­sebb mennyiségű permetezőgé­pet exportálunk Kubába. Az ülésszakon áttekintették a két ország műszaki-tudomá­nyos együttműködésének leg­fontosabb területeit is. A jegyzőkönyv aláírását kö­vetően a két miniszterelnök­helyettes hitelmegállapodást is aláírt, amelynek értelmében a Magyar Népköztársaság kormá­nya a Kubai Köztársaság kor­mányának 20 millió kubai Hi­ring peso értékű áruhitelt nyújt, amelyet 1973 és 1976 között használhat fel a Kubai Köz­társaság. igazságos, tartós béke és a nem­zetközi biztonság szavatolásá­hoz. * # • Csütörtökön a delhi elnöki palotában ünnepélyesen aláírták a közös szovjet—indiai okmá­nyokat. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi asszony aláírta a közös szovjet—indiai nyilatkozatot, va­lamint a két ország közötti gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működés további fejlesztését célzó megállapodást. Aláírták a szovjet és az in­diai állami tervhivatal együtt­működéséről szólő megállapo­dásit A szovjet—indiai konzuli egyezményt Andrej Gromiko szovjet, illetve Szvaran Szingh indiai külügyminiszter láitta el kézjegyével. Közlemény a* MSZMP KB üléséről „Az algíri csúcstalálkozón a többség közös álláspontra he­lyezkedett az agresszióval szem­ben” — jelentette ki Abdel Mo- neim Rifai, Husszein jordániai király személyi képviselője csü­törtökön Ammanban. Rifai tagja volt az Algírban járt jordániai küldöttségnek — „gazdasági, po­litikai és katonai kérdésekben hoztunk döntéseket — hangoztat­ta. — Ha voltak is nézetkülönb­ségek bizonyos kérdésekben, ez nem akadályozta a csúcstalálko­zót abban, hogy kifejezésre jut­tassa a háború idejére jellem­ző arab egységet”. Burgiba tunéziai elnök, ugyan­csak Algírból hazatérve nyilat­kozott. Kijelentette: „hogy a csúcsértekezlet elhatározta, egy olyan „arab ütőerő létrehozását, amely képes szembenézni Izrael agressziójával”. A csúcs határo­zatai — tette hozzá — rövid ha­táridősek. Brandt kormánynyilatkozata Az NSZK energiagazdálkodási helyzetéről csütörtökön a szö­vetségi gyűlésben Willy Brandt kancellár kormánynyilatkozatot tett. A kormányfő bevezetőben megállapította, hogy a helyzet súlyos és tovább romolhat. Az idén már nem (esznek újabb korlátozó intézkedések — ígérte Brandt —, de jövőre, esetleg már januárban számí­tani lehet rájuk. A terhek zö­mét a magánfogyasztóknak kell vállalniuk, mert elsőbbséget él* vez a gazdasági élet energiael­látása. Egész Nyugat-Eurőpának össze kell fognia — mondotta —. hogy három-négy év alatt megvalósulhasson az a technoló­giai ugrás, amely különben 1®— 15 évet venne igénybe. A dolgozóknak számítaniuk kell arra, hogy nem emelkedik reáljövedelmük. ECB» (Folytatás a 2. oldalról.) lyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP politi­kai főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell terem* teni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél na­gyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növel­ni kell annak lehetőségét, hogy a_fizikai munkások felsőfokú ta­nulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézmények­ben emelni kell az oktató- és ne­velőmunka színvonalát, mert viszonyaink között a káderután­pótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főisko­lát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozot­tan fél kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrá­nyos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezé­seknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni Siet. A társadalmi érdek és a ve­zetés folyamatossága is megkí­vánja a követelményeknek meg­felelő fiatalok fokozottabb be­vonását a vezetésbe. A párt- és KISZ-szervezetek tekintsék fon­tos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képes­ségeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy te­rületén célszerű a bevált pályá­zati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intéz­mények dolgozói érdekképvise­leti szerveik útján nagyobb be­leszólási lehetőséget .kapjanak vezetőik kiválasztásába és meg­ítélésébe. 4 A Központi Bizottság eb ■ fogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájá­ról, 'a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Párt­élet című folyóiratban megje­lenik. A Központi Bizottság java­solja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok? alapján módosít­sa és egészítse ki a személyze­ti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság tovább­ra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfejleszté­sének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a ká­dermunka javítása”. * * * A Központi Bizottság elfo­gadta 1974. évi munkatervét. A KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottságának jubileumi ülése Asztalos Dajos kohó* és gép­ipari miniszterhelyettes osü- törtökön sajtótájékoztatót tar­tott a KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottsága megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. El­mondta, hogy a rádió és az elekt­rotechnikai ipar az egész vilá­gon, így a KGST-országokban is igen gyorsan fejlődik. A gyár­tók és a felhasználók kapcsola­tainak fejlődése az egész iparág előrehaladását biztosítja. A KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottsága december 1-től 7-ig tartja Budapesten 25.. jubileumi ülését, lüaesssesesascEBaasciksaaj» »*»*»■'****«»8« Egyiptomi—izraeli találkozó Lövöldözés a 101-es kilométerkőnél Bulgária mezőgazdasága I Három évtized L Kairó, Te! Avív Több mint 10 perces késedel­met okozott az egyiptomi—iz­raeli tárgyalófelek csütörtöki találkozójának megkezdésében a Kairó—Szuez útvonal 101-es kilométerkövénél felállított ENSZ-sátortói alig 3 kilométer­re lezajlott lövöldözés. Szemta­núk közlése szerint egy izraeli megfigyelő pontról géppuska* és ■aknavető-tüzet nyitottak az Ataka-hegység irányába. A fegy­verropogás 35 percig tartott. Egyes feltételezések szerint az izraeliek így akartak jobb pozí­ciót szerezni maguknak a hegy­ség felé vezető úton. Más hí­rek szerint az egyiptomi fél vi­szonozta a tüzet. Nem zárják ki annak lehetőségét sem. hogy az egész akció az izraeli tv-nézők számára készült, a lövöldözés kirobbanásakor ugyanis az iz­raeli televízió egyik stábja meg_ ja’.ent a helyszínen és felvétele­ket készített az eseményekről. Gamazi egyiptomi és Jariv iz­raeli tábornok, akik a fegyve­res incidens miatt amúgy is ké­sőbb kezdték tanácskozásukat, félbeszakították a megbeszélést. Jariv tábornok elhagyta az ENSZ-sátort. s felkereste azt az izraeli ellenőrző pontot, ahon­nan a lövéseket hallották. Visz- szatérése után rövid ideig ismét tanácskozott a két fél, de Ensio Siilasvuo finn tábornoknak, a tanácskozások védnökének köz­lése szerint nem sikerült hala­dást elérni a csapatok szétvá- ! lasztásának kérdésében. Újabb i találkozó időpontját sem tűztek j ki. i I szov^t-ameríkaí diplomáciai kapcsolatok évfordolőla New York | New Yorkban ünnepi estet | rendeztek a szovjet—amerikai diplomáciai viszony megterem­tésének 40. évfordulója alkal­mából. Az Amerikai—Szovjet Ba­ráti Társaság Országos Tanácsá­nak kezdeményezésére a New York-i munkásság, diákság es értelmiség 1500 képviselője gyűlt össze, hogy megemlékez­zék a két ország kapcsolatainak e kiemelkedő eseményéről. W„ Malisba az Amerikai­Szovjet Baráti Társaság Orszá­gos Tanácsának elnöke az ün­nepi esten mondott beszédében hangsúlyozta: „a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői között lefolyt legmagasabb szintű tárgyalások nyomán, különösen pedig Leonyid Brezsnyev ameri­kai látogatásának eredménye­képpen a szovjet—amerikai kap­csolatok új korszakba, a két or­szág népeinek javát szolgáló együttműködés szakaszába lép_ tek”. (MTI) A „rózsaolaj országa”- ként, egykor még csak dohányá* róL és zöldségkertészetéről is­mert Bulgária ma már olyan mezőgazdaságot mondhat ma­gáénak. mely jelenlegi helyzetét és gyors fejlődését tekintve, szinte páratlan a világon. A gyors fejlődést mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy né­hány évtizede Bulgáriát — jól­lehet, az ország gazdasági életéi ben a mezőgazdaság játszotta mindig is a fő szerepet — a leg­elmaradottabb mezőgazdasággal rendelkező európai országok egyikeként tartották nyilván. A mintegy 1,1 millió paraszt­ság földtulajdona 12 millió par­cellába volt szétszórva, ez egy­ben azt is jelentette, hogy ha európai viszonylatban kispa­raszti, még inkább törpegazda­ságokról volt szó, megint csak Bulgáriát említették az első he­lyen. Ilyen körülmények mel­lett korszerű agrotechnikáról, okszerű gazdálkodásról még csak beszélni sem lehet. A leg­fontosabb földművelőeszköz a faéke volt. a parasztgazdaságok nagy része még igaerővel sem rendelkezett. Az állattenyésztés még a növénytermesztésnél is elmaradottabb volt. A gyökeres változás akkor vette kezdetét, amikor a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Georgi Dimitrov veze­tésével a népgazdaság eSvik leg­bonyolultabb problémájának, az agrárkérdésnek a megoldását tűzte ki feladatul. A feladat megoldásának sikerességét bi* zomyítja. hogy a mezőgazadság nagyüzemi átszervezését a népi demokratikus országok közül. Bulgária elsőként fejezte be. Az egykori kis- és törpebirtokos parasztok országából alig há­rom évtized alatt fejlett, nagy­üzemi mezőgazdasággal és ipar­ral rendelkező ipari-agrárország iett. A bolgár szociálisa mezőgaz­daság sajátos fejlődése során a koncentráció két fokozaton ment át és jelenleg egy harmadik, felsőbb szakasz végleges formá­jának kialakításán dolgoznak. Az első koncentrációra köz“ vétlenül a szocialista forrada­lom győzelme után került sor, amikor a magántulajdonban le­vő törpegazdaságokból 2500 ter_ melőszöveöíezet alakult. Ezek­kel egyidőben jötték létre az állami gazdaságok is. Később, amikor a közös gazdaságok megerősödtek és kifejlesztették anyagi-műszaki bázisukat, létre­jöttek a feltétetek a koncentrá" ció második szakaszának megva­lósítására, a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok egyesí­téssel történő növelésére, erősí­tésére. Ennek méreteire jellem­ző. hogy az ötvenes évek végére már csak 800 termelőszövetke­zet gazdálkodott a mezőgazda* sági művelésre alkalmas terü­leteken. Az ezt követő gazdasági cél­kitűzés az ipari termelési tech­nológia és az ennék megfelelő vezetési módszerek mezőgazda­ságban való alkalmazása volt. A vezetők az ehhez szükséges gazdálkodási formát az úgyne­vezett agrár-ipari komplexum­ban látták és a Bolgár Kom­munista Párt 1970 áprilisi plé­numa határozatot fogadott el a komplexumok kiépítéséről; Agrár-ipari komplexum. Hogy a fogalom mit is jelent, arra a Sztojan Nikolowal, az agrár­ipari komplexumok főigazgató­jával folytatott beszélgetés adott határozott választ. — Az agrár-iparj komplexu­mok kialakítása a népgazdaság intenzív fejlődési szakaszba tör­ténő zökkenőmentes áttérését kívánta biztosítani. Ez a nagy­üzemi forma nagyfokú termelési koncentrációval és elmélyített ágazati specializáeióval rendek Kező, gazdaságilag erős mező- gazdasági vállalkozás. Több gaz* daságot egyesít magába, függet_ lenül azok tulajdonjogi hovatar­tozásától. A komplexumha adott talaj- és klímaviszonyok­kal rendelkező gazdasági körzet­ből hasonló termelési és spe­ciális feltételekkel rendelkező gazdaságok kerülhették. A ter­vek szerint az agrár-ipari komplexum állandóan fejlődni és tökéletesedni fog, bővülnek majd a gazdasági és termelési kapcsolatok az egyes gazdasá* gok között. Ez a jövőben teljes összeforrásukhoz vezet és a komplexumot; olyan gazdasági, egységgé változtatja, melynék belső, önelszámolási alapon, mű­ködő alegységei lesznek. Az agrár-ipari komplexumok egészen fiatal, mindössze há­roméves múltra visszatekintő új intézmények. A mezőgazdasági termelés alakulását azonban ma már ezek határozzák meg. Bul­gáriában jelenleg 172 agrár­ipari komplexum van, ezek a megművelt szántóföldi terület 92,5 százalékával rendelkeznek és a háztáji termelést is figyelem­be véve, a mezőgazdsági termé­keknek 95,2 százalékát állítják elő. Urbán Péter Következik; Kombájn mellett számítógén. Magyar-kubai megállapodások Vélemények a csúcsértekezletről

Next

/
Oldalképek
Tartalom